Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-05 / 3. szám
MA: AzSZMT 1988. január 5. KEDD tárgyalta XXXVIII. évfolyam, 3. szám (5. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Munkásgyűlések a TÁÉV-nél Csökkenő létszám mellett nagyobb teljesítmény Az 1988-as gazdasági év első munkanapját a megye jó néhány üzemében, így a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalatnál is munkásgyűlésekkel kezdték. Ezeknek a munkaértekezleteknek az a feladata, hogy értékeljék az előző esztendőben végzett munkát, s vázolják az idei feladatokat. A TÁÉV-nél tegnap tartották a munkásgyűléseket az építésvezetőségeken: Komlón, Pécsett, Dombóváron és Szekszárdon. Szek- szárdon külön-külön tartotta munkásgyűlését az l-es számú építési főüzem, a lakatos-, az asztalosüzem, a vasbeton-előregyártó üzem, a tmk és a szállítás. Az l-es számú építési főüzem dolgozóit Schäffler István főüzemvezető tájékoztatta a végzett munkáról, a feladatokról. Mint elmondotta, nem zártak rossz évet, hisz 930-945 millió forint közötti termelési értékkel zárják az 1987-es évi tervet, ez csak néhány millióval marad el az előző évitől. Csökkent a vállalatnál dolgozók létszáma tavaly, 2301 főről 2187-re, ennek ellenére jól oldották meg feladataikat. A nyereség 1986- ben 65,7 millió volt, tavaly viszont már 82 millióra emelkedett. Növekedett az egy főre eső nyereség. Az elmúlt évben 625 lakást adtak át, s az építtetők, a beruházók elégedettek voltak a TÁÉV által végzett munkával. Az l-es főüzemen belül főleg létszámgondok miatt elmaradtak az árbevételi tervtől. A fedezeti tervet a tervezett 65 millió helyett 67 millió forint nagyságrendben hozták. Az 1988-as évben szerződéssel 230 millió forint érétkű termelés biztosított, de ezenkívül lakásokat építenek Pakson, dolgoznak a PAV-nál, valamint a Szekszárdi Húsipari Vállalat hűtőházépítésén is. Munka tehát van bőven, a már meglévőkön túl többet vállalni nem tudnak. A legtöbb feladat természetesen a nyári időszakban hárul az itt dolgozókra, ennek megfelelően alakul a munkarend: márciustól október végéig naponta többet dolgoznak a munkások mint az őszi és téli időszakban. Ez év január elsejétől az építőipar hároméves garanciát vállal a végzett munkáért, ennyi a jótállási idő. Ez a TÁÉV valamennyi dolgozójától pontos, lelkiismeretes munkát kíván. A föüzemvezető ezt követően tájékoztatta a munkásgyűlés résztvevőit a magánszemélyek jövedelemadójáról. A 11 -es építésvezetőség munkájáról Rudas Tamás, a 21-es építés- vezetőség végzett munkájáról és feladatairól pedig Föglein Ferenc tájékoztatta az l-es számú főépitésveze- tőség dolgozóit. A munkásgyülést követően munkavédelmi oktatást tartottak, majd minden építésvezetőségen brigádtanácskozásokon tárgyalták meg a közeljövő legfontosabb feladatait. D. VARGA MARTA Fotó: CZAKÓ SÁNDOR FT | Diplomáciai fogadás Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn az Országházban fogadta a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit. A diplomaták az új év alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Németh Károlynak. A fogadáson részt vettek Gáspár Sándor és Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnökei, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Várkonyi Péter külügyminiszter. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. Sevardnadze Kabulban Kabulba érkezett hétfőn Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. A szovjet diplomácia vezetője - a TASZSZ hírügynökség jelentése szerint - munkalátogatást tesz az afgán fővárosban. A bangladesi ellenzék választási bojkottot szervez A bangladesi ellenzéki pártszövetségek bojkottálják a február végére kitűzött parlamenti választásokat és Ersad elnök lemondásának kiharcolására újabb kormányellenes megmozdulásokat hirdettek meg. A rendkívüli állapot tiltó rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva ezek a pártok vasárnap este tömeggyűléseket tartottak a fővárosban, Dakkában, hogy ismertessék a felvonulások, tüntetések és munkabeszüntetések új programját. Becslések szerint a találkozókon negyvenezer ellenzéki aktivista vett részt. Felmentés, kinevezés A Minisztertanács Csáki Gyula pénzügyminiszter-helyettest - más fontos megbízatás miatt - e tisztségéből felmentette, egyidejűleg Kollarik Istvánt pénzügyminiszter-helyettessé kinevezte; Dr. Dobóczky István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettest - érdemei elismerése mellett - és dr. Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettest - nyugállományba vonulására való tekintettel - érdemei elismerése mellett - e tisztsége alól felmentette, egyidejűleg Raisz Gusztávot és Rednágel Jenőt mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessé kinevezte. Kétlépcsős közigazgatás Kísérletképpen négy megyében reformálták meg a tanácsi munkát Fejér, Komárom, Szolnok és Vas megyében vezették be az újesztendővel a kétszintű közigazgatást. Az átállás voltaképpen szervezeti egyszerűsítés: valamennyi település tanácsa közvetlen megyei irányítás alá kerül. A helyi-területi igazgatás korszerűsítésének második lépcsője ez; az első az volt, amikor 1984. január 1 -tői megszüntették a járásokat, azóta a községek irányításában - átmenetileg - az arra kijelölt városi, városi jogú nagyközségi tanácsok működnek közre. A kétszintű igazgatás feltételei országosan csak hosszabb idő - néhány év - alatt teremthetők meg, ám az említett négy megyében már megvan a közvetlen irányítás legtöbb feltétele. Ezekben az országrészekben a közbülső irányítási szint kiiktatásával egyszerűbbé, egységesebbé válhat a megyei irányítás, egyszersmind bővülhet a községek hatásköre, ami végül is nagyobb lehetőséget ad a lakosságnak a közügyekbe való beleszólásra. Eldördült a Nehéz esztendő köszöntött ránk. Ha jól belegonolunk, egy korszak végét jelezte az 1987-es esztendő; 1988-ban a korábbitól eltérő módon kell nemcsak élnünk, hanem dolgoznunk is. Már néhány hónapon belül meg kell indulniuk az évek óta várt kedvező folyamatoknak: az ipari struktúraváltásnak, az exportképesség fokozódásának, a hatékonyság növelésének. Régóta ismert célok ezek, de a kormánynak az utóbbi hónapokban hozott rendeletéi, az Országgyűlés által jóváhagyott törvények a korábbinál sokkal erőteljesebben terelik erre az útra a népgazdaságot. Mindez azonban csak keretéül szolgálhat a vállalati gazdálkodásnak. Hiszen előre nem tervezhető, hogy ki, mikor ismeri föl a megváltozott piaci helyzetet, és talál rá az alkalmazkodás stratégiájára. A szabályozók módosítása évről évre hasonló helyzet elé állította a gazdálkodókat, de 1988-ban a korábbinál sokkal nagyobb mérvű változásra számíthatunk. Az általános forgalmi adó bevezetése átrendezi az árarányokat, az ezzel párhuzamosan csökkenő támogatások pedig a vállalati eredményeket. Azok a vállalatok kerülnek élre, amelyek eddig nem, vagy aiig kaptak központi segítséget. A korábban jónak tartott vállalatokról pedig kiderülhet, hogy eredményük főként a központi támogatásból származott.Képletesen szólva tehát eldördült a startpisztoly, és az első, talán legnehezebb akadály a kereskedők előtt áll. A fogyasztási cikkek mintegy 90 százalékának megváltozott az ára január elsejével, az ünnepnapokat tehát főleg munkával, és nem pihenéssel töltötték. Az átárazás csak egyszeri igaz, óriási munka, ám hamarosan annak más hatásait is érezhetik. Megváltozik a kereslet szerkezete, egyes termékekből többet, másokból kevesebbet kell rendelniük, e piaci információkat pedig minél gyorsabban a termelőkhöz kell juttatniuk. Ugyanez megy végbe majd a termelői szférában, ahol az általános forgalmi adó bevezetése egyrészt a termelői árak csökkentését hozza magával, másrészt startpisztoly amint már említettük - a korábbitól merőben eltérő feltételeket teremt. S már nem kerülnek mesterségesen hátrányba a kisvállalkozók sem, hiszen az adórendszer semleges. Erősödik tehát a piaci verseny, s egyre nehezebb lesz a rossz minőségű termékeket itthon eladni. Az általános elvek mellett azonban a testre szabott, vállalati szintű stratégiákat rövid és hosszú távra kell összeállítani. Egy ilyen nagyarányú változás után csak olyan cégek maradhatnak talpon és indulhatnak fejlődésnek, amelyek a lehető legpontosabban és minél gyorsabban fölmérik, hol a helyük a piacon. Mi az, amire szükség van most, és milyen termékeket kell kifejleszteniük a következő évek igényei szerint. Az évek óta sok helyen alkalmazott kivárás taktikája, a tartalékolás valószínűleg kevés lesz a megváltozott körülmények között. Az egyre szigorodó szabályozás évről évre kevesebb támogatást nyújt a lemaradóknak. A tartósan veszteséges cégeknek pedig szembe kell nézniük a fölszámolás, a megszűnés lehetőségével. A nyereséges cégek viszont a korábbinál nagyobb lehetőséget kaptak a fejlődésre, a némileg csökkenő adóterhek és az eredményektől függő adókedvezmények révén az átlagosnál több pénz marad nálunk, amit fejlesztésre fordíthatnak. A technikai megújulás ma már elengedhetetlen része a prosperálásnak, évek óta elavult gyártmányokkal aligha lehet több nyereséghez jutni. Sőt, egyre inkább eladhatatlanná válnak ezek a termékek a konvertibilis elszámolású és a szocialista piacokon is. A váltás tehát mikroszinten is elkerülhetetlen. Ám egyetlen esztendő alatt nem számíthatunk nagy horderejű változásokra, látványos vállalati eredményekre. A megalapozott stratégiával rendelkező, csak a saját lehetőségeiket reálisan számításba vevő cégek mondhatják majd el magukról egy év múlva, hogy megvetették a lábukat az átformálódott piacon. L. M. Borsi Ferenc villanyszerelő: „A dolgozók ragaszkodnak a vállalathoz” Az I. számú főépítésvezetőség munkásgyűlésének résztvevői A 11-es építésvezetőség munkájáról beszámol Rudas Tamás építésvezető
