Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-14 / 11. szám

1988. január 14. ( TOC HA \ 4 KÉPÚJSÁG Kalandfilmek - pudinggal MŰVELŐDÉS s________________________________________________________________________________________________:________________________________________ Bálok évadján Viselkedéskultúra Egyesületi pályázat Öntevékenységért, a közösségszerveződésért Jóllehet, a pályázat elnevezése nem a legszerencsésebb, annál fontosabb a tartal­ma. A pályázat kiírói és meghirdetői - a HNF Orzságos Tanácsa, a Művelődési Minisz­térium, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, az Orszá­gos Közművelődési Központ és a Magyar Történelmi Társulat - a társadalmi öntevé­kenység, a közösségi művelődés autonóm szerveződési formáinak, jelenének és ha­gyományainak jobb megismeréséhez szeretnének hozzájárulni. Mindazokéhoz - túl az egyesületi kereteken - amelyeket öntevékenység, belső önkormányzat jellemez. A helyi, gazdasági, társadalmi, művelődési egyletek, egyesületek, mozgalmi jellegű, érdekvédelmi, kollégiumi, békemozgalmi vagy bármilyen jellegű csoportosulások, életmód-vállalkozások 1. történetileg ileltve 2. mai életük, működésük, alternatíváik leí­rásával is feldolgozhatók. A legfeljebb 60 gépelt oldal terjedelem mellett a pályázat műfajilag nyitott, amelybe a tudományos igényű elemzés, szociográfia vagy irodalmi értékű élménybeszámoló egyaránt belefér. Akár történeti, akár a ma is működő vagy a közelmúltban megszűnt közösségek, klubok, egyletek, stb. leírásában, tanulmányszintű kifejtésében a funkcionális szem­pontok elemzésének kell előtérbe kerülnie - mit jelent (vagy jelentett) léte az egyén, a csoport és a társadalom számára, milyen konfliktusok gátolták és milyen körülmények segítették fejlődését. Olyan pályázatokat látnának szívesen a kiírók, amelyek új közös­ségek létrehozását, a most szerveződők kibontakozását segíti elő tanulságaival, eset­leges jogi, intézményi és pénzügyi javaslataival. Különdíjra számíthatnak az ifjúsági egyesületek történetével, jövőjével foglalkozó pályamunkák, ahogyan a témát feldolgozó videofilmek is. A pályázat jeligés. A szerző nevét, foglalkozását, lakcímét tartalmazó borítékot két példányban kell a pályaműhöz csatolni, amelyet 1988. május 31-ig kell beküldeni az Országos Közművelődési Központi címére: 1251 Budapest, Pf.: 33. Ugyanitt kérhető felvilágosítás a 151 -348-as, és a HNF Országos Tanácsától a 182-855/15 telefonszá­mon. A színvonaltól függően a két első díj 15-15 ezer forintos, a négy második 10-10, a hat harmadik 5-5 ezer forintos elismerésben részesül majd. A pályázatot többek közt az Állami Ifjúsági és Sporthivatal, a TOT, a Magyar Népművelők Egyesülete, a Szövosz Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa, a Népművészeti Egyesület és a Ma­gyar Könyvtárosok Egyesülete is támogatja. Tamásiban például... Csörren a telefon, a Hőgyészi Művelő­dési Ház igazgatója, Majer János éppen telefonál, amikor belépek az irodájába. Az íróasztalnak támasztva három-négy festmény - egy készülő kiállítás művei - az asztalon plakátok, a havi rendezvé­nyek programja. Telefonon folyik az alku­dozás a hidasi svábzenekar vezetőjével. Időegyeztetés, pénzügyi problémák tisz­tázása után végül is egyezségre jutnak: jöhet a zenekar a hőgyészi gazdászbálra.