Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-11 / 292. szám

S' TOLNÁN 2 "ivÉPÜJSÁG 1987. december 11. Befejeződött a csúcstalálkozó Mai kommentárunk Az OPEC változatlan dilemmái Újra Becsben tárgyal a koolajexportalo országok szervezetének miniszteri taná­csa. Az OPEC 13 tagállama a színhelyváltoztatástól - az utóbbi időben általában Genf ben tanácskoztak - nem remélhet környezetváltozást az olajpiacokon. Ügyeik megint nem állnak jól. Mint már annyiszor az elmúlt években. Az ok ezúttal is az, hogy a kínálat nagyobb, minta kereslet. A világot a 79-es utolsó nagy olajárrobban­tással maga az OPEC szoktatta rá takarékoskodásra, az alternatív energiaforrások sietős igénybevételére, aminek következtében ma jóval kevesebb olajat lehet elad­ni a világban, mint mondjuk tíz éve. S az összeszűkült piacon ma sokkal többen osz­tozkodnak, hiszen a magas olajár indította be az olyan termelőket, mint Norvégia, Anglia, Mexikó, akiknek korábban nem érte meg felszínre hozniuk drága olajukat. Ez hát a múlt nagy, sorsdöntő hibája, amelynek következményei évek óta kínoz­zák az olajkartellnek is nevezett OPEC-et. Már nem ő diktálja az árakat, hanem a piac diktálja az ő magatartását. Ha minden tagja annyit termelne, amennyit csak akar, akkor olyan túltermelés lenne, amely a mélységekbe szorítaná az árakat. Ezt láttuk másfél esztendeje. Senkinek nem volt jó - persze a termelők közül -, így gyorsan visszatértek az egyetlen lehetséges magatartáshoz - az önkéntes és ösz- szehangolt termeléskorlátozáshoz. Csakhogy a 13 tag nagyobb része igen nagy bajban van. Hazai gazdasági gondok, sőt már-már katasztrófák szorongatnak sokakat. Amiért minden fillér plusz bevételre szükségük lenne. Érthető, hogy néhányan nem tartják be a kiszabott OPEC-kontingenst, aminek nyomán a szervezet össztermelése és világpiaci kínála­ta ismét csak nagyobb, mint kellene. így aztán a nyár végére már egészen szép ma­gasságra, hordónként 21 dollárra felkapaszkodott olajár mára a 18 dollár környé­kére csúszott vissza. Pedig a legnagyobb fogyasztók és vásárlók már a tél elején járnak, s ekkor általában nagyobb a kereslet, mint nyáron. De hát ez semmi ahhoz képest, hogy az OPEC az elmúlt hónapokban a tervezett 16,6 millió hordós napi ter­melés helyett 19 millió hordónyit hozott a felszínre, s persze ennyit is próbált eladni. Most hát Bécsben ismét a kontingensek körül van a legtöbb vita, hiszen a króni­kus túllépők ezt a tényt általában tagadják, viszont éppen ők azok, akik áremelést szeretnének, mert nagyon kell nekik a pénz. Ma 18 dolláros az alapár, s a mérsékelt OPEC-többség - a legnagyobb termelő Szaúd-Arábia vezetésével - ezt kívánja megtartani, azt remélve, hogy így talán némileg növelhetők lehetnének a kontin­gensek. A kényszerpályán lévők azonban aligha mennek ebbe bele nagy viták nélkül, s könnyen megeshet hogy az OPEC ismét nem tud érdemi döntést hozni. AVAR KÁROLY PANORÁMA (Folytatás az 1. oldalról.) Sikeresnek minősítette Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan a csütörtökön végétért három napos washintoni csúcstalálkozót. A Fehér Ház előtt zuho­gó esőben köszöntek el egymástól. Bú­csúbeszédeikben elsősorban a most lét­rejött szovjet-amerikai leszerelési egyezményt méltatták, leszögezték, hogy van bizonyos előrehaladás a hadászati fegyverek csökkentésének kérdésében és más kérdésekben, nem ismertettek azonban konkrét eredményeket, megál­lapodásokat és nem szóltak Reagan esetleges moszkvai látogatásáról sem. A búcsúünnepségen, amelyet hagyo­Csütörtökön reggel másodízben is el­látogatott a Pentagonba Szergej Ahro- mejev marsall, a szovjet fegyveres erők vezérkarának főnöke. Ezúttal amerikai kollégája, William Crowe tengernagy, a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottsá­gának elnöke volt a vendéglátó. A két magas rangú katonai vezető előbb ötven perces megbeszélést folytatott, majd Crowe bemutatta vendégének a Penta­gon egyik parancsnoki központját. A „Tank” néven ismert terem a válságköz­pont része, válsághelyzetben itt tartanak tanácskozást a katonai vezetők. A láto­gatásnál jelen voltak a különböző ameri­kai haderőnemek vezérkari főnökei is. A Pentagon egyébként csütörtökön reggel bejelentette, hogy ismét elhalaszt­ják egy-két nappal egy új tengeralattjáró­ról indítható Trident-2 rakéta kipróbálá­sát. A12 robbanófejjel felszerelt új típusú hadászati ballisztikus rakéta kipróbálá­sát már több ízben elhalasztották. Egy amerikai kormánytisztviselő most kije­A II. világháború befejezése óta nem váltott ki nemzetközi esemény olyan szé­les körű pozitív nemzetközi visszhangot, mint Mihail Gorbacsov és Ronald Rea­gan washingtoni csúcstalálkozója. A ma­ga nemében történelmi szerződés aláírá­sa és a napirenden szereplő témák indo­kolják ezt a nagy érdeklődést - állapította meg csütörtöki sajtótájékoztatóján Jurij Gremitszkih szovjet külügyi szóvivő. A szerződés nemcsak a nukleáris le­szerelés útján megtett első lépés, hanem nyitánya annak a korszaknak, amelyben megkezdődik a sztereotípiák és a félelem felszámolása, megerősödik a kölcsönös bizalom. A rakétaszerződést azok is tör­ténelmi jelentőségűnek tekintik, akik a megállapodás kidolgozásához hozzájá­ruló új szovjet külpolitikai gondolkodás- módot eddig csupán a „cégtábla átfesté­sének” minősítették. A szovjet közvélemény is elégedett, s újabb, nagy horderejű leszerelési megál­lapodások mellett a kétoldalú szovjet­amerikai kapcsolatok megélénkülését is várja, remélve, hogy fejlődni fog a turiz­mus is, és a szembenállás hosszú évei után a baráti közeledés időszaka követ­kezik. A csúcstalálkozó végső értékelése még korai lenne, annyi azonban máris bi­zonyos, hogy e találkozón történelmi je­lentőségű szerződést írtak alá - mondta George Shultz amerikai külügyminiszter szerdán, az amerikai ABC televíziós tár­saságnak adott nyilatkozatában. Á többi napirendi pontról tárgyszerűen, építő szellemben tárgyalnak a két ország ve­zetői, ám ezek nem egyszerű problémák, nem oldhatók meg egy csapásra - jelen­tette ki Shultz. A washingtoni csúcstalálkozón aláírt Helmut Kohl nyugatnémet kancellár csütörtökön felhívta az Egyesült Államok törvényhozását, hogy mielőbb ratifikálja az amerikai-szovjet csúcstalálkozón aláirt rakétaszerzödést. A szövetségi gyűlésben (Bundestag) előadott kor­mánynyilatkozatában üdvözölte, hogy a szenátus bizottságai már január közepén foglalkoznak a kérdéssel. Mint jelezte, az NSZK bevonását a kö­zepes hatótávolságú rakétákról szóló szerződésbe, vagyis a területükön raké­tákat állomásoztató országokkal kap­csolatos megállapodást a Bundestagnak szintén ratifikálnia kell, mivel ez arra kö­telezi az NSZK-t, hogy a helyszínen 13 éven át ellenőröket fogadjon. A bonni kormányfő a washingtoni csúcstalálkozót olyan eseményként jel­mányos formák között, katonai tisztelet- adással rendeztek meg, mindkét vezető fe­lesége társaságában lépett fel az emel­vényre. Elsőnek Reagan elnök foglalta ösz- sze a találkozó eredményeit, majd Mihail Gorbacsov mondott beszédet. A beszéde­ket követően a két vezető kézfogással bú­csúzott egymástól, majd Gorbacsov gép­kocsival indult vissza szálláshelyére. A szovjet vezető közép-európai idő szerint a késő esti órákban még amerikai üzletem­berekkel találkozott, majd sajtókonferen­ciát tartott és ezt követően utazott el az amerikai fővárosból. Reagan este - közép­európai idő szerint már késő éjszaka - te­levíziós beszédet mondott a találkozóról. lentette, az újabb halasztás egyértel­műen politikai okokból történt, a kísérle­tet nem akarták Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan washingtoni csúcstalálko­zója idején megtartani. A rakéta különleges problémát okoz­hat: a tengeralattjáróról indítható ballisz­tikus rakéták ugyanis a két ország fegy­vertárában annyi fegyvernek számíta­nak, amennyi robbanófej céljuttatásá­ra alkalmasak. A Trident-2 típusú raké­ták eleddig legfeljebb tiz robbanófejjel voltak felszerelve, s ha ezután már 12 robbanófejet hordoznak, akkor - a SALT-II. szerződés értelmében - az Egyesült Államoknak csökkentenie kel­lene ilyen rakétái számát. Washington azonban már korábban közölte, hogy a SALT-II. rendelkezéseit nem tekinti ér­vényben levőknek. Amerikai közlés szerint egyébként az új rakétakisérletet, „néhány napon belül, esetleg már pénteken” mindenképpen végrehajtják. szerződés történelmi fordulópont lehet - hangsúlyozta szerdán Willy Brandt, a Szocialista Internacionálé elnöke az NDK televíziójának nyilatkozva. Hozzáfűzte: A közepes hatótávolságú és a hadművele­ti-harcászati rakéták leszerelését előíró szerződés akkor igazán jelentős, ha újabb leszerelési lépések követik. Brandt kifejezte reményét, hogy a két vezető nagyhatalom megváltozott viszonya eny­híti a regionális feszültségeket is. Az el nem kötelezettek mozgalma sze­rint az első fegyverzetcsökkentési meg­állapodás óriási lépés a biztonságos vi­lág felé vezető úton - írta Robert Mugabe zimbabwei miniszterelnök, az el nem kö­telezettek mozgalmának soros elnöke abban az üzenetben, melyet Mihail Gor- bacsovnak és Ronald Reagannek küldött szerdán a szerződés aláírása alkalmá­ból. Rámutatott: a csúcstalálkozó egy­ben arra is lehetőséget ad, hogy a helyi tűzfészkek problémáit is megvizsgálják a két nagyhatalom vezetői. Nyilatkozatban üdvözölte a csúcstalál­kozót és a szerződés aláírását Ide Ouma- rou, az Afrikai Egység szervezet főtitkára is. A legjelentősebb esemény a második világháború óta - mondta a szerződés aláírásáról Andreasz Papandreu görög kormányfő egy szerdai tv-nyilatkozatá- ban. A közepes hatótávolású és a had­műveleti-harcászati rakéták leszerelése nem utópia immár, hanem valóság. Ez azonban csak kiindulópontnak elég, a cél az kell legyen, hogy bolygónk telje­sen megszabaduljon az atomfegyverek­től - hangoztatta Papandreu. A Szovjetunió és a szocialista orszá­gok tevékenységét meghatározó új gon­dolkodásmód diadalának nevezte a lemezte, amely főként Európában em­bermilliók biztonságát növeli, s így méltán rákerül a történelem lapjaira. Kohl ismét ki­fejezte köszönetét Reagan elnöknek, nem­különben elismerését Gorbacsov főtitkár­nak, amiért lehetővé tették a nagy ered­ményt hozó kompromisszumot. A kancellár szerint a NATO-ban most körvonalazódó átfogó leszereléspolitikai koncepciónak a többi között még belát­ható ideig azon kell alapulnia, hogy az el­rettentés stratégiáját a hagyományos és nukleáris fegyveres erők kiegyensúlyo­zott viszonyával szavatolják. Sürgette, hogy a Varsói Szerződés - a Gorbacsov főtitkár által is elismert aszimmetriák fi­gyelembevételével - csökkentse hagyo­mányos erőit, és a Szovjetunió mondjon le azokról a rövid hatótávolságú eszkö­KHR-HHR-szerződés aláírását a Német Kommunista Párt Elnökségének csütör­töki nyilatkozata. Az atomkorszakban most először tettek lépést a valódi lesze­relés irányába. A nemzetközi békemoz­galomnak most azért kell harcolnia, hogy a szerződés ellenfelei ne hiúsíthassák meg a ratifikálást az amerikai kongresz- szusban - hangsúlyozta a nyilatkozat. A Times of India szerint Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan csúcstalálkozója egyike azoknak a ritka eseményeknek, amiket valóban történelminek lehet ne­vezni. „A megállapodás igazi konstruktő­re Mihail Gorbacsov. A Szovjetunió min­dig is amellett volt, hogy globális mére­tekben csökkenjen a nukleáris eszközök arzenálja - most a főtitkár személyében olyan vezetőre talált, aki kész merész kezdeményezésekre a cél elérésére.” Kína üdvözli a közép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyverek felszámolásá­ról aláírt szovjet-amerikai megállapo­dást, s azt annak jeleként értékeli, hogy az idén kedvező irányban fejlődik a nem­zetközi helyzet-jelentette ki csütörtökön Li Hszien-nien, a Kínai Népköztársaság elnöke. A kínai államfő abból az alkalom­ból nyilatkozott, hogy fogadta több or­szág új pekingi nagykövetét. Li Hszien-nien megismételte a korábbi kínai értékelést, amely szerint a Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár és Ronald Reagan amerikai elnök által aláírt megál­lapodás „csupán kis előrelépés" a nuk­leáris leszerelés útján, s a két nagyhata­lom birtokában levő ilyen fegyverzet mindössze 3-4 százalékát érinti. To­vábbra is létezik nagy mennyiségű hadá­szati nukleáris, valamint vegyi, biológiai és hagyományos fegyver. Ez azt jelzi, hogy a leszereléshez vezető út még na­gyon hosszú. Kína reméli, hogy a Szovje­tunió és az Egyesült Államok folytatja a további leszerelést célzó tárgyalásokat. A NATO-tagországok üdvözlik a köze­pes hatótávolságú rakétákról Washing­tonban megkötött szovjet-amerikai meg­állapodást és szeretnék, ha az Egyesült Államok parlamentje azt minél hamarább ratifikálná - jelentette ki Lord Carrington NATO-főtitkár. A főtitkár csütörtökön lartott sajtóérte­kezletén hangsúlyozta: a NATO-tagor­szágok kezdettől fogva támogatták az ilyen rakéták visszavonását célzó törek­véseket. A NATO 1979-es emlékezetes kettős határozata is ezt fejezte ki. Ber­nard Rogers tábornok fellépése az euro- rakéták visszavonása ellen a NATO euró­pai haderői akkori főparancsnokának személyes véleménye volt - mondta Lord Carrington -, de például John Galvin tá­bornok mostani főparancsnoknak már nem ez a nézete. „A rakétaegyezmény aláírásával mind­két oldalon tapasztalható reményteljes hangulat lendítőerő lehet, úgy tűnik, javí­totta azt a kilátást, hogy jövő áprilisig tető alá hozzák a hadászati fegyverzetekről szóló megállapodást” - állapította meg csütörtöki kommentárjában a The Daily Telegraph. A brit kormányhoz közel álló konzerva­tív lap diplomáciai szemleírója ugyanak­kor figyelmeztet rá, hogy a csillaghábo­rús SDI-programmal kapcsolatos szá­mos probléma, és a szenátusi héjákat is kielégítő ellenőrzési rendszer kimunká­lása „jelentős nehézségeket támaszt majd” és felveti a kérdést: „Vajon, legyőz- hetőek-e az akadályok, amennyiben megvan a politikai akarat a nagyhatal­mak egymásra irányított hosszú távú fegyverzeteiről szóló megállapodásra? A válasz: igen” - írja a lap kommentátora. zeiről, amelyeket nélkülözhet biztonsági érdekeinek csorbítása nélkül is. Kohl úgy véli ugyanis, hogy ez megfelelhetne az új gondolkodás politikájának. Ugyanakkor azt firtatta: máskülönben esetleg fel kel­lene tételezni, hogy Moszkva korszerűsí­teni akarná a Nyugaton SCUD típusúnak nevezett 600 darab ilyen rendszerét. A kancellár nyomatékosan üdvözölte a legmagasabb szintű rendszeres kelet- nyugati találkozók gyakorlatát, amelyet véleménye szerint megszokottá kell tenni a kétoldalú kapcsolatrendszerben. A kancellár reményének adott hangot, hogy még a jövő év első felében, a (nyu- gat-)európai közösségben (EK) betöl­tendő NSZK-elnökség idején sikerül be­fejezni a tárgyalásokat az EK és a KGST közötti megállapodásról. BUDAPEST - Berecz János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön a Magyar Televízióba látogatott. Az intézmény vezetőivel és mun­katársaival a hazai televíziózás legfonto­sabb feladatairól, a Televíziónak a kibonta­kozási programmal kapcsolatos tenniva­lóiról, valamint az MTV fejlesztési lehetősé­geiről folytatott megbeszélést. Berecz Já­nos ezután időszerű politikai és ideológiai kérdésekről tartott előadást. * A Parlament közelgő téli ülésszakára készülve a jövő évi terv és az állami költ­ségvetés honvédelmi és belügyi vonat­kozásait tűzte napirendjére csütörtökön az Országgyűlés honvédelmi bizottsága. A testületet - amelynek tanácskozásán részt vett Cservenka Ferencné, az Or­szággyűlés alelnöke - Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter és Földesi Jenő belügyminisztériumi állam­titkár tájékoztatta az 1988. évi kiadások alakulásáról, felhasználásuk mikéntjéről. A részletes, korábban nem publikált ada­tot is ismertető beszámolók elhangzása után nyílt, átfogó vita alakult ki az ülésen. A költségvetés tervezetének csaknem ötórás vitájában felszólalt Péter Szigfrid (Tolna megye) képviselő is. SZEGED - Szent-Györgyi Albert No- bel-díjas tudós nevét vette fel a Szegedi Orvostudományi Egyetem. Szilárd János rektor az ünnepi ülésen mondott beszé­dében utalt arra, hogy a névadó a szege­di egyetem Orvosvegytani Intézetében vé­gezte kísérleteit. A névfelvétellel kapcsola­tos okiratokat a felsőoktatási intézmény vezetőinek Németh Károly adta át. Az Elnö­ki Tanács elnöke felszólalásában a többi közt kijelentette: a tudós szellemiségét kö­vetve végezzék munkájukat, gyarapítsák tovább egyetemük eddig is elismerésre méltó eredményeit. Az egyetem tanácsa által alapított Szent-Györgyi Albert-emlék- érmet először Banga Ilona, a biológiai tu­dományok doktora kapta meg. NYÍREGYHÁZA - Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Taná­csának elnöke csütörtökön Szabolcs- Szatmár megyébe látogatott. Nyíregyhá­zán, a megyei pártbizottság székházá­ban Varga Gyula első titkár és Bánóczi Gyula megyei tanácselnök fogadta. Sza­bó István megbeszélést folytatott a me­gyei pártvégrehajtó bizottság tagjaival, a társadalmi és tömegszervezetek, vala­mint a megyei tsz-szövetség vezetőivel az országrész gazdálkodásáról, minde­nekelőtt a mezőgazdaság és élelmiszer- ipar helyzetéről, továbbá a pártmunka időszerű kérdéseiről. A Politikai Bizott­ság tagja felkereste a megyei Zöldért vállalat nyíregyházi almatárolóját. Szabó István ezt követően a megyei pártbizott­ság székházában aktivaülésen tájékoz­tatót tartott időszerű gazdasági és társa­dalompolitikai kérdésekről. A TOT elnö­kének Szabolcs-Szatmár megyei látoga­tása a nyíregyházi Ságvári Termelőszö­vetkezetben fejeződött be. MOSZKVA - A nemzetközi politiká­ban mind nagyobb jelentőségűvé válnak az emberi jogokkal és szabadsággal ösz- szefüggö kérdések. Ennek felismerése vezérli a szovjet külpolitikát a humanitá­rius ügyek terén - jelentette ki Anatolij Adamisin. A szovjet külügyminiszter-he­lyettes csütörtökön, az emberi jogok napja alkalmából tartott sajtóértekezle­tén kifejtette: hazája arra törekszik, hogy a humanitárius együttműködés révén minden országban jobban tiszteletben tartsák az emberi jogokat. *- Mihailnak és Rónáidnak keresztelte december 8-án született ikreit egy moszkvai orvos házaspár. Szaharovék az eseményt táviratban közölték a Wa­shingtonban tárgyaló Mihail Gorbacsov- val és Ronald Reagannel - jelentette a Komszomolszkaja Pravda. A két állam­férfi ifjú névrokonai, Mihail és Ronald Szaharov egyaránt 51 centiméteres „nagysággal” látták meg a napvilágot a szovjet főváros 5. számú szülőotthoná­ban és a moszkvai lap fényképes beszá­molója szerint édesanyjukkal együtt jó egészségnek örvendenek. Szaharovék- nak már van egy 10 éves fiuk is. BERLIN - Az NDK és Albánia megál­lapodott abban, hogy diplomáciai kap­csolatát nagyköveti szintre emeli és nagyköveteket cserél. A két ország kép­viselői a megállapodásról szóló jegyző­könyveket csütörtökön írták alá. BRÜSSZEL - A florennes-i támasz­ponton leállították a további amerikai robotrepülögépek fogadását célzó elő­készületeket - közölte szerda este a bel­ga hadügyminisztérium szóvivője. A had­ügyminisztérium ezzel cáfolta a nyugat­európai békemozgalmak összekötő bi­zottságának nem sokkal korábban tett bejelentését, amely szerint szerdán még dolgoztak a támaszponton, ahol 1985 márciusa óta 16 amerikai robotrepülő­gép állomásozik, s ahova jövőre további 32 rakéta telepítését tervezték. A had­ügyminisztérium szóvivője szerint a NA- TO-szövetségesekkel való konzultálás után döntenek a támaszpont további ren­deltetéséről. Ahromejev ismét a Pentagonba látogatott Csúcsvisszhangok NSZK kormánynyilatkozat a rakétaszerződésről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents