Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-22 / 18. szám

MA: A tanácstagi beszámolókon 1988. január 22. PÉNTEK tájékoztatják XXXVIII. évfolyam, Ifi C7Óm a lakosságot 1 O. OZ.CIIII ÁRA: 1,80 Ft (3. oldal) Hárompárti kezdeményezés Az európai leszerelésért Lázár György Nógrád megyében Csütörtökön Európa három fővárosá­ban egy időben tették közzé három együttműködő párt - a Finn Szociálde­mokrata Párt, a Magyar Szocialista Mun­káspárt és az Olasz Szocialista Párt - fel­hívását. A nemzetközi sajtó képviselői előtt Helsinkiben, Rómában és Budapes­ten egyszerre nyilvánosságra hozott kez­deményezés az európai leszerelés, a kontinens biztonsága és az együttműkö­dés elmélyítése érdekében az atomfegy­verrel nem rendelkező országok közös fellépését szorgalmazza. A magyar fővárosban Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, az Országgyűlés külügyi bizottságá­nak elnöke ismertette a felhívás tartal­mát, célját, a három európai politikai párt együttműködésének előzményeit. Mint elmondta a közös fellépés gondolatát el­sőként Kalevi Sorsa, a Finn Szociálde­mokrata Párt elnöke fogalmazta meg 1986-ban. Az MSZMP és a finn szociál­demokraták szakértőinek részvételével megindult előkészítő munkába hamaro­san bekapcsolódott az Olasz Szocialista Párt is. Együttes munkájuk gyümölcse a most közzétett dokumentum, amely az európai együttműködés jelképe is le­hetne, hiszen aláíróik közös fellépése nemcsak a földrajzi, hanem az eltérő szövetségi rendszereket elválasztó poli­tikai távolságot is áthidalta. A most közzétett dokumentum aláírói az európai biztonsági és együttműködési folyamathoz, illetve az eddigi európai leszerelési kezdeményezésekhez kap­csolódó javaslataikat három fő terület köré csoportosították. Mindenekelőtt az európai hagyományos erők és a fegyver­zet, valamint a rövid hatótávolságó nuk­leáris eszközök csökkentese és a köl­csönös bizalom erősítése kap kiemelt fi­gyelmet. A kezdeményezések támogatá­sához a kontinens sorsáért felelősséget érző valamennyi európai ország, politikai erő támogatására számítanak az aláírók - hangsúlyozta Szűrös Mátyás, aki vége­zetül bejelentette, hogy a három javaslat- tevő párt még az idén szakértői konfe­renciát szervez a vélemények, nézetek összegzésére. A tanácskozásra meghí­vót kapnak az európai szocialista orszá­gok pártjai és a nyugati szocialista és szociáldemokrata pártok. A konferencia időpontját és helyét később egyeztetik. * A hárompárti kezdeményezés han­goztatja: Európának ma minden korábbi­nál nagyobb esélye van egy biztonságo­sabb béke kialakítására. A közepes és rövidebb hatótávolságú atomrakéták föl­számolása megnyitja az utat a valódi le­szerelés előtt. Reméljük, hogy követi majd a hadászati atomfegyverek nagy­arányú csökkentése és a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló szerző­dés tiszteletben tartása. E történelmi jelentőségű eredmények erősítik a világ, és különösen Európa biz­tonságát. Európa egészének határozott szerepet kell vállalnia ahhoz, hogy a bi­zalomerősítés és a leszerelés tartós ki­egyensúlyozott folyamattá váljon. Úgy véljük, hogy az európai országok­nak - különösen azoknak, amelyek nem rendelkeznek atomfegyverekkel - aktí­van, politikai, katonai és ideológiai vá­lasztóvonalakra való tekintet nélkül fel kell lépniük a biztonság erősítése érde­kében. A nukleáris fenyegetés csökkentésére irányuló nemzetközi erőfeszítések alap­ját az atomsorompó-rendszer adja. A nukleáris fegyverrel nem rendelkező európai országoknak különösen közös érdeke az atomsorompó-szerződés megújítása és megerősítése azután, hogy érvénye 1995-ben lejár. A közepes és iövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök és a hadászati fegy­verek csökkentése nem vezethet újabb ■fegyverkezési versenyhez más területen. Minden egyes ország és térség biztonsá­gi érdekeit figyelembe kell venni. Az igazi béke és biztonság alapja a kölcsönös bizalom. A katonai doktrínák­ról folytatandó megbeszélések enyhít­hetnék az alaptalan félelmeket, védel­mibb jellegű katonai magatartás kialakí­tásához vezethetnének, és utat nyithat­nának bármely aszimmetriának és egyenlőtlenségnek a fegyverzetek ala­csonyabb szintjén történő felszámolásá­hoz. Európában napjainkban a legfonto­sabb feladatok közé soroljuk a hagyo­mányos erők és fegyverzetek tényleges csökkentését. A hagyományos erők és fegyverzetek új egyensúlyát a lehető legalacsonyabb szinten rögzítő szerződés megerősítené a stabilitást. Ebben az összefüggésben a rövid hatótávolságú nukleáris eszközök csökkentése kérdésének is meg kell je­lennie a leszerelési tárgyalások napi­rendjén. Az atomfegyvermentes övezetek létre­hozása és a katonai erők egymástól való szétválasztásának és eltávolításának más formái, amelyekben az érintett or­szágok megegyeznek, hozzájárulhatnak a távlati célhoz, Európa megszabadítá­sához az atomháború fenyegetésétől. Európa valamennyi országa, szövetsé­gi rendszerek tagjai, semlegesek és el nem kötelezettek egyaránt felelősek a bizalom- és biztonságerősítő intézkedé­sek továbbfejlesztéséért a helsinki folya­mat kereteiben. Valamennyiük számára biztosítani kell a részvétel jogát a hagyo­mányos fegyverzetek leszereléséről foly­tatandó tárgyalásokon. A cél: béke és biztonság a fegyverzetek lehető legala­csonyabb szintjén. Együttműködésre törekszünk, hogy hozzájáruljunk e célok megvalósításá­hoz, az igazságos és tartós béke megte­remtéséhez Európában. Az előttünk álló összetett kérdések alapos tanulmányo­zást és nyílt párbeszédet igényelnek. Fel­hívunk más erőket is az atomfegyverrel nem rendelkező országokból, hogy csat­lakozzanak az európai leszerelést szol­gáló együttműködési javaslatunkhoz. Lázár György, az MSZMP főtitkárhe­lyettese csütörtökön Nógrád megyébe látogatott. Salgótarjánban Géczi János, a Nógrád Megyei Pártbizottság első titkára és Dev- csics Miklós megyei tanácselnök fogad­ta. Nógrád megye politikai és gazdasági életéröl, a pártéletről Géczi János tájé­koztatta Lázár Györgyöt. A tájékoztató után az MSZMP főtitkár­helyettese felkereste a Salgótarjáni Öb­lösüveggyárat. Megismerkedett az üzemmel, majd meghallgatta Kazinczy Gyula igazgató beszámolóját a csaknem Csütörtökön Stockholmban zárt ajtók mögött megkezdődött a Hatok kétnapos értekezlete. Argentína, Görögország, In­dia, Mexikó, Svédország és Tanzánia ve­zetői megvitatják a washingtoni szovjet­amerikai csúcstalálkozó eredményeit, az első szovjet-amerikai rakétaszerződés aláírásával kialakult helyzetet és azt, hogy miként lehetne továbblépni a fegy­verkezési hajsza megfékezése terén. A politikusok első megbeszélésüket követően nyilatkozatot tettek közzé, amelyben sürgették az Egyesült Államo­kat és a Szovjetuniót, hogy szereljék le legrövidebb hatótávolságú rakétáikat is, Az általános iskola helyzetét, fejleszté­sének feladatait vitatta meg a Hazafias Népfront Országos Elnökségének peda­gógiai bizottsága csütörtökön az HNF székházában. A Művelődési Minisztérium alapfokú nevelési főosztályának a téma­körrel foglalkozó előterjesztéséről eddig különböző fórumokon mintegy 2000 pe­dagógus mondott véleményt, s a széles körű szakmai-társadalmi vitát - köztük a százéves gyár szerteágazó gazdasági tevékenységéről. Az igazgató tájékozta­tója után Lázár György elbeszélgetett a gyár dolgozóinak képviselőivel. Az MSZMP főtitkárhelyettese Nógrád megyei munkanapjának második felét az érsekvadkerti Magyar-Csehszlovák Ba­rátság Termelőszövetkezetben töltötte. A látogatás záróeseményeként Lázár György a termelőszövetkezet érsekvad­kerti központjában rendezett találkozón eszmecserét folytatott a közös gazdaság dolgozóival a tsz és az ország előtt álló tennivalókról. kössenek megállapodást a hadászati ra­kéták számának ötvenszázalékos csök­kentéséről és a nukleáris fegyverkísérle­tek betiltásáról. A Hatok a két nagyhata­lom vezetőihez intézett felhívásukban szorgalmazták azt is, hogy tartsák be a rakétavédelmi rendszerek korlátozásá­ról kötött ABM-szerződést, és mondja­nak le az űrfegyverkezésről. Ugyancsak a megbeszéléseket köve­tően közölték, hogy a közeljövőben Svédországban nemzetközi értekezletet tartanak, amelyen áttekintik a nukleáris kísérleteket betiltó szerződések ellenőr­zésének leghatékonyabb módszereit. HNF pedagógiai bizottságáét - hasznosít­va márciusban kerül a program a miniszté­rium illetékesei elé. Az általános iskola je­lenlegi, feszültségekkel terhes helyzetét, s az ehhez vezető okokat - a tanulólétszám nagyarányú növekedését, az állandósult pedagógus- és tanteremhiányt, az 1978- as tantervek hibáit - is elemző előterjesz­tés a következő másfél évtizedre jelöli ki a fejlesztés fő tendenciáit. Megkezdődött a Hatok értekezlete Tanácskozott a HNF