Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-12 / 9. szám

1988. január 12. , TOLHA \ _ _ 6 “KÉPÚJSÁG A Szovjetunió is... A Szovjetunió részt vesz a szöuli nyári olimpiai játékokon - így elöntött a Szovjet Olimpiai Bizottság" hétfői ülésén, elfogadva a NOB meghívását a XXIV. nyári olimpiai játékokra. Az ülésen ugyanakkor hangsúlyozták: a Szovjetunió támogatja a Koreai NDK-nak azt a javaslatát, hogy a játékokat Dél-Koreában és a Koreai NDK-ban közö­sen rendezzék meg. Pénteken délelőtt Sajtóházunkban A megye legjobb sportolóinak díjkiosztója Lapunk olvasói 1987 decemberében egy hónapon keresztül szavazhattak Tolna megye legjobb sportolóira, csapataira. Voksaikat nagy számban arra a köz­véleménykutatásra juttatták el, amelyet szerkesztőségünk tizedik alkalommal hir­detett meg a Tolna Megyei Tanács V. B. ifjúsági és sportosztályával, a KISZ Tolna Megyei Bizottságával, valamint a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsával kö­zösen. Az új esztendő első hetében elvégeztük a szavazólapok értékelését, ösz- szesítettük a pontszámokat, ezzel együtt kialakult az elmúlt év legjobbjainak egyéni és csapatrangsora. A dobogós helyezetteket - edzőik és egyesületi vezetőik társaságában -január 15-én, pénteken délelőtt 11 órára meghívtuk Sajtóházunkba. Ekkor hir­detünk eredményt, egyúttal pedig átadjuk a díjakat, amelyek száma gyarapodott: az Atomerőmű SE elnöksége és az OTP Tolna Megyei Igazgatósága is hozzájárul egy-egy különdijjal Tolna megye 1987. évi legjobb sportolóinak jutalmazásához. Mint azt korábban már megírtuk, az év legjobbjainak megválasztásában szavazataikkal részt vett olvasóink is nyerhettek. Egészen pontosan közülük ha­tan, azok akik a végeredményt tekintve a dobogós helyezetteket feltüntették sza­vazószelvényükön. A féléves időtartamú Népújság előfizetés nyerteseinek névso­rát lapunk január 18-i, hétfői számában közöljük. Megyei atlétikai ranglista ’87 Férfi dobószámok Öt éve együtt Egy kitűnő csapat formálódott Vajon mit hoz számukra a jövő? Az 1986. évet a Lukácsi-Nyirati párharc, 1987-et a Schwarcz-Miklós vetélkedés jellemezte. Sok versenyt vívtak vegyes si­kerekkel, de évvégére kialakult azért, hogy ki melyik versenyszámban jobb. Egyikük­nek sem sikerült azonban az olimpiai pont­szerzés (OB I—IV. hely), ami formaidőzítési kérdéseket vet fel, melyeknek vizsgálata, elemzése egyesületi téma. Pécsi Gábor beugró versenyzőként is listavezető a ge­relyhajításban (1980-ban érte el megyei csúcsát Bonyhádon), ami magában is e versenyszám kritikája. Kalapácsvetésben sem történt semmi különös, pedig a me­gyei válogatottba 1988-ban 50 méter alatt nem sok pontot lehet szerezni. Érdemes volna ezzel komolyan foglalkozni. Súlylökés (7,25 kg): Lukácsi Zoltán 12,73, Gyulai Tibor 12,55, Husti János 12,34, Hegedűs János (valamennyi Szek­szárdi 11,58, Schwarcz Tibor (Bonyhád) 11,40, Miklós János 10,79, Horváth István (mindkettő Szekszárd) 10,61. Súlylökés (6 kg): Lukácsi Zoltán 14,55, Husti János 14,18, Hegedűs Já­nos 14,11, Miklós János (valamennyi Szekszárd) 12,97, Szemcsuk Róbert (Bonyhád) 12,42, Posta Zoltán (Szek­szárd) 11,88, Halmosi Béla (Dombóvár) 11,81, Morvay Csaba (Szekszárd) 10,53, Pókai László 10,29, Altvater Csaba (mindkettő Bonyhád) 10,22. Súlylökés (5 kg): Schwarcz Tibor (Bonyhád) 15,20, Miklós János (Szek­szárd) 14,58, Balaskó Zoltán (Bonyhád) 12,84, Németh János 12,26, Bodó István 11,86, Posta Endre (mindhárom Szek­szárd) 11,10, Pécsi Zsolt (Bonyhád) 11,00, Horváth Péter 10,95, Schunk László (mindkettő Szekszárd) 10,85. Diszkoszvetés (2 kg): Nyirati Bálint (Tamási) 40,72, Lukácsi Zoltán 39,90, Tóth Ferenc 39,32, Horváth István 39,06, Hegedűs János 35,04, Posta Zoltán 34,28, A világ sportja SZOKOLOV: Csehszlovákiában a nemzetközi légfegyveres verseny záró­napján újabb két érem jutott a magyar sportlövőknek. Női pisztolyban Balogh Pálma a második helyet szerezte meg, míg a férfiak hasonló számában a világ- bajnoki címet védő Papanitz Zoltán a do­bogó harmadik fokára állhatott fel. A győztesek és a magyarok eredményei: Női puska: 1. Dagmar Bilkova (cseh­szlovák) 496,0 kör. Női légpisztoly: 1. Szvetlána Pelanova (szovjet) 477,2 kör, 2. Balogh Pálma (ma­gyar) 476,2. Husti János (vala­mennyi Szekszárd) 31,08, Szemcsuk Róbert (Bonyhád) 32,78. Diszkoszvetés (1,5 kg): Lukácsi Zoltán 53,88, Miklós János (mindkettő Szekszárd) 44,10, Schwarcz Tibor (Bonyhád) 41,10, Posta Zoltán (Szek­szárd) 40,94, Hal­mosi Béla (Dombó­vár) 40,52, Hegedűs János (Szekszárd) 38,88, Szemcsuk Róbert (Bonyhád) 38,84, Husti János 38,64, Posta Endre (mindkettő Szekszárd) 36,94, Altvater Csaba (Bony­hád) 36,48. Gerelyhajítás: Pécsi Gábor (Tamási) 55.82, Schwarcz Tibor 53,12, Szemcsuk Róbert 50,28, Pécsi Zsolt (mindhárom Bonyhád) 48,06, Horváth István (Szek­szárd) 47,84, Dévényi Péter 47,16, Balas­kó Zoltán (mindkettő Bonyhád) 46,04, Husti János (Szekszárd) 46,04, Takács Gábor (Dombóvár) 45,22, Barabás Gá­bor (Szekszárd) 43,62. Kalapácsvetés (7,25 kg): Tóth Ferenc 44.82, Lukácsi Zoltán 36,20, Hegedűs János (mindhárom Szekszárd) 18,40. Kalapácsvetés (6 kg): Lukácsi Zoltán 44,84, Husti János 34,54, Posta Zoltán 31,04, Morvay Csaba 30,60, Miklós Já­nos 30,04, Hegedűs János (valamennyi Szekszárd) 25,70. Kalapácsvetés (5 kg): Miklós János (Szekszárd) 40,66, Schwarcz Tibor (Bonyhád) 30,80, Bodó István 24,02, Schunk László 23,84, Horváth Péter (mindhárom Szekszárd) 23,46. Férfi légpisztoly: 1. Vladimir Stajger (csehszlovák) 682,8 kör, ...3. Papanitz Zoltán (magyar) 681,8. MELBOURNE: Hétfőn megkezdődött Ausztrália nyílt teniszbajnoksága. A nyitófordulóban a hazaiak első szá­mú reménysége, a negyedik helyen ki­emelt wimbledoni bajnok, Pat Cash jól mutatkozott be, három játszmában, 7:5, 6:4, 6:4 arányban legyőzte az osztrák Mustert. A nőknél már meglepetés is akadt, az amerikai Wendy Wood 6:2,4:6, 8:6 arányban diadalmaskodott a 14. he­lyen rangsorolt ausztrál Dianne Balestrat ellen. Furcsa paradoxont észlelek, ha a két táblázatot összevetem. A Szekszárdi Dó­zsa NB ll-es felnőttcsapata, az utolsó, míg az ifjúsági csapata patinás fővárosi és vidéki csapatokat maga mögé utasítva az első helyen várja a tavaszi folytatást. Két csapat - két véglet, inkább ennek az ellenkezője a jellemző. Amikor egy-egy felnőttcsapat idegen toliakkal ékeskedve általában sikerrel szerepel, de az után­pótlásáról jobb nem beszélni. A szekszárdi ifisták őszi menetelése valóban egy igencsak érzékelhető fény­pont a mai sötétségben. A szülőkön, játé­kosokon, hozzátartozókon kívül nagy- nagy öröm valamennyi sportbarátnak. És újfent igazolódott a tétel: még ha nem is olyan gördülékenyen, mint a hetvenes évek végén, de hatékonyan működik a Dózsánál a sportiskolás rendszerű kép­zés. Laki Zoltán, a csapat edzője még ta­valytélen kapta kézhez Kálmán Laciékat, akik már a „szamárlétrák” eddigi meg­mászása közepette is elárulták tehetsé­güket, azt, hogy a nagy eredmények el­érésének lehetőségét is magukban hor­dozzák.- Minden elismerést megérdemelnek azok az edzők, akik aktívan kivették ré­szüket a játékosok képzésében. Az el­múlt öt év során dolgozott a fiúkkal Újvári Mihály, Gálfy Dezső, Aknai János, Tornyi Barnabás - mondja Laki Zoltán. Már az országos serdülőbajnokságban három évvel ezelőtt kimutatták oroszlánkörmei­ket, a negyedik helyen végeztek még­pedig úgy, hogy az ország legjobb NB ll­es csapatának bizonyultak. Az ifiknél pe­dig tavaly - náluknál idősebbek ellen játszva - úgy lettek hetedikek, hogy csu­pán három ponttal gyűjtöttek kevesebbet a bajnoknál.- Egyébként csoportunkban ezzel a helyezéssel is a legjobb NB ll-es ificsapat lettünk - tette hozzá a csapat gólzsákja (18 gólt ért el az ősszel) Kálmán László, aki az egykori dózsás futballista fia. Tökéletes csapategység- Az előjelek már jó eredményt sugall­tak. Megvolt az alap, amire lehetett épít­kezni. Mit tett hozzá az együtteshez Laki Zoltán?- Néhány játékossal más poszton pró­bálkoztam, ami érzésem szerint bejött. A jobbhátvéd Petőből beállós lett. Máté a- Ha egy-egy futam után azzal az ér­zéssel robogok át a célon, hogy jól csi­náltam, hibátlanul, akkor hallatlan jó ér­zés kerít hatalmába. Ezért is csinálom! S ha még jó helyezést is sikerült így elér­nem, az már csak kellemes ráadás, ami­nek azért tudok örülni.- Ezek a szavak még nyáron hangzot­tak el az egyik hazai hegyi versenyen, és Cserkuti József, a legeredményesebb magyar hegyimenő mondta, amikor fele­sége, kisfia és szerelői, „a Cserkuti csa­lád" körében beszélgettünk. Azóta véget ért a versenyszezon, és kettesben folytatjuk a társalgást a kitűnő autóversenyzővel.- Gyakran sikerült azzal a bizonyos jó érzéssel áthaladnod a célon az idei ver­senyévadban?- Nem annyiszor, ahányszor szerettem volna, de azért panaszkodnom sem kell - válaszolta Cserkuti József. - Az idei volt életem legsűrűbb idénye, huszonhárom versenyen indultam március és október között, szinte minden hét végén. Ennek sok előnye, ám hátrányai is voltak.- Ez nem mind a nálad megszokott he­gyi gyorsasági verseny volt, valami újat próbáltál ebben az évben.- Igen, a pályaversenyzéssel kacér­kodtam. Eléggé magasan kezdtem, rög­tön világbajnoki futamon, később aztán Európa-bajnokin is indultam. S elmond­hatom, remekül kezdődött, mert a monzai pályán második helyet szereztem tár­saimmal, és csoportban negyedikek let­tünk. Jól debütált tehát a vadonatúj BMW M3-as! Később sem okozott csalódást. Igaz, néhány monzai ellenfelünket diszk­söprögető poszt után középpályás lett, így Kvanduk mellett van még egy irányí­tónk. Kasza visszament söprögetőbe, mi­képpen Marsai is hátvédnek.- Óriási előnyt jelentett, hogy a játéko­sok öt éve már együtt vannak, a képzelet­beli fogaskerekek kitűnően illeszkedtek egymásba.- Sikerünkben kétségtelenül ez a leg­meghatározóbb. Lehet, hogy a Vasas vagy a Videoton egyénileg képzettebb labdarúgókat tud felvonultatni, de ez a csapatjátékban nem mutatkozik meg igazán. Az edző arcán sugárzik: „Öröm együtt dolgozni ezekkel a fiúkkal”. Egy táblát vesz elő a fiókból, rajta a taktika, amit oly sokszor sikerült átültetni a gyakorlatba.- A tizenhatosunknál nem kis taktikai fegyelmet követelő szigorú emberfogás volt a védekezési mód. A középpályán vi­szont bátran kijöttünk, letámadtunk. Ha gyengébb volt az ellenfél, akkor már saját térfelükön a labda megszerzésére töre­kedtünk. A labda birtokában egyszerre több embernek volt támadófeladata. Pa­píron csak két csatár volt, de valójában ennek háromszorosa. Mély vízben Akinek kimondottan támadó feladata volt, Kálmán Lászlónak, az egyik előretolt csatárnak. valifikálták, ám azért jó néhányan marad­tak még, olyanok is, akik mögöttünk ér­keztek célba. Később még több olyan pályával is megismerkedhettem, ahol Forma-1 versenyeket is rendeznek. Pél­dául Eastorilban a Portugál GP színhe­lyét. Az edzésen csapattársaimmal, az olasz Spiferróval és az NSZK-s Fischha- berrel úgy éreztük, valami nem stimmel az autón. Pár boxszal odébb ott volt Win- ni Vogt, ötszörös hegyi Európa-bajnok, az idei túrakocsi EB győztese. Ő is BMW M3-mal indult, a Linder Team színeiben. Megkértük, próbálja ki a mi autónkat. Ment is vele három villámgyors kört, majd azt mondta, remek a kocsi. Mi is rögtön gyorsabbak lettünk két-három másod­perccel. Bizony, előfordul, hogy az em­ber nem magában keresi a hibát. Zelt- wegben a verseny előtt 3-3-ra végeztünk az osztrák-NSZK vegyes csapat ellen. Fociban. Aztán a másnapi lapok többet írtak erről, mint a versenyről! A Hungaro- ringen is rajthoz állhattam, és két futamot nyertem egy nap alatt.- Mi a különbség a két versenyág kö­zött, és melyik kedvesebb neked?- A távolság és ami ebből következik. A hegyi versenyek rövidek. Abszolút kon­centráltan kell végigfutni, elég egy kis hi­ba és máris elúszott a jó eredmény. Ezért szeretem, és azért is, mert a „hegyisek” nagy családjában otthon vagyok Euró- pa-szerte. Sok barátom van, és jólesik, hogy sokéves sikeres szereplésem elis­meréseként „valaki” vagyok bármelyik kontinensviadalon. Ez kárpótol az itthoni mellőzöttségért is. Másrészt megfogott valami a hosszabb távú körversenyeken- Nagyon nagyra értékeljük ezt a sikert - jegyezte meg a fiatal játékos. - De ne igyunk előre a medve bőrére. Két pont előnnyel fordultunk, nehéz mérkőzések elé nézünk tavasszal. Mint azt már sokan tudják, Kálmán mellett amolyan szükség törvényt bont alapon, no meg kibontakozó tehetségük révén is szóhoz jutott NB ll-es bajnoki mérkőzésen a felnőttek között Máté, Ka­sza, Kvanduk. A lehetőségekhez képest mindenképpen helytálltak. Hangsúlyozni kell, hogy a lehetőségekhez képest. Mert ez a mély vízbe vetés nem volt egyszerű. Eléggé „zátonyokkal teli” területre kerül­tek bevetésre, amelynek jegyében a „túlélés” volt a legfontosabb, ilyen hábo­rús körülmények közepette, náluknál sokkal jobban úszó katonák hiányában, azt hiszem nem is igazán tudták megmu­tatni mi rejlik bennük. Vajon az elkövetkezendő években amikor az életbe történő kiröppenés ne­héz pillanatait is átélik, kiderül-e ez? További fejlődésük töretlen lesz-e? Megvalósul-e hőn óhajtott vágyuk, hogy ennyi befektetett munka után NB I- es, vagy másodosztályú játékosok legye­nek? Vagy egy idő után csupán annyi marad meg bennük, hogy volt egyszer egy jó ifi, amelynek kulcsemberei nem sokra vit­ték. is, ahol ötszáz kilométert autózunk egy- egy futamon, másod- vagy harmadma- gammal. Itt a csapaton belül barátságok szövődnek, egymásért is versenyzünk, együtt örülünk a sikernek, kijavítjuk egy­más hibáit és kicseréljük tapasztalatain­kat. Más műfaj, de megvannak ennek is a szépségei. Nem akarom abbahagyni!- Hogyan értékeled az 1987-es versenyévadot?- Vegyes. A sok verseny miatt előfor­dult, hogy nem sikerült kellően felkészül­ni a következőre, különösen, amikor he­gyi kocsiból kellett nagy hirtelen pá­lyaautót faragni, vagy fordítva. Mégis szí­vesen gondolok erre az évre, végül is csak kétszer nem voltunk az első tíz kö­zött, tizenkilencszer pedig az első hatban végeztünk. Nyolcszor voltam első, ötször második, és ezek hízelgő eredmények. Kategóriát és csoportot nyertem a Ma­gyar Bajnokságban, a hegyi EB-n cso­portban harmadik, abszolútban hatodik lettem. Itthon is harmadik vagyok az ab­szolútban, bár ezt a fajta kategorizálást igazságtalannak tartom. Alapvetően másféle autókkal indulunk, és karosszé­riás kocsival eleve esélytelen vagyok a pályagépek ellen. Más a súlyuk, más a motorteljesítményük, ám ezt mintha ide­haza nemigen vennék észre, s ez olykor bánt.- Gratulálunk a sikerekhez és reméljük, egyszer Cserkuti József ugyanaz „a Cserkuti” lesz itthon is, mint évek óta külföldön, Csehszlovákiától Spanyolországig. ROÓZ PÉTER Lukácsi Zoltán négy számban lis­tavezető Bálint Gy. Mire mentek 1987-ben? (II.) Cserkuti József: nemcsak hegyen, pályán is Az NB-s ifibajnokság nyugati csoportjának listavezetője a Szekszárdi Dózsa

Next

/
Thumbnails
Contents