Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-18 / 298. szám

1987. december 18. Képújság 5 4 SZABADIDŐ 4 Kulturális ajánlatok Párizsi „Mindazok számára, akik áldoznak a báj, a fény, a pompa, és a szépség oltárán, Párizs volt, marad is és lesz az egyedül üd­vözítő zarándokhely. Párizs ma talán még inkább, mint valaha, a nők jegyében áll” - Irta a századelőn egy újságíró a francia divat hódításai nyomán, az 1900-as Párizsi Világkiállítás alkal­mából. Mert a Budapest kiállítóteremben látható Divatok és csodák című tárlat ugyan az 1905-ös évektől tárgyalja témáját, de a pá­rizsi Haute Couture nagy seregszemléje ott, akkor a Párizsi Vi­lágkiállításon ámította el Európát. A Haute Couture alapítója az angol Charles Frederick Worth, aki szerényen, nyelvtudás nélkül érkezett 1845-ben Párizsba. S tizenöt évvel később a divat koronázatlan királya, Metternich hercegnő, Eugénia császárnő szállítója. Nála léptek fel az első manekenek. Az idős Worth ugyan már meghalt a századforduló előtt, de fiai is óriási sikerrel vitték tovább az üzletet. A Budapest Galéria és a Francia Intézet közös szervezésé­ben nyitott kiállítást Paul Poiret divatszalonjától vezeti végig a nézőt a divat történelmén. Paul Poiret, akit a királynők királyá­nak tituláltak - az orosz balett párizsi vendégszerepléséből merített ihletet az egzotikus, keleti öltözködés meghonosításá­ra. Japán kimonóujjakat tervezett, élénk színeket alkalmazott. (Az igazsághoz tartozik, Poiret felett a húszas években úgy el­járt az idő, hogy 1927-ben már be kellett zárnia divathá­zát.) A háború után a ma már legendás Coco Chanel uralta a tere­pet. Az öltözködés eleganciáját egyszerűséggel párosította. A nevét viselő Chanel-kosztüm máig sikeres darabja a női ru­határnak. Vallotta, hogy ami nem terjed el a legszélesebb körben, az nem is divat. Ezért lépett ki a Haute Couture varázs­köréből, s dolgozott a konfekcióiparnak. divatok A harmincas években szabászati újdonságaival hódító spa­nyol Cristobal Balenciaga befolyásolja Balmain, Givenchy, Ungaro kollekcióját. A második világháború borzalmai után Cristian Dior újra felfedezte a divat fő feladatát, azt, hogy „szépítse és ékesítse a nőket”. 1947-es tavaszi kollekciójának bemutatása a francia divat történetének sorsfordító eseménye. Dior Christian kreá­cióját az amerikaiak „new look”-nak nevezték. A hosszabb szoknya reakció a szegénységre. Erről Dior így írt: „Mögöttünk volt a háború, az egyenruhák korszaka, szolgálatot teljesítő nők bokszoló vállakkal. Ezért virágszerű nőket rajzoltam, lágy vonalú váltakat, gömbölyű mellvonalat, liánkarcsú derekakat és virágkehely módjára bővülő szoknyákat.” Klasszikus és vakmerő jelzővel illetik a mindig változtatni tudó Yves Saint Laurent alkotásait. A hatvanas években a világűr meghódítására futurista víziók, fantasztikus öltözékek kreálására ihleti a tervezőket, André Courreges-t és Paco Ra- bane-t. Azután egymást követik a különféle vonalak, az A, a H, az Y. Majd visszatér a divat a jelenhez és a folklórhoz. Régi ko­rokat és 20-30 éves divatokat vesznek elő. A szoknya hol rö­vid, hol hosszú, a váll hol eltűnik, hol aránytalanul széles lesz, a derékvonal, a mell és a csípő között ingadozik. Egészen a nap­jainkban elfogadott divatig, amikor is mindenki maga alakítja, választja ki az alakjának, egyéniségének, pénztárcájának megfelelőt. A ruhák, divatrajzok, fotók, híres bemutatók fényképei egy- től-egyig Párizsból érkeztek, az Union Francaise des Arts du Costume, a Musée des Arts Décoratifs, a Musée de la Chaus- sure de Romane és az egyes divattervező cégek kollekciójá­ból, s június 15-ig maradnak Budapesten. KÁDÁR MÁRTA SZEKSZÁRD A Babits művelődési központ színház- termében december 21-én, hétfőn 19 órakor József Attila-bérlettel láthatják Szép Ernő: Lila akác című szerelmi his­tóriáját a Veszprémi Petőfi Színház mű­vészeinek előadásában. A Teátrum Galériában december 28- ig plakátkiállítás látható Képek a nagyvi­lágból címmel. A kiállitóteremben Ko­vács Ferenc festőművész kiállítását néz­hetik meg az érdeklődők január 3-ig. A Játszó felnőtt programja 19-én, szombaton 10.30 és 11.30-kor karácso­nyi asztali díszek készítése lesz, otthon­ról hozott anyagokból. A Mészöv klubtermében Lippai Ta­más festőművész kiállítását láthatjuk december 22-ig naponta 10-től 16 óráig. Művészetek Háza A Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei és Szekszárd Városi Szervezete, a Szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola és a Szekszárdi Művészetek Háza rendezé­sében december 18-án, pénteken este 19.30-kor karácsonyi koncertre kerül sor, melynek bevételét jótékonysági cél­ra ajánlják fel. Műsoron Gastoldi: Két madrigál című darabja szerepel, a Szekszárdi Tanító­képző Főiskola kamara énekegyüttese előadásában. Részlet hangzik el Németh Judit elő­adásában Saint-Exupéry: A kis herceg című darabjából. Takátsy Boglárka fh. előadásában hallgathatják Chopin: Cisz-moll noktürnjét. Falussy Mária (kla­rinét), Dobai Tamás (zongora) és Szup- rics Edit (ének) műsorán Schubert: Pásztor a sziklán című műve szerepel. Babits Mihály: Örökségem című versét Farkas Beáta mondja el. Lányi Péter zongorán játssza Wagner-Liszt: Dal az esthajnalcsillaghoz című müvet. Áprily Lajos: Hulló hóban című versét Kiss János adja elő. A Művészetek Háza Au- gusz Antal Kamaraegyüttese előadásá­ban hallgathatják Bach: 202. (mennyeg- zői) kantátáját. A kamaraegyütes tagjai, akik e művet játsszák D. Kugler Zsuzsa csembalón, Dobai Tamás fuvolán, Már­tonka Tünde gordonkán, Szuprics Edit énekel. A műsort Petter Mária vezeti. Bonyhádon 20-án, Pakson 21-én, míg 22-én, kedden Szekszárdon, a Művé­szetek Házában 19.30-as kezdéssel ke­rül sor Bach: Karácsonyi oratóriumára. Előadja: a Szekszárdi Városi Kamaraze­nekar, melynek művészeti vezetője Föl- desi Lajos, és a Szekszárdi Szövetkezeti Madrigálkórus. Vezényel: Jobbágy Va- lér Munkásotthon és Könyvtár Eszperantó nyelvű előadás lesz a munkásotthonban december 19-én 9 órakor Svédországi útiélmények cím­mel. Az előadó: dr. Jáki Imre lesz. BONYHÁD A Vörösmarty művelődési központ kiállítótermében december 27-ig tekint­hetik meg Czakó Zsolt képzőművész fotókiállítását. Írjátok » be az alább felsorolt ne­veket az ábra vízszintes soraiba úgy, hogy a körök- r £' kel megjelölt átlóba kerülő betűk, felülről le­felé olvasva egy világhírű francia természettudós - a védőoltás kidolgozója - nevét adják eredményül. ERAZMUS, GERTRÚD, NORBERT, ORSOLYA, PONGRÁC, SAROLTA, TI­VADAR. (sva-vall ‘snwzvus luaadON ‘anuiuao ‘VAIOSUO ‘VUOÜVS ‘OVUDNOd) jnatsed '.s?ife*6a|fl Természettudós A könyv válaszol Kérdéseink bizonyára kíváncsivá tesznek. Annál is inkább, mert nem kapsz rájuk választ, hanem csak könyv­címeket. Szeretnénk rábeszélni: érde­mes elolvasni ezeket a könyveket. *- Két tízéves gyerek: Ani és Kiril egy­mástól függetlenül határozta el, hogy vi­lággá megy. De végül is Aniék házának padlásán kötöttek ki. Vajon mi késztet­hette a két gyereket, hogy félelmüket le­győzve, ilyen elhatározásra szánják ma­gukat? Dimitar Koruoziev: Padláskaland. (A Móra Kiadó gondozásában jelent meg, 10-14 évesek számára.) *- Mi a különbség a tündérrózsa, a bé­kalencse és az úszóhinár között? Tuba Zoltán: Vízinövények (Móra - Búvár zsebkönyv sorozat.) *- Vajon mi az a Luby sült és hogyan kell elkészíteni? Zilahy Ágnes: Valódi magyar sza­kácskönyv. (Régi idők szakácskönyve, kiadta a Minerva.) *- Ki a világ legvisszataszítóbb gazem­bere? Charles Dickens: Copperfield Dávid. (A Móra kiadása) *- A magyar koronának kalandos múltja van. Melyik uralkodónak miért volt szüksége a koronára? Miként tör­téntek meg a korona kalandjai? Miért lopták el? Hogyan rejtették el? Hogyan találták meg? Pintér József: A korona kalandjai. (A Móra Kiadó kiadványa tizenévesek szá­mára.) jjj- Miért nem kedvelik az emberek a denevért és a kuvik baglyot? Schmidt Egon: Nemszeretem állatok. (A Natura kiadványa fiatal és felnőtt ál­latbarátoknak.) Weöres Sándor: Női a dér, álom jár Női a dér, álom jár, hó kering a fák közt. Karácsonynak ünnepe lépeget a fák közt. Én is ládd, én is, ládd, hóban lépegetnék, ha a jeges táj fölött karácsony lehetnék. Hó fölött, ég alatt nagy könyvből dalolnék fehér ingben, mezítláb, ha karácsony volnék. Viasz-szín, kén-sárga mennybolt alatt járnék, körülvenne kék-eres halvány téli árnyék. Kis ágat öntöznék fönn a messze holdban. Fagyott cinkék helyébe lefeküdnék holtan. Csak sírnék, csak rínék, ha karácsony volnék, vagy legalább utolsó fia-lánya volnék. 5. A RAM memória Sorozatunk jelen részében az írható­olvasható memóriákkal (RAM) ismertet­jük meg a kedves érdeklődőket. A mikroszámítógépekben a procesz- szor után a RAM-ok a legtöbb munkát végző elemek. Elsődleges feladatuk a felhasználói programok és a hozzájuk tartozó adatok, valamint az egész rend­szer számára szükséges, állandóan vál­tozó jellemzők (képernyő tart.) tárolása. Ez utóbbit rendszerváltozóknak hívjuk és tartalma, bekapcsolás után másoló- dik be a már ismert fix értéktároló ROM- okból. Működésük hasonló a csak olvasható memóriákéhoz, tehát a sok tárolócella közül a cimbemeneteken keresztül tu­dunk választani és az itt tárolt adat az adatvonalakon kerül ki a memóriából. Az alapvető különbség az, hogy ezek a RAM IC-k rendelkeznek egy irást-olva- sást vezérlő bemenettel. Ha az írásve­zérlő jel aktív, akkor a számítógép adat­vonalain lévő információ beiródik egy ki­választott (megcímzett) tárolórekeszbe. Természetesen az addig ott őrzött adat felülíródik, vagyis elvész. Az olvasásmű­velet folyamata teljesen hasonló a ROM­nál megismertekkel. A RAM memória szervezése elég változatos. Szervezé­sen az egy memóriacellába tárolható bi­tek számát értjük. Eszerint a 8,4 és 1 bi­tes szervezés a legelterjedtebb. Felépítés és működés szerint kétféle típus használatos általában: 1, SRAM - Statikus RAM. Ezekben az áramkörökben, egy kis lapkára integrált sok-sok tranzisztor őrzi a beírt informá­ciót. Ez a típus a továbbiakban minden beavatkozás nélkül megtartja tartalmát. Hátránya, hogy viszonylag kicsi a tároló kapacitása (256x1 bit -16Kx8 bit), vala­mint hosszú az adat elérési ideje. (Eléré­si idő — a cím megadása után mennyi idő múlva olvasható ki az adat. Itt kb. 250-400 usec). 2, DRAM - Dinamikus RAM. A tárolás alapelemei ez esetben miniatűr konden­zátorok. Egy adott méretű IC lapkán ezekből a kondenzátorokból jóval töb­bet el lehet helyezni, mint tranzisztorok­ból, így e típus kapacitása jóval nagyobb (4Kx1 bit - 1 Mega x 1 bit). Az elérési idő is csökken kb. 120-250 usec-ra. E sok jó tulajdonságnak azonban ára is van. A DRAM-ban levő kis kondenzátorok na­gyon hamar „kisülnek”, ezért állandóan frissíteni kell a bennük levő tartalmat, ellenkező esetben „elfelejtik” azokat. Ez a frissítés egy egyszerű olvasással elér­hető, de ezt a műveletet másodpercen­ként sok százszor el kell végezni. Emiatt a DRAM-ok bonyolultabb vezérlést kö­vetelnek. Néhány mikroprocesszor tí­pus (pl. Z80) képes automatikusan előállítani ’ezt a vezérlést, de pár külső elem segítségével is megoldható a probléma. így a nagy tárolókapacitás és a nagyobb sebesség érdekében ezeket a memóriákat használják leginkább. Fontos és alapvető különbség ROM és RAM között, hogy ez utóbbiak a tápfe­szültség kikapcsolása után elvesztik (el­felejtik) tartalmukat. Újbóli bekapcsoláskor pedig vélet­lenszerű adatokkal töltődnek fel. Ezért az operációs rendszer feladata, hogy in­duláskor a meghatározott rekeszeket adott tartalommal feltöltse, valamint a többi, még nem használt memóriacellát kinullázza. Ezek után érthető, hogy egy feszült­ségkimaradás után miért „bolondul meg” számítógépünk. Könyvek a lakásban Az utóbbi évek különböző felmérései, megfigyelései szerint megcsappant a keresőkorú felnőttek, a gyerekek olvasási kedve. Ebben nyilván közrejátszik a nagyobb elfoglaltság, a te­levízió, és nem utolsó sorban a könyvek folyamatos drágulása. Jóllehet, kevesebb szempár „eszi” a betűt, a könyvnek, mint tárgynak megnőtt a becsülete. A korábban volt szokásokkal el­lentétben rangos ajándékká lépett elő. A csökkenő olvasás és a könyv rangjának emelkedése kö­zepette, ha lassan is, de valamiképp mégis csak gyarapszik sok család könyvállománya. Egyet-egyet megvesznek, haza­visznek, elolvassák vagy félreteszik, és az idők folyamán a kötetekből kupac keletkezik. Valahol helyet kellene csinálni nekik. Különösen azok vannak gondban a könyvek hova tevé­sével, akik a szülői házban könyvvel nemigen találkoztak, nincs előttük példa a könyvek elhelyezésére. Ha nem ők váltak könyvolvasóvá, hanem hozzátartozójuk hordja haza a véko- nyabb-vastagabb köteteket, akkor egymásra fektetve teszege­tik egyik helyről a másikra a sok „porfogót”, s nem szívesen szorítanak helyet annak a szem előtt levő polcon. Sokan vannak olyanok is, akik ugyan hébe-hóba olvasnak, de a könyvet mégsem a tartalmáért, hanem a sorba rakott lát­ványért, „dekoratív lakberendezési tárgyként” kedvelik, és hogy megóvják a portól, a porladástól, a szekrény vagy polc üvege mögé rakják; A bútortervezők, a bútorgyárak egy-két évtizede már tudo- domásul veszik, hogy a kisebb-nagyobb könyvtárak méltó elhelyezésének lehetőségéről elsősorban nekik kell gondos­kodniuk. A gyűjteményekre gondolva készülnek az egymásra állítható, egymáshoz illeszkedő, a mennyezetig magasítható polcok. A kisebb -100-200 kötetes gyűjtemények tárolásának céljára a szekrényfalban képeztek ki helyet. Ha a könyvmeny- nyiség a polc hosszát nem tölti ki, akkor - nem a szín, hanem tartalom szerint összeillő - kötetek csoportja közé egy-egy dísztárgy kerülhet vele egy vonalban, a könyveket nem háttér­be szorítva. A könyvnek a porosodás, a sárgulás a sorsa. Emiatt vétek volna szekrény aljába láthatatlan helyre, vagy üveg mögé dugni. A könyvállományra mindeki büszke lehet, még akkor is, ha az „salátássá” vált, a lapok széle foszlott. A gondos háziasz- szonynak sem kell a könyveket minduntalan törülgetnie. Egyébként a könyvportalanításnak máig a legcélszerűbb mód­ja 8-10 kötet kötegben való kiemelése, és nyitott ablaknál egy­máshoz veregetése. A gyarapodó könyvtárat érdemes tartama szerint csoporto­sítani, az áttekinthetőség érdekében jelzőkartonnal elkülöníte­ni, netán katalógusba venni, és kölcsönadás esetén felírni, hogy az adott könyv kihez került. Könyvet kidobni - még ha használt tankönyv is az -, vétek. Sosem lehet tudni, mikor )N < SZABADIDŐ ❖ ____________________________ e lárulván ezzel, hogy könyveiket el­sősorban „dísznek” tekintik. lesz rá szükség megint. Ez a szellemi táplálék - ha ízlett, ha nem - dísze a lakásnak, dicsérője fogyasztójának. Ny. Á.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents