Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-28 / 23. szám

4 Képújság

1988. január 28.

SZAKSZERVEZETI

ÉLET

Tisztességes munka

A közelmúltban tárgyalta meg a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa testnevelési és sportbizottsága a Báta- szék Nagyközségi Szakszervezeti Bizottság testneveléssel, sporttal összefüggő tevékenységét.

A nagyközség sportélete jó színvonalú szervezésének, színesebbé tételének a 6 tagú sportalbizottság az elmúlt két évben megfelelt. Nagyon jól éltek a nagyközségben lévő tornacsarnok nyújtotta lehetőségekkel, főleg a téli időszakokban. Célkitűzésük, hogy mind a fiatalok, mind az idősebbek testedzése érdekében hasznosan tegyenek, megvalósult. Rendezvényeik sorában természetesen náluk is a labdarúgás van a főhelyen, de jelentős létszámú résztvevőt tudtak megmozgatni a horgászversenyekre, atlétikára, és a tekeversenyekre is. Figyelemre méltó az érdeklődés a lövészet és az asztalitenisz iránt is.

Dicséretre méltó az a segítőkészség, amely a sportalbizottság érdekében megnyilvánult a Szövetkezeti Vasutas

Sportklub, a horgászegyesület, az MHSZ és a nagyközségben lévő gazdálkodó szervek részéről.

Az eredményességért köszönet illeti azokat a társadalmi aktivistákat is, akik közreműködésükkel biztosították az események zökkenőmentes megrendezését, szervezték a résztvevőket. Külön értékelendő, ha tudjuk, hogy nem könnyű dolog ma egy tömegsport-rendezvényt megszervezni, lebonyolítani. Főleg amiatt, hogy a dolgozók a szabadidő eltöltésének mostanság nem az egészségkímélő, kondíciónövelő oldalát részesítik előnyben. Természetesen erre jó okunk van. Az SZMT testnevelési és sportbizottsága az ülésen felsorolt tények alapján megállapította, hogy a Bátaszék Nagyközségi Szakszervezeti Bizottság sporttevékenysége sokoldalúvá vált, a résztvevők száma növekedett. Az 1988. évi tervekkel a színvonalat továbbra is tartani akarják, rendezvényeikkel az olimpiai eszme helyi kiteljesedését kívánják elősegíteni. GL

Közös feladat az újítómozgalom szélesítése

Az MMG Automatika Művek Szekszárdi Műszergyárában ma már mind többen vallják, hogy a jövőben a termelési, valamint ezzel összefüggő innovációs feladatok feltételei között az újitómozgalom további eredményes szélesítése nélkülözhetetlen.

A gyárban az újítómozgalom társadalmi irányítója és ellenőrzője, valamint az újítók érdekvédelmi képviselője az üzemi szakszervezet.

A mozgalom a műszaki és gazdasági szempontok mellett fontos üzempolitikai cél is. Mindezek tükrében a gyárban az 1987-es évben az elfogadott újítások száma 50 százalékkal nőtt az 1986-os évhez viszonyítva.

A növekedés többek között segítette, hogy az újítási díjakat 1987. január 1 -jé- től már költségként lehet elszámolni, igy ez nem a bért és keresetszabályozást terheli, továbbá a közreműködői órabér is nőtt.

Az 1987-es évben az újítások többsége gazdasági jellegű volt, melyek közül több az új termékekhez kapcsolódott, de ezenkívül érkezett javaslat a munka- védelem és a környezet javítására is. A legtöbb újítást a gyárfejlesztés és a szerszámműhely dolgozói adták be. Az 1987. évi elfogadott újítások több mint 1 millió 600 ezer forintot hoztak a gyár konyhájára, s utánuk 143 ezer forint újítási díjat fizettek ki. Az újítók többsége szakmunkás, de a műszaki végzettségűek száma is nőtt. A legeredményesebb volt a 87-es évben Havasi Mihály, a fejlesztési csoport vezetője, akinek a beadott újításai 280700 forint megtakarítást eredményeztek. A gyár az 1987. évi termelési programját 540,7 millió forintban teljesítette, ami 14,7 százalékos növekedést mutat az 1986-os évhez viszonyítva. Az egy főre jutó termelési érték éves viszonylatban 782 ezer forint. Az egy főre jutó éves keresetszinvonal 77 537 forint. A gyár ez évi termelési feladataihoz kapcsolódó újítási feladatterv által kiadott javaslatokra közel 200 ezer forintot tűztek ki.

Az egyes feladatokat a műszaki színvonaltól és a kidolgozás fokától függően 7-től 20 ezer forintig szándékoznak díjazni.

A gyár szakszervezeti szervei 1988- ban is arra törekszenek, hogy a gyárban erősödjön a közgondolkodás. Hamarosan az újitómozgalom szellemi vetélkedőjét, az ötletnapot is megszervezik, mivel az eddig megtartott rendezvények igen jelentősen egészítették ki az újitómozgalom gazdasági és műszaki előrelépését.

KÁNTÁS JÓZSEF

Érdemes a figyelemre

Munkapszichológiai

szeminárium

Szekszárdon

Napjainkban egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a vezetéstudomány szakemberei és a gyakorló vezetők azon pszichológiai felismerések, módszerek és összefüggések felé, amelyek alkalmazásáról a vezetés az emberi tényezőket fokozottabban tudja figyelembe venni a mindennapos gyakorlatban. Ezt az érdeklődést a városban, megyében dolgozó gyakorló vezetőkről is feltételezve az SZMT Munkásotthon és Könyvtár 1988. februárban 4x3 órás munkapszichológiai szemináriumot indít.

A vezető emberismeretével, általában lélektani kultúrájával, a személyközi kapcsolatokban tanúsított érzékenységével foglalkozó előadások segítséget kívánnak nyújtani a mindennapi munkájukat végző vezetők számára:

A szeminárium témái:- Munkahelyi önismeret és emberismeret;- Az intézmények, szervezetek látható és láthatatlan szerkezete;- „Sorskönyvek" és játszmák a munkahely életében;- Racionalizálás... Na és az érzelmi ügyek?

Problémamegoldó módok, konfliktuskezelés, kommunikációs érzékenység;- Vezetők és beosztottak;- Vezetői típusok. Hatékony vezetői stratégiák;- Egészséges versenyzés és együttműködés.

A szemináriumot vezeti: Rácz Lajos pszichológus.

A részvételt nemcsak gazdasági és intézményvezetőknek, hanem politikai és tömegszervezetek tisztségviselőinek, különféle kis csoportok, közösségek, egyesületek vezetőinek is ajánljuk.

Az érdeklődők 1988. január 30- ig jelentkezhetnek az intézményben (Szekszárd, Bajcsy-Zs. u. 7. Tel.: 16- 277).

Deli Erzsébet népművelő

Közérzetjavító intézkedések

A társadalombiztosítási módosításokat az új adórendszer, elsősorban a magánszemélyek jövedelemadójának a bevezetése indokolta. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló jogszabályok ugyanis különbözőképpen érintik az egyes keresetarányos társadalombiztosítási ellátásokat.

A társadalombiztosítási jogszabályok módosításánál a következő főbb szabályozási elvek érvényesülnek:- a személyi jövedelemadó bevezetése a társadalombiztosítási ellátásokat érdemben ne rendezze át, színvonalukat ne csökkentse,- az adó utólagos, éves elszámolásra épülő - előlegfizetési - rendszerével szemben a társadalombiztosítási ellátások (elsősorban a nyugdíjasok) végleges összegben kerüljenek megállapításra és folyósításra,- lehetőség szerint a társadalombiztosítási ellátások kifizetésének folyamatossága biztosított legyen.

Az új adórendszerrel összefüggő módosításokon túl néhány egyéb társadalombiztosítási rendelkezést is módosított a Minisztertanács.

1. A részletes módosító rendelkezések a következők:- A keresetpótló társadalombiztosítási ellátások (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyed, baleseti táppénz) adóköteles jövedelemnek számítanak. Ezért az ellátások alapját a bruttó kereset képezi (adó+10% nyugdijjárulékot + 310 Ft bérpótlékot magában foglaló).

Annak érdekében, hogy a kerestpótló ellátások a keresettel összevonhatók legyenek (együttesen adózzanak) az 1988. január 1 -je előtt megállapított és ezt követően is járó ellátások alapjául szolgáló keresetet „bruttósítani” kell.- A táppénz minden naptári napra jár - a terhességi-gyermekágyi segélyhez és a gyedhez hasonlóan - azokra a napokra, melyre keresetet nem kap. (Pl. szabadság időtartamára nem jár táppénz).- Év végi részesedés és jutalom után táppénz a keresőképtelenség első napjától jár (nem a 31. naptól).

2. A nyugdíjalapot továbbra is a nyugdíjazás évében és a megelőző naptári évben nyugdíjjárulék-köteles kerestekből kell meghatározni. Az új szabályozás szerint az 1987 uáni bruttósított kereseteket adóval csökkentett összegben kell nyugdíjalapként figyelembe venni.

3. Az 1987 után megállapított baleseti járadék adóalapot képez.

4. 1988-tól munkavégzés miatt nem kell szüneteltetni a nyugdíjat. Megszűnt a nyugdíjalapként figyelembevehető jutalommal kapcsolatos korlátozás. A jutalom az általános szabályok szerint vehető keresetként figyelembe annál, akinek nyugellátását (baleseti nyugdíjellátást) 1988. január 1-jét követően állapítják meg.

6. A rokkantság címén járó árvaellátás, továbbá a tartósan beteg gyermek után járó családi pótlék korlátozás megszűnt (ha munkát végzett és 3 hónapon át a keresete magasabb volt a minimum öregségi nyugdíj összegénél eddig szüneteltetni kellett az ellátást).

7. 1988. január 1-jétöl 75% táppénzre jogosultak azok, akik kétévi folyamatos biztosítási idővel rendelkeznek. Folyamatos a biztosítási idő, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.

8.6000 forintra emelkedik az anyasági segély össze, (eddigi 4000-ről).

9. Gyermekgondozási díj a gyermek 2 éves koráig jár. Megszűnt a gyed felső határa, (minimum: az öregségi nyugdíj legkisebb összegének - 2980 Ft - harmincad része naponta)

10. Gyermekgondozási segély összege nem változott, de az eddigi - gyermekenkénti - 600 Ft jövedelempótlék helyett 930 Ft-ot kapnak a jogosultak.

11. Családi pótlék emelése:- általánosan 400 Ft,- a 3 évnél fiatalabb gyermek esetében 500 Ft,- és ugyancsak 500 Ft a tartósan beteg és a nevelőszülőkhöz kihelyezett állami gondozott gyermek utáni családi pótlék (1700 Ft jelenleg e csoportba tartozók családi pótléka).

A családi pótlék emelése 2,5 millió embert érint, évi költségkihatása 11,3 milliárd forint.

12. A magánerőből, saját részére lakást építő dolgozó számára - kérelmére - legfeljebb 1 évig fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni. Az ez irányú fizetés nélküli szabadság munkaviszonyban töltött időnek számít. Nyugdíj megál- laptásánál csak akkor számít szolgálati időnek, ha a dolgozó havi 150 Ft járulékot fizet (egy összegben is fizetheti az újbóli munkábaálláskor).

13. Társadalombiztosítás szempontjából szolgálati időnek számít a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje, legfeljebb a

képesítés megszerzéséhez szükséges idő.

14. Több változás történt a járulékkal kapcsolatosan.

Alapvető továbbra is:- a főfoglalkozású biztosítással járó jogviszony keretében kapott bér jellegű juttatások után kell nyugdijjárulékot fizetni egységesen 10%-ot (gazdálkodó szervezetek - mezőgazdaság kivételével - 40% társadalombiztosítási járulékot fizetnek).

Nyugdíjasokat érintő változások:

1.1988. január 1 -jétől 15%-kal (de legalább 330 Ft-tal) emelkedik a 70. életévüket betöltött (vagy 1988-ban betöltik) nyugdíja vagy nyugdíjszerű ellátása, valamint az I. és II. rokkantsági csoportba tartozók nyugdíja.

Az e körbe nem tartozók (pl. 70 év alattiak és III. csoportú rokkantak) nyugellátása 2%-kal - minimum 120 Ft+ 210 (330 Ft) - kiegészítéssel nő (kivéve az 1 -3 fokozatú baleseti járadékban részesülők kiegészítése 100 Ft, tehát 120 + 100 = 220 Ft).

2. A házastársi pótlék 330 Ft-tal nő, a jövedelempótlék 210 Ft-tal, 390 Ft-ra emelkedik.

3. Rokkantsági járadék (új ellátás) illeti meg azt a 18. életévét betöltött, teljesen munkaképtelenné vált állampolgárt, aki rokkantsági nyugellátásban nem részesül. (Az Országos Orvosszakértői Intézet bizottságának szakvéleménye alapján.) A rokkantsági járadék összege 2200 Ft, adómentes. Nem jár ez az ellátás annak,

aki térítés nélküli intézetben van elhelyezve.

Nem jár azután a gyermek után családi pótlék, aki rokkantsági járadékban részesül.

írásban kell kérni a területileg illetékes társadalombiztosítási igazgatóságtól.

4. Betegek, hozzátartozók otthoni ápolása céljából kivett fizetés nélküli szabadság (legfeljebb két év) szolgálati időnek számít, ha havi 150 Ft (napi 5 Ft) nyugdíjjárulékot fizet a dolgozó.

6. Mentesülnek a televíziódíj fizetése alól azok a 70 évesn felüli nyugdíjasok és nyugdíjas házaspárok, akik nem családban élnek, ha mindketten rendelkeznek nyugdíjjal, akkor is.

7. Módosultak a nyugdíjasok kedvezményes utazási feltételei, miszerint: - A közforgalmú vasutak és Volán menetrend szerinti járatain évente 16 alkalommal 50 százalék utazási kedvezményben részesülnek.

Két 50 százalék kedvezmény összevonásával 90 százalékos kedvezményt is igénybe vehetnek - a 16 kedvezmény felhasználása után további két alkalommal utazhatnak 90 százalékos mérséklésű kedvezménnyel. A kedvezmények január 1 -jétől, - a tavaly kiadott utazási igazolványok alapján is - megilletik a nyugdíjasokat.

8. A nyugdíjasok részére biztosított tüzelőutalvány értéke 2400 forint, 12 hónap alatt, 200 forintos részletekben kerül a nyugdíjból levonásra.

A tüzelőutalványok március 1-jétől válthatók be.

KENESSEI ISTVÁNNÉ SZMT politikai főmunkatársa

Szamara gépkocsi műszerfalához újításként készített vákuummérö-hitelesítő

készülék