Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-07 / 5. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA: Nyugdíjas 1988. január 7. CSÜTÖRTÖK életek, évek XXXVIII. évfolyam, 5. szám (4. oldal) ÁRA: 1,80 R Maróthy László megyénkben A Sárköz meliorációja és az atomerőmű környezetvédelme „Látom, hogy itt már a jövőről van szó” A bátai szivattyútelepen Csankó János főgépész köszöntötte a vendéget A Biztonsági Tanács felszólította Izraelt a genfi konvenció elfogadására Tegnap munkalátogatás keretében a Sárköz térségi melioráció előkészített és megvalósulás alatt lévő beruházásaival és a paksi atomerőmű környezetvédel­mével ismerkedett Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter. A vendéget Szekszárdon, a megyei pártbizottságon Péter Szigfrid első titkár, Császár József, a megyei ta­nács elnöke és Tóth József, a Központi Bizottság munkatársa fogadta, majd Császár József tájékoztatást adott a me­gye környezetvédelmi és vízgazdálkodá­si eredményeiről. Tolna megye a környezetvédelem szempontjából szerencsés helyzetben van természeti és iparszerkezeti adottsá­gai miatt. Csak két olyan üzem van a terü­leten - a Simontornyai Bőrgyár és a Nagymányoki Brikettgáyr -, amelyek szennyezik a környezetet. Vizeinket a szomszédos megyék - Fejér, Somogy és Veszprém - nagyüzemei szennyezik, de ezen a téren is javuló a helyzet. Ez azon­ban nem azt jelenti, hogy Tolnában nem lennének gondok, itt is nagy veszélyeket jelent a nitrátosodás, valamint a vas -mangán jelenléte. A megye 109 telepü­lése közül 99-ben van vezetékes ivóvíz, a tervek szerint 1990-re minden települé­sen megoldják az egészséges vízzel való ellátást. A szennyvíz - mint szerte az or­szágban - nagy gondot okoz. Öt váro­sunkban és hét nagyközségünkben van csatornarendszer, ami nem elégséges. A levegő minősége jó a megyében, eh­hez az is hozzájárult, hogy Szekszárdon és Bonyhádon a vezetékes gázfűtésre tértek át. A szemétgyűjtés és -szállítás alapvetően megoldott, de a lerakóhelyek látesítésének nagy költsége sok fejtörést okoz Tolnában is. A megyei tanács elnöke szólt még a Si- montornyán létesítendő átmeneti veszé- lyeshulladék-tároló tervezéséről, a paksi atomerőmű hulladékának elhelyezésé­ről, valamint a Gemenci Tájvédelmi Kör­zetről.- Nagy veszéllyel állunk szemben - mondotta Császár József. - A Duna holt­ágak eliszaposodása egyre nagyobb gondot okoz, ha időben nem cselek­szünk, akkor nagy értékek mehetnek ve­szendőbe. Ezt követően a Sárköz térségi meliorá­ció eddig végzett munkáiról és a további feladatokról szólt. A több mint 40 ezer hektárnyi terület egy lefolyástalan öblözetben helyezke­dik el, ahol hat termelőszövetkezet és egy mezőgazdasági kombinát gazdálko­dik. Ez a mély fekvésű terület rendkívül belvizes, így a termelés biztonsága nem megoldott. A 600 millió forintos meliorá­ciós munkák már korábban megkezdőd­tek, és amennyiben az egész terület megszabadul a belvízveszélytől, akkor 100 mázsán felüli átlagtermés takarítható be kukoricából, ami országos átlagban kiemelkedő.- Arra törekszünk, hogy modell értékű legyen az itteni munka - hangsúlyozta Császár József. - Komplex belterületi és síkvidéki vízrendezést és úthálózat­kiépítést szeretnénk elérni. A megye vezetése tervezi és a sárközi tapasztalatok alapján megvalósíthatónak látja Fejér és Somogy megyékkel közö­sen a Kapos-Koppány völgye, valamint a Sió-Sárvíz térségének vízrendezését is. A környezetvédelmi és vízgazdálkodá­si miniszter kérdéseiben az után érdek­lődött, hogy miképpen lehet megoldani a környezetvédelemben az együttdolgo­zást a tanácsok és a minisztérium között. A tájékoztató után Maróthy László a megyei vezetők társaságában Bátára, a szivattyútelepre látogatott, ahol Szabó Géza, a Szekszárdi Városi Pártbizottság első titkára, Szabó Mátyás, a Középdu­nántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója, Huth József, a Szekszárd-Paksi Vizitár- sulat igazgatója, Izsák Gyula, a Teszöv el­nöke, a Bátaszéki Búzakalász Termelő- szövetkezet elnöke, Fülöp László, a Bátai November 7. Termelőszövetkezet elnö­ke, és Asztalos Antal, a Szekszárdi Mező- gazdasági Kombinát vezérigazgatója fo­gadta a vendéget. Elsőként Szabó Mátyás tájékoztatta Maróthy Lászlót a térségről, az itt folyó munkáról. Tolna megye a vízre mindig is érzé­keny volt, mivel a Duna 98 kilométer hosz- szon határos a megyével és nagyon sok­szor kellett árvízzel és belvízzel küszköd­nie az itt élőknek. A közel 100 éves műszaki műemlék­nek is számító szivattyútelep - ahol a tá­jékoztató is volt - bizonyíték arra, hogy már a múlt században is keresték a meg­oldást a térségben.- nemcsak a síkvidék vízrendezését kell megoldani, hanem ehhez tartozik a szekszárdi dombvidék 140 négyzetkilo­méternyi területének rendezése is - mondotta Szabó Mátyás. - így összesen 400 négyzetkilométernyi terület rende­zéséről van szó. Szükségessé vált egy olyan lecsapoló rendszer megépítése, ami biztonságossá teszi az itteni mező- gazdasági termelést. Elsőként a környe­ző hegyvidék meliorációját végeztük el, jelenleg a szekszárd-bátai csatorna 10 kilométeres szakaszának kotrása és a Lajvér-patak rendezése folyik, 1990-92- re szeretnének végezni a munkával. El­készültek a tervei a bátai szivattyútelep­nek, amely 73 millió forintos beruházás lesz. Huth József, a Szekszárd-Paksi Vízi­társulat igazgatója ezt követően részlete­sen szólt az eddig végzett munkáról. Elkészült korábban a szálkai víztározó, megvalósult a bátai és a bátaszéki szőlő­telepítés, most van folyamatban a vár­dombi domboldalon a szőlőtelepítés, és Almáson szintén egy szőlőterület rende­zése. Elvégezték a Sárközben 500 hektár alagcsövezését, megkezdték a rendezé­sét Bátán 1200 hektár, Bátaszéken pedig 1500 hektár területnek, 1989-ben pedig a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát 2000 hektáros területének alapcsövezé- (Folytatás a 2. oldalon.) Egyhangú határozatban szólította fel kedden este az ENSZ Biztonsági Taná­csa Izraelt arra, hogy tartsa meg a meg­szállt területek lakosságára vonatkozó genfi konvenciót és ne deportáljon a megszállt területekről palesztin lakoso­kat. A határozatot az Egyesült Államok képviselője is megszavazta. Washington küldötte 15 év óta először adta szavaza­tát olyan tanácsi határozatra, amely akár csak közvetve is a Tel Aviv-i magatartás ellen irányul. Herbert Okun amerikai nagykövet azzal indokolta meg szavaza­tát, hogy Washington már korábban is ál­lást foglalt a deportálási döntések ellen és felszólította Izraelt a genfi konvenció megtartására. A keddig újabb halálos végű össze­csapások után az amerikai kormány is­mét arra kényszerült, hogy bírálja a Tel Aviv-i magatartást. Mariin Fitwater, Reagan elnök szóvivő­je azt mondotta, hogy a külügyminiszté­rium képviselőjének hétfői, csupán álta­lánosságokat tartalmazó nyilatkozatát a sajtó „félremagyarázta” és az Egyesült Államok továbbra is elítéli „az erőszak minden formáját”. Az amerikai magatar­tásba az is belejátszik, hogy - különösen a Perzsa-öböl térségében kialakult hely­zet miatt - Washington nem akarja meg­Bagdad nem fogad el semmiféle mó­dosítást a Biztonsági Tanács tűzszüneti határozatában - hangsúlyozta Szaddam Husszein iraki elnök. Az államfő az iraki hadsereg megalakulásának évfordulója alkalmából mondott rádióbeszédet. Bí­rálta azokat az államokat, amelyek „bé- külékeny hangot” ütnek meg Iránnal szemben, és követelte az Irán elleni szankciók életbe léptetését. Szaddam Husszein utalt egy újabb nagyszabású iráni offenzíva veszélyére, és kijelentette: országa visszaveri a tá­madást. Megfigyelők szerint Irán még a télen támadást indít Bászra iraki város el­len, s ennek előkészítéseként több min 250 ezer főnyi haderőt vont össze. A háború befejezésére vonatkozó el­képzelésekkel kapcsolatban Szaddam Husszein megerősítette, hogy Irak csak olyan tervet fogad el, amely összhang­ban áll 1986. augusztusában közzétett ötpontos javaslatával. Ez a terv tűzszüne­tet, csapatvisszavonást, hadifogolycse­rét, meg nem támadási egyezményt és a belügyekbe történő beavatkozástól való tartózkodást javasolt Iránnak. Irak elfogadta az ENSZ BT 598. határo­zatát, amely tűzszünetre szólította fel a hadban álló feleket. Szaddam Husszein Az Egyesült Államok haladéktalanul elutasította a Varsói Szerződés tagálla­mainak azt a javaslatát, hogy kezdjenek tárgyalásokat a hadszíntéri nukleáris fegyverek felszámolásáról Közép-Euró- pábah, illetve nukleáris fegyverektől mentes folyosó létrehozásáról a két Né­metország határa mentén. A javaslatot Erich Honecker, az NDK államfője ter­jesztette elő, Helmut Kohl bonni kancel­lárhoz a múlt év december 16-án intézett levelében. Az amerikai külügyminiszté­rium szóvivője a javaslatról szólva kije­lentette, hogy Washington „elvből ellenzi atomfegyvermentes övezetek megte­remtését a NATO-országok területén”. A szóvivő szerint a Honecker levelé­ben foglalt javaslata „a Varsói Szerződés terhelni kapcsolatait az arab államokkal. A marokkói Ifrán városában kedden megnyílt az Iszlám Konferencia Szerve­zetéhez tartozó Jeruzsálem-bizottság rendkívüli ülésszaka. A tanácskozás megtartását a bizottság elnöke, II. Hasz- szán marokkói király kezdeményezte. A bizottság tizenöt tagországának képvise­lői, továbbá Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bi­zottságának elnöke az Izrael által meg­szállt arab területeken kialakult feszült helyzetről tárgyal. A résztvevők sürgették az Egyesült Nemzetek Szervezetét: akadályozza meg, hogy Izrael terrorizálja a Gáza-öve- zet és Ciszjordánia arab lakosságát. Ra­dikális Izrael-ellenes intézkedéseket, egyebek közt szankciókat várnak a világ- szervezettől - hangoztatták a résztvevők. Jasszer Arafat erkölcsi és anyagi tá­mogatást kért a palesztinok számára az iszlám országoktól. Kijelentette: a meg­szállt területeken kibontakozott népfel­kelés végcélja „Jeruzsálem felszabadítá­sa”. A Jeruzsálem-bizottságot 1979-ben hozta létre az Iszlám Konferencia Szer­vezete, hogy „előmozdítsa Jeruzsálem­nek, az iszlám szent városának felszaba­dítását”. ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy Irak nem fogad el semmiféle változtatást a ha­tározatban, és sürgette a Biztonsági Ta­nácsot, hogy „ingadozás nélkül” rendel­jen el szankciókat Iránnal szemben. * Frank Carlucci szerdán kijelentette: nem hagyott jóvá olyan intézkedéseket, amelyek az amerikai haditengerészet öbölbeli jelenlétének csökkentésére irá­nyulnának. Az amerikai hadügyminiszter a „helyszínen” vagyis az Öböl térségé­ben fekvő Kuvaitban nyilatkozott; ez az ország volt Öböl menti kőrútjának első állomása. Carlucci egyébként még szer­dán megérkezett Bahreinbe. Kuvaiti nyilatkozatával az amerikai hadügyminiszter azokra az értesülések­re reagált, melyek szerint Washington csökkenteni akarja azt a - 33 hajóból álló - flottacsoportot, melyet jelenleg az Öbölben állomásoztat. „Arra törekszünk, hogy tevékenységünk a minimális szintre korlátozódjék. Nem állítom, hogy nem le­hetnek változások, de egyelőre nem ír­tam alá semmiféle ilyen irányú rendelke­zést” - mondja Carlucci. A hadügyminiszter csütörtökön Sza- úd-Arábiába utazik tovább. korábbi javaslatainak új megfogalmazá­sa” és az atomfegyvermentes övezet megteremtése „aláásná a NATO védelmi stratégiáját" Európában. A NATO állás­pontja változatlanul az, hogy adott eset­ben kész elsőnek bevetni nukleáris fegy­vereket egy európai konfliktusban. Az Egyesült Államok tervbe vette had­színtéri nukleáris fegyverei, a Lance típu­sú nukleáris rakéták korszerűsítését. A Honecker-levélben foglalt javaslat jelez­te, hogy a Szovjetunió és szövetségesei is korszerűsíthetik saját hadszíntéri ra­kétáikat, azonban készek ettől elállni, ha a NATO sem tesz ilyen lépést és az NDK államfője felvetette, hogy a két fél jusson megállapodásra az ilyen rakéták teljes felszámolásáról is. Irak és Irán háborúja Amerikai válasz Honecker javaslatára A várdombi munkáknál Huth József adott tájékoztatót

Next

/
Thumbnails
Contents