Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-23 / 19. szám

12^fePÜJSÄG 1988. január 23. r——---­M AGAZIN ZZZ ... ^ MAGAZIN magazin MAGAZIN MIAZIN MAGAZIN MAGAZIN V. .■: :- ZGZT MAGAZIN ... . J Képes technikatörténet A Kutub-oszlop A Kutub-oszlop Delhiben ♦ ♦♦ Indiában, Delhiben áll a Ku- wat-ul-lslam mecset udvarán a képünkön ábrázolt, kovácsolt vasból készült ún. Kutub-oszlop. Ez több mint 2300 évvel ezelőtt, Samandragupta uralkodása alatt i. e. 330-380 táján készült, átmérője 40 cm és'hossza 7,5 méter. A teljes hosszából 6,5 méter emelkedik ki a földből. Nevezetessége az, hogy nem rozsdásodik, mivel anyaga - a legújabb analízis szerint - szín­vas. Ennek a hatalmas oszlop­nak egy darabból való kiková­csolása még a mai korszerű eszközeinkkel is nagy teljesít­mény lenne. K. A. ♦ ♦♦ Rovarok jelzik a légszennyezést Lengyel kutatók szerint, ha valahol bi­zonyos rovarok sűrűbben jelennek meg a szokásosnál, az a súlyosabb lég­szennyeződésnek a jele, s nyomában a fák meggyengülnek. Ezek a rovarok nem hirtelen és rögtön nagy tömegben tűnnek fel, mint a szúfé- lék, hanem számuk az évek során egyen­letesen, a levegő szennyezettségével arányosan gyarapodik. Ily módon válnak ismert, ám ártalmatlannak vélt rovarok idővel - kártevővé. Ilyen Lengyelországban például a fe- nyőhajtásmoly. Ennek hernyói az erdei­fenyő rügyeinek nagy részét felfalják, a fát azonban nem pusztítják el, hanem elalaktalanitják, és legyengítik. Ugyan­ilyen szennyezésjelző a szürke vörösfe- nyőbogár és egy szövődarázsfaj. Ezek már több alkalommal megtámadták a lucfenyőerdőket, s bennük valamivel ké­sőbb láthatóvá váltak a légszennyezés káros jelei. A légszennyezés által legyen­gített jegenyefenyőkön a lengyel kutatók gyakran megtalálták a Dreyfusia nord- mannianae nevű tetűt. Lengyelország­ban főképp a fluorvegyületek mérgezik a levegőt. A harmadik Magellán-felhő A mi galaxisunkhoz legközelebb levő égi objektumok a déli féltekéről szabad szemmel is látható Magellán-felhők. Ezek mintegy 100 ezer fényévnyire vannak tőlünk, és csillag- rendszerünknek törpe kísérői: törpegalaxi­sok. Eddig úgy tudták, hogy két ilyen galaxis van: a Kis és Nagy Magellán-felhő, de ausztrá­liai és japán csillagászok egy harmadik Ma- gellán-felhőt is felfedeztek. Ezt eddig azért nem vették észre, mert a Kis Magellán-felhő szinte teljesen elfedi előlünk. E csillagrend­szer első nyomaira már tíz évvel ezelőtt rá­bukkantak. Ilyen nyom az azóta felfedezett - Magellán-sugárnak elnevezett - hidrogénív, valamint az a megfigyelés, hogy a Kis Magel- lán-felhőnek és emennek a csillagai eltérő se­bességgel mozognak. Gyógyszernyelés - csak állva Angol orvosok báriumtartalmú gyógysze­res tokocskákat nyelettek le betegekkel, s röntgenernyőn nyomon követték a gyógyszer útját. Ha a betegek a tokocskákat egy kevés vízzel állva nyelik le, a gyógyszer már néhány másodperccel később a gyomrukban volt. Ha ellenben ugyanilyen tokocskákat fekve nyeltek le - mindegy, hogy sok vagy kevés vízzel -, azok a betegek nyelőcsövében már félig feloldódtak, s nem is kerültek bele a gyomrukba. Ennek kóros következményei lehetnek - például, ha arra van szükség, hogy a gyógy­szer a gyomorban vagy a bélben oldódjon fel, vagy ha a hatóanyaga erősen izgatja a nyelő­csövet. A hét karikatúrája- Még egy pillanat gyerekek, és itt a vacsora! Több mint ötmilliárdan vagyunk A népességkutatók számításai szerint Föl­dünkön ötmilliárd ember él. Ezt az eseményt az elmúlt évben ünnepelte a világ, amikor az ENSZ főtitkára személyesen köszöntötte azt a zágrábi kisfiút, akire a demográfusok válasz­tása esett. Ez a jelképes megtiszteltetés kijár­hatott volna 220 ezer csecsemő bármelyiké­nek, hiszen a statisztikák szerint naponta eny- nyien jönnek a világra. Az újszülöttek 90%-a fejlődő országban születik. Mindenféle felvilá­gosítási és születésszabályozási kampány el­lenére Földünk népessége - növekvő ütem­ben - évente 80 millióval gyarapodik. A 17. században még 500 millió ember lakta bolygónkat, az 1 milliárdos gátért 1830- ban léptük át. 97 év múlva - 1927,-ben - már 2 milliárd ember élt a Földön. 1960-ban szüle­tett meg a 3 milliárdodik csecsemő, 1974-ben a 4 milliárdodik és 1987-ben pedig az 5 mil­liárdodik kisbaba a zágrábi Matej Gáspár. Az előrejelzések szerint a jövőben lassulás vár­ható a népesség gyarapodásában, dfe így is 2050-ben már 10 milliárdan lakják öreg boly­gónkat. A demográfiai robbanás oka örvende­tes, sikerült felszámolni a járványokat, csök­kent a csecsemőhalandóság. Az ezredfordu­lóig újabb 1 milliárd fővel gyarapszik Földünk lakossága. Míg Európában a népesség növe­kedési üteme alacsony, egyes országokban stagnál - Magyarországon csökkent 1981- ben 10 710000 lakos, 1986-ban 10 630 000 lakos - Afrikában a lélekszám emelkedés 2,8%-os. Ezért főleg a fejlődő országokban - az ezredfordulóig - évente 45 millió új munka­helyet kellene létesíteni, hogy a 2 milliárd 750 millió fős keresőképes lakosság munkahely­hez juthasson. Kína jelenlegi 1,06 milliárd fős lakossága az ezredfordulóra elérheti az 1,2 milliárdot, India közel 800 milliós népessége 1,8 milliárdot, a 100 milliós Banglades a 430 milliót, a 100 mil­liós Pakisztán pedig a 400 milliós lakosság­számot is elérheti. Az indiai szubkontinensen belátható időn belül 2,7 milliárd ember él­het. Ilyen rohamosan növekvő lélekszám mel­lett több tüzelőre, lakásra, iskolára, munka­helyre stb. van szüksége. A Föld legsűrűbben lakott országai: Banglades 655, Dél-Korea 418, Puerto Rico 388 fö/km2, a legritkábban lakottak: Mauritánia 2, Líbia 2, Botswana 2 és Mongólia 1 fő/km2. Míg a századfordulón a lakosság 90%- a vidéken élt, ma 40%-a, a következő évezred­re több mint 50%-a lesz városlakó. 2000-re a világ 15 városának népessége lesz 11 millió­nál nagyobb. A számítások szerint az 1,6 mil­liós Manilának 11, az 5,2 milliós Kairónak 13, a 9 milliós Mexikóvárosnak 36 millió lakója lesz. ENSZ-adatok szerint a nyolcvanas évek közepén a világon kb. 550 kg gabonaféle és gumós növény jutott egy emberre. Az állati fe­hérjeszükséglet kielégítésére 1,4 milliárd szarvasmarhát, 800 millió sertést, 1,6 milliárd bárányt és kecskét fogyasztottunk. Ennek el­lenére - ugyancsak ENSZ-becslések szerint - 750 millió ember nem kap elegendő táp­lálékot munkaereje újra termeléséhez. A fejlett országokban a kormányok évente 120 mil­liárd dollárt fordítanak az agrártermelés támo­gatására, a legszegényebb fejlődő országok­nál - ahol szükség lenne ezen többlettermé­kekre - nincs fizetőképes kereslet. A fejlődő országokban meghirdetett „zöld forradalom” - az élelmiszertermelés növelésére - kezdeti eredményeket hozott. Indiában az élelmiszertermelés növeke­dése egyensúlyba került a népszaporulat üte­mével, Afrika országaiban - a „száraz" eszten­dők után rekord gabonatermést takarítottak be. Ezzel szemben Bangladesben 400 ezer tonnával több gabonára lenne szükség a rohamosan gyarapodó lakosság élelmiszerel­látásához. Reagálás drámai pillanatokra Az emberek a drámai, balesetveszé­lyes pillanatokban nagyon eltérően visel­kednek. Viselkedésüket szenzomotori- kus alapfolyamatok határozzák meg, va­gyis a mozgásokat irányító érzéki benyo­mások. A brémai egyetem szenzomotori- kus laboratóriumában, Dietrich Ungerer vezetése alatt dolgozó kutatócsoport egyik feladata, hogy felismerje a kocká­zati tényezőket, kutassa a balesetek okait, és megelőző intézkedéseket dol­gozzon ki. A szenzomotorikus folyama­tok megfelelő lezajlása attól függ, mek­kora információs kapacitással és infor­mációs tartalékkal rendelkezik az em­ber a kockázati helyzetben. A Namurban (Belgium) tartott 11. nemzetközi kiberne­tikai kongresszuson Ungerer rámutatott a stressz és a balesetek közötti alapvető összefüggésre. Az emberi információ- feldolgozás zavarai és sebessége, a kifá­radás, a környezet gyors változása, a rendkívüli követelmények és a szóbeli érintkezés nehézségei befolyásolják ezeket a folyamatokat. A kockázati hely­zetben lévő egyénnek előre kell látnia, hogy közvetlenül mi következik. Az első probléma: korlátozott az ember információs kapacitása. Az, hogy egy pi­lóta, egy autós vagy bárki mindennnapi életében hibás lépést tesz-e, attól függ, mennyi eseményt tud felismerni és fel­dolgozni. Minél fáradtabb, stresszesebb és képzetlenebb, annál könnyebben ke­letkezik zavar az információfeldolgozá­sában. Külön sajátos problémaként jön ehhez a szóbeli érintkezés szükséghely­zetben. A beszéd annyira megzavarhatja az információfeldolgozást, hogy a visel­kedés kockázatosabbá válik. A helyes kommunikáció viszont sokat segíthet, például egy repülőgép személyzetének egymás közti és a toronnyal folytatott be­szélgetései. A torony pl. az utasításaival könnyíthet a helyzeten. A brémai kutatók állítólag egy preventív nyelvet fejlesztet­tek ki, amilyet már a kiképzés során ok­tatni fognak. A kutatócsoport foglalkozott az autó­sok preventív előrelátásának problémá­jával is. Az új jogszabályok szerint a köz­lekedésben résztvevőket el lehet ítélni, ha bebizonyosodik, hogy egy baleset so­rán nem gondolkodtak előre. Eszerint a vezetőnek olyan eseményeket is figye­lembe kell vennie, melyeket még nem lát, de amelyekkel számolnia kell. Eszerint kell a viselkedésén változtatnia. A brémai laboratóriumban megpróbálják megha­tározni azokat a tényezőket, melyek az előre gondolkodást korlátozzák. VÍZSZINTES: 1. Török mondást idé­zünk (Zárt betűk: Z, B, É.) 14. Abba az irányba megy. 15. „...pohár” - Vörös­marty verse. 16. Jelenleg. 17. Silány út- széli növény. 18.... Miklós (Mikszáth). 19. Izomkőtő. 20. Baranya megyei község. 22. „... nevezzelek” (Petőfi). 24. Jelez. 25. Édes mártás. 27. A malária fontos gyógy­szere. 28. Fogágya. 29. Dalmű. 31. 600 méteres hegy adóval. 32. Nagyot mpnd. 33. Régi mongol fejedelmi cim. 34. Álló­kép. 36. Női név. 38. Argon. 39. Sürgető szócska. 40. A Tisza mellékvize. 41. Csont latinul. 42. Takarékbetét hozama. 44. Vanádium és szilícium. 45. Férfinév. 47. Azt követőleg. 49. Időmérő. 51. Dél­afrikai tartomány. 53. Amerikai űrhajózá­si hivatal. 54. Népszerű közlekedési esz­köz. 56. Férfinév. 57. Trombitahang. 59. Hármas korona. 61. Nyári házikó. 62. Au­tonóm terület. 63. Albert... - Község Pest megyében. 65. Régi űrmérték. 67. Ger- mánium. 68. Képzőművészeti kiállítás. 70. Ókori erődvonal. FÜGGŐLEGES: 1. A török inondás be­fejező része (Zárt betűk: T, U) Ü.) 2. A ka­szás és a marokszedő együttese. 3. Meg­szólítás. 4. Tolna megyei község. 5. Ilyen korban élünk. 6. Arab hadvezér, róla ne­vezték el Gibraltárt. 7. Történeti mű. 8. Tervhivatalunk betűjele. 9. Vasúti csomó­pont a Dunántúlon. 10. Neon és lantén. 11. Központi Sportiskola. 12. Ady Endre. 13. Horvát bán, Szigetvár hősi halottja (1508-64. - Miklós). 18. Rabbi, vallástu­dás. 21. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság fővárosa. 23. Idegen Anna. 24. Növény szétterjedő hajtása. 26. Van ilyen gazda. 28. Görög betű. 30. Anekdo­ta. 32. Aminosav. 35. Bizony a régi ma­gyarok nyelvén. 37. Jugoszláv város a Ni­sava folyó mentén. 39. Zola-mű. 41. Hoz­zátapad. 42. Gabonaneműekből készült étel. 43. Cukrászsütemény. 44 .....visz a v iz” (Zilahy) 45. ...köz, az ősmagyarok egyik tartózkodási helye volt. 46. Elit. 48. Futópálya talája. 50. Király franciául. 52. Ezüst. 55. Kisfaludy Károly drámája. 58. Stájer röviden. 60 Tarol. 63. Becézett női név. 64. És a többi röviden. 66. Röviden egynemű betűi. 69. Rendkívüli röv. 70. Kalauz nélküli. 71. Főnév röviden. Az 1. heti, Párizsi operák című rejtvé­nyünk megfejtése a következő: Mignon, Dzsamile, a Tékozló fiú, Ys királya, Armida, A Szép perthi lány, Acis és Gala­tea. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Horváth Zsuzsanna, 7144 Decs, Április 4. u. 30., Somfay Fe­renc, 7130 Tolna, Szekszárdi u. 11., Gróf Lajos, 7090 Tamási, Szabadság u. 26/A., Szigethy Edit, 8201 Veszprém, Pf. 161., Pusztai Andrásné, 7090 Tamási, Sza­badság u. 41.

Next

/
Thumbnails
Contents