Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-16 / 13. szám

1988. január 16. NÉPÚJSÁG 13 f ----------------------------------------------------------------------------------------------------------­------------------------:---------------------------------------------------------------------------------------------n f tt. • > A * ** V - F ^ ** ^ ^ j ~ M ' C • 5 Erősítésre nincs lehetőségük Trónfosztás a nőknél, újfent a kajak-kenu a menő a férfiaknál A megye legjobb sportolói: Szabó Kovács Beáta, Hoffmann Ervin és a Paksi SE ökölvívócsapata Díjkiosztó ünnepség a Sajtóházban Tavaszvárás a tolnai aszta I iten iszezőknél 1987. július 31-én a Tolnai Vörös Lobogó asztalitenisz-szakosztálya megvált Sáth Sándor vezető edző­től, és helyette Éberhadt Jánost ne­vezte ki, aki szintén a szakosztály edzője volt. Azóta többször jelentek meg újságcikkek a váltással kap­csolatban, nemcsak a mi lapunk­ban. Hol az egyik, hol a másik fél szólalt meg a nagy nyilvánosság előtt, tisztázni akarva az addig tisz­tázatlan ügyeket. Most mi kerestük fel Éberhardt Jánost, hogy megtudjuk, mi újság a tolnai asztaliteniszezők házatáján, hogyan készülnek az NB I. második fordulójára.- Épp a süllyedő hajón vettem át a ka­pitányságot, amikor a nagy hármas, Bol- vári Ildikó NSZK-beli profiszerződésével felbomlott. Ez a kupaszereplésben és az NB l-ben is kisebb erő képviselésével jár, mint az eddigiekben - mondja Éberhardt János.- Tulajdonképpen ha ilyen nehéz a helyzet, akkor miért vállalta el a vezető edző szerepét?- Felnőtt játékosaink most is minden tőlük telhetőt megtesznek a jó szereplé­sért. A fiatalabb sportolóink és szüleik rengeteget áldoztak ebben a nehéz gaz­dasági helyzetben is az asztaliteniszért. Elsősorban ezek miatt a lelkes emberek miatt vállaltam a megtisztelő posztot. Ezeket a fiatalokat szeretném eljuttatni neves elődeik közelébe.- Ezek az újonc, illetve serdülő asz- taliteniszezök mikor érik el azt a szintet, hogy bekerüljenek az NB l-es csapatba?- Mikor elvállaltam ezt az állást, meg­mondtam, hogy csak 3-4 év múlva tudom biztosítani az újítást a meglévő utánpót­lásból, addigra válnak beépíthetőkké. Egyelőre játékosokat igazolni főleg anyagi gondok miatt nem tudunk, csak a meglevőkre számíthatunk.- Mik a tervei az NB l-es csapatukkal?- Szeretnénk az első nyolc között ma­radni, bár csapatunk játékosállománya egyre kérdésesebb. Bolvári Ildikó ugyan külföldre szerződött, itthon ezért csak egyéni megméretéseken indulhat. Húgá­nak, Katinak még Sáth edző működése idejéről aláírt átigazolási lapja van, tehát oda igazol, ahova akar. Ha él ezzel a le­hetőséggel, akkor jön a kötéltánc. Pata Teréznek még tapasztalatokat kell gyűj­tenie, hiszen 1987-ben került csak be a csapatba.- Mikor kezdték meg a felkészülést a tavaszi fordulóra?- Az alapozást karácsony másnapján kezdtük, január 3-ig csak erőnléti edzé­sekkel, naponta kétszer. Mindvégig hazai pályán készültünk a második fordulóra. A csapat tagjai egészségesek, Balogh Ilona is egy hónapos sérülése után újra teljes értékű játékosnak számít. Január 16-án kezdünk a Kanizsa Bútor ellen.- A szakosztályban hány edző tevé­kenykedik?- Németh Zoltán és Pata Erika műkö­dik rajtam kívül, mint segédedző. Jelenle­gi NB i-es csapatunkkal sajnos még a szinten tartás is komoly feladat. Ha megengedi - vált témát Éberhardt János -, szeretnék a lapukban megjelent egyik cikkre visszautalni.- Nem szeretnénk továbbra is táplálni a tüzet ön és Sáth Sándor között, ezért kérem, hogy csak az ön személye iránt elkövetett tévedéseinket helyesbítse!- Abban a bizonyos cikkben azt írta, hogy én ez idáig nem tettem le semmit az asztalra. Nyolc évi asztaliteniszezés után kerültem 1974-ben a tolnai szakosztály­hoz. Az azóta eltelt időszakban egy évig fizetés nélkül, három évig pedig havi 700 forintért jártam át Szekszárdról Tolnára, és még gyerekeket is szállítottam, hoz- tam-vittem edzésre. Az előbb említett összeg még a benzinköltség fedezésére sem volt elegendő. Úgy érzem ez elég bi­zonyíték, hogy elkötelezettnek éreztem magam a tolnai asztalitenisz iránt, nem kevés áldozatot hoztam a sportágért. Még egy sor pontatlanságra, illetve rosz- szul megadott információra tudnék hivat­kozni, de akkor már bele kéne kevernem elődömet is. Úgy érzem, inkább lezártnak kellene tekinteni ezt az ügyet, nem lehet a végte­lenségig passzolgatni a labdát. Jobb a békesség, nemcsak a saját érdekük­ben, de a csapat miatt is. Kívánunk további jó szereplést az NB I- ben, és hogy minél előbb újra felra­gyogjon a tolnai asztaliteniszezők csilla­ga. MÁTÉ RÉKA A hét vége műsora SZOMBAT Asztalitenisz: Az NB l-ben: Kanizsa Bútor-Tolnai VL 11 óra. Kosárlabda: Az NB l-ben: Dunai Kő­olaj-Dombóvár 16, Atomerőmű SE-Pé- csi VSK 16 óra. Labdarúgás: Bonyhádon a városi tor­nacsarnokban 8 órától Völgység Kupa terembajnokság ifjúsági csapatok rész­vételével. Komlón folytatódik a pénzdíjas teremtorna, melyen a Szekszárdi Dózsa együttese is szerepel. Ökölvívás: A Leposa Dezső emlékére kiírt megyei körverseny második forduló­ja Kecskeméten 10.30 órakor. Teke: Az NB l-ben: Szombathelyi Spartacus Styl-Dombóvári Spartacus 10.30 óra. VASÁRNAP Asztalitenisz: Paks város és városkör­nyéki felnőtt női—férfi egyéni bajnokság a paksi Vak Bottyán Gimnáziumban. Kosárlabda: Az NB l-ben: Pécsi VSK- Szekszárdi Dózsa 17 óra. Akik a hazai és nemzetközi küzdőtéren megmérettek és nem könnyűnek, hanem igen fajsúlyosnak találtattak, ők, ponto­sabban Tolna megye - a közvélemény által - legjobbnak tartott sportolói voltak tegnap délután vendégeink a Sajtóház­ban tartott ünnepélyes díjkiosztón. A leg­jobbakat, akik felállhatnának a szerkesz­tőségünk, a KISZ Tolna Megyei Bizottsá­ga, a Szakszervezetek Tolna Megyei Ta­nácsa, valamint a megyei tanács ifjúsági és sportosztálya által felállított képzelet­beli dobogóra, elkísérték edzőik, egye­sületi elnökeik is. Örvendetes, hogy nö­vekedett - a nehéz gazdasági helyzet el­lenére - a díjat felajánlók száma: az Atomerőmű SE és az OTP Tolna Megyei Igazgatósága jóvoltából. Tizedszer sza­vaztak az olvasók, a nőknél hat sportág tizennégy versenyzője, a férfiaknál tizen­két sportág harmincnégy versenyzője kapott voksot. A nőknél megszakadt a tolnai asztali­teniszezők kilenc éven át tartó sikersoro­zata. 1987-ben trónfosztás történt, az év legjobbjának Szabó Kovács Beáta, a Szekszárdi Spartacus versenyzője bizo­nyult, pályán és országúton összesen öt országos bajnoki címet szerzett, ami ön­magáért beszél. Az üldöző OB 2000 mé­teres távján új országos csúcsot állított fel az ifjúsági korosztályban. A második helyen végzett Komáromi Tímea kajakos, a győztes klubtársa, aki szintén újonc a megye legjobbjainak mezőnyében. Ifjú­sági aranyjelvényes sportoló, az orszá­gos vidékbajnokságon a kajak egyesek hatezer méteres távján bronzérmet szer­zett. Két korábbi végső siker után ne­gyedszer lett bronzérmes Balogh Ilona, a Tolnai Vörös Lobogó asztaliteniszezője. Mint az várható volt a férfiak mezőnyé­ben a háromszoros ifjúsági világbajnok Hoffmann Ervin diadalmaskodott. Az Atomerőmű SE kenusa egyébként az év legjobb ifjúsági sportolóinak rangsorá­ban megosztva a második lett, ami szin­tén jelzi sikerének sportértékét. A máso­dik hely is paksi fiúé lett, a szintén atom- erőműves Krausz Tamásé, aki a junior cselgáncs Európa-bajnokságon lett ötö­dik. A bronzérmes egy régi ismerős Sajó Péter lett, aki volt már első, második még nem, de harmadik már igen. Tavaly az or­szágúti egyéni OB-n a győztes volt. A csapatverseny győztese az ökölví­vó NB l-ben a ráját­szás előtt párját rit­kító diadalmenet után listavezető Paksi SE csapata. Őket a Dunaföldvári Spartacus NB l/B- be feljutott férfi kézi- sei követik, akik ez­zel a sportág me­gyei reprezentán­saivá váltak. Har­madik helyen futott be a Szekszárdi Spartacus Sajó— Jávor-Hefner— Steig összetételű kerékpároscsapa­ta, ami azt is jelen­tette, hogy a leg­több díjat a szek­szárdi klub vitte el az ünnepségről. Tervekről dióhéjban A díjkiosztó ünnepélyes pillanatai után a győzteseket kaptuk tollvégre, akik idei terveikről szóltak röviden. Szabó Kovács Beáta: - Az idén érett­ségizem, így most kell csak igazán ösz- szehangolni a kerékpárt és a tanulást. Nem mehet az egyik sem a másik rovásá­ra. Legalább olyan eredményes évet sze­retnék zárni, mint a tavalyi volt, hiszen vá­logatott kerettag vagyok, ami még inkább kötelez. Sikerült bizonyítanom a pályán, így szeretnék minél többet Budapesten a Millenárison gyakorolni és tovább javíta­ni eredményemet a 2000 és 3000 méte­res üldözőversenyben. Hoffmann Ervin: - Csak lassabban azokkal a jelzőkkel, hogy Szöul, meg itt van az új Wichmann. Nem kell monda­nom, hogy milyen iszonyúan nehéz be­kerülni a magyar kajak-kenu válogatott­ba. Nagyon remélem, hogy vagya páros­ban vagy az egyesben szóhoz jutok. Részt vettem az idén az előolimpián Szöulban, így az olimpiai játékok szele már igencsak megcsapott. Magyar István, a PSE NB l-es ökölvívó­csapatának kapitánya: - Nagyon akarjuk a bajnoki aranyat és talán most már meg is lesz. Bízom benne, hogy Erős és majd Csikós nagy világversenyeken is öregbíti a paksi boksz hírnevét, Kalocsai és Ker­tész pedig beküzdi magát az A keretbe, utánuk pedig újak jönnek a B-be. Én pe­dig nagyon készülök a magyar bajnok­ságra, ami Pakson lesz, szeretnék emlé­kezetesen búcsúzni a boksztól, amelyet két évtizeden át űztem. A Tolna Megyei Népújság olva­sóinak szavazatai alapján 1987-ben a megye legjobb sportolóinak rang­sorában: Nőknél: 1. Szabó Kovács Beáta (Szekszárdi Spartacus, edző­je Sallai Antal), 2. Komáromi Tímea (Szekszárdi Spartacus, edzője Bari- na József), 3. Balogh Ilona (Tolnai VL, edzője Éberhardt János). Fér­fiak: 1. Hoffmann Ervin (Atomerő­mű SE, edzője Sziklenka László), 2. Krausz Tamás (Atomerőmű SE, ed­zője Hangyási László), 3. Sajó Péter (Szekszárdi Spartacus, edzője Schneider Konrád). Csapatver­senyben: 1. Paksi SE ökölvívócsa­pata, edző: Balzsay Károly, 2. Duna­földvári Spartacus férfi kézilabda­csapata, edző: Kolics János, 3. Szekszárdi Spartacus országúti ke- rékpároscsapáta, edző: Schneider Konrád. Magyar István (balról) csapattársai nevében is fogadja a gratulációkat Kuhl Mihálytól, a megyei tanács ifjúsági és sportosztálya vezetőjétől A dobogós helyezettek - Sajó Péter nem tudott részt ven­ni a díjkiosztón Kosárlabda NB I. Ot magyar versenyző indul Calgaryban A február 13-án kezdődő calgaryi olim­pia a 15. a téli játékok sorában, s minden eddiginél nagyobb versenynek ígérkezik. Legutóbb, 1984-ben Szarajevóban még csak 39 szám szerepelt a műsoron, a kanadai vá­rosban mar 46 aranyérem talál gazdara. Új szám az alpesi síelésben a férfi és női szuper óriásműlesiklás, a kombinált pont­verseny, az északi sísportban a síugró és északi összetett csapatverseny, a női gyors­korcsolyázásban pedig az 5000 m-es táv. Szarajevóban nyolc magyar sportoló állt rajt­hoz, kevés sikerrel. Calgaryba öt magyar versenyző utazik. Mű­korcsolyában az Engi-Tóth jégtánckettős mel­lett Téglássy Tamara a résztvevő. Biztos egy- egy biatlonista és férfi sífutó indulása is. A név szerinti nevezések határideje még nem járt le, de majdhogynem bizonyos: biatlonban Ko­vács Zsolt (esetleg Horváth János vagy Géczi Tibor szereplése jöhet szóba), sífutásban pe­dig Mayer Gábor (olimpiai induló lehet Kovács Árpád vagy Szöllősi István is) a magyar induló. A Magyar Televízió is nagy erőkkel ké­szül az év egyik jelentős eseményére. Össze­sen 36 tagú stáb dolgozik majd az olimpián, hatan a helyszínen, harmincán itthon. A nézők mintegy 4300 perces műsort láthatnak majd Calgaryból és ugyanannyit Szarajevóból. A XV. téli olimpia 16 napja közül (feb­ruár 13-28.) csak az elsőn nem avatnak bajnokot. A calgaryi játékok első aranyér­mét a női 10 kilométeres sífutásban adják majd át, az utolsó győztest pedig a jégkorong­tornán hirdetik. A „legsűrűbb” nap február 20. lesz, amikor öt szám érmei találnak gazdára. Idegenben a DVMSE és a Dózsa Ma és holnap ismét teljes lesz a kosárlabda-nagyüzem, az NB I. alsó- és felsőházában folytatódik a bajnoki pontvadászat. Me­gyénk három csapata számára rendkívül nehéznek ígérkezik a nyitány. A szekszárdiak vasárnap Pécsett a legutóbbi bajnokság ezüstérmesével mérkőznek, a „B” csoportosok mai programjában a Dombóvári VMSE Százhalombattára látogat, az Atomerőmű SE legénysége pedig a PVSK csapatát fogadja. Hallgassuk meg az edzőket, miként ítélik meg csapatuk várható esélyeit. Hj. Szittya Imre: - Nem a legjobb előjelekkel várjuk a bajnokság folytatását. Hosszú volt a szünet, nehezen rázódik a társaság az edzések ritmusába. Halmos felépült sérüléséből, remélem ő is el­kezdi az edzésmunkát. Sajnos, úgy látom, hogy néhány játékosom nem érzi át a csapat jelenlegi helyzetét, problémák vannak a hoz­záállással. Az előkészületi mérkőzéseken gyenge teljesítményt nyújtottunk. A Dunai Kőolaj újonc csapata ellen győzelmet várok annak ellenére, hogy ősszel minimális egypontos győzelmet csi­kartunk ki ellenük hazai pályán. Figyelmeztető továbbá, hogy a százhalombattaiak otthonában még veretlenek. A kezdő ötösünk­ben Chudeusz, Miedzik és Kerényi helye biztos, két helyre viszont többen pályáznak. Simon Károly: - Fizikai és technikai edzésekkel kezdtük az új esztendőt. A PVSK elleni találkozóra történő felkészülésünket jól segítette, hogy Kecskeméten részt vettünk a Dánfy Kupán, ahol együttesünk a második helyet szerezte meg. A játék időnként még akadozott, de úgy érzem, hogy a hétvégi bajnoki fordulóra felfris­sülnek játékosaink és gördülékenyebb lesz támadójátékunk is. Hazai pályán győzelmet várok a technikás pécsi csapat ellen. Min­den játékosunk egészséges, egyedül Tárnái bajlódik kisebb szemsérüléssel.- Vertetics István: - Az NB I. felsőházában újoncként tavaly ősz­szel éppen a PVSK ellen arattuk első győzelmünket. Akkor szeren­csénk volt, hiszen a vasutasok egyik legjobb játékosa, Balázs sé­rülés miatt nem szerepelt. Mi viszont teljes létszámban tudtunk kiállni, kitűnően védekeztünk, türelmes, távoli dobásokkal befeje­zett eredményes támadójátékkal nyertünk. Ezúttal kevés a biztató előjel, Pártos sérülése makacsabbnak tűnik, mint reméltük, többen náthával küszködnek. Igaz, Dóczi viszont hosszú kihagyás után is­mét rendelkezésünkre áll. Ezzel együtt nagy bravúrnak tartanám, ha sikerülne győznünk Pécsett, hiszen ellenfelünk, a magyar élme­zőny egyik legjobbja, a mérkőzés esélyese. Kamarás Györgyné, lapunk főszerkesztője átadja a díjat Hoffmann Ervinnek

Next

/
Thumbnails
Contents