Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-05 / 287. szám
1987. december 5. 'ivEPQjSÄG 9 Csendes világszenzáció Szuperaktív gonodotrop-releasing hormon - szekszárdi közreműködéssel Elgondolkodtató: közeledünk a XXI. századhoz, és létezik-e a magányos tudós teória? Lehetséges-e, hogy egy vidéki városban a világ számára nemcsak szenzációnak ható, hanem konkrét eredményeket hozó találmány. születhet? Létezhet-e az előbb említett magányos farkas és a tudósok között felhőtlen kapcsolat? Milliónyi kérdés van. A válasz egyszerű: a Magyar Tudományos Akadémia dr. Teplán István akadémikus irányította csoport, melynek tagjai: Kéri György, Horváth Ildikó, Nikolics Károly és Szőke Balázs, valamint az In- nofinance Kisbank és a szekszárdi Gulyás Tamás halbiológus több éves kutatómunka után létrehozta a szuperaktív genedotrop-releasing hormont, amely a szaporodás-biológiában óriási jelentőségű, hozzájárulhat a világ élelmezési gondjainak enyhítéséhez. Egyetlen molekula = Nobel-díj Hosszú időn keresztül azt tartották a tudósok, hogy az emlősök szaporodását az agyalapi mirigy irányítja. Anatómusok azonban megállapították, hogy az agyalapi mirigyet és az agyat egy nyélszerü érhálózat köti össze. Kísérleteik során kiderült, hogyha ezt a nyelet, vagyis érpályát elmetszik, akkor a nemi folyamatok azonnal leállnak. A kővetkező lépcsőben az derült ki: ha hagyják regenerálódni az elmetszett felületet, akkor rövid időn belül helyreáll a szaporodási folyamat. Ebből arra következtettek, hogy nem az agyalapi mirigy irányítja a szaporodási funkciókat, hanem az agy irányítja az agyalapi mirigyet, és a szaporodási utasításokat egy molekula közvetíti. A kutatók azonnal vizsgálni kezdték: mi lehet az az anyag, amely elvégzi ezt a munkát. Természetesen a további kutatás arra irányult, hogy elkülönítsék ezt az egyetlen hormont, amely a szaporodást irnyít- ja, szabályozza. Kimutatták, hogy ez a hormon a nemi működés hormonális szabályozásának karmestere. Elsőként Schally amerikai tudós izolálta a hormont. Egymillió sertéshipofizist (agyalapi mirigyet) használt fel és hosszú izolációs folyamat után sikerült a GnRH-t különválasztani. Ezért a felfedezéséért az amerikai tudós a hetvenes évek végén méltán kapott Nobel-díjat. Természetesen világszerte azonnal megindult a kutatás, hogy ezt a molekulát szintetikus úton állítsák elő. Fontos felfedezésnek számított később, hogy az emlősök minden fajában szinte azonos molekula található meg: az emberben is. Magyarországon 1975-ben kezdtek foglalkozni a GnRH-val. Teplán profesz- szor kint járt Amerikában és kapcsolatba került Schally-val és egy közös kutatási programra írtak alá szerződést. Nálunk két irányba indult a kutatás. Eleinte - ekkor volt tetőfokán a fogamzásgátlás problematikája - olyan hormonanalógokat akartak előállítani, amely ideális fogamzásgátló szerként használható. A későbbiekben, a molekula megismerése, a szerkezete és a hatás között fölismerések és a világban publikált szakirodalom hatására új kutatási irányt tűztek ki, ez pedig az, hogy a nemi funkció zavarait segítse feloldani. Sikerült előállítani és nemzetközi szabadalommal védeni egy olyan GnRH-t, amely elsősorban szarvasmarhákon igen hatékonynak mutatkozott a nemi folyamatokban és a fogamzásban. Halszaporítás, mint bizonyíték Az előző fejezetben nagyon röviden foglaltuk össze a hormonnal kapcsolatos ismereteket. Az természetes, hogy nem lévén sem biológusok, sem kémikusok, vagyis szakemberek, nem tudjuk elképzelni és megállapítani, hogy miről is van szó. Éppen ezért kértük a kutatókat: Kéri Györgyöt és a szekszárdi Gulyás Tamást- róla a későbbiekben bővebben lesz szó -, hogy magyarázzák meg, mit is jelent, jelenthet ez a GnRH hormon az emberiség számára:- Az a laikusok számára is természetes, hogy minden élő szervezet önálló biológiai rendszer. Ezek a rendszerek rendkívül sokrétűek. A halak változó test- hőmérsékletú állatok, nem a légköri oxigént lélegzik be, ivartermékeiket egyszerűen kijuttatják a természetbe. Az emlősök állandó hőmérsékletűek és utódaikat méhen belül nevelik. Ugyanakkor azonosságokat is találunk. Az pedig a következő: a faj fennmaradását és szaporodását mindenhol az agy irányítja, egy speciális peptid hormon segítségével - ez a GnRH. Ez a vegyület ugyanolyan összetételű a hímekben és a nőstényekben, a férfiakban és nőkben is. Ennek a vegyületnek a jelenléte és a vérpályában lévő mennyisége határozza meg a szaporodás aktuális folyamatait.- Még mindig kínai - jelentjük ki Gulyás Tamásnak, aki a következőképpen válaszol:- Vegyük például a pontyot, amit, mi magyarok nagyon szeretünk halászlének. A ponty egy évben egyszer szaporodik, májusban. Természetes körülmények között egy anyahal után 10-25 megmaradt ivadékot számolunk. A mi eljárásunkkal egy anyahaltól szerencsés körülmények között egymillió-ötszázezer ivadékot tudunk előállítani. Magyarország pontyszükséglete közelitő pontossággal 500-600 millió ivadék évente. Azt lehetetlen felbecsülni, hogy mi lenne annak a gazdasági haszna, ha ezt az 500-600 millió ivadékot a 100 legjobb fejlődési erélyű, takarmány-értékesitésű pontyanyából állítanánk elő.- Képzelje el - mondja a Magyar Tudományos Akadémia kutatója, Kéri György- milyen jelentőségű dolog az, hogy Magyarországon kívül még senki a világon nem tartott a kezében kecsegeivadékot télen. Hogyan kerül a hal a pincébe? Sikertörténet következik. A sikertörténetek azonban mindig kudarccal kezdődnek. Gulyás Tamás a középiskolában és az egyetemen is a legjobb biológusok közé tartozott. Mígnem egyszer - mint a rossz mesékben szokott - negyedikes egyetemistaként Márai Géza tanársegéddel együtt - kutatási eredményeik alapján - meghívták őket az NSZK-ba kutatónak. Hogy jön ahhoz egy egyetemista, hogy munkájára felfigyeljenek külföldön is? Ha mégis felfigyelnek, ezt az egyetemista mélyen titkolja el, mert... A siker kudarccal kezdődött és jó pár évig háttérbe szorult a tudományos munka. Egyébként is: családot kellett alapítani, elkezdeni a pályát. A legegyszerűbb valahol vidéken, egy faluban. így került Kölesére, a Szekszárd melletti termelőszövetkezetbe, ahol igencsak nehéz körülmények között dolgozott, lévén a szövetkezet a hátul kullogok élharcosa. Aztán rámosolygott a szerencse. A Tolna Megyei Tanácsra került halászati felügyelőnek. A szerencse mellett gond is akadt. Nem volt lakása a Gulyás házaspárnak. Az még hagyján, de pénze sem. Mit lehet itt tenni? A hivatali munka mellett más jövedelem után kell nézni. Járt utat keresett. A halhoz értett, a világban pedig igencsak híresek a magyar halbiológusok. így aztán belefogott a csuka szaporításába. Egyszerű, de nagyszerű ötlet alapján. Neki nincs pénze, így aztán az eszét kell használnia. A halkeltetés kulcskérdése, hogy az temperált vízben történik. Vagyis állandó hőfokon. Ez pedig úgy érhető el, ha egy normális földpincében rendezi be a halkeltetőt, mert a jó pincében télen-nyáron 12 Celsius-fok a hőmérséklet. A szekszárdi pincében, amit a Fürdőház utcában bérelt pontosan 12 Celsius-fok volt. Hamarosan elkészült a halkeltetésre és -szaporításra a kisüzem. A csuka szaporítása szépen jövedelmezett és Gulyás Tamás ötről hatra jutott. Lassacskán ösz- szejött a lakásravaló is. S megint a szerencse lépett közbe: a tanács vezetői kiutaltak számára egy kétszobás lakást. Az ördög azonban mocorogni kezdett. Eszébe jutott az egyetemi kudarc. A kutatói véna győzött. Gulyás Tamás 1982-ben a tokfélék szaporítását kívánta megoldani, mert ez Magyarországon még nem vplt (azóta sem) gyakorlatban kipróbálva. Ennek egyetlen - végleges - gátja lett, hogy képtelen volt beszerezni fajazonos hipofízis mirigyet. Enélkül pedig az ötlet csak ötlet maradt. Közben 14 ezer kecsegeivadékot exportáltak a szekszárdi pincéből. Csak hát a kecsege szaporításához nem elégséges a 12 Celsius-fok. Ott állt ismét a dolog kezdeténél. A pénze nem volt elég arra, hogy fűtőberendezést vegyen és a pincét is megvásárolja. Több helyütt elmesélte a gondját és végül valaki mondta neki, hogy hívja fel Marosi Györgyöt, aki Budapesten dolgozik az Innovációs Alapnál (azóta Innofi- nance Kisbank). Jelentkezett. Kérték, hogy miharabb utazzék Budapestre. Másnap reggel ott volt. Elmondta, hogy mire lenne szüksége. Kérték mindezt írja le. Leírta. Másnap 10 perces tárgyalás után az Innovációs Alap felajánlott 900 ezer forintot 3 éves időszakra.- Pénzt, paripát, fegyvert kaptam! - mondja mosolyogva Gulyás Tamás. - Ekkor indult el a jövő - fűzi még hozzá. - És 1983. május 23-án pontosan tudtam, hogy melyik az az analóg vegyület, ami alkalmas a kecsege indukált mesterséges szaporítására. Kísérletek magasabb fokon Az már szinte természetes, hogy Gulyás Tamás szoros kapcsolatba került a budapesti kutatócsoporttal, akik korábban létrehoztak egy olyan hormont, melyet az állatok szaporodásánál használtak.- Behatóan vizsgáltuk a GnRH hatás- mechanizmusát - emlékezik vissza a korábbi időszakra Kéri György. - Megállapítottuk: elsők között a világon, hogy ez a molekula a saját hatásával szemben ér- zékenyíteni tudja a hipofízist. Ezeket az eredményeket menet közben állatkísérleteken is kipróbáltuk, ennek nagy tudója és eredményes kutatója a szekszárdi Gulyás Tamás.- A magam részéről azt a tételt állítottam fel - mondja Gulyás Tamás, hogy a r törzsfejlődés során a legalacsonyabb rendű fajokon kell ezeket a kísérleteket elvégezni. Erre kitűnő alany a kecsege, mert a mamut előtti időkből származik. Tehát az volt a feladat: találni kell egy olyan molekulát, amely a törzs- fejlődés igen alacsony szintjén működik, mert biztosra vettem, hogy a molekulának is van „evolúciója”. Feltételeztük, hogy ennek a hormonnak a hatásmechanizmusa más, mint az eddig ismert GnRH ve- gyületé. A közös halas kutatás eredménye az lett, hogy megállapították: ennek a vegyületnek egyrészt közvetlenül ivarszervekre való hatása van és az ismert vegyületekkel ellentétben alkalmas a follikuloge- nezis stimulálására. Bizonyítékként egzakt tudományos eredményre volt szükség: így a még nem ivarérett emlősállatokkal (infantilis) kísérleteztek. Sikerült bebizonyítani, hogy az anyag valóban alkalmas a follikulogenezis stimulálására.- Teljesen új alapokra helyezte a GnRH kutatásokat az a tény, hogy egy dél-afrikai kutatócsoport izolált csirkéből az eddig ismert GnRH-tól eltérő szerkezetű GnRH-t. Azonnal megkezdtük a kutatást Magyarországon is. Elkészítettük a dél-afrikaiak által kimutatott vegyület nagyszámú analógját - és a korábbi kísérletekből kiindulva újabb molekulákat analizáltunk és adtunk át Gulyás Tamásnak - mondja Kéri György. - Ezek közül kettő különösen aktívnak bizonyult és alkalmasnak mutatkozott különböző halfajok indukált mesterséges szaporítására. Az eredmény már ismeretes - a világon több ilyen hormont hoztak létre, de az általunk csirke GnRH-ból kifejlesztett analóg hormon hatását egyik sem múlja felül. Ezzel sikerült - Gulyás Tamással együttműködve - a szezonon kívüli halszaporítás is, amely különösen nagy jelentőségű. A továbbiakban felmerült - mivel a szezonon kívüli halszaporitás felvetette annak lehetőségét -, hogy a tüszőfejlődést közvetlen stimuláló aktivitása van a magyar GnRH-nak, akkor tovább kell folytatni a munkát emlősállatokon. Még egy lépés: az emlősök így a kísérletekbe bekapcsolták az állatorvosokat: Gráf Zoltánt, Kovács Esztert és Bánházi Csabát. Hamarosan kiderült, hogy nemcsak halakban, hanem emlősállatokban is használható a vegyület. Ebből újabb szabadalom született. Most ismét adjuk át a szót Gulyás Tamásnak:- Új feladat előtt álltunk. Korábban a halaknál a szaporítás volt a cél, most meg beteg állatokat kellett kezelni, olyan állatokat, melyeknél szaporodásbiológiai zavar van. Az előbbieket Kéri György folytatja:- Tudományos szempontból az volt a legnagyobb eredmény, hogy a molekula Gulyás Tamás munka közben A szekszárdi Fürdőház utcai pince Tizennégyezer kecsegeivadékot exportáltak alkalmas tüszőérést elősegíteni állatokban. Elméleti jelentősége pedig: infantilis állatok petefészkét éretté lehet stimulálni az adagolásával.- A kísérleti eredmények arra adtak lehetőséget, hogy megkezdhessük a találmány gyógyszerré fejlesztését - mondja Gulyás Tamás. - Ennek alapján kaptunk engedélyt a hatóanyag nagyüzemi kipróbálására. Azóta 4377 szarvasmarhát kezeltünk, és a napokban fejeződik be a komputeres adatfeldolgozás, vagyis a kísérlet eredményeinek az összegzése.- A mai ismereteink szerint - fejezi be a találmány eddigi eredményeinek összefoglalását Kéri György - nem létezik olyan GnRH analóg vegyület a világon - csak nálunk - amelyik a follikulogenezis stimulálására alkalmas. Ugyancsak alkalmas a spermatogenezis kezelésére, amit különböző állatkerti állatokon és majmokon bizonyítottunk. Az a tény, hogy ez az anyag alkalmas a follikus fejlődés és a spermatogenezis kezelésére felveti annak lehetőségét, hogy mód nyílik humán alkalmazására is. Ez pedig újabb - és még hosszabb - kutatási feladat elé állítja a tudósokat, márcsak azért, mert a meddőség soksok embernek okoz életre szóló keserűséget. Befejezésül ismét Gulyás Tamástól kérdezzük:- Mennyibe kerülhet egy ilyen találmány gyógyszerré válásának költsége?- Szerencsés esetben 50-100 millió forintból megoldható. Remélem, hogy az Innofinance végül is megtalálja a módját annak, hogy a megtalált molekula és kidolgozott eljárás minél előbb elfogadott legyen a világon: megfelelő gazdasági hasznot hozva az országnak. Eddig több tudományos értekezleten mutattuk be eredményeinket, s vannak tárgyalópartnereink is - világhírű cégek -, amik szeretnék megvásárolni ezt az eljárást. Erről azonban még korai beszélni. Hosszú ideig nem feledem el találkozásomat Wigner Jenő Nobel-dijas magyar származású tudóssal, aki azt mondta: szinte beláthatatlan fejlődés előtt áll a világ, amennyiben a biológia olyan nagy jelentőségű eredményeket tud felmutatni, mint a múlt és e században a fizika. A Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportjának és Gulyás Tamásnak a GnRH nagy jelentőségű a szaporodás- biológiában, és ez a Wigner Jenő által jelzett biológiai forradalom egyik előfutára lehet. HAZAFI JÓZSEF FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Az emberiség élelmezési gondjainak enyhítéséért