- Most, a farsangi szezonban minden hét végén bál van a házban, van amikor kettő is, pénteken és szombaton is egy­más után - magyarázza az igazgató. Népszerűek ismét ezek a zenés, táncos rendezvények. Az idei évben volt már pótszilveszter, lesz székel^sváb-, ifjúsá­gi, gazdász-, pedagógusbál. Rétegen­ként, érdeklődési kör szerint, hovatarto­zásukat igazolandó, korosztályonként külön, de együtt is jönnek az unokák, szülők, nagyszülők. Ezek a rendezvé­nyek mind műsorosak. Nemcsak a hő- gyésziek, hanem a környékbeliek is jön­nek, hisz egy-egy bál nemcsak szórako­zási lehetőség, hanem alkalom a kap­csolatteremtésre, a kapcsolattartásra. Fórum a gondolatok kicserélésére, a né­zetek egyeztetésére, az azonos érdeklő­désűek találkozására. Igénylik ezt az em­berek.- Szép ez a művelődési ház és szeren­csés elosztású. A földszinten nagy szín­ház-, bálterem, az emeleten galéria, kis­terem. Márvány-, faburkolatok, tágas­ság...- Igen, a környezet hat az emberekre, más egy kocsmában egy bál és más itt. A nagyteremben játszik a zenekar, táncol­nak; az emeleten, a kisteremben beszél­getni, gondolatokat, eszméket cserélni, ismerkedni lehet; a galérián diszkózni. A gazdászbálon például az emeleti kiste­remben borozót fogunk berendezni a Hőgyészi Állami Gazdaság borainak kí­nálatával. Nyolc környező termelőszö­vetkezetből jönnek majd a mezőgazdá­szok, hozzák a feleségüket, férjüket, a problémáikat, a megválaszolásra váró kérdéseiket.- A fiatalabb korosztály is tud táncolni, szereti a bálokat? Most nem a diszkóra gondolok, mert abban egyetértünk, hogy az nem tánc ami ott van, legfeljebb moz­gás, hanem a hagyományos, az úgyne­vezett társastáncra.- A tánc az emberi kapcsolatok megte­remtésének egyik formája. Mi itt, minden évben rendezünk társastánc-tanfolya­mokat, nagy irántuk az érdeklődés. Is­merkedési, barátkozási lehetőség ez, igénylik a gyerekek. A tánc rendre, fe­gyelemre szoktatja őket. Itt a bal láb mindig bal láb, a jobb láb jobb. Különben nincs meg az összhang, a harmónia. A ritmus diktál, engedelmeskedni kell. Óhatatlanul elsajátítják közben persze az illemtani szabályokat is. Azt, hogyan kell felkérni egy lányt, ha táncolni akarok vele Kína Vizsgázó tanárok Kínában az általános- és középiskolai tanároknak minősítő vizsgát kell tenniük 1991-ig, ha meg akarnak maradni állá­sukban. A kötelező minősítő vizsgát az Állami Oktatási Bizottság rendelte el az ország mintegy 8,2 millió általános- és középiskolai tanárának. A China Daily című lap szerdai számá­ban megjelent ismertetés szerint össze­sen 42 tárgyból, egyebek közt módszer­tanból és pszichológiából kell vizsgáz­niuk. A lap szerint az tette szükségessé a lépést, hogy az általános iskolai tanárok 37, a középiskolák alsó osztályaiban oktató pedagógusok 70, a középiskolák felső osztályaiban tanítók 60 százaléka nem rendelkezik a munkakör betöl­téséhez elvileg megkívánt végzettséggel. és be kell mutatkozni, ha nem ismerem, nemcsak elmotyogni, hogy Zsolti va­gyok. Át kell fogni a derekát, férfinak kell lenni, irányítani kell, tehát eleget kell tenni a kialakult társadalmi szokásoknak. Némelyik gyerek hihetetlenül suta, merev az elején, tele van gátlásokkal. Öröm nézni, hogy a tanfolyam végén milyen magabiztosan irányítja partnerét a par­ketten.- Látom, szívügyének tekinti a táncok­tatást. Mondják, hogy szabadidejében ös is szívesen foglalkozik vele.- Igen, a tánc az illemtan oktatásával. Mert nézetem szerint a kettő szorosan egybekapcsolódik. A Német Demokrati­kus Köztársaságban a társastánc- az il­lemtanoktatás kötelező az iskolák felső­tagozatában. Sajnálom, hogy nálunk nem így van, mert gyakorló népművelő­ként állítom, hogy sokkal kevesebb gon­dunk lenne egy-egy rendezvényen, ha mindenki tudná, hogy hogyan illik visel­kedni. Mert hogy lehet lemérni a viselke­déskultúrát? Úgy, hogy nincs vele semmi probléma. Tudom, hogy mit illik tánc előtt és utána mondani egy lánynak, és ő is tudja, ha felkérik táncolni, akkor nem illik nemet mondani. Hogy tudja a gyerek, mi­lyen ruhát illik felvenni egy bálba és mi­lyet egy diszkóba. Van olyan iskola, ahol a lányoknak a táncoktatás előtt át kell öl­tözniük szoknyába, ha netán nadrágban vannak. Dombóvárott, a tavalyi tanfolyam után találkoztam az egyik pedagógussal. Ó mondta nekem, jöjjön vissza az idén is, mert azóta a fiúk nem rugdalják, csipke­dik a lányokat, mert rájöttek, hogy nem ez a figyelemfelkeltés legcélszerűbb módja. Hát én ezt sikernek könyveltem el. F. KOVÁTS ÉVA A tavalyi székelybál fergeteges hangulatú volt Gasztromozf Mázaszászváron Ha egy étteremben cigánybanda vagy szalonzenekar muzsikával szórakoztatja a vendégeket, az szokványos dolog. Ha viszont egy izgalmas film szünetében fogyaszthat el különleges Ínyencségeket az ember, az már a vendéglátás és a müelődés egészen újszerű összekap­csolódása. A mázaszászvári Jóbarát Étteremben ezt a célt szolgálja csütörtök esténként a gasztromozi. Ilyenkor 19 órától egy-egy jó filmet játszanak le a vacsoravendégek­nek, s a szünetekben külön erre az alka­lomra készített ételspecialitásokat szol­gálnak fel a pincérek. A film első része után a kétfogásos vacsora főételét fo­gyaszthatják el a nézők, a másik szünet­ben pedig a desszert, sütemény, puding vagy fagyi következik. A vendéglő a Ba­ranya Megyei Moziüzemi Vállalat listájá­ról válogat népszerű keskenyfilmeket, melyeket a saját gépükön vetítenek le az étterem falán kifüggesztett jókora vá­szonra. A tervezett műsort plakátokon, szóró­lapokon előre közzéteszik, így a látoga­tók eldönthetik, a „Jóbarát”-ban akarják- e tölteni a következő csütörtök estét. Üres asztal sosem marad, hisz még Ka­posvárról és Dombóvárról is érkeznek szórakozni vágyók a mindössze egy szá­zasba kerülő programra. A remek üzleti fogás már két éve állja a próbát. Talán bele lehet kóstolni hasonló vállalkozásba nálunk, Tolna megyében is...-cser­Induljunk ki abból a tényből, hogy a művelődés anyagi, tárgyi feltételeinek megfelelő javítására, a következő időben egyre kevesebb lehetőség lesz. A műve­lődési szokások kialakításában, formá­lásában ennek ellenére az eredményes­ség növelése szükséges. Az ifjúság az a korosztály, mely a legnagyobb számban képviseli a közös művelődési, szórako­zási igényeket támasztók létszámát. Eh­hez szervesen kapcsolódnak az oktatási intézmények is. Tamásiban pélául milyen az ifjúság helyzete? Erről beszélgetünk a városi tanács művelődési, egészségügyi, ifjúság és sportosztályának vezetőjével Vida Lajos­sal. Már elöljáróban leszögezhetjük, hogy az egyesült közművelődési intézmény minden korosztálynak biztosít önműve­lési és szórakozási lehetőséget. A kultu­rált, modernnek számitó épületben szí­nes, változatos a tevékenység. Az úttörő­ház munkatársai a környező falvak csa­pataihoz is eljuttatják gazdag kínálatukat. Folyamatban van a pári könyvtár felújítá­sa. A tárgyi feltételek oldalán maradva meg kell említeni, hogy a korszerű tech­nikai eszközök beszerzésében a külön­böző pályázatok sok lehetőséget kínál­nak, amivel a művelődési intézményünk jól él, kihasználja. A könyvtár zenei rész­lege kívánkozik ide példának. Ez a zenei nevelés egyik színtere.- Az ifjúság nevelésével a társadalom minden intézményének kellő figyelem­mel kell foglalkoznia. A mozgalmi szerve­zetek feltehetően jó talajt biztosítanak a közéletiség, a társadalmi aktivitás, netán a politikai elkötelezettség kibontakozá­sának.- Az tény, - lapoz feljegyzéseibe az osztályvezető -, hogy javult a világnézeti nevelés színvonala, de hatása nem meg­nyugtató. Ezért is fontos, az ifjúság hely­zetének részletesebb megfigyelése. Ezt a tanács kötelességének érzem. A KISZ- szervezetekkel rendszeresen együttmű­ködve vizsgáljuk ezt a területet. Ahhoz, hogy megfelelő információkkal rendel­kezzünk, a város üzemeit, intézményeit - nem teljeskörűen - egy kérdőívvel keres­tük meg. Ennek összesítéséből kiderült, hogy a 3490 tamási lakosú dolgozóból 1637 a 35 év alattiak száma. Ebből 791 a nő és 846 a férfi.- Az összesítés egyéb képet is kirajzol.- Talán a bölcsődésekkel induljunk. Nem volt elutasított igény. Az óvodások esetében akár a város, akár a pári, vagy fornádi területet nézzük, kiegyensúlyo­zottságról csak azért beszélhetünk, mert szükségférőhelyekkel dolgoznak. Az óvoda eszközellátottsága közepes. Sze­mélyi feltételek jók. Egyre nagyobb az ér­deklődés a II. számú és a pári óvodában a német nyelvoktatás iránt. Mindkét álta­lános iskola zsúfolt. Kiszolgálóhelyisé­gek nincsenek. Az oktatást csak szük­ségtantermek beiktatásával lehet megol­dani. A szaktantermi oktatás ilyen körül­mények között természetesen csorbát szenved. Az osztálylétszámok magasak. Felülmúlják a megyei átlagot. A tanulók étkeztetése alapvetően a napközi szer­vezésében biztosított. A konyha túlter­helt. Az általános iskolások 92-95 száza­léka normál korban fejezi be az iskolát.- A pályaválasztást követő helyzet­ről mit lehet elmondani?- A továbbtanulók közül sokan lemor­zsolódnak, vagy nem szerzik meg a vá­lasztott képesítést, illetve végzettséget. Mindezek közvetlen kapcsolatban állnak a pályaválasztás, a pályára irányítás problémáival. Jelzik, hogy ezek többsé­gükben formálisak, nem körültekintőek. Mutatják azt is, hogy a szülői akarat nem egyezik a gyermek elképzeléseivel. Több szakmai csoportba felvettek döntő há­nyada egészen más pályára vágyott. Pék helyett hegesztőtanuló lett. Más esetben nincs megfelelő képük arról a szakmáról amelynek oktatásába belecsöppentek.- ...és a gimnázium?- Minden szempontból ez a városban a legjobb feltételekkel rendelkező iskola. Az 1987. esztendőben ebben az iskolá­ban 75-en végeztek. Egyetemre, főisko­lára 58 jelentkezett közülük és 24 diákot fel is vettek.- Említette a helyzetfelméréskor, hogy kötelessége a tanácsnak a fiatalok körül­ményeinek javítása. Milyen anyagi lehe­tőségek voltak 1987-ben?- Külön kimutatással igazolhatjuk, hogy a városi tanács tavaly 30 ezer forin­tot adott a városi KISZ-bizottságnak, 7 ezret a tanács KISZ-szervezetének, a szövetkezeti sportegyesületnek 100 ez­ret, a MEDOSZ Sportegyesületnek 205 ezret. Ennyivel tudott hozzájárulni a ta­mási fiatalok kulturált szórakozásához, a szabadidős tevékenységük hasznos el­töltéséhez. D. K. J. Egy kurzus margójára Napjainkban egyre-másra tapasztaljuk, hogy a kis csoportokban rejlő öntevékeny erők felszabadítása, fel­színre hozatala a cél. Bennük az ember mint humánum is megmutathatja önmagát. Ebben a nemes feladatban a közművelődés is részt vállal. A Babits Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ az elmúlt év februárjában egyéves menthálhigiénés kurzust szervezett.- Mi indította a művelődési központot arra, hogy a szokásostól eltérő programmal rukkoljon elő? - kérdez­tük Dér Miklósnét a kurzus szervezőjét.- A közművelődés tágabban értékel, mint eddig. Az ember szellemi oldala mellé felsorakozott a testtel és lélekkel való foglalkozás igénye. Ez utóbbi egyre fonto­sabbá válik. Szaporodtak országszerte a mentálhigié­nés kurzusok. Pécsett folytak már korábban ilyen irányú kísérletek, kedvező tapasztalatokkal. Mi is meghirdettük az intézmények, vállalatok, társadalmi szervezetek olyan dolgozói számára, akik munkakörükből adódóan emberekkel foglalkoznak.- Mi a kurzus célja és kik a résztvevői?- Havi rendszerességgel zajlottak az elméleti és a szorosan hozzákapcsolódó gyakorlati, érzékenyítő csoportos foglalkozások. Résztvevői pszichológusok, orvosok, népművelő, asszisztens, népfronttikár, nevelő­tiszt, gondozónők voltak. De akadt köztük autószerelő, raktáros és betanított munkás is. Sajnos gyakorló peda­gógus - akikre a leginkább számítottunk - egy sem vett részt. Elsődleges célunk, hogy formáljuk nemcsak a résztvevők, hanem rajtuk és a tömegkommunikáción keresztül mások szemléletét is, hogy ne menjünk el egy­más mellett szó nélkül, törődjünk többet embertársaink gondjaival. A kurzust Rácz Lajos éa Simon Angyalka pé­csi pszichológusok vezették.- Mi volt a foglalkozások alapgondolata?- Ezt úgy tudnám megfogalmazni, hogy van minden embernek egy „életbaja”, ami adódik a stresszhatások­ból és növelheti azt az egyén sebezhetősége. Ezt csök­kenteni, közömbösíteni pedig az egyén problémakeze­lési képességének fokozásával, társas támogatással le­het.- A tavaly augusztusi mórágyi szociopszicho-tábor is ennek a kurzusnak volt a része?- Igen. Ott a gyakorlatban próbálták ki a résztvevők társ- és önismeretüket, fejlesztették problémamegoldó és kudarctűrő készségeit.- A februári befejezés előtt hogyan összegezné a ta­pasztalatokat, mik a további tervei?- Ebben a formájában valóban befejeződik a kurzus. A társaság azonban továbbra is együtt marad. Szoros baráti kapcsolatok szövődtek a csoportban. Két-három havonként konzultációkat hozunk össze, ahol a tapasz­talatokat megbeszélhetjük, de sürgős esetben bármikor összehívható a csoport a maga 24 résztvevőjével. A ta­gok munkahelyükön új dolgokkal fognak kísérletezni és hasznosítani a szerzett ismereteket. A szekszárdi Mun­kásotthon is szervez a középvezetőknek hasonló tanfo­lyamot, melynek célja az emberekkel való bánni tudás erősitése. A városi családsegítő tevékenység továbbfejlesztését is szolgálhatja mindez. SZABÓ GYŐZŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents