Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-05 / 287. szám
2 Képújság 1987. december 5. Ezt hozta a hét a külpolitikában Események címszavakban Hétfő: A lengyelországi népszavazásra feltett két kérdésben a kormány nem kapta meg az abszolút többséget - Nadzsibullahot választották az Afgán Köztársaság elnökévé - Pekingben bejelentették, hogy nyolc év után Kína és Laosz nagyköveteket cserél - Hafez Asszad szír államfő Romániában tárgyal - Genfben ünnepi ülésen emlékeztek meg a GATT 40. évfordulójáról - Ismét „fekete hétfő” volt az amerikai dollár árfolyamában. Kedd: Nagy visszhangot keltett Mihail Gorbacsov interjúja, amelyet az NBC amerikai tévétársaságnak adott - Az SZKP főtitkára Moszkvában fogadta Robert Hawke ausztrál miniszterelnököt - Jegor Ligacsov Párizsban megbeszélést folytatott Jacques Chirac miniszterelnökkel - Az afrikai egységszervezet rendkívüli csúcsértekezletén elfogadtak egy dokumentumot, amely a földrész gazdasági problémáinak megoldására tartalmaz ajánlásokat - Bonnban Genscher külügyminiszter fogadta Ion Stoiant, a Román KP KB titkárát, és szólt annak lehetőségéről, hogy az NSZK segélyszállítmányokat indít Romániába. Szerda: Wojciech Jaruzelski Budapesten járt, véleménycserét folytatott Kádár Jánossal, a két ország kapcsolatai fejlesztésének 2000-ig szóló komplex programjáról szóló okmányt Kádár János és Wojciech Jaruzelski irta alá - Norodom Szihanuk egykori kambodzsai államfővel Hun Sen miniszterelnök egy Párizs melletti kastélyban találkozott - Saink Ouenban megkezdte munkáját a Francia KP XXVI. kongresszusa, Aczél György adta át az MSZMP üdvözletét - A NATO-álla- mok hadügyminiszterei Brüsszelben ülést tartottak, s ezen egyetértettek a készülő szovjet-amerikai megállapodással, de a hagyományos erők fejlesztése mellett foglaltak állást. Csütörtök: Genfben a szovjet és az amerikai tárgyalóküldöttség kölcsönösen szóvá tette a másik fél hiányos információszolgáltatását - Bukarestben jó kéthetes késéssel említést tettek a brassói megmozdulásokról - Brit-spanyol megállapodás Gibraltár légi kikötőjének használatáról - Egybehangolt pénzügyi intézkedések a dollár árfolyamának javításáért, az NSZK-ban, Nagy-Britanniában és több más nyugati országban: leszállították a kamatlábat. Péntek: Koppenhágában összeültek a Közös Piac országainak állam-és kormányfői: a kelet-nyugati viszonyról is tárgyalnak, de vitáik középpontjában az európai közösség költségvetési problémái és a mezőgazdaság kérdései állnak - Ronald Reagan tévéinterjúban kijelentette: számít arra, hogy jövőre Moszkvában a hadászati fegyverek korlátozásáról is aláírhatnak egy megállapodást - Ligacsov Párizsban átadta Mitterrand elnöknek Gorbacsov személyes üzenetét - A román kormány vitába száll a világbankkal, felelősségre vonják azokat a kormánytisztviselőket, akik a világbank feltételeit elfogadva intézték a román kölcsönök felvételét. A hét fő kérdése Mit vár a világ a Gorbacsov-Reagan csúcstalálkozótól? Sokat. Többet is annál, hogy a vendéglátó amerikai elnök és vendége, az SZKP KB főtitkára Washingtonban aláírja a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákra vonatkozó szerződést. (Pedig egynéhány éve még egy ilyen megállapodás majdhogynem elképzelhetetlennek tűnt...) Általános a várakozás, hogy a csúcstalálkozón alaposan megvitatják a hadászati támadófegyverzetek kérdését. Ezek a legnagyobb és legpusztítóbb fegyverek! Szovjet részről már jó előre értésre adták, hogy a Szovjetunió kész a hadászati, az interkontinentális rakéták számának 50 százalékos csökkentésére. (Tudnivaló, hogy az USA már régóta szorgalmazza ezt, mert a bombázó repülőgépek vagy a nukleáris meghajtású, atomrakétákkal felszerelt tengeralattjárók kevésbé teszik számára fontossá az interkontinentális rakéták birtokát...) Kohl nyugatnémet kancellár épp úgy, mint Thatcher brit miniszterelnök aszszony üdvözölte a készülő megállapodást. A bonni kancellár szerint az amerikai- szovjet rakétaszerződés fordulatot hozhat általában a kelet-nyugati kapcso- * latokban is. Thatcher asszony azt sürgette: mondják ki, hogy a következő tíz évben sem az USA, sem a Szovjetunió nem juttat fegyvereket a világűrbe. Nyilvánvalóan az SDI -ra, a Reagan-kormányzat sokat emlegetett „hadászati-védelmi kezdeményezésre” is utalt ezzel. Minden bizonnyal szóba kerül a kérdés Washingtonban, de Mihail Gorbacsov nagy feltűnést keltő tévényilatkozatában épp úgy, mint Karpov, az egyik leszerelési szakértő, már nem minősítette a továbblépés előfeltételének, hogy Reagan hagyjon fel az űrfegyverkezéssel. Az SZKP főtitkára világosan megmondta: Amerikában addig végezhetnek kísérleteket, ameddig az SDI nem sérti meg az ABM-megállapodást, a mindmáig érvényes szovjet-amerikai, rakétaelháritással kapcsolatos, még 1972-ben megkötött megállapodás előírásait. Az SZKP főtitkárának szavai megerősítették, amit a hírmagyarázók már többször kilátásba helyeztek: sok más nemzetközi problémát is megvitatnak: az európai haderőcsökkentés kérdésétől kezdve az afganisztáni helyzetig, a Közel- és Közép-Kelet ügyét, az emberi jogok tiszteletben tartását, meg a közép-amerikai válság megoldásának lehetőségét. A washingtoni hírekből az is kiderül, hogy a szovjetellenes erők, a fegyverkezés haszonélvezői propagandakampányba kezdtek a csúcstalálkozó ellen. Reagan elnöknek a tőle jobbra elhelyezkedő politikai, katonai és üzleti csoportokkal szemben is fel kell lépnie, „meg kell nyugtatnia” mindenkit, hogy Gorbacsowal való tárgyalásai során nem tesz engedményeket. Amikor a tévékamerák elé állt, erre is gondolnia kellett, miközben az volt még a feladata, hogy megpróbálja ellensúlyozni a Gorbacsov-interjú hatását az amerikai nézőkre. A washingtoni csúcson zárt ajtók mögött tárgyal a két nagyhatalom két vezetője egymással, de nyilvános állásfoglalásaik már bizonyos mértékig előre jelezhetik, meddig fognak és tudnak elmenni, mit tehetnek meg s mit nem. A hét - némileg háttérbe szorult - kérdése: Szembe tud-e, akar-e fordulni Latin-Amerika - Amerikával? Amerika a mi politikai szóhasználatunkban szűkült le az Egyesült Államokra, Latin-Amerika népei, országai magukat amerikaiaknak mondják, tekintik, megkülönböztetésül legfeljebb az USA polgárairól, katonáiról, üzletembereiről mint „jenkikről" beszélnek. Viszont azt is tudni kell, hogy 1823-ban, amikor Monroe elnök meghirdette híres-hírhedt elméletét: „Amerika az ameriakiaké”, ennek a mondásnak a spanyol gyarmati uralommal és egyáltalán minden európai beavatkozási kísérlettel szembeni értelme is volt. Mára azonban valóban úgy is érthető, latinamerikai megfogalmazás szerint, hogy Washingtonban azt mondják: „Amerika a jenkiké”. Amikor most Acapulcóban, a világhírű mexikói tengerparti üdülőhelyen nyolc latin-amerikai államfő csúcsértekezletre gyűlt össze, az esemény fő újdonsága az volt, hogy ennyien még sohasem jöttek össze tárgyalni az USA nélkül, bizonyos fokig az Egyesült Államok ellenére! Ha éppenséggel a világ nem készült volna más, igazán világraszóló eseményre, akkor minden bizonnyal Acapulco nagyobb szenzáció lehetett volna... Nyolcán (a Contadora-csoport, azaz Mexikó, Kolumbia, Panama és Venezuela, valamint az őket támogató Argentína, Brazília, Peru és Uruguay államfői) foglaltak állást a latina-amerikai