Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-06 / 4. szám

1988. január 6. Képújság 3 Tolnában is metszik a szőlőt Mezőgazdasági munkák - télen Ritkán fordul elő az, ami most csaknem általános: január elején érdemi munkák folynak a határban. Az időjárási körülmé­nyek és a talaj állapota olyan, hogy az el­maradt őszi mélyszántást folytatni lehet. A szántásra kiszemelt terület mintegy ti­zede maradt a december eleji fagyok beálltakor forgatás nélkül; most a mun­kával jobban elmaradt gazdaságok is pótolják ezt a tennivalót. A lehetőséggel élve a nagyüzemek szinte teljesen behozzák a lemaradást, emellett folytatják a két ünnep között megkezdett egyéb munkákat is: a szőlő és a gyümölcsfák metszését, valamint a szervestrágya-hordást. Mivel az időjárás a szokottnál jobban kedvez, az üveghá­zakban és a fóliasátrakban a primőrök ültetéséhez is korábban hozzáláthattak. A határ képe biztatóbb, mint egy évvel korábban: az ősz első felében ezúttal is igen kevés eső esett, amit különösen az alföldi megyékben sínylették meg a veté­sek; mivel az elmúlt hetekben ez a térség is csapadékhoz jutott, az enyhe időben valósággal „fellélegeztek” fejlődésnek indultak a növények. így ha a tél valóban beáll és megfelelő hótakarót kapnak a kalászosok, a tavasszal megerősödve növekedhetnek tovább. Határszemlét tartanak ezekben a na­pokban Somogy megye legtöbb nagy­üzemében. Az őszi vetések állapotát el­lenőrzik, s az eddigi megállapítások sze­rint a megfelelő időben elvetett kalászo­sok, valamint a lucerna és a repce kelési aránya és fejlettsége jobb a sokéves át­lagnál. Ebben az is közrejátszik, hogy a földművelők egyre nagyobb tapasztala­tot szereznek arról: miként lehet száraz talajon is viszonylag jó vetöágyat készíte­ni. Az ország több részén, így például a Baranya megyei termelőszövetkezetek­ben a traktorosok azokat a háztáji és zártkerti földeket szántják, amelyekre a nagyüzemi táblák őszi mélyszántása miatt nem került sor. Mohács környékén a traktorosok egy része az őszi vetések fejtrágyázásához is hozzálátott, így a ki­szórt műtrágya a téli csapadékkal együtt mosódik a talajba. A Dráva-völgye több gazdaságában folytatják a meliorációs munkákat. A történelmi borvidékek táján, igy me­gyénkben is megkezdődött a szőlő met­szése. Mint azt Ferenc Vilmos megyei fő­kertésztől megtudtuk, több mezőgazda- sági üzemben a szőlőterület harminc­negyven százalékát már megmetszették. A Mecsek környékén is metszik a szőlőt, és hozzáfogtak a nagyüzemi gyümölcs­fák ápolásához is. A kiskertekben a le­mosó permetezés szintén megkezdő­dött. A kertészek a fóliasátrak felállítását végzik, sőt helyenként már a legkoráb­ban érő zöldségek magvait, illetve palán­táit is a földbe helyezték. A most tűzdelt salátapalántákból február végén már ter­mést várnak. A Tokajhegyaljai Állami Gazdasági Borkombinátban a szőlőrü­gyek vizsgálatával kezdték a téli szőlő­ápolást, eszerint a termőrügyek életké­pessége igen jó. A gazdaság 1100 hek­tárnyi ültetvényeiben elkezdték a met­szést, és a tavaly kifagyott tőkék pótlásá­hoz a gödröket is kiásták. A Pest megyei Dánszentmiklóson, Tö­rökbálinton és Fóton az őszibarack, a meggy, a cseresznye és az almafák met­szésének a felénél tartanak a gazdasá­gok. Az idén óvatosabbak a fagyra külö­nösen érzékeny szőlők metszésével, mi­vel az elmúlt években ezek az ültetvé­nyek nagy kárt szenvedtek; a gazdasá­gok március elejére halasztották a szőlő­tőkék ápolását. Ebben a megyében - el­sősorban a Galga menti településeken - egyre több gazda lát hozzá a fólia alatti zöldségtermeléshez, ez abból is nyilván­való, hogy megnőtt az üzletekben a fólia iránti kereslet. Egyszer használatos magyar fecskendők a világpiacon A Mátraplast Műanyagfeldolgozó Szövetkezet, amely főként hőre lágyuló műanya­gok feldolgozását - fúvását és fröccsöntését - végzi, két jelentős nemzetközi verseny- tárgyalást nyert az utóbbi hetekben, s ennek eredményeként az idén több tízmillió, egyszer használatos fecskendőt szállít költőidre. Az ipari szövetkezet az elmúlt évben kapta meg az önálló exportjogot, s ezzel élve vett részt önállóan ENSZ gyermeksegélyezési alapja, az UNICEF által meghirdetett versenytárgyaláson. Az UNICEF koppenhágai központjának tenderén 15 millió kétmil- liméteres, egyszer használatos fecskendő szállítására nyert megbízást. A magyar szö­vetkezet ezzel tíz nyugat-európai céget előzött meg, s már az idén havi 2,5 millió fecs­kendőt szállít az UNICEF-nek. Szó van arról is, hogy az üzletet tovább bővítik, s a csak­nem félmillió márkás szállítást megduplázzák. Ugyancsak sikerült a szövetkezetnek a török egészségügyi minisztérium által meghirdetett nyílt versenytárgyalás során 5 mil­lió ötmilliméteres, egyszer használatos fecskendő szállítására elnyerni a rendelést. a nőket sújtó változó kor minden gyötrel­me. Hogyan is bizhatna meg Annában és Péterben?! Abban, hogy minden rendbe jön, ha mindhárman úgy akarják? Aggá­lyait Berhidainak nem mondhatta el. Mit értene meg, végül is idegen. „Szabad-e beleavatkoznia Miklósék életébe? - ötlött eszébe a férfinak is a kérdés eközben. - Vannak olyan családi titkok, amelyek nem tartoznak másra. S adhat-e tanácsot bárki két egymástól el- hidegült embernek? Jót tesz-e akkor, amikor a békülést, az egymáshoz alkal­mazkodást javasolja? Neki mondhatna-e bármit Péter? Mert, amikor valamilyen vi­ta támadt közöttük, többnyire neki lett igaza. Képtelen volt elfogadni Péter véle­ményét. Most is sütkérezhetne igazának tudatában, de őt is kétségek gyötrik.” Ezekben a gondolatokban - mint a reggeli órákéban is - benne van azért már az ő megrettenése is. Ö is fél, hogy lesz-e ereje tovább dolgozni, vagy sür­gősen neki kell állnia felkészülni a nyug­díjas évekre. Ha készületlenül éri az az idő, akkor beleőrül. Tizennégy éves kora óta dolgozik, el is fáradt, ennek ellenére nehéz lesz a váltás, ha töviről hegyire nem gondolja végig, mit akar, mit kell csi­nálnia. Annyit bizton tud, hogy tétlenül képtelen élni, valamilyen elfoglaltság kell. Eddig erre nem is gondolt, hiszen még egyszer meg akarják választani el­nöknek. Igaz, Péter is ezt hitte, és a vá­lasztás előtt három hónappal a rendkívüli közgyűlésen állapította meg a tagság: a szövetkezet vezetésére alkalmatlan. (Folytatjuk) Autóbuszok kölcsönbérlete Az új gazdasági körülményekhez, a vál­lalatok igényeihez igazodva a Volánbusz Vállalat bérautóbusz üzeme az Ikarus 256 típusú, 45 személyes autóbuszok bérbe­adásának új formáját vezette be. A vállalatok, üzemek, más gazdálkodó egységek különféle szállítási feladataik lebonyolításához eddig is bérelhettek autóbuszt. Az üzemanyagról és a gépko­csivezetőről ilyenkor a bérbevevő gon­doskodik, de a javításokat, szervizt a bér­beadó, vagyis a Volánbusz vállalja magá­ra, sőt hosszabb javítás esetén cserejár­művet is biztosít. A bérbevevő vállalat ki­zárólag saját céljaira használhatja a bér­autót, így például dolgozói szállítására, vállalati kirándulások lebonyolítására. Az új kölcsönbérleti rendszerben a bérlő három vagy öt év alatt (évenként meghatá­rozott ütemezés szerint) kifizeti a bérlet költségét, s ezután az autóbusz a saját tu­lajdonába kerül. Viszonylag magas - a be­szerzési ár mintegy kétszerese - a köl­csönbérleti díj, de megéri a bérbevevőnek, ugyanis ezt nem a fejlesztési alapjából kell térítenie, hanem költségként számolhatja el. Kedvezőbb a vásárlásnak ez a módja azért is, mert nem egy összegben, hanem több évi részletben fizetheti ki az árat. A gépkocsi javítását térítés ellenében a Vo­lánbusz soron kívül, és tízszázalékos ked­vezménnyel vállalja. Kifejezetten kedvező, hogy az ily módon birtokába jutott autó­busszal a vállalat mindenféle megkötés nélkül végezhet fuvarozásokat. A Volán­busznak mintegy 600 olyan kisebb-na- gyobb járműve van, amelyet bérautóként üzemeltet. Ezek közül 220 a nagybuszok száma. Jelenleg 16 cég él a kölcsönbérlet lehetőségével, köztük állami vállalatok, gazdasági társulások, iskolák. Úgy tűnik, m ind nagyobb az érdeklődés az újfajta bér­leti rendszer iránt, hamarosan megduplá­zódik ez a szám. Tolnán a meglehetősen hosszú nevű - Kulturális Intézmények Szakmaközi Egyesülete - művelődési központ élete gyakorta kínál tudósításra érdemes té­mát. Évek óta figyelemmel kísérhetjük azt a tevékenységet, ami mögött egy nagy­község lakosságának igénye húzódik. Jelenlegi körülmények arra ingerük a kultúrház mellett járó-kelöket, hogy meg­nézzék: mi van az épülő új ház fedele alatt? Segít a csarnok És végül Sok mindent nem kereshetünk ma még az épülő művelődési ház új fedele alatt, de ami a bizonytalannak tetsző jö­vendő biztos alapja lehet, az adott. Nem más ez, mint az igényből fakadó, közös érdekeket szolgáló jókedvű ösz- szefogás. DECSI KISS JÁNOS A település speciális és sajátos hely­zetét kell ismerni ahhoz, hogy a művelő­dési központ koordináló szerepét tárgyi­lagosan megítélhesse bárki is. Ehhez leginkább az ott dolgozók őszinte be­szélgetése, tájékoztatása szükséges. Ezt készséggel vállalja Schmidt Józsefné igazgató munkatársai nevében is. Kettős képet kell látni. Adott a régi épület - és maradjunk elöljáróban a tárgyi feltételeknél - mellet­te az új szárny. Ez utóbbi most kapott fe­delet, tetőt. Ennek közvetlen szomszéd­ságában - egy ugyancsak öreg házban - az iroda és egy-két „klubhelyiség”. Az idézőjel azért kívánkozik, mert a funkció­ja szerint adatott e megnevezés, de a va­lóság...? ...Az igazgatónő ezt a helyzetet „siralmasnak” minősítette, ám a mögötte levő másik kép derűsebb és példaadó. Több mint negyed százada kettős fenntartásban működik az intézmény. Egyik gazda a szakszervezetek megyei tanácsa, a másik a tolnai nagyközségi tanács. Külön-külön 280 ezer forintos évi támogatással járulnak hozzá a közműve­lődéshez. Ez az 560 ezer forint arra sem elegendő, hogy a dolgozók munkabérét, a fűtés, világítás díját fedezze. Az intéz­mény költségvetése 2 millió 175 ezer 300 forint. A támogatási összeg több mint há­romszorosát kell „megtermelni”. Hogyan? Segít a sportcsarnok, ami 1986-ban épült. Kettős funkciót lát el. Egy részről a sport, másikról a kultúra otthona. így minden perce kihasznált. Ezzel lehet pél­da a többi nagyközség előtt, ahol hason­ló csarnokok épültek. A kilencszáz em­bert befogadó tér azt biztosítja, hogy egy-egy könnyűzenei program - lakos­sági igény - nyereséget hoz. Számlákkal igazolható, hogy a Modern Hungária má­jusi koncertjén 117 ezer 990 forint bevé­tellel szemben 57 ezer forint kiadás volt. A különbözetet könnyen ki lehet számol­ni, ez az intézmény kasszáját gyarapítot­ta. A holland-magyar asztalitenisz szu­perliga és a grúz tánc-, és énekegyüttes műsorának szervezésében és rendezé­sében is részt vett a művelődési központ. Ezzel egy új fogalom elemzése szüksé­ges. Ez: az együttműködés, ami a nagy­község intézményei között van. De nem azért Tolna és társközségei, valamint a von­záskörzethez tartozó települések kultu­rális igényeit nyolc főállású dolgozó látja el. Ismét az igényt kell hangsúlyozni, mert a gazdálkodással függ össze. Csak olyan programot hoznak, szerveznek, amire már hetekkel előtt biztosítottnak látják a nye, igénye azonos súllyal kerül a dönté­sek serpenyőjébe. Az együttműködés, közös gondolko­dás részese a legkisebb létszámú mun­kahely is. Ennek ugyancsak kézzel fog­ható példája a művelődési ház nagytermi parkettjének felcsiszolása, lakkozása, vagy a szinészöltözök vizesblokkjának megépítése és lehetne folytatni, sorolni a szövetkezetek, vállalatok nevét, akik „ha­szontalanul”, dicséretet, köszönetét nem várva, könnyítenek a közös teher súlyán. Ha székre áll Az előzőekben a látványosabb mun­kálkodásról esett szó, a nagyobb számú közönséget megmozgató rendezvények­ről és az intézmények együttműködésé­ről, ami mögött az emberi kapcsolatot kell keresni. Éppen úgy, mint a Tolnára érkező fővárosi művészek fogadásánál. Ismertek a fiatalok részére rendezett koncertek, gyakran botrányos végű ren- dezményei. Énnek elkerülésére, megelő­zésére egy példát említ Schmidt József­né. Az Edda-koncert előtt elmondta félel­mét a szervezőnek és az együttest vezető énekesnek. Halkan hozzátette, hogy amennyiben provokálják dalaikkal, szín­padi magatartásukkal a közönséget, nem kapják meg a felléptidíjukat és az esetleg keletkezett anyagi kárt megtérít­tetik. Történt ezen az esten, hogy egy fia­talember felállt egy székre. Erre az éne­kes kérte, hogy szálljon le, mert csak úgy folytatják a műsort. Nem történt rendbon­tás. A székek - és visszakanyarodunk a bevezetőben elmondott tárgyi feltételek­hez - nagy gondot jelentenek a művelő­dési központban. Hiányukhoz csak fel­sorakoznak a tények, hogy nincs szek­rény a házban, nincs folyóirattartó, nincs... ne folytassuk. Ennek ellenére ti­zennyolc kiscsoport, kulturális közös­ség, szakkör éli aktív életét. Kertbarát és nyugdíjas klub, díszítőszakkör és asz- szonytorna, bélyegszakkör és Bartók- kórus hallat magáról, a Fonógaléria, a Tolna Nyári Esték programjai mellett, TIT előadásokkal ízesítve. Ha túl rózsaszínűre sikeredett volna az intézményi együttműködésről szóló be­számoló, meg kell említeni azt a kritikai hangot is, amit a tisztánlátás sugall. Leg­több bírálat éri a művelődési központ propaganda munkáját, az előbbiekben felsorolt hiányosságok: a lakások kultu­rált környezetét meg sem közelítő, tárgyi feltételek, berendezések, technikai esz­közök mellett. Nincs például műsorfüzet, amit a legalapvetőbbnek tartanak - a tá­jékoztatás miatt - a vonzáskörzet lakói, így a megyeszékhelyen élők is. Egyre több szekszárdi utazik Tolnára egy-egy népszerű előadóművész, együttes ked­véért. Az új esztendőben ez lesz az első feladat, amit ugyancsak közösen hajta­nak végre: házilag sokszorosított prog­ramajánlatot terveznek. Ki gépet, ki pa­pírt ad hozzá. közönséget. Piaci nyelven szólva: keres­let és kínálat összhangjának megterem­tése a cél. Munkájuk könnyítésére az üzemi köz- művelődési bizottságokkal eleven kap­csolatot tartanak fenn. Nem a látszat, ha­nem a haszon kedvéért. Ezt Schmidt Jó­zsefné elég egyoldalúnak ítéli, mert véle­ménye szerint sokkal többet adnak a vál­lalatok, mint amit a művelődési központ viszonozni tud. Az együttműködésnek írásos dokumentációjával, csak három munkahely - MSV, Patex, Áfész - eseté­ben találkozhatunk, de ennek semmi je­lentőséget nem kell tulajdonítani. Ennél sokkal fontosabb a gyakorlati, az életben megnyilvánuló tenniakarás, segítő szán­dék. A jól funkcionáló társadalmi vezető­ség elnöke az MSV igazgatója. „De nem azért” elnök, mert igazgató, hanem mert aktivan veszi ki részét a község művelő­dési életének színesebbé, gazdagabbá tételéből. Ezt a vezetőséget csak olyan tagokkal gyarapítják, akik ötleteikkel és cselekedeteikkel a közös kulturális prog­ramok megvalósítását sürgetik, céloz­zák. Éppen ezért csökkentették e vezető­ség létszámát 29-ről 15-re. A munkahe­lyek felnőtt képviselőivel egyenrangú partnerek a diákok is, akiknek vélemé­Schmidt Józsefné, Szabó Józsefné és Sánta Józsefné a heti programot egyezteti A belső udvarban a költségvetési üzem munkásai dolgoznak Az építkezéstől függetlenül, zavar­talan a zeneoktatás. Baka József és tanítványai Mi van az új fedél alatt?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents