Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-11 / 8. szám
1988. január 11. , TOLNA \ _ 4 "íníÉPCIJSÁG ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Nyugdíjas munkavállalók kérdeztek „Több nyugdíjas munkavállaló” aláírással kapott szerkesztőségünk levelet. Mint írták: Minden harmadik nap járnak dolgozni, váltott műszakban, délután 15 órától másnap reggel 7 óráig. Órabérük 17 forint. A következő kérdésekre kértek választ: Az éjjeliőrök milyen minőségbe vannak sorolva, fizika dolgozó-e vagy pedig más? Jár-e nekik munkaruha, műszakpótlék, valamint pótszabadság? Igényt tarthatnak-e cipőre? Mennyi kereset után kell adót fizetniük, mivel nyugdíjas munkavállalók? Dr. Deák Konrád válaszolt a kérdésekre:- Az éjjeliőrök fizikai dolgozók, ebbe az állományba tartoznak. A munkaruha-járandósággal kapcsolatban a Munka Törvénykönyve Végrehajtási Rendelete (Mt. V./70. paragrafusa (1) bekezdésére utalunk, amely szerint: „A munkaruha-és a formaruha-juttatásra jogosító munkaköröket, a dolgozókat ezekben megillető ruhafajtákat, a juttatási időket, valamint a juttatás egyéb feltételeit a kollektiv szerződésben kell meghatározni.” A többi nyugdíjas munkavállaló mindegyikét tehát arra kérjük, tekintsen meg a saját munkáltatójánál érvényes kollektív szerződést. Ugyancsak a Munka Törvénykönyve Végrehajtási Rendeletére, annak 62. paragrafusa (2) bekezdésére kell utalnunk a műszakpótlékkal kapcsolatos kérdés megválaszolásakor, ez a rendelkezés ugyanis kimondja: „A bérpótlék feltételeit és mértékét a kollektív szerződés állapítja meg...” A szabadsággal és pótszabadsággal kapcsolatban arról tájékoztatjuk, hogy „a dolgozónak minden munkaviszonyban töltött naptári évben tizenöt munkanap alapszabadság és a munkaviszonyban töltött idejétől függően pót- szabadság jár”, éspedig minden munkaviszonyban töltött három év után egy, de évenként legfeljebb kilenc munkanap pótszabadság illeti meg a dolgozót. A fentieken túlmenően még különböző címeken illetheti meg a dolgozót pót- szabadság, így például á vak dolgozónak évi öt munkanap pótszabadság jár, pótszabadság illeti meg a bányászatban föld alatt állandó jelleggel dolgozó vájárokat, csapatcsilléseket, stb. pót- szabadság illeti meg vezető állású dolgozókat, az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyeken dolgozókat, ha naponta legalább három órát töltenék ilyen munkahelyen, stb., az éjjeliőröket azonban külön azon a címen, hogy éjjeliőrök, tehát munkakörük után plusz pót- szabadság nem illeti meg. A lábbeli-járandósággal kapcsolatban: itt is a kollektív szerződésben szereplők az irányadók. Adóügyekkel kapcsolatos kérdések megválaszolására ma még nem szívesen vállalkozunk, megnyugtatóbbnak tartom, ha ezzel a kérdésével közvetlenül az adóhatósághoz fordulna arra is figyelemmel, hogy adóügyi kérdések körében az egységes álláspontok részben csak most vannak kialakulóban. Megkaphatja-e a családi pótlékot? Egy olvasónk - aki kérte, hogy nevét lapunkban ne közöljük - írta, hogy gyermeke, aki a gimnázium 4. osztályát végezte az 1986-87-es tanévben, súlyos betegségen esett át, így a mulasztott órák száma miatt nem tehetett érettségi vizsgát. Természetesen mindez orvosi jóváhagyással, hisz kórházi ápolásban is részesült. A tényleges érettségi vizsgára az elmúlt év október 29-30-án került sor. Ez az első vizsga volt, mivel évet ismételni nem akart. „A baj ott kezdődött, hogy munkahelyemen a családi pótlék juttatását megszüntették. Erre minden igazolást beszereztem az iskolától, mindhiába, arra hivatkoztak, hogy az érvényben lévő rendelkezések szerint nincs módjukban a családi pótlékot folyósítani. Lényegében az a helyzet, hogy valóban osztályozó és érettségi vizsgára készült, miért nem jár a családi pótlék, hisz kereső foglalkozást nem folytatott, sőt a felsőfokú intézményben való továbbtanulás lehetőségétől is elesett erre a tanévre. A Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója, Antal Pál válaszolt: A kifizetőhely olvasójuk gyermeke után a középiskola befejeztével a családi pótlékot az elmúlt év június 30-ával beszüntette. A családi pótlék a középiskolai tanulmányok időtartamára, de legfeljebb a 19. életév betöltéséig jár. Az ügyviteli szabályok értelmében a folyósító szerv a középiskola IV. osztályának befejezésével (június hónapban) a családi pótlékot automatikusan beszünteti, a biztosítottnak ezt a körülményt bejelenteni nem kell. Ha azonban a gyermek érettségi vizsgát nem júniusban, hanem - a középfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamát sikeresen elvégezve - szeptember vagy október hónapban tesz érettségi vizsgát, családi pótlékot a nyári szünidő tartamára (Július-augusztusra) is meg kell állapítani. A kifizetőhely a dolgozó bejelentését követően szerzett tudomást arról, hogy a gyermek nem júniusban, hanem októberben tett érettségi vizsgát. Az iskolának erre vonatkozó igazolása alapján visszamenőleg, július-augusztus hónapra a családi pótlékot augusztus hónapban kiutalta. További időre családi pótlékot megállapítani a gyermek után nem lehet. A 19 éves korának betöltéséig akkor járhat e gyermek után családi pótlék, ha szeptembertől más középfokú iskolában folytatja tanulmányait. Kötelezhető-e a kiköltözésre? Dombóvári levélírónk édesapja már negyven éve bérel egy magántulajdonban lévő üzlethelyiséget, ahol fodrász kisipari tevékenységet folytat. A bérlemény ilyen célra van kialakítva, már eredetileg is annak épült. Azonban kapott egy felszólító levelet a tulajdonostól: 1987. december 1-gyel költözzön ki, fejezze be az ottani működését. Most, 80 éves korában is dolgozni szeretne, de attól tart, hogy rövid időn belül ki keli költöznie. Van-e olyan jogszabály, amivel kényszeríthetik erre? Közös kiskapun járnak be a tulajdonossal, és ö úgy érzi, be fogják előtte zárni a bejárást. Hogyan lehet valakit kötelezni az elköltözésre? Dr. Deák Konrád az alábbiakat válaszolta:- Polgári Törvénykönyvünk 431. paragrafusa szerint: „A határozatlan időre kötött bérletet tizenöt napra fel lehet mondani.” Amennyiben a bérleti szerződés megkötésekor abban a bérlet megszüntetésével kapcsolatban külön kikötések nem voltak, a bérbeadó a bérletet 15 napra felmondhatja. Egészen más kérdés, hogy miután a levélíró édesapja közérdekű szolgáltató tevékenységet folytat, a bérbeadó aligha fog hatósági segítséget kapni az üzlet- helyiség kiürítéséhez mindaddig, amíg édesapja nem talál megfelelő másik helyiséget. Jogszerűen a bérbeadó nem zárhatja ki édesapját az üzlethelyiségből, nem zárhatja el előle a bejáratot sem. Ha mégis ezt tenné, birtokháborításért a városi tanács igazgatási osztályához indokolt fordulni. IST““ Ml VÁLASZOLUNK A közérdekű munka végrehajtásáról szól az igazságügy-miniszter 9/ 1987. (XI. 21.) IM számú rendelete, amely szerint a megyei tanács munkaügyi szolgáltató irodája, vagy a munkaerő-közvetítéssel kapcsolatos feladatot ellátó más tanácsi szerv rendszeresen tájékoztatja a bíróságot azokról a munkahelyekről, amelyek közérdekű munka végzésére elítéltek kijelölését igényli. Előírja a jogszabály, hogy a kijelölt munkahely köteles az elítéltet közérdekű munkával foglalkoztatni, ha a közérdekű munkát nem a lakóhelyén végzi, részére utazási költséget téríteni, stb. Előírja a rendelet a teendőket arra az esetre is, ha az elítélt a munkakötelezettségének nem tesz eleget, valamint ha sorkatonai szolgálatra vonul be, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermek- gondozási segélyben részesül, vagy az elítélten az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezelését hajtják végre. A Munka Törvénykönyve egyes rendelkezései végrehajtásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a művelődési miniszter 21/1987. (XI. 21.) MM számú rendelete, amely kimondja - többi között - hogy az alsó- és középfokú nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott pedagógus legfeljebb a heti kötelező óraszáma 50%-ának mértékéig kötelezhető többletmunkára, s hogy a pályakezdő pedagógus csak különösen indokolt esetben kötelezhető a heti kötelező óraszáma 25%-át meghaladó többletmunkára. Kimondja a jogszabály azt is, hogy a pedagógust a helyettesítésért járó díjazás a munkavégzés első napjától megilleti, azt a pedagógust pedig, akit a megyei tanács vb művelődési szakigazgatási szerve által kijelölt oktatási intézménybe neveznek ki, illetőleg ilyen intézménybe helyeznek át, 3000-25 000 forint letelepedési segélyben lehet részesíteni. A művelődési miniszter 22/1987. (XI. 21.) MM számú rendelete a pedagógusok kötelező óraszámát szabályozza, egyik melléklete az egyes munkakörökre vonatkozó kötelező óraszámokat tünteti fel táblázatban, másik mellékletében a pedagógus munkaköréhez tartozó, a tanulókkal összefüggő külön díjazásért ellátandó tevékenységek szerepelnek, egy harmadik melléklet a kötelező óraszámba beszámítható feladatokat jelöli meg, amilyenek pl. a szakkör, diákkör vezetése, énekkar, zenekarvezetése, stb. A pénzügyminiszter 58/1987. (XI. 21.) PM számú rendelete a játék- és pénznyerő automatagépek kereskedelmi adójáról szól és kimondja, hogy a rendelet hatálya alá tartozó üzemeltetők ilyen adót kötelesek fizetni. A számvitel bizonylati rendjéről szóló korábbi jogszabályt módosítja a pénzügyminiszter 59/1987. (XI. 21.) PM számú rendelete, amely szerint számviteli bizonylatnak minősül- a módosított jogszabályban megjelölteken túlmenően - a gazdálkodó szervezet által kiállított minden számla. A rendelet részletesen, pontról pontra megjelöli, hogy a számlának- ahhoz, hogy a bizonylattal szemben támasztott követelményeknek megfeleljen - milyen adatokat kell tartalmaznia. Az említett jogszabályok kivétel nélkül a Magyar Közlönyv 1987. évi 54. számában jelentek meg és 1988. év január hó 1. napján lépnek hatályba. A Minisztertanácsnak a Magyar Közlöny 1987. évi 55. számában megjelent, egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 61/ 1987. (XI. 29.) számú rendeletéből itt csupán arra utalunk, hogy térítésköteles - többek között - a fekvőbeteggyógyintézetben ellátásra szoruló részeg személy detoxikálása. DR. DEÁK KONRÁD Kásád Baranya megyében, Beremendtől néhány kilométernyire délre fekvő délszláv település. A Dráva menti sokácok, más néven horvátok egykori életformáját, környezetét mutatja be a falu közepén eredeti állapotába visszaállított és korabeli tárgyakkal berendezett tájház. A múlt század első évtizedeiben készült, eredetileg három osztatú lakóház, amelyet egy tűzeset után 1982-ben újított fel a szerbek, horvátok és szlovének néprajzi kincseinek gondozásával foglalkozó mohácsi múzeum, lakószobából, úgynevezett füstös konyhából és kamrából áll. Külön helyiség a hálókamra, amit akkor építettek az udvarba, ha a családban fiúgyermek volt és az megnősült. A szokás szerint az esküvő után a rokonok egy bőrsubát dobtak a kamrába az ifjú párnak, akik itt töltötték a nászéjszakát s itt is laktak addig, amíg új otthont nem tudtak teremteni maguknak. Ha újabb fiú hozott asszonyt a házhoz, akkor a régihez, újabb kamrát toldottak, s ebbe került a menyecske szökrönye, vagyis a ruhás ládája, a bölcső és a járóka. Cs. I. Fotó: Gottvald Károly A helybéli fazekasok tányérjai díszítik a falakat Halmaztelepülés közepén álló tájház A kocsiszínben tartották a boronát, hengert, ekét, padlásán a szénát I Sokác tájház Kásádon
