Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-26 / 21. szám
1988. január 26. ^EPÜJSÄG 5 Ellenőrizték a virágkereskedelmet Üröm az örömben Gyenge a bizonylati fegyelem, arányosan magas árak Negyvenéves aktív munka után Búcsúzik a szülész nőgyógyász főorvos Virágot ajándékozni és kapni - ünnepnaptól függetlenül - mindig öröm, de örömünkbe üröm vegyül, ha nem tudunk hozzájutni kedvenc virágunkhoz vagy ha pár nap, netán néhány óra alatt, a drágán vásárolt virágnak letörik a feje, lehullanak a szirmai. Jeles ünnepek előtt a virágellátás színvonala befolyásolja a vásárlók közhangulatát. A Tolna Megyei Tanács Kereskedelmi Felügyelőség, - a szakszervezeti társadalmi ellenőrök és a megyei rendőrfőkapitányság gazdasági rendészetével közösen - „gyorsvizsgálatokat” végzett a megyében. Az ellenőrzéseknek az volt a célja, hogy meggyőződjenek a fogyasztók érdekvédelméről, a bizonylati fegyelem helyzetéről, a fogyasztói árak alakulásáról, alkalmazásáról és nyilvántartásáról, feltárják és megszüntessék a szabálytalanságokat. A megye 26 kereskedelmi egységében, köztük 18 magánkereskedőnél, három állami és öt szövetkezeti üzletben végeztek ellenőrzést, melynek tapasztalatairól Mátyás Tibor, a felügyelőség vezetője adott tájékoztatást.- Az utóbbi két évben több magánkereskedő nyitott virágüzletet a megyében. Ez kedvezően hatott a kínálatra és az árakra is. A vizsgált időszakban megfelelő mennyiségű, minőségű és választékú vágott és cserepes virágokat kínáltak eladásra a megye virágüzleteiben. Egy-egy városban, egy-egy területen közel azonos fogyasztói árakat alkalmaztak, de előfordultak szóródások is. A szegfűt 16-20, a rózsát 35-40, a gerbe- rát 24-32, a krizantént 24-30 forint között árulták. Általánosan kialakult gyakorlat, hogy a fogyasztói árak 50-60 százalékát a termelői illetve beszerzési árak adják. így a rózsa termelői illetve beszerzési ára 20 forint, fogyasztói ára 40 forint, a szegfűé 10 illetve 18 forint körüli volt a vizsgálat időszakában. Az árak néhány kivételtől eltekintve nem voltak túlzottak illetve aránytalanul magasak. A fogyasztói árakat az ellenőrzött egységek 80 százalékánál feltüntették, viszont a minőségi osztály megjelölése 90 százalékban hiányzott. A csomagolás díjáról is tájékoztatni kell a vevőket. E tekintetben is gyakoriak voltak a hiányosságok. Két magánkereskedő - Turner Ferencné Bonyhádon és Molnár Miklósné Bátaszéken - nem számolt fel ezért díjat. Legnagyobb lazaságot a bizonylati fegyelem terén tapasztalt a felügyelőség. Előírás, hogy a beszerzési bizonylatokon vagy őstermelőtől történő vásárlás esetén a kiállított nyilatkozaton fel kell tüntetni a fogyasztói árat. Ennek hiányában ugyanis visszamenőlegesen nem lehet megállapítani, hogy korábban, az ellenőrzést megelőzően, mennyiért árulták a virágokat. Ezt a fajta szabálysértést 17 helyen állapították meg. Az árak ellenőrzésének akadályozása szabálysértés, ami gyakorlatilag az árnyilvántartás hiánya, a fogyasztói ár és minőségi osztály feltüntetésének elmulasztását húsz esetben követték el. Szabványügyi szabálysértést - azaz, amikor a szabvány szerinti alacsonyabb minőségi osztályú árut, magasabb osztályúként értékesítették - három alkalommal állapítottak meg. Gazdálkodási kötelezettség megszegését és árdrágítást két-két egységben tapasztaltak. Két állami kereskedelmi egységben és központjaiban - nevezetesen a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat Arany János utcai és a Bonyhádi Városi Tanács V. B. Költségvetési Üzeme virágboltjában, folyik a vizsgálat annak megállapítása céljából, hogy történt-e, illetve milyen mértékű árdrágítás. Árszakértői vélemény alapján döntenek majd e kérdésben. Szektorok szerinti bontásban a 18 vizsgált magánkereskedő közül 16-nál, a három állami üzletből kettőnél, míg a szövetkezeti boltok mindegyiknél indult szabálysértési eljárás. Az üzletek közül hétnél visszatérő ellenőrzés volt. Ezekben a korábban megállapított hiányosságokat kiküszöbölték. Több egységben halmozottan követtek el szabálysértéseket. Összességében több tízezer forint bírság kiszabására került sor. A jó kínálat mellett sok még a szabálytalanság. Egy eredményt máris elkönyvelhet az ellenőrzés. Jobban odafigyelnek az áruk átvételére, minősítésére, a fogyasztók tájékoztatására. SZABÓ GYŐZŐ Fotó: SÖRÖS A Bonyhád Városi Tanács Kórház- Rendelőintézetében rendkívüli főorvosi értekezletet tartottak, amelyen részt vett dr. Kiss Mária megyei főorvoshelyettes, Ezer Mihály, Bonyhád város tanácselnöke, Vanya György, a városi pártbizottsága titkára, dr. Panka József, megyei szülész nőgyógyász szakfőorvos, valamint dr. Erdősi Ervin, megyei-területi szülész nőgyógyász főorvos. Az összejövetelre abból az alkalomból került sor, hogy dr. Zoltán Vilmos, a városi kórház szülész nőgyógyász osztályvezető főorvosa nyugdíjba vonult. Ez a búcsúztatás egyedülálló a kórház történetében, hiszen dr. Zoltán Vilmos - az orvosok, főorvosok között egyedül - a kórház fennállása óta dolgozik itt, osztályvezetője a szülészet-nőgyógyászat- nak. Mint azt dr. Bálint Júlia, a kórház igazgató főorvosa köszöntőjében elmondta, dr. Zoltán Vilmos orvosi diplomáját 1948-ban szerezte meg a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Ezután 6 évig a pécsi egyetem szülészet-nőgyógyászati klinikáján, egy évig pedig a veszprémi városi kórháznál dolgozott. A Tolna megyei kórházba 1955- ben került alorvosként, 1959-től az akkor induló bonyhádi járási kórház szülész-nőgyógyászati osztályára nevezték ki főorvosnak. Dr. Zoltán Vilmos a fiatalok tanítására mindig nagy gondot fordított, számos orvos szerzett szakképesítést osztályán. A főrovos a Tolna megyei orvosetikai bizottságának megalakulása után éveken át tagja volt, társadalmi munkaként számtalan felvilágosító előadást tartott, vezette az anyák iskoláját. Ezután az összejövetelen dr. Zoltán Vilmos összehasonlította a megalakuláskor lévő állapotokat a jelenlegivel, ecsetelte az ugrásszerű fejlődést. Végezetül megköszönte kollé- giának a sokéves eredményes együttműködést, és megállapította, hogy valamennyien jó pályát választottak. A jelenlévő kollégák, városi és megyei vezetők elköszöntek dr. Zoltán Vilmostól, közvetlen munkatársai pedig egy vázát nyújtottak át búcsúzóul, remélve, hogy majd az emlékezés szép virágai nyílnak benne. má-ré Fotó: má-ta Aki végigkísérte a kórház fejlődését: dr. Zoltán Vilmos Kérdések a 17. számú Csökkent a válókeresetek száma szekszárdi választókerületből Folynak a tanácstagi beszámolók Folynak a tanácstagi beszámolók. Szekszárdon a 17. számú választó- kerület tanácstagja, Füredi Ferenc adott számot az elmúlt évben végzett tanácsi munkáról a választóinak. Érdeklődőbbek lettek az emberek, érzékenyebben ragálnak az őket érintő közügyekre - ez derült ki az egészségügyi szakiskola épületében megtartott összejövetelen is. Mig az elmúlt évi tanácstagi beszámolón ebben a körzetben mindössze öten jelentek meg, addig a mostanin har- minchatan voltak kíváncsiak a tanácstag, hivatali rangját tekintve, városi tanácselnök-helyettes beszámolójára. A Szekszárd Városi Tanács általános helyzetéről kapott tájékoztatás után mintegy másfél órán át folyt a kérdés-felelet magán- és közügyekben egyaránt. Csak néhány nagyobb közérdeklődésre számottartó kérdést említek most ezek közül. Azt a jogos felvetést, hogy miért nincs a Kálvária kilátónál egyetlenegy szemétkosár sem, holott a turisták a buszokból kiszállva óhatatlanul szemetelnek. így aztán, egy-két csoport után a következő már nemcsak a város panorámájában gyönyörködhet, hanem a szerteszórt, szétdobált zacskók, csikkek, ür,es üvegek látványában is.- Miért vannak a közlekedési lámpák villogóra állítva hét végén, nemegyszer már pénteken délután, holott épp akkor vannak gyerekeknek olyan szabadidő-programok, amikre a szülök szívesen elengednék egyedül is nagyobbacska csemetéjüket, ha nem tartanának közlekedési balesettől - kérdezte az egyik szülő.- Miféle takarékosság ez, amikor ilyen nehéz gazdasági helyzetben vagyunk - vetette fel egy Vincellér utcai lakó - hogy három hónapja építgetik már a Munkácsy utcai lépcsőt? Fel vagyunk háborodva kérem, ahányszor meglátjuk az ott ácsorgó munkásokat. Hát ilyen jól megy nekünk, hogy ezt megengedhetjük magunknak? Záporoztak a felvetések egymás után, nem kellett ösztökélni az embereket. Füredi Ferenc válaszolt, láthatóan örült az érdeklődésnek. Maradtak azért megválaszolatlan, függőben maradt kérdések is. így többek között az, hogy miért kell épp a városközpontban építeni a Nyomda új raktárépületét, jobb lenne ott inkább valamilyen középületnek helyet adni. Vagy egy másik „örökzöld" téma: Mikor készül már el a Játékcsarnok, meddig húzódik még az építkezés? Na és a teho. Ismertette a tanács évente, hogy a meghirdetett célokra használta-e, avagy másra az ebből befolyt összeget? Miért nem differenciálják a jövedelem nagysága szerint a teho összegét? Élénkül a közélet? Igen. Az állampolgárok kritikusabban nézik a közpénzek felhasználását, a közéleti emberek tevékenységét. A jövőben várhatóan ez még inkább így lesz. fké Az új családjogi törvény nyomában Amikor a családjogi törvényt módosították és az 1987. július 1 -i életbelépéséről döntött az Országgyűlés, nemcsak a kétkedők, de a törvényhozók sem ringhattak abban az illúzióban, hogy magának a jogi szabályozásának a korszerűsítése a váláshoz vezető okok számát is csökkenti majd. A jog pusztán a maga sajátos, az élet teljességéhez képest mindig is szükkörű eszközeivel igyekszik szabályozni kapcsolatainkat. Talán vitatható módon, de a felelősségünkre próbál apellálni akkor, amikor meghosszabbítja a gondolkodási időt a házassági szándék bejelentése és a boldogító igen kimondása között a családalapításra alkalmas életkort a nőknél 16, a férfiaknál 18 év fölött határozza meg. De nemcsak a házasságkötés jogi szabályait dolgozta át, hanem- mint köztudott - a házasság felbontásáét is módosította. Előzetes meghallgatás Mielőtt az elmúlt év második felének megyei tapasztalatait áttekintenénk, idézzük föl a változás egy-két fontosabb mozzanatát. Az új családjog arra törekszik - maradjunk most csak a válásoknál -, hogy a válni szándékozóknak még a bontóper előtt ismét lehetőséget adjon a házasság esetleges folytatására. Tulajdonképpen nem is feltétlenül békéltetésről van szó ezen az előzetes meghallgatáson - a szakemberek jórésze talán okkal idegenkedik ettől a kifejezéstől tartalmának félreérthetősége miatt -, hanem annak a kétoldalú felelősségnek a hangsúlyozásáról, amellyel akár a házasság felbontása, akár a helyreállítása jár. Ezen belül természetesen a gyermek érdekeit az elsők között mérlegelik. Az ilyen jellegű beszélgetést nevezi a jog a bontóperek előtti kötelező meghallgatásnak, amit a polgári perrendtartás 1987. július elsejétől ír elő. Ez a közös megegyezés - pontosabban az egyező akaratnyilvánítás - előkészítését is jelentheti. Életbelépése éppen a válságba került, de még megmenthető házasságok érdekét is szolgálja. A bontóper- néhány kivételes esettől eltekintve - csak ezután indulhat meg. De még egyező akaratnyilvánítás esetében is igyekszik a bíróság a lehető legkörültekintőbben eljárni, hogy a házasság „végleges és helyrehozhatatlan megromlásáról” meggyőződjön, illetve a per bármely szakaszában megkísérelje a házasság helyreállítását, ha arra reményt lát. Ugyancsak a fölösleges konfliktusok mérséklését, a válási procedúra emberibbé tételét szolgálja a családi vagyonjogi viszonyok a korábbiaktól eltérő szabályozása is. Ez arról határoz, hogy a leendő házastársak - ha úgy kívánják - még a házasságkötés megkezdése előtt és a házasélet alatt szerződésben rendezzék vagyoni viszonyaikat. Végezetül utalnunk kell a gyermektartással, a gyermek érdekeinek fokozott védelmével kapcsolatos módosításokra, anélkül, hogy most akárcsak vázlatos kifejtésére vállalkozhatnánk. Kevesebb házasságkötés Ha az új családjogi törvény bevezetése előtti időszakot vizsgáljuk, Tolna megye helyzete nagy általánosságban az országossal egyezik. Csökken a házasságkötések, nő a válások száma. A válások száma a mutatókattekintve lassan ugyan, de rendületlenül emelkedett. A megyében gyorsabban, mint országosan, de így sem érte el az országos, 100 házasságkötésr ejutó 40,8 százalékos átlagot. Megyénkben ugyanekkor, 1986-ban, 37,1 százalékos volt az arány. Inkább az emelkedés elgondolkodtató: „Országosan 1986-ban a válások száma 106,3 százaléka volt az 1980. évinek, Tolna megyében 110,4 százaléka. A felbontott házasságok időtartamát vizsgálva 1980-86. között megállapítható, hogy azok 1,8-3,1 százaléka egy évig semt ártott, 34,0-40,2 százalékuk legfeljebb öt évig” - közli a KSH kiadványa. Az adatokból az is következik, hogy hasonló arányban növekszik a csonka családban nevelkedő kiskorú gyermekek száma. Igazolódni látszik ez akkor is, ha az 1986-os országos válási adatokat vesszük figyelembe, amikor körülbelül 29 ezer házasságot bontottak fel és ez hozzávetőleg ugyanennyi gyermeket érintett. Következtetések nélkül A múlt év júliusától eltelt időszak, a múlt év második felének tapasztalatai még nem elegendők ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le azokból. Anélkül, hogy most a mélyebb, összetettebb társadalmi okokat kutatnánk, a szakemberek véleménye megerősíteni látszik a korábbi köztapasztalatot: a válóokokban továbbra is kitüntetett helye van az alkoholnak és a házastársi hűséget sértő magatartásnak. Aza némileg újkeletűnek tekintett jelenség,ami szerint ma mára nő is gyakrabban elhagyja a családját, még korántsem olyan általános, hogy az a gyermekelhelyezés hagyományos gyakorlatát lényegesen befolyásolhatná. A bírói gyakorlat felől tekintve évenként 950-1100 válókeresetet nyújtottak be a házasfelek megyénkben a változást megelőző, elmúlt öt év átlagában, és a bontóperek egyharmadánál nem kellett kimondaniuk a válást. Az elmúlt esztendő első felében mindössze 542 kereset érkezett a megye bíróságaihoz, mig az új törvény életbelépésével, a benyújtott 378 válókeresetből 320 esetben került sor az új perrendtartásban előírt előzetes meghallgatásra. * Az előzetes meghallgatások alapján kialakult biztató jelekből ugyancsak könnyelműség lenne elsietett, optimista következtetéseket levonni. Mindenesetre az a tapasztalat, hogy a bontópert megelőző felvilágosítás elgondolkodtatja a válni szándékozókat, felelősséget ébreszt a közös gyermek iránt és segíthet a házasfelek sorsának további formálásában is. Bizonyítja eredményességét az is, hogy az előzetes meghallgatást követően a tulajdonképpeni bontóper időtartama lerövidül, a végleges döntéshozatalhoz gyakran már egyetlen tárgyalás is elegendő. A válókeresetek számának csökkenése az új eljárással szemben tartózkodást és más egyéb, most még nehezen felderíthető folyamatot is kifejezhet. Hogy a következtetésekkel várnunk kel, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy míg a bontókeresetek száma csökkent addig szinte ugrásszerűen megnövekedett a gyermektartási pereké... B. R. A Béla téri Rozmaring üzletben, Szekszárdon
