Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-07 / 5. szám

1988. január 7. Képújság 5 Egészségünk védelmében Tolna megyében is megindul a kiterjesztett szűrés Kérjük a beh ivottak megjelenését A korszerű orvostudományban a gyó­gyító munka mellett egyre nagyobb teret kap a betegségek kialakulásának meg­előzésével kapcsolatos tevékenység. A védőoltásoknak köszönhető a himlő megszűnése, a gümőkór és más fertőző betegségek előfordulásának csökkené­se. A betegségek korai, panaszokat még nem okozó szakaszának felderítését szolgálják a szűrővizsgálatok. Tömeges szűrések bevezetéséhez néhány szem­pontot figyelembe kell venni. Akkor van értelme a lakosság nagy részére kiterje­dő vizsgálatoknak: ha sok embert fenye­gető betegségről van szó, ha viszonylag könnyen keresztülvihetők tömeges mé­retekben is, ha a szükséges utánvizsgá- latokhoz mind az alapellátás, mind a ren­delőintézetek és a kórházak rendelkez­nek megfelelő személyi és anyagi feltéte­lekkel, beleértve a kivizsgáltak gondozá­sát is. Hazánk lakosságát nagymértékben megbetegítö és különösen a munkaké­pes korú férfiak között a legnagyobb ha­lálozást a sziv-és a vérkeringési ártalmak okozzák. Mindkét nemben sokan szen­vednek valamilyen daganatos betegség­ben. Magas a vese- és a légúti betegek száma is (az erőszakos halálnemekre és az alkaholizmussal kapcsolatos beteg­ségekre most nem térhetek ki). Főként az említett betegségek előfordulásának csökkentését törekszik elérni az egész- ségmegzőrési program, mely az egész­ségügyi hálózat tevékenysége mellett - éppen társadalmi jellegét hangsúlyozva - az állampolgárok aktív közreműködé­sére is támaszkodik. E programba illeszt­hető be a betegségeket korai szakaszuk­ban felkutató szűrővizsgálati rendszer is. 1988-ban számítógéppel programo­zott és irányított szűrővizsgálatokat indí­tunk meg megyénkben is, mely külön­bözni fog az évek során már megszokott tüdőszűréses vizsgálattól. A tüdőszűrő-szolgálatok a már hagyo­mányosnak tekinthető mellkasi röntgen- vizsgálat mellett vérnyomásmérést, pa­pírcsíkkal végzett vizeletvizsgálatot (cu­korra és fehérjére) is végeznek, amihez még nőgyógyászati onkológiai vizsgálat is társul és testsúly- és magasságmé­résre is sor kerül. E vizsgálatok elvégzé­se előtt néhány - a betegségekkel kap­csolatos - kérdésre válaszolnak az idé­zettek. Ezek a vizsgálatok a betegség- csoportoktól függően 1-3 évente kerül­nek sorra. így lesznek olyan családok, ahol a családtagoknak egymástól elté­rően sűrűbben vagy ritkábban kell az említett szűrővizsgálatokon részt ven­niük. Más lesz a vizsgálatokra szóló érte­sítés formája is. A betegségre gyanús le­let alapján a számítógép kéri föl az illetőt a részletesebb kivizsgáláson való megje­lenésre. A szűrővizsgálaton meg nem je­lentek újabb felszólítást fognak kapni. A kiterjesztett (más néven komplex) szűréskor a szűrési értésítés a nap mel­lett félóránkénti időpont is szerepel. Ha rendkívüli akadály nem jelentkezik a be- hivottak törekedjenek a jelzett időben megjelenni, a torlódás elkerülése érde­kében. Ha először szokatlannak is tűnik ez az új szűrési módszer, kérem, hogy a megye minden 13 év fölötti lakosa segítse a munkánkat a szűrésen való pontos meg­jelenésével, hiszen mindenkinek saját egészsége védelméről, s így a mostani­nál egészségesebb társadalom biztosí­tásáról van szó, ami mindannyiunk közös érdeke. DR. VECSEY ALBERT a megyei tüdőgondozó vezető főorvosa Megjelent az Unsere Zeitung Nyár; tíz oldalon Megjelent az Unsere Zeitung, a Tolna megyei német nemzetiségi olvasótábor híradója, ezúttal negyedik alkalommal. A németet anya- és idegen nyelvként tanu­ló gyerekek első ízben 1983-ban örökí­tették meg rajzokban, riportokban, cik­keikben nyelvművelő munkájukat. A tá­bori újság sikere akkor túljutott a megye­határokon, mert példányaiból kaptak azok is, akik a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének soros kongresszusán a hazai német nemzeti­ség létének olyan kérdéseivel foglalkoz­tak, mint az anyanyelvi kultúra, a hagyo­mánymentés, -ápolás, a kétnyelvűség gazdasági, társadalmi, politikai haszna és Így tovább. A hagyományteremtésre szánt vállal­kozás, az újságcsinálás kiváló felhajtó erőnek bizonyult az évenkénti táborozta­tásban. A nemzetiségi olvasótábor - al­kalmanként 60-70-80 fős általános is­kolás korú - közössége esztendőről esz­tendőre sikeresebben foglalta krónikába tlz-tiz napokra kiszabott életének esemé­nyeit. Az elmúlt év decemberében látott napvilágot az Unsere Zeitung 4. száma, mely igazából már az ötödik, lévén, hogy a 83-84-es megjelenést követően a ki­adó Tolna megyei könyvtárnak anyagi gondjai támadtak ezzel a kiadvánnyal, s Így, az * olvasótábori híradónak 1985-1986. évi 3-4. száma összevontan tudott csak megjelenni. Szerencsére túl nagy bajt nem okozott se a két év társítá­sa, sem pedig a késedelem. Az olvasótá­bor 1987. évi munkáját, életét megörökí­tő híradó, ötödik száma tíz oldalon színe­sen, gazdag tartalommal segít felidézni azt a felhőtlenül boldog, serény munká­val, játékkal töltött tíz napot, amiről annak idején magunk is beszámoltunk a Neue Zeitung, a Népszabadság és a Magyar Nemzet mellett. A lapnak ez a száma már több, mint az emlékek megörökítése raj­zokban, fotókban, írásokban. Több, mert vizsgálja is a nyelvoktatásnak, olvasási kultúrának, annak, hogy értelme van az 1988. évi tábor előkéészítő munkálatait kézbe venni már most. Bódésodás Az ember időnként azzal is megbecsüli önmagát, ha elismeri, hogy valamiben nem volt, vagy esetleg csak részben volt igaza. Évekkel ezelőtt például eléggé vit- riolos cikket Írtam az akkor újsütetű kerí­tés-kultuszról, a szomszédokra rálicitá- lás olykor giccsbe hajló ignyéről. Igazam volt, de igaza volt annak a kollégának is, aki úgy vélte, hogy valaki akár egy kerti­törpe felállításával próbálja meg kifejezni a szép iránti igényét, akár pingált bádog cirádákkal - maga az igény elismerést érdemel. Csak legfeljebb a megvalósítás nem. Múltkoriban egy társaságban környe­zetünk elbódésodásáról beszélgettünk. Amivel kapcsolatban nagyjából ugyanez a helyzet. Elárusító bódék, sátrak, bazá­rok, vásári duttyánok ugyanis minden bi­zonnyal előbb voltak, mint a nagy áruhá­zak, szupermarketek. Szükségletet elé­A szekszárdi autóbusz-pályaudvar mellett gítettek ki, igény volt rájuk, ahogy az arab kasbahokra máig van, a szekszárdi ba­zársorra pedig nem is olyan régen szin­tén volt. Az már más kérdés, hogy a kis alapterület intimebb, emberibb és ép­pen ezért többnyire emberibb kapcsola­tokat is biztositó árusító helyek iránti igényt hogyan elégítjük ki. Mintaszerűen, mint például Dunaföld- váron, a Makovecz Imre tervezte épület­ben? Netán jól, mint a szekszárdi piac - annak idején nem kevés vihart aratott bó­déiban? Alkalmaiig, de igen jól, ahogyan az már évek óta ugyancsak Szekszárdon sikerül az aranykapu környékén? Netán az érkezőt fejbe vágóan, szintén Szek­szárdon? Ez esetben a vasútról befelé jö­vet elénk táruló képre gondolunk, ide ért­ve a jövő Teli Vilmosainak nevelésére hi- vatott(?) céllövöldét is. Valószínűleg a mikéntre kellene odafi­gyelni. A szekszárdi városi tanács előtt egy maszek bazárosnak - egyébként a város egyik legudvariasabb üzlete - megérte, hogy az egykori kis vityillót ízlé­ses tetőszerkezetűvé építtesse át. A pos­ta új hírlappavilont készül megnyitni a 160 lakásos tőszomszédságában. Bizo­nyára kényelmesebbet, jobban fűthetőt, mint az elődje. Csakhogy a körös-körül sarkos, szögletes épületek közé váratla­nul beraknak egy ívelt, majdnem „román” stílusú bádogbódét. Az 50-es bolt előtti könyves „pavilonról” már közöltünk ké­pet lapunkban. Jó ellenpéldaként a vi­rágárusokról is lehetne (főleg a Skála mellett), de lángos- és pecsenyesütőkről nem kevésbé. A „bódésodás” elleni felháborodás tel­jesen jogos a Balaton partján. Váro­sainkban, főleg pedig a mi vidékünkön létező kisvárosokban azonban mintha túlzott lenne. Aggályoskodjunk kedvünk­re, de talán más téren - például a köztisz­taságén - hasznosabb lenne. A bennün­ket egy-két dologban lefölöző dán fővá­ros sétáló utcája tele van bódékkal. Grác, Inssbruck nem kevésbé. Valamennyi Jó példa a szekszárdi tanács mel­letti bazár épülete elevenebb is, élettel telibb, mint a befelé forduló, az utcát elsősorban csak közle­kedésre, de nem együttélésre használó magyar városok. A finn köztársasági el­nök palotája előtt minden hétköznap dél­után 2-ig valóságos perzsavásár nyü­zsög. Olykor az elnök is lesétál és elviszi egyik-másik protokoll vendégét, például az angol királynőt, valamenyik sátorba egy kávéra. (Bár a budapesti vásárcsar­nok meglátogattatásáig már mi is felol­dódtunk...) 2-kor azonban a bódék eltűn­nek, a locsoló- és seprőgépek megjelen­nek és egy óra leforgása alatt minden pa­tyolat tiszta, egészen a kikötőig, amiként egész Helsinki is az... Valószínűleg nem a bódét teszi az em­bert, hanem az ember teheti élete elvisel­hető, sőt, hangulatos részeivé a bódékat.-ha tudÍa ORDAS IVÁN Fényképezte: KAPFINGER ANDRÁS ízléses üzletsor Dunaföldváron Erőművi berendezések, kábelek, háztartási gépek Kedvező exportkilátások 1988-ra A Transelektro Kereskedelmi Vállalat az ipari partnervállalatokkal együtt jelen­tős exporteredményeket ért el 1987-ben, mert áruszerkezetük megfelelt a vevők igényeinek, s kivitelük elsősorban a fize­tőképes piacokra irányult. Exportkínálatuk nagyjából azonos arányban energetikai rendszerekből és berendezésekből, kábelipari cikkekből, háztartási készülékekből és különféle motorokból, szerelési anyagokból, egyéb termékekből állt. Ezekből össze­sen csaknem 130 millió dollár értékben szállítottak a konvertibilis elszámolású országokba, vagyis megismételték az egy évvel korábbi exportrekordot, ami akkor 30 százalékos növekedést jelen­tett az előző évhez képest. Az elmúlt év jelentősebb exportüzletei közül kiemelkednek azok az erőművi egységek, amelyeket Törökországban, Egyiptomban és Indiában telepítettek; ezeket a nagy kazánokat a Ganz Danu­biusban gyártották. Az energetikai gép­export más területein visszaesett a forga­lom, mert több hazai gyártó súlyos gon­dokkal küszködött. Kábeleket, távveze­ték-sodronyokat szállítottak nagyobb té­telekben török és indiai megrendelésre, valamint Jordániába. A gyártó a Magyar Kábelmüvek volt. Új cikkük volt a 120 ki­lovoltos kábel, amelyből NSZK-beli ren­delésre szállítottak. A Transelektro 1,2 milliárd forintért exportált háztartási ké­szülékeket, így a Hajdúsági Iparművek mosógépeiből és bojleréiből NSZK-beli, francia, angol, finn, belga és osztrák megrendelésre és a Lehel hűtőgépekből mintegy 40 ezret Kínába. A vállalat teljesítette szocialista export­kötelezettségeit is. így a többi között ven­déglátóipari berendezéseket, áruházi felszereléseket adtak el szovjet cégek­nek, mozdonyokhoz vontatómotorokat az NDK-beli partnereknek, közvilágítási lámpatesteket csehszlovák vevőknek, s a szakosodás alapján hazánkban gyár­tott atomerőmüvi egységeket szinte vala­mennyi KGST-országnak. A Transelektro importja - a népgazda­sági kívánalmaknak megfelelően - főleg a szocialista országokból nőtt mintegy 5-7 százalékkal. Kábeleket, szigetelő anyagokat, vendéglátóipari gépeket és bányafelszereléseket vettek partnereik­től, egyedül az NDK-beli gyáraktól vagy 200 féle árucikket. A tőkés piacról szár­mazó behozataluk nem nőtt, az import a feldolgozó ipar számára szükséges anyagjellegű termékekből áll. A külkereskedelmi vállalat immár jó ideje kereskedőházi jogosítvánnyal is rendelkezik. Ennek megfelelően a szá­mára hagyományos exportcikkeken kí­vül, mintegy 5 millió dollárért exportáltak élelmiszereket, gyümölcsleveket. Mint kereskedőház néhány bankkal együtt anyagilag is „beszálltak” egy-egy ex­portbővítő fejlesztésbe, a kutatási prog­ramok támogatására és gépek kölcsön- bérletének megszerzésébe a termelő­üzemek részére. ily módon részt vettek és részt vál­lalnak most is a Magyar Kábelművek és a December 4. Drótművek acélaluminium kábelgyártásának korszerűsítésében, s rövidesen bekapcsolódnak a hazai nyomtatott áramköri lapok termelésének fejlesztésébe is, mivel ezekből az új évben jelentős exportlehetőség kínálko­zik. Megkezdődött a komputer pró­baüzem a vácszentlászlói Zöldmező Tsz tehenészeti telepén, ahol az is­tállóban egy számítógépes rend­szert helyeztek működésbe a tejter­melés gazdaságosságának további javítására. A holland cégtől vásárolt különleges berendezés tehenenként ellenőrzi a napi kifejt tejmennyiséget, és a takarmányadagokat az állat tel­jesítményének függvényében egye­denként határozza meg, vagyis a több tejet adók a nagyobb termelés­hez bőségesebb adagokat kapnak. A kisebb teljesítményűeknek sze­rényebb a fejadagja. Mivel a kompu­ter pontosan a tejhozamhoz igazítja az energia-utánpótlást, kiküszöböl­hető a túletetés, amivel számítások szerint minimálisan 10 százalékos költségmegtakarítás érhető el. Ez pedig milliós összegeket jelent, hiszen 770 tehenet tartanak a tele­pen, s az idén további százzal növe­lik az állományt. A számítógépes technológiarendszer lehetővé teszi azt is,- hogy a tehenek sokaságából azokat a magas tejhozamot adó leg­értékesebb egyedeket válasszák ki, amelyek továbbtenyésztése indo­kolt, így nagy valószínűséggel ma­gas hozamokat adó utódokhoz juthat a téesz, tovább növekszik az állo­mány értéke. A vácszentlászlói tehenészetből tavaly 4 millió liter tejet szállítottak el - méghozzá a legkiválóbb minőség­ben - elsősorban a Galgatej feldol­gozó üzemébe. Az idén további 200 ezer literes termelésnövekedéssel számolnak, amihez a korszerű számítógépes tartástechnológia alkalmazása is hozzásegít. Komputeres tehenészet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents