Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-13 / 10. szám

1988. január 13. NÉPÚJSÁG 3 Leépítések után a vízitársulatnál Népszerűtlen döntés - eredményekkel A munkához való jog napjainkban is társadal­munk egyik alapelve, ám ez - ahogy arra az újabb keletű megfogalmazások utalnak - nem jelenti egyúttal a munkahelyhez való jogot is. Ha az érintett gazdasági egység, gyár, vállalat, üzem érdekei megkívánják, bizonyos feltételek mellett belátása szerint alkalmazhatja a létszámleépítés eszközét. Évekkel ezelőtt nem egyszer nagy vihart kavart és szűnni nem akaró vitát váltott ki egy-egy ilyen intéz­kedés, ma már mind kevesebben kérdőjelezik meg létjogosultságát. Tolna megyében a Szekszárd-Paksi Vízitársulat élt elsőként ezzel a nem túlságosan népszerű meg­oldással, a gazdaságosság növelése érdekében. Míg 1986-ban 348 dolgozója volt a vállalatnak, ad­dig tavaly 296 főre csökkent a létszám. Rövid más­fél év alatt tehát kereken 52 alkalmazottjától és fizi­kai dolgozójától vált meg a vízitársulat, a leépítés mértéke meghaladta a 10 százalékot. Természete­sen nem egyszerűen mechanikus létszámcsök­kentésről van szó, önmagáért a leépítés kedvéért.- A nyugdíjazásokkal kezdődött, még 1986 utol­só félévben - mondja Huth József igaz­gató. - A távozók helyét, illetve azok egy részét tudatosan nem töltöttük be. A fo­lyamat a múlt év januárja és márciusa között gyorsult fel és tetőzött, ebben az időszakban 28 fővel lettünk kevesebben. Egyetlen szempontot tartottunk szem előtt a maradóknál: a minőséget. Ember­ben, munkában, szakmában egyaránt. Az intézkedéseknek elsősorban azok látták kárát, akik a hosszas rábeszélés ellenére sem vették igénybe a vállalat ál­tal is biztosított átképzési, továbbfejlődé­si lehetőségeket. Huth József egyébként nem nevezi egyértelmű leépítésnek, még kevésbé elbocsátásnak a történteket, hi­szen mint hangsúlyozza, minden dolgo­zónak az eredetivel azonos értékű mun­kát ajánlottak fel más vállalatnál. Még ar­ra is ügyeltek, hogy az új munkahely la­kóterülettől számított távolsága ne le­gyen hosszabb a réginél. A természetes, valamint a tudatos lét­számcsökkentés, továbbá a részben megvalósított minőségi cserék első érzé­kelhető hatásaként megjavult a munka- fegyelem. Az viszont az éves mérleg elké­A vízitársulatnál nemrég adták át a modern szerelőcsarnokot szítésekor derült ki, hogy a vízitársulat re­kordösszeget írhat a bevétel rovatba.- Néhány adatot említenék - folytatja az igazgató. - 1986-ban az árbevétel 205, a termelési érték 178 millió forint volt. Tavaly ugyanezek a mutatók 266, il­letve 240 millió forintra emelkedtek. So­katmondó az egy főre jutó termelési érték növekedése is: az 1986-os 571 ezer fo­rint a múlt év végén már elérte a 818 ezer forintot. Kiváló minőségű gépek vásárlá­sával sikerült a technikánkat is fejleszte­ni. Persze, ne írjunk mindent a létszám- csökkenés javára. A termelés, a haté­konyság növeléséhez jó munkaerő ösz- szetételre is szükség volt. A nálunk mara­dó dolgozók vállalták a folyamatos, több műszakos munkavégzést, ám meg kellett győzni őket arról is, hogy az utolsó fillérig kifizetjük a túlórákat. így is történt. Szóba kerül Tóth Albert művezető ese­te is, aki részlegénél, a nehézgépes épí­tésvezetőségen végrehajtott leépítések után egyszerre látta el a gépkezelő, a geodéta és a munkaszervező tisztét. Ke­vesebben ugyanazt - vállalkozó szellem­mel, nagyobb bizalommal és felelősség- vállalással. És az sem mellékes, hogy Tóth Albert megduplázza jövedelmét, igaz, többletmunkával. Huth József szerint a korszerű gépek - és a jó kereseti lehetőségek - átformál­ták a dolgozók gondolkodásmódját. A kalapácsot és a vésőt - mint eddigi javí­tóeszközt - felváltotta a portörlő ruha, s a lomtárként is használt vezetőfülke hir­telen otthonossá változott.- Ha engem kérdeznek, nem bántam meg a sokak szerint korainak tűnő leépí­téseket. Eredményeink önmagukért be­szélnek és tartalékaink sem fogytak el annyira, hogy a továbblépés tekinteté­ben ne lehetnénk optimisták. Erre az évre már lekötöttünk 200 millió forint értékű munkát. További létszámcsökkentést nem tervezünk a közeljövőben, úgy ér­zem, stabil gárda alakult ki nálunk. Olyan emberek, akik megtanultak együtt gon­dolkodni és - ezt nagyon fontosnak tar­tom - őszintén politizálni. A Szekszárd-Paksi Vizitársulat az idő­ben elkezdett létszámleépítésekkel közel egyéves előnyre tett szert a hasonló dön­tési kényszer előtt álló vállalatokkal szemben. Míg mások a központi intézkedésekre várva a halogató taktikát követték, addig ők elébe mentek az eseményeknek, és most bizakodással várják a nehezebb időket. SZERI ÁRPÁD Bérbruttósítás a Szekszárdi Húsipari Vállalatnál Rekordszámú szabadalom­A bruttósítás rejtelmeibe való bepillan­tásra a Húsipari Vállalatot választottuk, azon gazdálkodó szervezetek egyikét, ahol ennek a munkának minden „szép­ségét” tetten lehet érni: idő- és teljesít­ménybérben, egy, két és három mű­szakban dolgozók, egészségre ártalmas munkahelyek, természetbeni juttatás, és még számtalan „finomság” van itt, mire a bruttósítást végzőknek tekintettel kel­lett lenniük. A keresetek bruttósítása a gazdálkodó szervezetek számára kettős feladatot je­lent. Egyrészt a dolgozók egyéni kerese­tének bruttósítását - ez a munka az SZHV-nál a napokban fejeződött be, írá­sunk is erre a területre koncentrál másrészt ki kell majd számítaniuk azt, hogy mekkora keresettömeget fizettek volna ki 1987-ben, ha már akkor is mű­ködött volna a személyi jövedelem adó­rendszer és az új nyugdíjjárulék. Az utób­bi munkát - a vállalati szintű bruttósítást - a mezőgazdasági nagyüzemek kere­setszabályozása alá tartozó Húsipari Vállalatnál a mérleg elkészülte, a nyere­ségrészesedés és az egyéb, érdekeltsé­gi alapból történő személyi jövedelmek kifizetése után, várhatóan március végé­re tudják majd elvégezni, tudtuk meg Pénzes Istvántól, a vállalat munkaügyi osztályvezetőjétől, akinek segítségével ismerkedhetünk az egyéni keresetek bruttósításával. Ahogy utaltunk rá, a vállalatnál nagyon összetett, bonyolult a munkafolyamat a bérelszámolás szempontjából, s össze­tett a hosszú évek kitartó és nem konflik­tusmentes munkájával teljesítménycent­rikussá és ösztönzővé formált bérrend­szer is. Választani kellett, hogy az ösztön­ző - ámde bonyolult, ezért a bruttósítás­nál különösen nehezen kezelhető - for­mánál maradnak-e, avagy áttérnek egy egyszerűbb és bruttósításra inkább al­kalmas bérezésre. Az előbbi mellett dön­töttek. A jogszabály adta keretek között keresték a legjobb megoldást, amelyet a következőkben véltek megtalálni. Bruttósításra került az 1987. decem­ber 1-jén érvényes alapbér, megnövelve bizonyos, alapbéresítésre kerülő pótlé­kokkal. Ezt garantálja a vállalat. A mozgó­bérek bruttósítottan a jövőben is mozgó­bérek lesznek. A havi díjas - szellemi - dolgozóknál az alapbér része lett a jövedelempótlék (a 310 forint) és a természetbeni munkabér. Maga a bruttósítás a közreadott - egyszerűbb és bonyolultabb - képletek segítségével érte­lemszerűen itt a legkönnyebb. (A „bruttósí- tott havi fix” összegét ki-ki akár újságokban megjelent táblázatokból is kiolvashatja.) Néhány termelésirányítónál megmaradt a műszakpótlék. Mivel az alapbér különbö­ző mértékben nő meg az egyes dolgozók­nál a beépülő különböző pótlékok miatt, ezért azt a százalékos műszakpótlék szá­mításánál korrigálni kell: azaz az alapbér­nek nem minden eleme lesz a műszakpót­lék vetítési alapja. A nyelvpótlékokra fix ösz- szegeket határoztak meg. A fizikai dolgozóknál beépítették az alap­bérbe a jövedelempótlékon és a termé­szetbeni munkabéren kívül a veszélyessé­gi, a rakodási, a gépkocsivezetési pótlékot. Fix összeg lett a fizikai csoportvezetői pót­lék, a gépkocsit rendszeresen vezető, de nem főfoglalkozású gépkocsivezető pótlé­ka, valamint a szakmunkáspótlék. Az időbérben dolgozókra vonatkozó bruttósítás: az 1987. december 1 -jén érvé­nyes órabérnek és az éves munkaórák számának szorzatát megnövelve az alap- béresitett bérelemekkel adódott a múlt évi bruttó bér. A havi díjas dolgozókéhoz ha­sonlóan egyszerű módszerrel lehet ezt az összeget fölbruttósitani, ami az új bruttó bért adja, melyet az éves munkaórák szá­mával elosztva megkapjuk az 1988-ra ér­vényes órabért az adott dolgozónál. A teljesítménybéres bérrendszer nem változik meg, a fizikai dolgozók 50 százalé­ka továbbra is munkanormán alapuló egyéni vagy csoport-teljesítménybérben dolgozik. A teljesítménykövetelmény a jö­vőben is fennmarad, ha néhány területen, ahol volt, meg is szüntették. Például az anyagmozgatási területeken, ahol a mun­kavégzés nem szorosan a technológiai fo­lyamat része - ládamosás, targoncázás, stb. - teljesítménybérből időbérbe kerültek a dolgozók. Bruttósításra került mindkét munkabért motiváló tényező, a munkamű­veletek kategóriáinak rögzített bére (amit százszázalékos teljesítmény esetén ér el a dolgozó) és a személyi besorolási bér is (ami a tényleges teljesítménytől függően alacsonyabb vagy magasabb is lehet, mint a rögzített bér). Tehát mindkét részt bruttó- sitják, és az eddigiekhez hasonló arányban osztják el. A domináns rögzített bérhez hozzárendelik az alapbérbe beépített bér­elemeket is. A százalékos pótlékok - a mű­szakpótlék - a törzsbér arányában ugyan­úgy működnek, mint eddig, de az alapbér­be bevitt bérrészeket a pótlékok arányá­ban korrigálták. Példa a bruttósításra: (A példában sze­replő dolgozó a bélüzemben betanított munkát végez, egyéni teljesítménybérben.) Mekkora a bér, ha a dolgozó nem száz, hanem 106 százalékra teljesíti a normát? Bruttósítás előtt: A műszakpótlék miatt kor­rigált rögzített bért (31,22 Ft/ó) szorozzuk 1,06-tal, az eredmény 33,09 Ft/óra. A brut­tósítás után: A megfelelő 33,73 Ft/óra szo­rozva 1,06-tal az eredmény 35,75 Ft/óra.-ri­Rekordévként könyvelheti el 1987-et az Országos Találmányi Hivatal: össze­sen 6200 szabadalmi bejelentést nyúj­tottak be, 10 százalékkal többet, mint a megelőző évben. Az önálló magyar szabadalmi rendszer 1895-ben jött létére; az első években kö­rülbelül háromezer találmányt jelentettek be, azóta - a mindenkori gazdasági kör­nyezettel összefüggésben kisebb-na- gyobb hullámzásokkal - megkétszere­ződött ez a szám. A mostanit megelőző legsikeresebb év 1913 volt, amikor kiug­róan sok, 5686 szabadalmi bejelentést tettek. A tavalyi rekord elsősorban annak kö­szönhető, hogy az utóbbi években - az egyébként kedvezőtlen közgazdasági feltételek közepette - a találmányi hivatal és más állami, illetve társadalmi szervek, elsősorban a szakszervezetek, a MTESZ, a KISZ a korábbinál hatékonyabb kezde­ményezésekkel igyekeznek fellendíteni a feltalálói tevékenységet. Létrejött az or­szágos újítási adatbank, megalakult az újítási szakértői testület, szélesedett a ta­lálmányi tanfolyamok rendszere. Szá­mos nemzetközi és hazai kiállítást, ver­senyt, pályázatot szerveztek, illetve anyagilag támogattak. Az adatokból kitűnik, hogy a hazai sza­badalmi bejelentések száma dinamiku­A tavalyihoz hasonló mennyiségben, megközelítően 4,2 milliárd forint értékű gé­pet, alkatrészt eszközt kínál az idén az Ag- rotek az állami gazdaságoknak, tsz-eknek és a szakszövetkezeteknek. Az egyes ága­zatok gépeiből tovább növeli a választékot. A garanciális szolgáltatások színvonalát pedig tovább javítja. Hacsády Árpád, az Agrotek vezérigaz­gatója az MTI munkatársának elmondta: a vállalat a korábbiaknál is jobban elébe megy az üzemek igényének annál is in­kább, mert a gazdaságok egy része pénzügyi gondokkal küszködik, kevesebb jut a műszaki megújulásra. Gondjaik eny­hítésére, a termelés korszerű technikai fel­tételeinek biztosítására az Agrotek egy­részt növeli az olcsóbb gépek kínálatát másrészt a gépkölcsönzés, a lízingügylet kiterjesztésével. Több olyan üzemet is hoz­zájuttat új eszközökhöz, amelyeknél jelen­leg hiányzik a pénz a vásárláshoz. A szo­cialista országokban gyártott kombájnok­sabban növekedett, minta Magyarorszá­gon bejelentett külföldieké: míg 1986- ban 50,9, addig tavaly már 52,1 száza­lékkal részesedtek a szabadalmi beje­lentések között a magyar eredetűek. A részarány-növekedés egyértelműen a magánfeltalálók aktivitásának tulajdonít­ható. A találmányok eredménye 1980 óta négyszeresére nőtt, tavaly meghaladta a 11 milliárd forintot. Az 1987-ben kifize­tett találmányi dijak összege elérte az egymilliárdot. Tavaly is, mint már évek óta a gyógyszeripar volt az egyik legaktívabb terület, de sok szabadalmat jelentettek be a növényvédő szerek, valamint az energiahordozók felhasználásának cél­szerűbb felhasználására is. Emelkedett a hagyományos tüzeléstechnikai rendsze­rekhez kapcsolódó, energiatakarékos megoldásokat tartalmazó, valamint a mikroprocesszoros rendszerek alkalma­zásával összefüggő bejelentések száma. Előtérbe kerültek a környezetvédelem­mel, ezen belül is elsősorban a szenny­víztisztítási eljárásokkal, továbbá az új növényfajtákkal kapcsolatos szabadal­mak. A logikai játékokra vonatkozó talál­mányok visszaestek, helyüket a kés- zség-és képességfejlesztő technikai já­tékok foglalták el, az ezeket tartalmazó bejelentéseket főképpen magánfeltalá­lók tették. ból aratásig mintegy 850-et hoznak be, ezek többsége az NDK-ból érkezik. Az idén 20 nagy teljesítményű, igen korszerű Don-1500-as gabonakombájnt is várnak a Szovjetunióból. Tervezik, hogy 90-100 gabonakombájnt és mintegy félszáz kor­szerű takarmány-betakarítót lízingszerző­déssel értékesítenek. A géppark 4500 traktorral, 800 szállító-rakodógéppel gya­rapszik, és lesz elegendő NDK-ban gyár­tott önjáró silózógép is. Újdonságként kor­szerű burgonya-betakarító gépekkel bővül a választék. Az elöregedő géppark biztonságos üzemben tartására alkatrészből, műszaki áruból folyamatosan növekednek az igé­nyek, a tőkés importból származó alkatré­szek egy részének helyettesítésére hazai gyártókat keres az Agrotek, eddig ez évre 530 millió forint értékben kötött szerződést mezőgazdasági gépgyárakkal, termelési rendszerekkel, ipari és mezőgazdasági szövetkezetekkel. ALAPADATOK A BRUTTÓSÍTÁSHOZ Bruttósítás utáni bruttó bér: 10 %-os nyugdijjárulék SZJA Nettó bér: Bruttósítás %-a 79239 Ft 7924 Ft 3849 Ft Bruttósítás utáni rögzített bér 100% esetén: Példa/1 Bélüzemi bet. munka rögzített bére 100%-kal Ft/óra Alapbéresítendő pótlékok: Ft/hó Pótlékok alapbé­resítése utáni rögzített bér 100%-kal Ft/óra Korrigált rögz Műszak ót|ék „ bér a muszakpót- . , műszak esetén lék miatt 100%- , „ _. kai Ft/óra 12,5% Ft Bruttó bér Ft Nyugdíjjárulék 1987. évi szab. szerint Ft Nettó bér Ft 28 Ft/óra 310 jöv. pótl. 120 term, beni 200 bélüz. p. 31,62 31,22 630 Ft Éves szinten 58464 6724 65187 8148 73335 5868 67 467 33,73 Ft/óra 67 466 Ft 108,05% Ag rote k-te rve k Egy új, korszerű nehézgép, a Komatsu dózer Huth József: A minőséget tartottuk szem előtt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents