Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-30 / 307. szám

1987. december 30. "NÉPÚJSÁG 5 4 SZABADIDŐ ♦ Nosztalgiával gondolunk a szép A dunai ingóiéval nemigen talál- nyári horgászélményekre, de van, kozunk.- haladóknak! Téli pulóver A rajzon látható vasszürke, szürke-fe- kete-fehér, noppos moherszállal kombi­nált, csavart és buggyos mintával ké­szült modell eretije 38-40-es méretre készült. 55 deka vasszürke Ravenna fo­nal kettős szála és 5 deka szürke-feke- te-fehér noppos mohermaradék az anyagszükséglete, a passzé 4-es, a töb­bi rész - egyben! - 5-ös kötőtűvel ké­szült. A bal csuklópasszéval kezdünk, 25 szemre, majd az ujját minden tizedik sorban a sor egészén elosztva tizsze- menként szaporítjuk. A karöltőnél már százhúsz szemünk van. Innen két tűvel dolgozunk tovább, mert jobbra és balra is 100-100 szemet felveszünk. 15 centi magasságig egyben kötünk, a közép­résznél csavart mintát kezdünk. A csa­varás tízszemes, három részben, a rész­leteket három-három szemes fordított minta választja el egymástól, illetve az alapmintától - dzsörzékötés a 15. sor után külön vesszük a 160-160 szemet és megkötjük először a hátrészt, utána az elejét, majd ismét összekötjük a két részt. 15 sor után jobbról és balról befe­jezünk 100-100 szemet, majd az ujját visszafelé fogyasztva, tükörképszerűen az induláshoz képest befejezzük. Ami­kor a pulóver fődarabja kész van, oldalt összedolgozzuk. Az összedolgozásnál fontos, hogy a 100 szemes magasságot 50 szemre horgoljuk össze, így lesz buggyos. De hogy erre miért van szük­ség, figyeljük meg az eleje-háta minta készítését! Amint az a rajzon is látható, a kötést a hátán is, az elején is három alkalommal - a csavart mintát kivéve, amelyik a nyakkivágás mentén húzódik - 50 szemre fogyasztjuk, és 10 sor magas­ságig lustakötéssel szinte összehúzzuk a darabot. A 11. sorban azonban ismét visszaszaporítunk 100 szemre és így kapjuk a buggyos csíkokat. Az elejébe az „összehúzó” csíkok abból a bizonyos maradélkól kerülnek, kis arányeltoló­dással, ugyanis itt az „összehúzó” csík a szélesebb. A széleket a buggyos csíkok miatt kell 50 szemre befejezni. Az alsó passzét a legvégén - körkötőtűre szed­ve a teljes pulóvert - készítjük el. A pasz- szé ne legyen nagyon szoros, a pulóver akkor szép, ha lazán omlik a csípőre, s dísze lehet a most nagyon divatos, ék­szercsattal, szegecsekkel készült fekete bőröv. Szöveg és rajz: Pálffy Judit aki készül a téli lékhorgászatra, vagy pedig már a kora tavaszi lehe­tőségekre gondol. Mind a tavaszi, nyári, mind pedig az őszi, téli horgá­szatok alkalmával előfordul, hogy olyan halakat zsákmányolunk, ame­lyek védettek. Nálunk, a megyében elsősorban a Dunán fordul elő ilyes­mi. Leggyakoribb kora tavasszal, ke- szegezés közben, hogy több-ke­vesebb selymes durbincset fogunk, ez igen közeli rokona a Durbicsnak, de teste nyújtottabb, vízszintesen sávozott. Hosszúsága elérheti a harminc centimétert. A Duna Tolna megyei szakaszán elég gyakori, főleg a ke­szegeknek szánt trágyagilisztára kap. Ritkábban ugyan, de süllőzés, márnázás közben horogra kerül a A hagyományos horgászszere­lések nem alkalmasak fogására, bár ez is apróállatevő. Alakja az an­golnáéra hasonlít, de sokkal ki­sebb. A fejlett példányok kb. 30 centi­méter hosszúak.- szí ­Magyar bucó Növényeink számára legideálisabb a fény az ablakok közelében, s elsősor­ban az ablakban. Ezért nagyon gyakran találkozunk virágokkal telirakott abla­kokkal. Ha a kettős ablak köze elég szé­les, akkor növényeinket ízlésesen elren­dezhetjük az ablakdeszkán, azaz nö­vényablakot készítünk. Az előre megtervezett növényablak az épületből rendszerint kinyúlik és nagy felületű. Növényablak készítése során gondoljunk arra, hogy benne a növé­nyek optimális körülmények között élje­nek és az a lakás reprezentatív részét is alkossa. A zárt növényablakban a növé­nyeket a hidegtől a külső ablak, a száraz belső levegőtől és káros hatásaitól a belső ablak védi. A zárt dupla ablak közelében a mik­roklíma szabályozása és kondicionálá­sa is sokkal könnyebb. A növényablak égtáj szerinti elhelye­zése részben az épülethez és a növé­nyek fényigényéhez igazodik. Legelő­nyösebb a délkelet felé néző ablak, az északi fekvésűben hosszabb időn át Növényablakban pótmegvilágításról kell gondoskodni. A déli növényablakban nyáron külső ár­nyékoló nélkül csak kaktuszokat nevel­hetünk, mert más növények megperzse- lődnek. A növényablak térdfala fél mé­ternél nem magasabb, a rálátás ilyen elhelyezésben a legjobb, s a növények így a legmutatósabbak. A nagy felületű növényablakkal a szoba tere is szinte ki­tágul, több fény jut a lakásba, ezáltal világosabbá és barátságosabbá válik. A jól felszerelt növényablak elektromosan fűthető és világítható. A világítás különö­sen a fényszegény téli hónapokban je­lentős, de az esti hangulatvilágítás is ér­dekes, csak túlzott hatásokra ne töre­kedjünk. A növényablakokban a növé­nyek elrendezése és ültetése ízléses le­gyen. Mielőtt a munkához hozzálátnánk, a fűtés módját, elhelyezését és a növény igényét mérlegeljük. A növények helyes csoportosításával emelhetjük, de ronthatjuk is azok össz­hatását. Általános hiba a növényablakok túlzsúfoltsága. A hangsúlyos részt a mértani középvonaltól jobbra vagy balra alakítjuk ki, amely különleges növé­nyekből az ablak legdíszesebb részét alkotja. A magas növények közé kisebb növé- süek és alacsonyabbak valók. Az ablak merev vonala jól feloldható egy-két kú­szónövénnyel. A csüngő és kúszónövé­nyek egymást ne takarják. Lehetőleg a hőmérséklet és páratartalom szempont­jából azonos igényű növényeket ültes­sünk össze, mert ellenkező esetben fej­lődésük megáll és el is pusztulhatnak. Az évszakok színpompás virágok nö­vényeit rendszeresen cserélhetjük, hogy ablakunk mindig díszes és kelle­mes hangulatot árasztó része legyen a lakásnak. magyar vagy német bucó, főleg a kövezések mentén (Bóni-fok). Könnyen felismerhető tarkázott- ságáról, orsószerű testéről, mely a farok felé erősen vékonyodik. Ma már egyre ritkábban találkozhatunk a dunai galócával, de a Duna felső szakaszain még előfordul. A pisztrángfélék családjához tar­tozik, rendszerint villantózás közben nagy falánkságára fizet rá. Apróál­latevő, de főleg ragadozó életmódot folytat. Dunai ingola Össze­kötő Induljatok el az 1-es számtól és térjetek is oda vissza, s közben kössétek össze a megszámozott kis pon­tokat egyenes vonalakkal úgy, hogy a csillagokat ne érintsétek és a vonalak ne keresztezzék egymást! Melyik a helyes útvonal? Megfejtés: l - 01 -6 - W-ZV-9-Z-e-2-tr-8-S-f Utassy József: Rózsák fáznak Rózsák fáznak, remegnek, reszketnek, dideregnek. No, megállj, te kutya tél! A krizantém csupa dér. Jazmurad Sadurdijev: A nagymama kályhája A nagymama szobájában áll egy régi öntöttvas kályha. A papa, amikor rossz hangu­latban van, mindig azt mondogatja, hogy el kellett volna már adni ócskavasnak. A ma­ma is pöröl érte a nagymamával:- Mi szükség van már erre, mikor gázkályhával is füthetnél?! Az mégis gyorsabb, ké­nyelmesebb, tűzifa se kell hozzá... Mi a nagymamával nagyon szeretjük a mi öreg kályhánkat. A papa és a mama felnőt­tek, semmire sincs idejük, sietnek, sietnek mindig valahova, és morcosak... Vajon én is, mikor felnövök, ilyen leszek? Akkor már jobb, ha ilyen kicsi maradok. Vagy felnövök, és rögtön nagymama lesz belőlem. Beköszönt a tél, fagy morgolódik az ablak előtt, az ud­varon söpri a faleveleket a szél, de nálunk a szobában kellemes meleg van. Finoman füstölög és vidáman pattog a kályhában a tűzifa, duruzsol a réz teáskanna, rögtön fel­forr.- Még korán van - mosolyog a nagymama -, igyál egy teát. Nem is akaródzik aludni. Lerúgom magamról a takarót. A nagymama a kályha előtt topog, mellé állok, nézem a vidám tüzet, úgy játszik, mint egy macskakölyök.- Jó meleget ad a mi kályhánk. Érzed, milyen finom? - mondja a nagymama. - Mint­ha élne. A gáz az csak gáz. Még a lángja is kék, nem az igazi. Hozzál csak be egy kis fát! Kifutok a verandára, a kályhát táplálni kell, hogy a mi forró, vöröses kismacskánk, a tűz továbbra is pattogjon és duruzsoljon, és melegítsen bennünket. Amikor délben ha­zajövök az iskolából, már elaludt a tűz, fekete üszők van a helyén. De a kályha meleg még. Megcsinálom a leckét, és várom az estét, amikor a nagymama ismét felszítja a tüzet. És minden vidám lesz, játszadozik a kismacskánk, fütyülni kezd a szamovár. A papa és a mama, mikor megjönnek a munkából, fáradtak, kedvetlenek, leülnekatvelé. A kályha susog, tütül, dörmög mindig valamiről.- Nagymama, miről susog a kályha?- Örül, hogy emberek vannak körülötte, hogy még szükség van rá, melegítheti őket.- Papa! - hívom. - Gyere hozzánk melegedni!- Hagyd apádat békén! - pöröl a mama. De a papa felkel, elhelyezkedik mellettünk, hallgat, nézi a tüzet. Aztán a mama is be­jön. Ülünk az öreg kályha előtt, hallgatunk, most olyan közel vagyunk egymáshoz. Mi­nek beszélni? S a mi vörös lángú, jó kis tüzünk lobog, szuszog, pattog. Zümmög a kály­ha, örvendezik, hogy mind együtt vagyunk. Jaj, de jó most! Kellemes a meleg, senki nem siet sehova. Aztán a sötét ablakra pillantva azt mondja a nagymama:- Akarod, hogy meséljek?- Hát kell azt kérdezni?! ... ... .... Atányi László fordítása )N ❖ SZABADIDŐ ❖ 6. Mikroszámítógépek perifériái Az eddig megismert rendszerelemek­ből felépített számítógép képes az önál­ló működésre, program végrehajtására, az adatok és programok tárolására, de ezenkívül fontos követelmény, hogy a külvilággal is kapcsolatot tudjon terem­teni egy berendezés. E kapcsolattartás megvalósításához szükségesek a peri­fériák. Az alábbiak szerint lehet csoportosí­tani ezeket az eszközöket.- Beviteli (input) perifériák. Legismer­tebb ezek közül a számítógép billentyű­zete. Ezen keresztül tudjuk felhasználói programjainkat beírni a gépbe (RAM tá­rolóba), valamint a szükséges utasításo­kat, adatokat is a billentyűzeten gépel­jük be. Egyéb beviteli eszközök még pl. a lyukszalagolvasó, lyukkártyaolvasó, melyeket inkább nagy számítógépek környezetében használnak, de ezek a perifériák manapság kimennek a divat­ból lassulásuk, megbízhatatlanságuk miatt.- Kiviteli (output) perifériák. Felada­tuk, a gép által végrehajtott műveletek eredményeinek, adatainak, valamint kü­lönféle üzenetek eljuttatása (kiírása) a külvilág számára. Ilyen eszközök a tv- megjelenítők (display-ok), nyomtatók. Ezen berendezések segítségével az em­ber figyelemmel tudja kísérni a számító­gép működését, esetleges kérdéseit, üzeneteit ki tudja szolgálni.- Háttértároló perifériák. Ezek az egy­ségek arra szolgálnak, hogy a megírt programjainkat, adathalmazainkat el tudjuk menteni az ilyen perifériákra megőrzés céljából. Ha újból szüksé­günk van a mentett információkra, be- töltjük azokat a háttértárolóról. Látható, hogy a berendezések ki- és beviteli esz­közként is használhatók, az adatforga­lom kétirányú lehet. A legismertebb és legtöbbet használt háttértároló perifériák a mágnesszalag és mágneslemez. Az információ ezeken az adathordozókon mágneses indukció segítségével rögzítődik. Szükség esetén letörölhető és új adat írható fel. Mikro- számítógépes környezetben legtöbben a mágnesszalagot használják. Ez tulaj­donképpen egy közönséges háztartási kazettás magnetofon, normál audio ka­zettával (pl. X SPECTRUM). A Commo­dore típusú gépek is hasonló magot használnak, kevés módosítással. Az adatok hangfrekvenciás jelként kerül­nek a szalagra, amit meg is hallhatunk ha normál magnón lejátsszuk a kazettát. Modernebb, gyorsabb, biztonságosabb egység a mágneslemez (floppy disc). Az információ rögzítése teljesen hason­ló mint a szalagnál leírtak. Az adatok egy speciálisan kiképzett lemezre kerülnek. Az adatállományok szervezettsége, el­helyezkedése viszont más. A lemezen van egy tartalomjegyzék, ahová bejegy­zésre kerülnek egy-egy adathalmaz tá­rolására jellemző fontos információk. Ezek segítségével az egység sokkal gyorsabban megtalálja a kívánt progra­mot. Az ilyen háttértároló perifériák táro­ló kapacitása tulajdonképpen végtelen, mert ha megtelik egy szalag, vagy lemez, újat az egységbe téve további szabad hely áll rendelkezésre programjaink, adataink mentésére, tárolására. A most megismeri perifériatípusok természetesen önmagukban nem tud­nak a számítógéppel együttműködni. Szükséges ezek vezérlése megfelelő áramkörök segítségével, valamint a szá­mítógép operációs rendszerében talál­ható rendszerprogramok megléte. Sorozatunk eddigi részei segítséget nyújtottak abban, hogy egy általánosan használható mikroszámítógép felépíté­sét és működését megismerjük alapfo­kon. A további részekben adott géptípusról ejtünk több szót.

Next

/
Thumbnails
Contents