Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-30 / 25. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA 1988. január 30. SZOMBAT XXXVIII. évfolyam, 25. szám ÁRA: 2,20 Ft Dunaföldvár (8-9. oldal) —i—i---j ........................ Z árszámadás Regölyben Csökkent a gazdálkodás eredményessége Az Elnöki Tanács ülése Megyénk mezőgazdasági szövetkeze­tei közül elsőként a regölyi Kaposvölgye Egyesült Szövetkezet tartotta zárszám­adó közgyűlését tegnap Regölyben, a művelődési házban. Az ünnepi közgyűlé­sen részt vett Tamás Istvánné, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára, Fiáth Attila, a Tamási Városi Pártbizottság első titkára, Kelemen István, a megyei tanács mezőgazdasági- és élelmezésügyi osz­tályának vezetője, valamint Barsi Mihály, a Teszöv titkára. A vezetőség nevében Szőke György, a szövetkezet elnöke számolt be az elmúlt évben végzett munkáról, és ismertette az ez évi terveket. Mint elmondotta, a szö­vetkezet csaknem minden ágazata gyen­ge eredményt produkált. A növényter­mesztést alapvetően meghatározta a ta­valyi év időjárása: kétszer verte el a jég a határt. A gépüzem költségfelhasználása meghaladta a tervezettet, s csökkent az állattenyésztés egyes ágazatainak nye­resége is. A növénytermesztési ágazat vetés- szerkezete a korábbi évekhez képest megváltozott, mégpedig azért, mert egyes növények értékesítési lehetősége és eredménytelensége ezt indokolta. Megszüntették az olajretek termesztését és csökkent a mustár termőterülete is. Az őszi árpa kelése egyenetlen volt, igy ta­vasszal mintegy 100 hektárterületen kel­lett kiszántani. A viaszérés állapotában az őszi búzaterület felét érte jég, de káro­sított a napraforgóban is. A kukorica, a hibrid kukorica és a cukorrépa kedvező termést mutatott. Az áru kukorica-terű létén az elmúlt tíz esztendő­ben a második legna­gyobb termés volt. A szarvasmarha-tar­tás - mivel 1985-ben a tejelő ágazatot meg­szüntették - legszoro­sabban a rét-legelő gazdálkodáshoz és a tömegtakarmány-ter- meléshez kapcsolódik. A húsmarthatartás gazdaságosságát alapvetően befolyásol­ja az a tény, hogy a tö- megtakarmány-igény nagy részét mellékter­mékből és a kukorica­tarlók legeltetéséből biztosítják. A jö­vőben a drágán megtermelt széna he­lyett mindinkább az olcsóbb szalmát és a kukoricaszárat kívánják a húsmarák ta­karmányozására felhasználni. A nagy hozamú gyepterületek kialakítása és (Folytatás a 3. oldalon.) Pénteken ülést tartott a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa. A testület jelentést tárgyalt meg az El­nöki Tanács elé terjesztett állampolgár- sági, valamint kegyelmi ügyek 1987. évi intézéséről. Az állampolgársági ügyekben az Elnö­ki Tanács az állampolgárságról szóló tör­vény előírásainak érvényre juttatása, a kettős állampolgárság megszüntetésé­vel kapcsolatos nemzetközi egyezmé­nyek végrehajtása jegyében hozta meg határozatait. Az ügyek döntésre való elő­készítését a Belügyminisztérium, a taná­csok igazgatási szervei, valamint a kül­képviseleti hatóságok körültekintő mun­kája segítette. Az állampolgársággal ösz- szefüggő ügyekben érintett személyek száma a múlt év során 2638 volt, ami a megelőző évhez viszonyítva 18 százalé­kos emelkedést jelent. A magyar állam- polgárság megszerzésére irányuló ké­relmek jelentős többségét családi okok - magyar állampolgárral kötött házasság, családi, rokoni kapcsolatok rendezése - indokolták. Az állampolgársági kötelék­ből való elbocsátást elsősorban azok kérték, akik külföldön való tartózkodásu­kat véglegesnek tekintették és a külföldi állampolgárság megszerzésével kíván­ták letelepedésüket és megélhetésüket biztosítani. A kettős állampolgárság megszüntetésére hozott nemzetközi egyezmények alapján az elmúlt év során 502 kettős állampolgárságú gyermek ügyét rendezték. Az állampolgársági ügyekkel kapcsolatos határozatok meg­hozatalánál kifejeződtek az általános emberiességi szempontok, különös fi­gyelemmel a családegyesítés elősegíté­sére. A kegyelmi határozatok tekintetében az Elnöki Tanács megállapította: a meg­hozott határozatoknál érvényesült az az elv, hogy a kegyelmi eljárások nem a bí­róságok által hozott ítéletek felülvizsgála­tát célozzák, hanem az elítélés után be­következett egyéni körülmények sokirá­nyú mérlegelését jelentik. A kegyelmi döntések meghozatalát az igazságügyi szervek előkészítő munkája segítette. Az elmúlt évben 1800 kérelmező közül 227- en részesültek kegyelemben; minden esetben betegség, súlyosan hátrányos családi körülmények miatt, vagy más, méltánylást érdemlő humánus okból. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírá­kat mentett fel és választott meg. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1987. évi fejlődéséről Az 1987. évi gazdasági folyamatokban szerény, a fő célok tekintetében a terve­zettnél kisebb javulás következett be. A népgazdaság külső egyensúlyi helyzete az előző évinél kedvezőbben alakult, de a javulás éa előirányzottat nem érte el. A gazdasági növekedés élénkült. A terme­lés növekményének nagyobb része a belföldi felhasználás és nem a kivitel cél­jait szolgálta. A termelés és a kivitel szer­kezetében csekély változások következ­tek be, azok mértéke, esetenként iránya sem felelt meg az egyensúlyi és a haté­konysági követelményeknek. A gazda­ságban létrehozott többletjövedelem túl­nyomó része áremelkedésből szárma­zott. A rubelelszámolású fizetési mérleg többlettel zárult, a nettó adósság ebben az irányban csökkent. Konvertibilis valu­tákban a nettó adósságállomány tovább nőtt. Az adósságnövekedés mérsékel­tebb volt az előző évinél. A fizetési mérleg hiánya ugyanis kevesebb lett, ez részben a külkereskedelmi forgalom alacso­nyabb behozatali többletéből, részben az idegenforgalom nagyobb bevételi többletéből adódott. Az adósságszolgá­lat - kamat és törlesztés - terhei némileg mérséklődtek. Az állami költségvetés be­vételei a kiadásoknál jobban emelked­tek, a hiány kisebb lett a tervezettnél és az előző évinél. Ebben szerepe volt az év­közben megtett intézkedéseknek is. Az anyagi és nem anyagi ágak teljesít­ményét kifejező bruttó hazai termékvolu­mene 2,5-3 százalékkal emelkedett, ér­téke - előzetes becsült adatok alapján - mintegy 1200 milliárd forint volt. Az anya­gi tevékenységet tükröző nemzeti jöve­delem 2-2,5 százalékkal nőtt. A belföldi felhasználásra fordított termékek és szolgáltatások mennyisége az előirány­zott csökkenés helyett kb. 2 százalékkal emelkedett. Többet fordítottak fogyasz­tásra és beruházásra az előző évinél, a készletek mennyisége nem nőtt. A fo­gyasztás növekedéséhez hozzájárultak az év második felében fellendülő ipar­cikkvásárlások. A lakosság megtakarítá­si hajlandósága csökkent. A belföldi fel- használás értéke több volt a termelésé­nél. A népgazdaság behozatali többlete kb. 6 milliárd forintot tett ki, szemben az előző évi 15 milliárd forinttal. Az ágazatok és a gazdálkodó szerve­zetek teljesítménye tovább differenciáló­dott. A kisebb termelő és szolgáltató egy­ségek, különösen a szövetkezetek és a magántevékenységet folytatók aktivitá­sa, a létszám és a teljesítmény alapján is, az átlagosnál élénkebb volt. A beruházások előző évben kezdődött élénkülése folytatódott: a népgazdasági beruházások összege 291 milliárd forint volt, folyó áron 12 százalékkal, összeha­sonlító áron mintegy 6 százalékkal több az előző évinél. Ezen belül a vállalati be­ruházásokra fordított összeg 18 milliárd forinttal, 14 százalékkal nőtt. A többletki­fizetésre a gazdálkodó szervezetek nö­vekvő saját forrásai adtak lehetőséget. Az állami támogatás összege a finanszí­rozási források között csökkent, a beru­házási hitelé kismértékben nőtt. A köz­ponti beruházásokra és a tanácsi beru­házásokra kifizetett összeg ugyancsak számottevően 6, illetve 4 milliárd forinttal emelkedett. A lakosság és a magánszek­tor beruházása kb. 56 milliárd forint volt, értékben több, volumenben kevesebb, mint az előző évben. Az üzembe helyezett beruházások ér­téke lassabban nőtt, mint a pénzügyi teljesítés, a befejezetlen beruházások ál­lománya nagyobb, mint 1986 végén. A népgazdaság állóeszközállománya gya­rapodott, az anyagi ágakban gyorsabb ütemben, mint a termelés. A gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztését az illetékes megyei tanácsok elsősorban új munkahelyek létrehozásá­val segítették. A beruházásokat az e cél­ra létrehozott alapból és a tanácsok egyéb forrásaiból finanszírozták. Az aktív keresők száma egy év alatt 18 ezer fővel, 0,4 százalékkal csökkent és az év végén 4867 ezer fő volt, ez a népes­ség 45,9 százaléka. A szocialista szektor aktív keresőinek száma 36 ezer fővel csökkent, a magánszektoré 18 ezer fővel nőtt, az utóbbiak aránya az aktív keresők között 5,4 százalékról 5,8 százalékra emelkedett. Az anyagi ágakban 55 ezer fővel, 1,4 százalékkal kevesebben, a nem anyagi ágakban 37 ezer fővel, 3,6 százalékkal többen dolgoztak 1987 végén, mint egy évvel korábban. A létszám az iparban, az építőiparban, valamint a mezőgazdaság és erdőgazdálkodásban csökkent. Az iparban foglalkoztatott nyugdíjasok és bedolgozók száma gyorsabb ütemben mérséklődött, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottaké. Az építőiparban a lét­számcsökkenés az állami építőipari vál­lalatoknál következett be, a szövetkeze­teknél nőtt a foglalkoztatottak száma. A mezőgazdaságban és erdőgazdál­kodásban elsősorban a szövetkezeti kö­zös gazdaságokban fogyott a létszám. A csökkenés mind az alaptevékenységen, mind az alaptevékenységen kívül foglal­koztatottakra jellemző volt. A közleke­désben és a kereskedelemben az aktív keresők száma a magánszektorban nőtt, a szocialista szektorban csökkent, ösz- szességében több volt az előző évinél. A nem anyagi ágakon belül a létszám nö­vekedésének közel kétharmada az egé szségügyi és a kulturális szolgálta­tásban dolgozók számát gyarapította. A foglalkoztatási helyzetet az jellemez­te, hogy a gazdaság egészében több volt a betöltetlen munkahelyek száma, mint ahányan állást kerestek, ugyanak­kor az ország egyes körzeteiben, első­sorban az észak-keleti területen, vala-' mint a szakképzetlenek körében megnőtt azoknak a száma, akiknek elhelyezkedé­se hosszabb időt igényel. A hatékonyság 1987-ben, több évi stagnálás után, az anyagi ágakban javult. Az élőmunka-ráfordítás csökkent, a Bruttó hazai termék ‘termelése belföldi felhasználása Nemzeti jövedelem Ipari bruttó termelés Országos építési-szerelési tevékenység Mezőgazdasági termékek bruttó termelése Lakossági fogyasztás Egy lakosra jutó reáljövedelem Szocialista szervek beruházása, milliárd Ft Lakásépítés, ezer darab munkatermelékenység mintegy 4 száza­lékkal emelkedett. Az eszközhatékony­ság romlása folytatódott. Az egységnyi termelésre jutó anyagfelhasználás több területen csökkent, összességében azonban - a termelési szerkezet kedve­zőtlen változása miatt - nem javult. A népgazdaság energiafelhasználása 2,2 százalékkal emelkedett úgy, hogy az anyagi ágak felhasználása összességé­ben 0,7 százalékkal, a lakossági és a kommunális szféráé együttvéve 4,7 szá­zalékkal nőtt. Az egységnyi termelésre jutó energiafelhasználás az anyagi ágak­ban 1,5-2 százalékkal csökkent. Az energiaforrásokon belül nőtt a hazai ter­melés és csökkent az import aránya: a rendelkezésre álló energia 51 százaléka hazai, 49 százaléka import forrásból származott. A népgazdaságban létrehozott összes jövedelem az előző évinél gyorsabban, folyó áron 10-11 százalékkal emelke-. dett. Ebben a termelés mennyiségi növe­kedésének és az árak emelkedésének egyaránt szerepe volt. A jövedelemnö­vekménynek - az 1986. évihez hason­lóan - kb. egynegyede a volumennöve­kedésből, háromnegyede az árak emel­kedéséből származott. A főbb jövede­lemösszetevők közül a vállalati nyereség növekedése volt a leggyorsabb ütemű. A vállalatok pénzügyi helyzete kedvezőbb volt az előző évinél. Terv Tény az 1986. év százalékában 102,1 102,5-103 99,8 kb. 102 legalább 102 102-102,5 102-102,5 103,7 kb. 101 102-103 104,5-105,5 98,5-99,5 99,5-100 102,5-103 99,6 kb. 100 216-219 235 60-61 57,2 Káderpolitika A munka legyen a mérce Tegnap délelőtt Szekszárdon, a me­gyei pártbizottság székházában ülése­zett a Tolna megyei képviselőcsoport. Véleményt mondtak és javaslatokat tet­tek a Központi Bizottság által megbízott munkabizottság kidolgozta tézisekről, a párt vezető szerepéről társadalmunkban és a politikai intézményrendszer tovább­fejlesztéséről. Bozsó Jánosné, a képvi­selőcsoport vezetője köszöntötte képvi­selőtársait, s kérte, hogy a tézisekről mondjanak véleményt, s ismertessék azokat a fontos momentumokat is, me­lyek a korábbi - munkahelyi, pártalap- szervezeti - vitákon hangzottak el. Megyénk országgyűlési képviselői részletes és igen kritikus véleményt mondtak, ugyanakkor valamennyien hasznos javaslatot is tettek a vitatható megállapítások, módszerek megváltoz­tatására. Többen nehezményezték, hogy igen kevés idő állt rendelkezésre az anyag áttanulmányozásához, ami azért jelenthet gondot, mert így a véleményal­kotás felületessé válhat. Hosszas pole­mizálást folytattak a párt vezető szerepé­ről, a kezdeményezésről, s hozzátették azt is, hogy sokkal jobban politizáló, érvelő emberekre - vezetőkre - lenne szüksége a társadalomnak. Volt, aki a vá­lasztás két ciklusra való megszabását egyenesen „meredeknek” tartja, s hang­súlyozza, hogy a káderpolitikában is a munka legyen a mérce, van aki helyesli a két ciklust, hiszen akkor nem lenne annyi bukottnak titulált, illetve vélt ember. Sok szó esett a pillanatnyilag pontosan meg nem fogalmazott szocializmusképről, s megállapították újfent, hogy a szocializ­mus elméleti kifejtése a klasszikusok óta nem történt meg. Leszögezték, hogy en­nek megfogalmazása az egész szocialis­ta tábor leckéje. Szó volt a tájékoztatás hiányosságai­ról, a felelősségtudatról, az információ­áramlásról és a visszajelzések fontossá­gáról, a döntési rendszerek felülvizsgála­táról. Megállapodtak abban is, hogy ami­kor a téziseket megvitatjuk, valameny- nyiünknek a helyzet magaslatán kell áll­nia, s csak olyan formában lehet elfogad­ni, hogy az minimális tévedési lehetősé­get is alig rejtsen, hiszen jövőnket meg­határozó, iránymutató reformban csak akkor bíznak az emberek, ha azon a ké­sőbbiek során nemigen kell módosítani. Olyan előremutatásra van szüksége tár­sadalmunknak, mely motiválja az embe­rek cselekvését. A fő termelő ágazatok jellemzői Az ipari termelés 3,7 százalékkal, az 3,2 százalékkal, az ipari szövetkezeteké előző évinél gyorsabb ütemben emelke- 9,9 százalékkal nőtt. Az átlagot meghala- dett. Az állami iparvállalatok termelése (Folytatás a 2. oldalon.) Az 1987. évi gazdasági teljesítmények fő mutatói Szőke György beszámol a végzett munkáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents