Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-09 / 7. szám
1988. január 9. ''"tolna 14 IrtÉPÜJSÁG Védelmet várnak a vadon élő állatok Fészek a sasnak Hazánk gazdag állatvilágában 42 ezer fajt számláltak össze eddig a szakemberek. E tekintélyes számmal azonban csak akkor lehetnénk elégedettek, ha az egyes fajokon belüli egyedi „népszámlálás” adatai is megnyugtató „demográfiai" helyzetet jeleznének. Sajnos 569 állatfajt országosan védetté, ezen belül 34 fajt fokozottan védetté kellett nyilvánítani, mert aggasztó mértékben csökkent „népességük”. A védett állat fogalma - természetesen a vadon élőkről van szó - azt jelenti, hogy például a denevér akkor sem szabad préda, ha történetesen beröpül a szobába. A háborítatlan nyugalomra főként a védett területeken (nemzeti parkokban, tájvédelmi körzetekben) van kilátásuk az állatoknak. Hazánkban jelenleg 530 ezer hektár van a természetvédelem hatáskörében, és minden évben nagy összegeket fordítanak újabb területek vásárlására. Többnyire a gazdálkodás szempontjából kevésbé értékes, például szikes földeket vesznek meg. A cél új élőhelyek teremtése, vagy a régiek visz- szaállitása, megvásárolták például az apajpusztai halastót a vizimada- raknak. (Halastavaink egyébként létfontosságúak a vízimadárvilág számára.) A védett terület 6 százaléka az ország egész területének, és csak arra elég, hogy a legritkább, leginkább veszélyeztetett fajok megóvását segítse elő. A hazai állatvilág fajgazdagságának, változatosságának megőrzéséhez az ország egész területén kímélni kell a természetet, a gazdasági tevékenység során figyelemmel lenni az állatvilág jelenlétére, érdekeire. Magyarországról az elmúlt 150 év során több mint ötven vadon élő állatfaj tűnt el, elsősorban olyan fajok, amelyeknek élőhelyei áldozatául estek az ember tájátalakító tevékenységének. Kétségtelen tény, hogy állandó ellentmondások forrása a környezetvédelem, valamint a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás érdekeinek eltérése. Szántóföld lett a valamikori gazdag rétből, és nagy csapás az állatvilágra, hogy eltűnnek az öreg erdők; az évszázados fák, sűrű bokrok háborítatlan nyugalma, növényi kultúrájának fajgazdagsága, a télre is menedéket nyújtó faodúk, föld alatti járatok, barlangok, a „többszintű” dús aljnövényzet. Mindez hiányzik például egy harmincéves nyáras- ból. Mivel a védett területeken is folyik gazdálkodás, így tulajdonképpen csak a fokozottan védett állatfajok élveznek feltétlen elsőbbséget. Bármennyire a figyelem középpontjában van ma már a környezetvédelem, nem sikerült megállítani a negatív folyamatokat, például a fekete gólya napjainkban is rohamosan veszíti el élőhelyét az öreg erdők kivágásával. De eredményekről is szólhatunk: az erősen lecsökkent állományú fajok megmentésének egyik jó példája a nyári lúd, amelynek „pozíciói” az elmúlt két évtizedben az élőhelyvédelem és a vadászati tilalom következtében megerősödtek. A hazánkban kipusztult állatok közül egyes fajok a környező országokban - a hatékony védelemnek köszönhetően - elszaporodtak, és lassan visszatelepülnek hozzánk -, ha hagyjuk. A hiúz, a farkas, a medve élőhelyet keresve átlépi határunkat, és a természet védelmét nem azonnali kiirtásuk szolgálja. Megjelenésük gazdagítja az élővilágot, hozzájárul a vadállomány természetes „selejtezéséhez”, illetve a sok kárt okozó kóbor kutyák megfékezéséhez. Szó sincs arról természetesen, hogy egész farkasfalkák kóboroljanak az erdőkben, állományukat szabályozni tudja a vadgazdálkodás. Egyes állatfajok megmentése érdekében külön védelmi programot dolgoztak ki, közéjük tartozik például a kerecsensólyom, az uhu, a fekete gólya, a vidra és a parlagi vipera, meg a rétisas is, amelyből az NSZK-ban például csak 5 pár él. Nálunk néhány éve 10 pár fészkelt. Hogy szaporodásukat segítsék, 30 műfészket telepítettek olyan helyre is, ahol húsz éve nem volt már rétisas. Az eredmények azt mutatják, hogy e büszke madarak örömmel fogadták e „lakásépítési” akciót, benépesítik emberrakta fészküket. Visszaesés tapasztalható viszont a jellegzetes magyar madár, a túzok szaporulatában. Bővíteni kell a dévabányai telepet, emelni a szakmai munka színvonalát, a természetvédelem számára megszerezni a dürgőhe- lyek tulajdonjogát, és kedvező körülményeket teremteni ott. Veszélyeztetett a denevér is, mert táplálékbázisa lecsökkent, s búvóhelyül faodút alig talál. A természetvédelem csak akkor tud igazán eredményesen működni, ha a társadalom erői is segítik. A társadalom aktivitása, érdeklődése különösen a mindenki által ismert fajok esetében igen jelentős, ilyen tevékenységre épül például a fehér gólya és az énekes madarak védelme, illetve az esetenként szükséges békamentési akciók. Hazánkban az elektromos művek minden ellenszolgáltatás nélkül már eddig 2500 mesterséges gólyafészket szerelt fel a villanyoszlopokra, idén és jövőre még további ezer otthont kínálnak fel kedvenc hosszú lábú madarainknak. A magyar eredmények elismeréseként 1990-ben nálunk rendezik a nemzetközi fehérgólya-védelmi konferenciát. A békákat pedig nem a gólyák elől mentik, hanem az utakról, ahol tízezerszámra tapossák el őket a kocsik. A Fertő tónál fóliagáttal vödörbe terelték a békákat, és hat hét alatt 83 ezret hordtak a természetvédők a veszélyes útszakaszon át a vízbe. Hazánkban a Madártani Intézet szervezi, irányítja és hangolja ösz- sze az állatok védelmét. Nemzetközileg elismert ez a tevékenység, különösen a madárvédelem világ- színvonalú. Vívmány az is, hogy legalább a fokozottan védett állatok elsőbbséget élveznek a gazdálkodás érdekeivel szemben, Eu- rópa-szerte irigylik tőlünk ezt a természetvédők. A nemzetközi együttműködésből hazánk is kiveszi részét, valamennyi fontosabb természetvédelmi szervezettel kapcsolatban áll, és csatlakoztunk azokhoz a nemzetközi egyezményekhez, amelyek a vadon élő állatvilág fenntartását szolgálják. A magyar szakemberek részt vesznek a Nemzetközi Természet- védelmi Unió szakbizottságainak munkájában, és alapító tagjai vagyunk az 1922-ben létrehívott Nemzetközi Madárvédelmi Tanácsnak. Az utóbbi években a szocialista országok közül elsőként sikerült együttműködni a Világ Vadvédelmi Alapítvánnyal is, amely a kerecsensólyom védelmi programot konkrétan is támogatja. Gyarapodott is ezeknek az értékes madaraknak népessége nálunk. Elmondhatjuk, hogy Magyarországon van mit védeni; a természet védelmét - erejéhez mérten - támogatja az állam, és a társadalom megértése, segítökészsége sem hiányzik. |_ £ A dombóvári Dália Fűszert Áruház 1988-ban is folytatja kedvezményes vásárlási akcióját: a nagy tételben vásárló közületeknek 2% engedményt adunk. Azon vásárlóinknak (közületek kivételével), akik 1500 Ft felett vásárolnak, 50 Ft-os vásárlási utalványt adunk, amit áruházunkban bármikor levásárolhatnak. Címünk: Dália Füszért Áruház Dombóvár, Bajcsy-Zsilinszki u. 47. ps) Paks Költségvetési üzem értesíti Paks, Nagydorog, Pusztahencse, Györköny, Kölesd lakosságát, hogy a kukás szemét- szállítás díja 1988. jan. 1-től 40 Ft/hó/db-ra emelkedett. A Skála-Kapós Gt Kaposszekcső FELVESZ közgazdasági érettségivel rendelkező, árképzésben vagy adóügyekben gyakorlatot szerzett munkatársat Érdeklődni: 7-16 óráig 74-66-154, 74-66-657 <77» Felvételi előzetes Az idei egyetemi-főiskolai felvételi vizsgák rendjében, nem lesz az előző évhez képest lényeges, tartalmi változás - tájékoztatták az MTI munkatársát a Művelődési Minisztériumban. A felvételizőket érintő valameny- nyi tudnivalót tartalmazó Felsőoktatási felvételi tájékoztató már kapható az ÁKV könyvesboltjaiban, a szükséges nyomtatványok, jelentkezési lapok pedig már a kijelölt nyomtatványellátó boltokban várják a diákokat. A tájékoztató kiadvány ezúttal is közli a jelentkezési feltételeket és azok módjait, a vizsgák intézményei sajátosságait, az értékelési rendszert, a fellebbezések, átirányítások módjait, s a felvételik pontos tantárgyi követelményeit. Idén első alkalommal a kiadványt kiegészítették a szakok és a szakpárok mutatójával is, amely lehetővé teszi a többoldaló visszakeresést. Ugyancsak kapható a tavalyi felvételi feladatokat, azok megoldásait, illetve a tavalyi ponthatárokat, felvételi lehetőségeket tartalmazó kiadvány: ennek segítségével a pályázók saját maguk is felbecsülhetik esélyeiket. A felvételi jelentkezéseket 1988. március 1-jéig kell beadni: nappali tagozatra jelentkezés esetén - ha a pályázó az idén érettségizik - a középiskola igazgatójához, ha viszont a jelentkező a középiskolát korábban végezte el, közvetlenül a felsőoktatási intézményhez. A közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgák május 23-24-én lesznek, az egyéb tárgyak írásbeli vizsgáit - az előzőekhez képest korábban - május 25-26-án, a szóbeli felvételi vizsgákat június 23. és 30. között tartják. Mint azt a Művelődési Minisztériumban elmondták, az írásbeli és a szóbeli vizsgák közötti hosszabb időszak lehetővé teszi az írásbeli dolgozatok pontosabb, figyelmesebb javítását, értékelését. Uj vonás, hogy a jelentkezők esetleges fellebbezési és átirányítási kérelméhez a felsőoktatási intézményeknél beszerezhető egységes űrlap készül, amely módot nyújt a kérelmek gyorsabb elbírálására, a legfontosabb adatok - például az elért pontszámok - egységes feltüntetésére. Tavaly például mintegy ötezer ilyen kérelemről döntöttek, s az eljárást lassította, hogy sok esetben éppen a pályázók legalapvetőbb adatai hiányoztak, továbbá hogy azokat nem a felsőoktatási intézményhez küldték. Az idei jelentkező számára bizonyára hasznos az elmúlt évi, egyébként fegyelmezetten, jól szervezetten, komoly zökkenők nélkül lezajlott felvételik néhány tapasztalata. A mintegy 44 ezer nappali tagozatra jelentkezett közül mintegy 17 ezren nyerten felvételt. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a vizsgákra jelentkezők mintegy egyharmada értékelhetetlen teljesítményt nyújtott: vagy csak igen minimális pontszámot értek el, vagy meg sem jelentek a szóbelin. Ez a szám az egészség- ügyi felsőoktatás területén volta legkisebb (25 százalék), és a művészeti felsőoktatásban a legnagyobb (84 százalék), míg a többi területen az arány 30-35 százalékos volt. A tavaly bevezetett, a felvételi eljárás nyitottságát és nyilvánosságát szolgáló intézkedések egyértelműen kedvező fogadtatásra találtak mind az egyetemeken, mind a diákok körében. Az írásbeli dolgozatba való betekintést - az eredmények és a javítási útmutató ismeretének következtében - a felvételizőknek mintegy 10-20 százaléka kérte. Észrevételt azonban csak néhány százalékuk tett, s még a jogosnak bizonyult kifogások esetén is csak egy- egy alkalommal fordult elő, hogy ezek figyelembe vétele - esetleges javítási hiba miatt - a felvételi pontszámot befolyásolta volna. A jelenlegi felvételi eljárás korszerűsítésén, esetleges módosításán egyébként tovább dolgoznak a szakemberek, s folynak az erre vonatkozó kísérletek is. Ezzel kapcsolatos az az újdonság, hogy a gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki karának nappali tagozatára, kísérleti jelleggel, az idei évtől felvételi vizsga nélkül veszik fel - a Felvételi tájékoztatóban megadott feltételeknek megfelelően - a diákokat. Eszerint azok a nappali tagozaton érettségizett fiatalok, akiknek középiskolai értesítője és érettségi bizonyítványa négyesnél rosszabb jegyet nem tartalmaz, és magyarból, történelemből és matematikából jelest értek el, valamint idegen nyelvből legalább középfokú állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkeznek, e szakra felvételi nélkül jelentkezhetnek. (MTI) Mackó úr szeretné, ha nem puffántanák le a „tiltott” határátlépésért A kárpáti hiúz jól bírja a telet A rétisas szívesen költ az emberrakta fészekben is
