Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-24 / 303. szám
12 KÉPÚJSÁG r 1987. december 24. ŐSl^l Képes technikatörténet A kerék Hol találhatók korunk óriási technikai fejlődésének kezdetei? Erre a kérdésre a technikatörténet azt feleli, hogy a mai űrrakétához hasonló, forradalmi fejlődést a kerék feltalálása jelentette. Azonban feltalálójának neve, vagy akár a nemzetisége is örökre rejtve maradt. Csak az ismert, hogy a legrégibb ránkmaradt, fából készült és a képünkön ábrázolt kocsikereket a mezopotámiai Ur város romjai közt végzett ásatások során találták meg. Ezt a rendkívül érdekes, kb. 6000 éves, az időszámításunk előtti 4. évezredből származó leletet a milánói múzeumban őrzik. Érdekes, hogy a kerék első és így a legrégibb művészi ábrázolása is az Ur városából származik: a kőből készült dombormű egy babilóniai katonát ábráAz első kerék. Fotó: Museo Nazio- nale della Scienza e Tecnica „Leonardo da Vinci”. zol harci kocsijával, melyen világosan kivehető a keréknek a milánói múzeumban őrzött eredetijével való hasonlósága. K. A. Terjeszkedő dúvadunk, a vaddisznó Századunk első felében a vaddisznó leginkább hegyvidékeink zárt és összefüggő erdőségeinek a lakója volt. Állandó állománya élt a Bakonyban, a Mecsekben, a Vértesben és a Pilisben, északkeleten pedig a Börzsönyben, a Cserhátban, a Mátrában és a Bükkben. Kis számban megtalálhattuk még Gödöllő környékén és a Tolna-Baranya megyei ártéri füzesekben, nádasokban, ingoványokban is. A tolnai, somogyi és zalai erdőségekben viszont csak odatévedt „vendégként” akadt elvétve egy-egy példány. A Dunántúl sík, ritkán erdősült vidékein, a Mezőföldön, a Kisalföldön hírét sem ismerték éppúgy, mint a Duna-Tisza közén és a Nagyalföldön. Magyarországnak jószerint egytized részét sem lakta akkoriban a vaddisznó. A háborús évek rendezetlen vadászati viszonyai más vadfajaink létszámában igen nagy pusztulást hoztak, állományukat csak az utóbbi 20-25 esztendőben emelte vadgazdálkodásunk a korábbinál is magasabb szintre. Vaddisznóállományunk azonban kivétel volt: háborús veszteségeit nemcsak minden segítség nélkül kiheverte, hanem hirtelen oly nagymérvű szaporodásnak és terjeszkedésnek indult, hogy ma már az okoz gondot, mit tehetünk ellene? Mert a vaddisznó az erdőben ugyan hasznot hajt a pondrók, a lárvák kitúrásával és összeszedésével, s túrásaival még a talajt is lazítja, ám ha tanyája közelében mezőgazdasági földeket talál, nagy pusztítást végez: a mezőgazdaságra a vaddisznó a legkárosabb vadfajunk. A búza- és a zabföldeket aratás előtt, a krumpliföldeket a vetés után, a kukoricát pedig legfőképp teljes érése idején keresi fel nagy előszeretettel. Miként háziállataink között a házisertés, vadfajaink között a vaddisznó a legszaporább - ebben szinte még a mezei nyulat is felülmúlja. Mert a mezei nyúl évente ugyan 3-4-szer is fiadzik, összesen 8-12 fiat, de azokra annyi veszedelem leselkedik, hogy jó, ha közülük 2-3 megmarad. Ám a vaddisznó - a házisertéshez hasonlóan - 18-20 heti vemhesség után évente egyszer ellik, átlagban 3-5 malacot, de a szaporulatot alig fenyegeti veszély. A gyors szaporodás miatt hamar „túlnépesedtek” vaddisznóink eredeti élőhelyei - s ekkor megkezdték tejreszkedésüket. Persze a vaddisznó is, mint minden állat- és növényfaj, csak olyan vidékeket hódíthat meg, ahol megvannak a számára szükség élet- körülmények. Ezt is akaratlanul teremtettük meg vaddisznóinknak: az utóbbi 30 esztendőben megnövekedett hazánkban az erdős területek aránya. Ez idő alatt több mint félmillió hektár területet erdősítettünk. Ez azt jelenti, hogy a vaddisznó élőhelye kb. egyenegyedével bővült; s mivel ezek az erdők fejlődésüknek viszonylag korai szakaszában vannak, a vaddisznók számára a legalkalmasabb sűrűségeket nyújtják. A tözsfejlődés során az egyes állatoknak érdekes, sokszor megmagyarázhatatlan szokásaik alakultak ki, amelyet viselkedésnek, magatartásnak nevezünk. Noha az állatok viselkedésének a megfigyelése már ősidők óta folyik, a viselkedés tudományos magyarázatára való törekvés az elmúlt néhány évtizedben fejlődött ki. Az ezzel foglalkozó tudományágat etológiának nevezzük. Ilyen magatartásbeli érdekesség például egyes halak furcsa ásása, ezek közül is külön figyelmet érdemel a tüskéspi- kó nevű halfaj esete. Atüskéspikó hímjének négyfokozatú ásása alakult ki. A legalacsonyabb intenzitású ásás esetén a hím mintegy 35 fokos szögben orrával a homokba, az aljzatba csapódik, azt csak turkálja, majd továbbúszik, s e műveletet másutt újrakezdi. A második fokozatban úszás közben megáll, majd kb. 60 fokos szögben orrát a homokba dugja, szájába homokot szív be, de azt ott helyben ki is fújja. A harmadik fokozatban szinte függőleges helyzetben lebeg a vízben, intenzíven szívja be szájába a homokot, s azt kissé odébb fújja ki. Ez a művelet lassú szabályos ásásba megy át (negyedik fokozat), ekkor el is szállítja az ásás helyéről a homokot, s azt 10-20 cm-re távolabb fújja ki a szájából. A folyamatos ásás csak az egymást követő fokozatok után alakul ki, s ha ebben a „menetrendben” valami megzavarja a hímet, minden esetben elölről kezdi a Ásó halak munkát. A tüskéspikó fészeképítését megelőző ásás komplex folyamat, amely az állat párzás előtti harci kedvét vezeti le. A fészek helyének kiválasztásával az állat sokat elárul szándékáról. A közeli nőstény hatására a hím gondosabb a fészek helyének megválasztásában. A tüskéspikó párzási magatartásának első fázisa a fészeképítés. Az állat szabályos homoktölcsért ás, amelynek anyagát távolabbra elhordja. Ezután különféle növényi anyagokból készíti el magát a fészket, cső alakúra formázza, és minden betolakodótól elszántan védelmezi. A fészek anyagának összehordását az állat rendkívül szaporán végzi, s munkájának ebben a szakaszában a hím nem lát, nem hall. A párzási aktus aktivizálódását az elkészült fészek képe indíthatja be, mert ezt követően az állat minden figyelmével a nőstény felé fordul. Tinbergen - az állatok viselkedésével foglalkozó Nobel-dí- jas tudós - a hím és a nőstény tüskéspikó szaporodási viselkedését mint sorrendileg kötött mozgássorozatokat irta le, melyeknél a társ adott viselkedése ingerként szerepel. A fészekbe becsalogatott nőstény pe- tézés után eltávozik, a hím pedig megtermékenyíti a petéket, majd gondozza. Légyszemobjektív A mai szuperszéles látószögű objektí- vek halszem perspektívája, melyeknek rendkívül rövid a gyújtótávolságuk, a szakértők jóslata szerint hamarosan fotográfiai geggé fognak degradálódni, amikor - belátható időn belül - a „légy- szemobjektívek” valódi panorámaképet fognak szolgáltatni torzítás nélkül 180 fok körüli vagy még nagyobb látószöggel. A most elképzelt „légyszemobjektí- vek” valójában egy rovarszem első sikerült másolatai, Duncan Moore amerikai fizikus, a rochesteri egyetem optikai intézetének oktatója fejlesztette ki. Moore ezzel egy régi álmot valósit meg; amióta ugyanis elkezdték a lencséket kombinálni, mindig megpróbálták lemásolni a rovarszemet. Bunda- Szívesen eladnék egy bundát.- És van rá vevőd?- Van.- Akkor add el.- De honnan vegyem a bundát? VÍZSZINTES: 1. Üstökös. 6. Olasz és magyar autók betűjelzése. 11. Radnóti Miklós címben szereplő verséből idézünk egy strófát, az első sor (Zárt betű R.) 14. Péterke. 16. Egyforma betűk. 17. Lengyel folyó. 18. Sérülés. 20. Tánczenekar. 21. A versidézet második sora (Zárt betű: E.) 23. A nátrium vegyjele. 24. Erdély határai! 25. Szovjet gépkocsik betűjele. 26. Literátorok. 27. Fényes Szabolcs operettje. 29. Brazil és portugál pénzegység volt. 31. Személyes névmás. 32. Hosszasan mereszti a szemét. 33. Szalmából, vagy kenderből csavart kötél. 35. Saját kezűleg rövidítése. 36. Árut elraktároz. 37. Kettős betű, égtáj rövidítése. 38. Ennyi köbcentiméter van egy köbméterben. 40. Feltár. 42. Tanulság. 45. Egy Londonban. 46. Kicsinyítő képző. 47. Juniorok. 48. Nehéz, mint... 50. így már érthető! 52. Afrikai köztársaság, fővárosa: N’Djemena. 53. A két..., Jókai regénye. 55. Lét. 57. Igeképző. 60. ... Derek, filmsztár. 61. Székesegyház. 63. Nyíregyházához csatolt község. 64. Egyforma római számok. 65. Lassú ... partot mos! 69. Férfinév. 70. Borsod megyei kö zség. 71. Tragikus. FÜGGŐLEGES: 1. Német csillagász és matematikus (Johannes, 1571-1630). 2. Fénytelen. 3. Éjszakai. 4. Félig téli! 5. Kiindulópont, névelővel. 6. Szintén. 7. Nagy étkű személy tréfás jelzője. 8. „Ördög bújjék az uradba, / Te pedig... a pokolba” (Petőfi). 9. Gally. 10. Belga folyó. 12.... fan tutte, Mozart opera. 13. Irodalomtörténész, utóneve kezdőbetűjével (1872-1954). 15. A versidézet harmadik sora (Zárt betű: Cs.) 19. Az ég istene a föníciaiaknál. 21. Augusztus eleje! 22. Folytonosan tartó. 25. A versidézet befejező sora (Zárt betű: E.) 28. Hsziamen kínai kikötőváros névváltozata. 30. Kiút egynemű betűi. 32. Óceánokban élő óriás emlősállat. 34. Főleg tógazdaságokban használatos háló. 35. Üres sor! 36. Becézett idegen férfinév. 39. Egyes! 41. Adósság. 43. A Baskír ASZSZK főváÚjdonságok a méhek életéről A méhek „nyelvének”, „nyelvi érintkezésének” egyik legfontosabb eszköze az a „tánc”, amellyel társaikkal a tápláléklelőhely irányát, a kaptártól való távolságát, s a táplálék mennyiségét és minőségét közük. Persze a sötét kaptárban a „tánc" útján való közlés aligha egyértelmű. A vürzbur- gi egyetem kutatói megállapították, hogy a néma méhek „táncát” társai figyelmen kívül hagyják. De ha ez a „tánc” hangjelzéssel társul, ez nyomban arra készteti őket, hogy kövessék a felderítöt. E hangnak a frekvenciája mintegy 280 hertz. A felderítőkkel együtt kirajzó méhek sem maradnak némák. Időnként mintegy 320 hertzes hangokat hallatnak. így kérnek nektárt a „táncoló” méhtől. Ez a nektár azonban számukra nemcsak táplálék, hanem arról is tájékoztatja őket, hogy a megjelölt úton milyen virágport találnak. A „kéregető” méhek levegő közvetítette hangjai alig különböznek a „táncoló” méhek hangjától, s az nem is veszi figyelembe azokat. Csak akkor áll meg, és ad kóstolót nekik a nektárból, ha az a lép, amelyen táncol, a „kéregetők” hangjától megrezeg. Az emberi fül mindkét méhhangot érzékeli: 30 centiméteres távolságból a „táncoló" méh hangjait éppenhogy, a „koldulókéit” azonban tisztán hallja, mert a rezgő lép erősebb hangsugárzó, mint egymagában a méh. rosa a Szovjetunióban. 44. A bőriparban használatos maró anyag. 48. A tolvajnyelv eredeti francia szóval. 49. Azonos a vízszintes 45. számú sorral. 51. ...Ahram, egyiptomi sajtóorgánum. 52. Poéma del...; a legszebb spanyol nemzeti eposz. 53. Ilyen jegyet oda-visszautazáskor veszünk. 54. Kínáló egynemű betűi. 56. Ez a hal békaporonty. 58. Noé idegen alakja. 59. Bicskát élesít. 62. Az anya idegen beceneve. 65. Magot juttat a megmunkált földbe. 66. Pályaudvari rövidítés. 67. Asz- szonynév végződése. 69. Ellenben. Megfejtésként beküldendők a vízszinA bevásárló- központok versenye A legmagasabb felhőkarcolók versenye után - ebben a versenyben jelenleg a chicagói Sears Tower vezet - Észak-Amerikában kitört a harc a világ legnagyobb bevásárló- központjának címéért. Az élen jelenleg a kanadai Alberta tartományi, edmontoni bevásárlóközpont áll. A bevásárlóközpont kiépítésének most befejezett harmadik szakasza után 800 üzletből (közöttük 11 áruházból), valamint 100 kocsmából és vendéglőből áll, és ezzel kétszer akkora, mint a dél-kaliforniai Del Amo komplexum, Észak-Amerika második legnagyobb üzletközpontja. A kanadaiak azonban nem sokáig örülhetnek első helyüknek, mert a rangsor rövidesen megváltozik. A Ghermezian testvérek, akik az edmontoni központot építették, azt tervezik, hogy Minneapolis/St. Paul közelében felépítik a Föld legnagyobb bevásárló-paradicsomát - legalább ezer üzlettel. tes 11., 21., a függőleges 15. és a 25. számú sorok a Tolna Megyei Népújság szerkesztőségének címére: 7101 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf.: 71. Beküldési határidő: január 1. A borítékra, levelezőlapra kérjük írják rá, Rejtvény! Az 50. heti A közelítő tél című rejtvényünk helyes megfejtése: A csermely violás völgye nem illatoz Hajnalban deret hint az égi kék A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Pápai Lajos, 7200 Dombóvár, I. utca 33/Ó., Laszk Györgyné, 7064 Gyönk, Ifjúsági Itp. 35., Birkás Istvánná, 7144 Decs, 48-as u. 12., Kovács Józsefné, 7090 Tamási, Széchenyi u. 14., ifj. Laczkó Ernő, 7100 Szekszárd, Csokonai u. 13. Téli napsütés