államok közeledése, politikai és gazdasági öszszefogása mellett. A latin-amerikai szolidaritás példája lehet, ahogyan a brazil államfő azt indítványozta: Kuba foglalja el újra helyét az amerikai államok szervezetében! Közös gondjuk az eladósodás terén. Igaz, nem jött létre valamilyen „adós-kar- tell” csak abban jutottak egységre, hogy a kamatok mérséklését követelték. Köztudomású, hogy Peru a maga exportszállításai értékének kis töredékét hajlandó adósságai törlesztésére fordítani, Brazília és Argentína egyszer-másszor a fizetések vagy azok kamatai megtagadásával riasztotta meg a hitelező bankokat. Most a záróközleménybe érdekes megfogalmazás került: a nyolcak szolidaritásukat fejezik mindazokkal a latin-amerikai országokkal, amelyek a jövőben „valamilyen intézkedést” kénytelenek meghozni az adósság visszafizetéssel kapcsolatban (magyarán: felfüggesztik a törlesztést). A nyolcak egyike-másika is lehet ilyen intézkedésekre kényszerülő ország! PÁLFY JÓZSEF A Minisztertanács és a KISZ KB képviselőinek tanácskozása Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése Pénteken a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága. Szűrös Mátyás elnökölt a tanácskozáson, amelyen részt vett Péter János, az Országgyűlés alelnöke is. Első napirendi témaként a képviselők meghallgatták, megvitatták azt a tájékoztatót, amelyet a bécsi leszerelési, illetőleg fegyverzetcsökkentési tárgyalásokról adott Erdős André nagykövet, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletnek ezen az utótalálkozóján részt yevő magyar küldöttség vezetője. A bizottság elismerését fejezte ki a küldöttség munkájáért. Megtárgyalta és elfogadta a bizottság a Külügyminisztérium 1988. évi költség- vetésének tervezetét, amelynek munkaokmányához Kővári Péter külügyminiszter-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést, majd válaszolt több képviselői kérdésre. (Folytatás az 1. oldalról.) A kormány - a jelenlegi költségvetési feltételek mellett - a KISZ bevonásával módosítja a felsőoktatási ösztöndíjelosztás rendszerét, eltörli a társadalmi ösztöndíjak felső határát, hogy a teljesítmény honorálásának elve jobban érvényesüljön. A kiemelkedő tehetségű és tudású fiatalok támogatása érdekében a KISZ javasolja, hogy- a kormány biztosítson elkülönített keretet az Országos Ösztöndíj Tanács által meghirdetett külföldi ösztöndíjakból;- a minisztériumok mellett fiatal szakemberekből álló konzultatív csoportokat hozzanak létre;- a kormány és a KISZ alapítson közös ösztöndíjat tehetséges fiatal szakemberek támogatására. Az indításhoz a kormány 10 millió forintot és megfelelő valutakeretet, a KISZ KB pedig kétmillió forintot juttasson;- bővüljön az ifjúsági nemzetközi szakmai cserék lehetősége. A kormány képviselői egyetértettek e célokkal, és megvizsgálják a javaslatok teljesítésének lehetőségét. A kormány és a KISZ képviselői megállapodtak abban, hogy hasonló megbeszélésre évente sor kerül. A SZOT elnökségének ülése Péneken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testületet Andrikó Miklós belkereskedelmi államtitkár tájékoztatta a lakosság áruellátásáról. Beszámolt arról, hogy az utóbbi hónapokban tapasztalható felvásárlások hatására a kereslet és a kínálat egyensúlya több termékféle körében megbomlott, néhány területen áruhiány lépett fel. A népgazdasági terv azzal számolt, hogy az idén a kiskereskedelemben a tavalyinál 0,1 százalékkal több áru talál gazdára, ezzel szemben várhatóan mintegy 5 százalékkal nő az eladott áruk mennyisége. Novemberben a pénzügyi intézkedések és az árváltozásokról közzétett tájékotatók hatására valamelyest mérséklődött a kereskedelemre nehezedő nyomás. Az ünnepi felkészülésről szólva elmondta, hogy néhány területen az áruellátásban javulás várható. Szocialista importból mintegy 24 millió rubel értékű többletbehozatalra számítanak, elsősorban híradástechnikai és ajándékozási cikkekből. A tőkés országokból és Jugoszláviából, ugyancsak terven felül, 16 millió dolláros import javítja az ünnepi ellátást. Külön foglalkozott a zöldség-, gyümölcs- és burgonyellátás gondjaival. Mint mondta, burgonyából az előirányzottnál jóval kevesebb van a tárolókban; a hiány pótlására már tettek intézkedéseket. Szólt a zöldség- és gyümölcsforgalmazásban tapasztalható árfelhajtó törekvések megfékezésének szükségességéről is. A kereskedelmi felügyelők és a szakszervezetek társadalmi aktivistáival közösen rendszeresen ellenőrzik majd a nagybani piacokat is. A kereskedelem jövő évi terveiről elmondta, hogy a felkészülésben most a szokásosnál több a bizonytalanság. A népgazdasági terv a forgalom csökkenését irányozza elő, s ma még nem tudni pontosan, hogy az emelkedő árak hatására miként változik a lakosság kereslete. Az élelmiszerek és más alapvető cikkek kínálatát, ha szerény mértékben is, de mindenképpen javítani kívánják. Jövőre összességében legalább az idei év első feléhez hasonló áruellátásra törekednek. Az elhangzottakkal kapcsolatban Nagy Sándor, a SZOT titkára mondta el a szak- szervezetek véleményét. Rámutatott, hogy a felvásárlási lázat csillapítani lehetett volna, ha előbb megteszik azokat az intézkedéseket, amelykre végül is sor került. A gondok forrásai sok esetben nem újkeletűek, az ellátásbeli hiányosságok egy része a korábbi években is meglévő, s máig is rendezetlen problémákból adódik. Ezek között említette az érdekeltség hiányát, a vállalatok közötti szerződéses fegyelem lazaságát, s azt, hogy a szabályozók olyan alacsony készletek tartására késztetik a forgalmazókat, amelyek sokszor nem elegendőek a megfelelő kínálat biztosításához. A szakszervezetek sürgetik mindazokat az intézkedéseket, amelyekkel javítható a lakosság áruellátása. A szakszervezetek úgy látják, hogy az az árrés, amellyel az élelmiszer-kereskedelem dolgozik, nem elegendő problémáik megoldásához. A szakszervezetek jogosnak tartják az élelmiszer-kereskedelem béremelési igényeit. A jövő évi árváltozásokkal kapcsolatban felhívta a figyelmet: a lakosság elvárja, hogy az árak növekedésével a minőség javuljon. Ez nagyobbrészt a gyártókon múlik, de a kereskedők is sokat tehetnek azért, hogy szakszerű tárolással, gondos kezeléssel minél kevesebb megrongálódott csomagolású, hiányos termék kerüljön a fogyasztókhoz. Évzáró törzsértekezlet a munkásőrségnél Ezekben a napokban tartják szerte a megyében a munkásőralegységek az elmúlt évi tevékenységüket értékelő összejöveteleiket. Tegnap délután Szekszárdon a Munkásőrség Tolna Megyei Parancnsokságán a megyei törzs tagjai tartották meg az 1987-es évet értékelő és a tapasztalatok birtokában a jövőt meghatározó törzsértekezletüket. A megjelenteket Tatár Lajos a Munkásőrség Tolna megyei parancsnoka köszöntötte röviden értékelve munkájukat. Ezt követően Hepp József megyei parancsnokhelyettes szólt a megye munkásőrállo- mányának tevékenységéről, kiképzési és szolgálati feladataik végrehajtásáról, külön kiemelve a törzs munkáját. Hangsúlyosan szót kapott az a tény, hogy a munkásőröktől az elmúlt évben és a jövőben is fokozott helytállást várnak el munkahelyeiken és a közélet különböző posztjain is. A beszámoló után Szabóné Rózsás Éva megyei parancsnokhelyettes adott tájékoztatást az 1987. évi ellátási, gazdálkodási munkáról. A hozzászólások a beszámoló szellemében tárták fel az eredményeket és önkritikusan a még meglévő problémákat is. Azokat a gondokat és eredményeket, amelyeket a munkásőrök munkahelyeiken, vagy a kiképzési, szolgálati feladatok végrehajtása során tapasztaltak. PANORÁMA BUDAPEST - Az Elnöki Tanács a Magyar Vörökereszt VII. kongresszusa alkalmából kitüntetéseket adományozott a vöröskeresztes mozgalom aktivistáinak eredményes munkásságuk elismeréseként. A kitüntetéseket Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke adta át pénteken a Parlamentben. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesült dr. Penczel Dániel, az Országos Mentő- szolgálat Tolna megyei mentőszervezetének vezető főorvosa. *- Az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság, valamint a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatósága 1988. évi költségvetését vitatta meg pénteken a Parlamentben az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. A képviselőkhöz korábban eljuttatott előterjesztés megállapítja: az ágazat 1988. évi költség- vetésének tervezését számos - hatásaiban még teljesen fel nem mérhető - új feltétel és követelmény is befolyásolja. A tervezés során új elemként kell számításba venni a január elsejével bevezetendő személyi jövedelemadó, illetve az általános forgalmi adó hatását. A belső egyensúly javítás érdekében a kormány a költségvetési kiadások csökkentésére kényszerült, ez az egészségügyi-szociális intézmények működését is érinti. Ezeken a területeken az eredetileg tervezett állami támogatás 2 százalékkal kevesebb lesz, a fejlesztések ütemét tehát viszsza kell fogni. * Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa táviratban fejezte ki köszöntetét Kádár Jánosnak, Németh Károlynak és Grósz Ká- rolynak a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából küldött üdvözletekért és jó kívánságokért. * Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására szombaton hivatalos, baráti látogatásra Magyarországra érkezik Raif Dizda- revics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminisztere. MOSZKVA - Az amerikai hatóságok megtagadták a beutazási vízumot Vlagyimir Szimonovtól, az APN sajtóügynökség szemleírójától, aki a csúcstalálkozó eseményeiről tudósított volna - jelentette be pénteken Moszkvában Jurij Gremitsz- kih külügyi szóvivő, a szovjet külügyminisztérium információs főosztályának helyettes vezetője. WASHINGTON - Védelmébe vette a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról Washingtonban aláírásra kerülő szovjet-amerikai szerződést csütörtökön sugárzott televíziós interjújában Reagan amerikai elnök. Kijelentette: annak bírálói - akik saját pártjából kerülnek ki - nem értik meg és nem veszik tudomásul a szerződés jelentőségét, hasznát a két ország és az egész világ számára; nem hajlandók elismerni, hogy a szerződésbe foglalt ellenőrző intézkedések teljesen megbízhatóak. Reagan azt is kijelentette, hogy a leszerelési szerződés ellenfelei „azt hiszik, hogy a háború elkerülhetetlen” és ez határozza meg állásfoglalásukat. „Mindaddig, amíg módunk van valamit is tenni a békéért, megtesszük azt - s ez nem jelent megadást” - jelentette ki az elnök a szélsőségesen konzervatív bírálatokra válaszolva. FERE-EN-TARDENOIS - Közös közlemény aláírásával ért véget pénteken, a franciaországi Fere-en-Tarde- nois-ban Hun Sen kambodzsai miniszterelnök és Norodom Szihanuk herceg háromnapos találkozója. A felek egyetértettek abban, hogy a kambodzsai kérdést békés úton, minden érintett fél bevonásával kell rendezni, s elhatározták, hogy két újabb találkozót tartanak a rendezés előmozdítása érdekében.
