Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-14 / 11. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megtörtént az alapkőletétel Egészség ház épül Felsőnyéken A VSZ tagállamai az emberi jogokról Felsőnyéken már régóta szerepel a tervek között egy korszerű egészségház létre­hozása. Különböző okok miatt azonban csak ez év első napjaiban lehetett megkezde­ni az építkezést. A közel kétmillió-négyszáz­ezer forint költséggel, a TÁÉV tamási leányvállalata kivitele­zésében készülő saját beru­házás három szakaszban va­lósul meg. A május.31-re ter­vezett átadás után könyvtár­ral, majd két szolgálati lakás­sal bővítik az épületet. A több mint 123 négyzet- méter alapterületű, egyebek mellett váró-, tanácsadó-, vizsgáló-, kezelő és pólyázó- helyiségekkel ellátott egész­ségházat a legszigorúbb elő­írások figyelembevételével építik meg. Az egészségház céljára kijelölt terület Január 12-13-án Szófiában ülést tar­tott a Varsói Szerződés tagállamai embe­ri jogokkal és humanitárius együttműkö­déssel foglalkozó szakértői munkacso­portja. A szakértők megvitatták e témák hely­zetét a bécsi EBEÉ-találkozón és ezzel összefüggésben eszmecserét folytattak a záródokumentum kidolgozásának le­hetőségeiről, módszereiről. Békemozgalmi megállapodások Szerdán hazaérkezett Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára, aki a hét elején tárgyalásokat folytatott Moszk­vában és Varsóban a szovjet, illetve a lengyel béketanács vezetőivel. A Szovjet Békevédelmi Bizottság - Vla­gyimir Orjol első elnökhelyettes vezette - küldöttségével folytatott megbeszélésen megállapították, hogy a nemzetközi poli­tikai életben elért biztató változások, amelyek létrejöttében a nemzetközi bé­keerőknek is szerepük volt, további len­dületet és programot adnak a békemoz­galmak küzdelméhez mind a stratégiai, mind pedig a vegyi és a hagyományos fegyverzetek radikális csökkentése te­rén. Egyetértettek abban, hogy a béke­mozgalmak eddiginél is szélesebb körű párbeszédére - főként Európában - új lehetőségek nyílnak. A szovjet és a ma­gyar társadalomban zajló folyamatok a kétoldalú kapcsolatokban új korszakot nyithatnak meg; a szovjet békemozga­lom is nagyobb figyelmet szán hazai te­vékenységének, és támogatja az állam- polgári kezdeményezésen alapuló önte­vékeny csoportok működését. E szemlélet jegyében megállapodtak, hogy a békemozgalmak helye és szere­pe a szocialista társadalomban témakör­ről április második felében Budapesten kétoldalú konferenciát rendeznek, az al­sóbb szintű mozgalmi kapcsolatok bőví­tése érdekében pedig szeptember elején tiz magyar megyéből helyi közösségek képviselői látogatnak a Szovjetunióba. Ugyancsak a szovjet mozgalom lesz a házigazdája az európai szocialista or­szágok fiataljai nyári béketalálkozójának. Varsóban a Lengyel Béketanáccsal megállapodás született arról, hogy a nemzetközi békemozgalom wroclawi zászlóbontásának 40. évfordulója alkal­mából rendezendő békefórumon és kul­turális fesztiválon jelen lesznek a magyar békemozgalom képviselői. Június elején - az ENSZ rendkívüli ülésszaka idején - Varsóban magyar-lengyel békeszemi­náriumot rendeznek a leszerelés társa­dalmi, s az oktatásra gyakorolt hatásáról. A két béketanács tovább erősíti a szak­mai, elsősorban a pedagógus és a tábor­noki mozgalmak közötti együttműködést is. A nemzetközi békemozgalom helyze­tét elemezve mindkét tárgyaláson meg­egyeztek a vélemények arról, hogy a Bé­kevilágtanács céljainak meghatározásá­ban, munkájának bürokrácia- és formali­tásmentessé tételében fontos szerepet tölthet be a BVT elnökségének ez év már­ciusi, prágai ülése. Jakes moszkvai útjáról Mindenekelőtt a szovjet reform és de­mokratizálás tapasztalatait kell felhasz­nálni a csehszlovák gyorsítási program­ban - hangsúlyozta kedden csehszlovák újságíróknak adott nyilatkozatában Milos Jakes. A CSKP KB főtitkára aláhúzta, moszk­vai megbeszéléseit a nézetazonosság jellemezte, a fő kérdéseket Csehszlová­kia a Szovjetunióval azonos módon ítéli meg, de a problémákat a sajátos törté­nelmi fejlődésnek megfelelően kell meg­oldani. Jakes mind új - főtitkári - funkciója, mind a közös érdekek egyeztetése szempontjából hasznosnak és szüksé­gesnek nevezte találkozóját az SZKP KB főtitkárával. A csehszlovák-szovjet kétoldalú együttműködés konkrét kérdéseiről szólva az egyik legfontosabb lépésként említette a munkamegosztás 15-20 évre szóló koncepciójának kidolgozását. Jakes azt is megemlítette, közös do­kumentumot dolgoznak ki a kulturális, az oktatási, az egészségügyi, az idegen- forgalmi, illetve a tömegtájékoztatási együttműködés további elmélyítéséről. Hámori Csaba látogatása Somogy megyében A megyei tanács vb-üléséről Napirenden: megyénk társadalombiztosítási tevékenysége Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára szerdán Somogy megyébe láto­gatott. Délelőtt Klenovics Imrének, a megyei pártbizottság első titkárának, Gyenesi István megyei tanácselnöknek és Ka­posvár vezetőinek kíséretében a megye- székhelyen felkereste a Finommechani­kai Vállalat 3. számú gyáregységét. Az egyedi elektronikai nagyberende­zéseket - köztük tv-műsorok és telefon- beszélgetések továbbítására alkalmas mikrohullámú adó-vevő rendszereket - gyártó üzem 1970 óta működik Kaposvá­rott. Azon munkahelyek egyike, amelyek ipari kultúrát teremtettek, hozzájárultak Somogy megye gazdasági szerkezeté­nek átalakításához. Amint a vállalat és a gyár vezetői elmondták, az egyre erőteljesebb piaci hatások a megújulóképesség további fo­kozását sürgetik, bár a jelenlegi gazda­sági helyzet, a vártnál nagyobb nyere­ségelvonás nehezíti ezt a törekvést. Az üzemlátogatáson a fiatal műszaki értelmiségiek képviselői hangoztatták: olyan perspektívát remélnek a stabili­zációs és kibontakozási programtól, hogy anyagi, családalapitási és egyéb gondjaik enyhültével eredményesebben szolgálhassák az ország felemelkedését. Ezekkel a problémákkal és az ifjúság- politika egyéb időszerű kérdéseivel fog­lalkozott előadásában Hámori Csaba a délutáni aktivaértekezleten, amelyet az MSZMP Somogy Megyei Oktatási Igaz­gatóságán rendeztek. Ülést tartott tegnap délelőtt a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Egyebek között a megyei társadalombiztosítási igazgatóság tevékenységéről tárgyaltak Antal Pál igazgató tájékoztatója alapján. Az igazgatósághoz a megyében 153478 biztosított tartozik, s közülük mintegy 15 ezren közvetlenül az igazga­tóságtól kapják a táppénzt, a betegségi­anyasági ellátásokat, a baleseti ellátáso­kat, családi pótlékot, stb. A biztosítottak túlnyomó része az ipari és egyéb terüle­teken létrehozott 191 üzemi kifizetőhe­lyen és 61 mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti kifizetőhelyen kapja meg az el­látásokat. E kifizetőhelyek munkáját rendszeres ellenőrzésekkel, szakmai tá­jékoztatók tartásával folyamatosan se­gíti az igazgatóság. Sajnos, az elmúlt idő­szakban - gyakran a következetlen, az érintettek számára szinte érthetetlen jog­szabály-változások miatt is - az igazga­tósághoz fordulók türelmetlenek. Ennek ellenére a tízezer főre jutó jogos pana­szok száma 1,5, fele az országos átlag­nak, azaz a szakmai munka megalapo­zottságát tanúsítják. A társadalombizto­sítás irányításában 1984 közepén lénye­ges változás történt: a korábbi szakszer­vezeti irányítást állami irányítás váltotta fel, ami a társadalombiztosítási tanácsok közreműködésével valósul meg. Ekkor 25 fős megyei társadalombiztosítási ta­nács alakult a társadalombiztosításra jo­gosultak érdekeink egyeztetésére, kép­viseletére és az ügyviteli munka ellenőr­zésére. Az igazgatóság és a tanács - ahogyan a végrehajtó bizottság azt meg­állapította - egymás tevékenységét tá­mogatva igen jól végzi munkáját. Az igaz­gatóság tevékenységének egyik legje­lentősebb területe a nyugellátásokkal, a szolgálati idő elismerési kérelmekkel, a rokkantsággal összefüggő ügyviteli munka végzése. Évente mintegy 6500 üggyel foglalkoz­nak és hoznak határozatot. Az átlagos ügyintézési idő 23-24 nap, ami jobb az országos átlagnál, annak ellenére, hogy a megye sajátosságai miatt az ügyinté­zés munkaigényesebb: az 1945 utáni át- települések miatt gyakran kell külföldről, más megyéből a szolgálati idő megkere­sést kérni; megyénk mezőgazdasági jel­legéből adódóan a régi mezőgazdasági munkaviszonyokat okmányok nélkül, nagyszámú tanúmeghallgatással vizs­gálják és számítják be. Tavaly például az alapeljárás során 1500 tanú meghallga­tására került sor. A beszámolót több hozzászólás követ­te, melyben hasznos javaslatok és elis­merések egyaránt elhangzottak. Az alapozás január első napjaiban kezdődött el

Next

/
Thumbnails
Contents