pedagógiai bizottsága Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának ülése Az Országgyűlés ifjúsági és sportbi­zottsága - amelynek megalakításáról a parlament tavaly őszi ülésszakán döntött - megtartotta első ülését Géczi István el­nökletével csütörtökön a Parlamentben. A testület az Állami Ifjúsági és Sporthiva­tal munkájáról szóló tájékoztatót vitatta meg, illetve elfogadta idei feladattervét. Az ülésen részt vett és felszólalt Sarlós István, az Országgyűlés elnöke. Az új parlamenti bizottság funkciójáról szólva az ülést megnyitó Géczi István a javaslattevő, koordináló, ellenőrző szere­pet emelte ki az ifjúsági és sporttal ösz- szefüggő kérdésekben. Elmondta továbbá, hogy a testület fel­adatának tekinti a fiatalok nevelési, fog­lalkoztatási feltételeinek javítását, a la­káshoz jutásuk elősegítését, a veszé­lyeztetett fiatalokról való fokozott gon­doskodást, az egészséges életmód nép­szerűsítését. A bizottság az ifjúság és a sport helyzetének javítása érdekében számit a KISZ, az úttörőszövetség, a SZOT, illetve a főhatóságok, a miniszté­riumok támogatására. A napirend tárgyalása előtt szót kért Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KISZ Központi Bi­zottságának első titkára. Hangsúlyozta: ennek az új parlamenti bizottságnak a létrehozása azért is szükséges, hogy erősödjenek az ifjúság érdekérvényesí­tési lehetőségei. A bizottságnak szerepe lehet abban, hogy erősödjék az ifjúság közéleti szerepe, a fiatalok magukénak érezzék az ország ügyeit. A Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség ebben a munkában hathatós segítséget kíván nyújtani a testületnek. A képviselőkhöz korábban eljuttatott Írásos tájékoztatóhoz fűzött szóbeli ki­egészítőjében Deák Gábor államtitkár, az ÁISH elnöke kiemelte: az új bizottság megalakulása elvi jelentőségű, része an­nak a folyamatnak, amely az Országgyű­lés döntéselökészítö, ellenőrző szerepé­nek kibontakozásában ölt testet nap­jainkban. A vitában felszólalók közül Sarlós Ist­ván (országos lista) a bizottság jövőbeli tevékenységéről szólva kifejtette: amikor a testület számon kér, ellenőriz, javasla­tot tesz, ne hagyja, hogy a nehéz gazda­sági helyzetre hivatkozással lesöpörjék az asztalról indítványait. A generációs el­lentétekkel kapcsolatban hangsúlyozta: az élet maga produkálja ezeket az ellen­téteket, s az lenne a természetellenes, ha nem lennének. A fiataloknak a mai hely­zetet kell pontosan ismerniük, s ha a visz- szásságokról bírálatot mondanak, azt el kell fogadni, mert csak így alakulhat ki a társadalomban a különböző korosztá*- lyok közötti együttműködés. A vitában elhangzott észrevételekre Deák Gábor válaszolt. A bizottság ülése Géczi István zárszavával ért véget. Számok, tény ok Fornádon A Tamási Állami Gazdaság igazgatója Tolnai István, számokat és tényeket so­rol, mikor az 1987-es esztendő eredmé­nyeiről kérdezzük. A gazdaság munkáját sem lehet füg­getleníteni az időjárástól. Ez nyomban ki­derül, amikor a növénytermesztési ága­zatról esik szó. A tavaszi határjárás ta­pasztalataiból született becslést a valós átlagtermés nem érte el. így például 73 mázsa hektáronkénti búza helyett 60 má­zsa termett. A komló tervezett 40 millió fo­rintos árbevétele csak 33 millióra kere­Naponta 60 sertést dolgoznak fel kedett. Kedvezőbb a kukorica átlagter­mése, ami 10,5 tonna volt és a 800 hektár kukorica árbevétele meghaladta az 50 millió forintot. Az állattenyésztési ágazatok közül kü­lönösen a halászat eredménye kiemel­kedő, hiszen a 30 millió forintos árbevé­telből tiszta nyereség 6 millió volt. Az állattenyésztéshez kapcsolódik a vágó­híd tevékenysége is, ahol naponta 60 sertést dolgoznak fel. Az 1987. év beruházásaihoz az 50 mil­lió forintos fejlesztési alapot használták fel. Külön figyelmet fordítottak az ireg- szemcsei kerület fejlesztésére. Megépült a barnaháti bekötőút, és a 4000 tonnás terménytároló, a tisztítóval együtt. Az idei esztendőben nem változtatnak a termelési szerkezeten. A környékbeli gazdaságokkal szorosabb kapcsolatot építenek ki. A dolgozókat a létszámcsök­kentés nem érinti, de a gazdaságon belül új termelési területek belépésekor - mint például csomagolás, húsfeldolgozás - munkaerő-átcsoportosításra kell számí­tani. Paulik Mihály és Köbli István téli nagyjavítást végez az MTZ-n

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents