Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-17 / 297. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LARJA MA . 1987. december 17. CSÜTÖRTÖK Szembenéző XXXVII. évfolyam, 297. szám (5. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka Szervezeti és személyi változások - A jövő évi költségvetés Szerdán 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka. A képviselők élve az ügyrend adta lehetőséggel - 7 ellenszavazattal - úgy döntöttek, hogy zárt ülésen tárgyalják meg a Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatot. A kormányzati munka korszerűsítésének folyamatába illeszkedő szervezeti változásokat Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke indokolta meg előadói beszédében. Az Ország- gyűlés ugyancsak zárt ülésen döntött személyi kérdésekben. Grósz Károly beszéde Grósz Károly elöljáróban tájékoztatást adott a kormány munkaprogramjának fogadtatásáról, a végrehajtás továbbiakban várható politikai környezetéről és arról, hogy mit tett a kormány az őszi ülésszak óta a megvalósításhoz szükséges hazai és nemzetközi feltételek megteremtése érdekében.- A parlamenti ülésszak széles nyilvánosságot kapott és nagy érdeklődést váltott ki. A nyilvánosság és az érdeklődés találkozása következtében a közvéleményben, az érdekelt állampolgárok legszélesebb köreiben a korábbinál reálisabbá és egységesebbé vált a kép az ország helyzetéről, az előttünk álló újszerű feladatokról, a népünket, jövőnket ezekben az években érintő és meghatározó sorskérdésekről. Ezt nagy politikai értéknek tekintjük. A munkaprogram fogadtatását tekintve a kép - ahogyan ez várható volt - erősen differenciált. Nagyon lényegesnek tartjuk, hogy az állampolgárok, a közösségek józan, tárgyilagos helyzetértékelése és támogató tenniakarása dominál benne. Különösen fontos, hogy a termelő vállalatok jelentős részénél olyan szemlélet és gyakorlat van felerősödőben, amely nem a mozgástér vélt és valós korlátáit leltározza nagy szorgalommal, hanem a lehetséges cselekvés módozatait kutatja. Csakis ez a magatartás az előremutató. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy az előbbiekkel ellentétes jelenségekkel is lehet találkozni. A kezdeti bizakodás mintha csökkent volna. Vannak, akik még mindig csak a fenntartásaikat tudják megfogalmazni. Egyesek továbbra is a kivárás pozíciójában húzódnak meg. Mások mindmáig nem voltak képesek elmozdulni a „kik a felelősek” kérdéstől, nem véve tudomást arról, hogy ezzel valójában nem jutunk előre. A kibontakozást illetően a „mi a biztosíték” kérdését ismételgetik kitartóan. Sajnálatos tény - s ez politikai munkánk gyengeségét is tükrözi -, hogy sokan nem értik és különösebben nem is érdeklődnek az iránt, amit a kormány munkaprogramja tartalmaz. Közülük kerülnek ki azok, akiket tájékozatlanságuk nem tart vissza magabiztos nyilatkozatoktól. Az sem ért bennünket váratlanul, hogy a nehézségek növekedése nagyobb aktivitásra bátorítja az ellenséges és ellenzéki elemeket. Itt is szeretném hangsúlyozni, hogy a kormány a jövőben is párbeszédre törekszik mindenkivel, aki bár tőlünk eltérő módon, de a szocialista kibontakozás érdekében keresi a megoldási lehetőségeket. De nem vagyunk hajlandók tárgyalni azokkal, akik tudatosan ártó szándékkal, ellenséges platformról igyekeznek diszkreditálni céljainkat s a megvalósításra irányuló erőfeszítéseket. Mindezek a jelenségek nem hanyagol- hatók el, de természetesen nem kérdőjelezhetik meg azt a sok irányból érezhető támogatást, amely a kormánynak erőt és biztonságot ad a munkához. Társadalmunkban megvan és erősödik az akarat a közösen elhatározott célok megvalósítására és azok vannak döntő többségben, akik azt keresik, hogyan lehet a szocializmus jobb, hatékonyabban működö gyakorlatát kialakítani hazánkban. Ugyanakkor tisztában vagyunk vele, hogy a jövőben a kormányprogram fogadtatásának ez az alapjaiban egyetértő támogatása tovább fog differenciálódni. Ahogy egyre határozottabb lépésekkel fogunk előrehaladni az általános elvek konkrét megvalósításában, egyre inkább megoszlanak majd a vélemények, éleződnek a viták is. A célok megvalósítására irányuló döntéseink nem egyszer érdekeket fognak sérteni, illúziókat fognak eloszlatni. Mégsem választhatunk más utat. Az Országgyűlés őszi ülésszaka óta végzett kormányzati munka középpontjában - érthető módon - a gazdasági feladatok álltak. A kormány által hozott döntések jelentős részét teszik ki azok az intézkedések, amelyek az új adórendszerről szóló törvények végrehajtását szolgálják. A Minisztertanács áttekintette a kétszintű bankrendszer működésének tapasztaltait, s javaslatokat fogadott el a negatív tendenciák kiszűrése és a kedvezőbb folyamatok szélesebb körű elterjesztése érdekében. Javaslatot tett a Minisztertanács az Elnöki Tanácsnak a kötvénykonstrukció továbbfeljesztésére, illetőleg a versenytárgyalásról szóló törvényerejű rendelet megalkotására. Megfelelő jogszabályok születtek az úgynevezett bérbruttósítás elvégezésére. Az 1988. évi népgazdasági terv és költségvetési javaslat, valamint a gazdasági szabályozók kialakítása során arra törekedtünk, hogy - a munkaprogramban meghatározott céloknak megfelelően - fizetőképességünk megőrzését segítsük elő, s ezzel összhangban biztosítsuk a költségvetés egyensúlyát. Ezért is fontos, hogy sikerült lehetőséget találni védelmi kiadásaink mérséklésére, miközben garantáljuk szövetségesi kötelezettségeink fegyelmezett teljesítését. Nemzetközi tevékenységében a kormány legfontosabb feladatának a stabilizációs és kibontakozási program külső feltételeinek biztosítását tekinti. Ennek érdekében törekszünk az államközi kapcsolataink további aktivizálására. Különösen nagy figyelmet fordítottunk és fordítunk a nemzetközi gazdasági, pénzügyi és tudományosműszaki együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználására. Tárgyalásaink középpontjában a korszerű gazdasági együttműködési formák feltárása és kibontakoztatása állt. Mi elsősorban a termelési együttműködést szorgalmazzuk, s ehhez a lehető legkedvezőbb feltételeket teremtjük meg. Ennek megfelelően alakítjuk piaci politikánkat. A KGST októberi, moszkvai ülésszakán közösen határoz- ' tunk a szocialista gazdasági integráció mechanizmusának és a KGST tevékenységének fokozatos átépítéséről, amelyet a tagországok nemzeti gazdasági mechanizmusai fejlődésének figyelembe vételével kell megvalósítani. Megkülönböztetett jelentőségű tárgyalásokat folytatunk a Szovjetunió vezetőivel a jövőbeni együttműködésünk tartalmáról és kereteiről. Minden témakörben a maximális megértést, segítőkészséget és együttműködési szándékot tapasztaltuk. Megállapodtunk a forgalom szinten tartásában és az áruszállítások szerkezetének fokozatos módosításában. A többi KGST-országhoz hasonlóan mi is foglalkozunk a Közös Piaccal való viszonyunk rendezésének kérdéseivel. A Közös Piac tagországai hagyományos és fontos gazdasági partnerek Magyarország számára, ezért a kapcsolatok rendezéséhez komoly érdekünk fűződik. Tárgyalások folynak az első átfogó megállapodásról, hazánk és az Európai Gazdasági Közösség között, amelyeket szeretnénk belátható időn belül sikeresen befejezni. Minden lehetséges alkalommal fellépünk a bennünket sújtó diszkriminatív intézkedések megszüntetése érdekében. Nemzetközi kapcsolataink, együttműködésünk biztató távlatait nyitja meg a Szovjetunió és az Egyesült Államok között kibontakozó párbeszéd új szakasza. A Magyar Népköztársaság kormánya a legmelegebben, a legőszintébben üdvözli a szovjet-amerikai közös nyilatkozatban megfogalmazott törekvéseket. Javaslom a tisztelt országgyűlésnek, hogy a mai ülésén nyilvános állásfoglalásban fejezze ki egyetértését e történelmi jelentőségű megállapodással.- A kormány munkaprogramjának beterjesztésekor ígéretet tettem önöknek arra, hogy - felgyorsítva a kormányzati munka korszerűsítését célzó előkészületeket - javaslatot teszünk a Minisztertanács és a minisztériumok szervezetének új rendjére. Ezért terjesztem most elő a kormány nevében az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot. Mindezt széles körű konzultáció és tapasztalatszerzés előzte meg, melynek során a szervezeti változások szinte egyöntetű támogatást kaptak. A tervezett szervezeti intézkedések és az ezekhez kapcsolódó személyi változások ennek a folyamatnak az első ütemét jelentik. Ebből következik, hogy most csak olyan személyi változásokra terjesztek elő javaslatokat, amelyek a szervezetkorszerűsítéssel függnek össze. A mostani első lépést követően 1988-ban szándékozunk előkészíteni és 1989. január 1 -jével bevezetni a még szükségesnek ítélt módosításokat. Tanácskozik az Országgyűlés A kormányzati munka továbbfejlesztésénél abból indulunk ki, hogy a mai helyzetben gyors reagálásra, kemény és néha kényszerszülte döntések meghozatalára, s - az alapvető irányok tartása mellett - állandó manőverezési készségre van szükség. Ez elképzelhetetlen a kormányzás munkastílusának átalakítása, a döntési rendszer megváltoztatása és a felelősségi viszonyok áttekinthetővé tétele nélkül. Mindez olyan követelmény a központi állami irányítással szemben, amely szervezeti és személyi változásokat is igényel. A minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslatot elsősorban azokkal a tartalmi összefüggésekkel indoklom, amelyekbe a javasolt szervezeti intézkedések és személyi változások beágyazódtak. Ezek közül a következőkre kívánom figyelmüket felhívni: - az állam gazdaságszervező szerepe a jövőben nem csökken, ellenkezőleg, erősödik, de az más, ’közvetettebb formában nyilvánul meg, mint eddig. - A másik tartalmi követelmény azzal kapcsolatos, hogy a kormánynak a jövőben nyitottabbnak kell lennie a társadalmi fejlődés új jelenségeire. - S végül a tartalmat érintő harmadik törekvésünk azzal függ össze, hogy erősödik a szocialista demokrácia és fokozódik az állami szervek munkája feletti társadalmi ellenőrzés. A kormányt érintő javaslataink arra irányulnak, hogy a Minisztertanács testületi jellegének erősítését összhangba hozzuk a miniszteri önállóság és felelősség növelésével. Ennek jegyében felülvizsgáltuk a miniszterelnök-helyettesek funkcióját és a kormánybizottságokat. Alapvető célunk, hogy a minisztériumok munkájában a kormányhoz kötődést erősítsük, egyidejűleg azonban a tárcájukhoz tartozó szakkérdésekben növeljük a miniszterek saját döntéshozatali lehetőségét. Annak érdekében, hogy a minisztériumok önállóan lássanak el tárcaközi koordinációt, képesek legyenek komplex kormányzati feladatok felelős ellátására, megszüntetjük a Minisztertanács tisztségviselőinek miniszterek feletti szervezetirányító tevékenységét. A miniszterek és az országos hatáskörű szervet vezető államtitkárok a jövőben közvetlenül a Minisztertanácshoz kapcsolódnak, munkájukért a kormánynak és az országgyűlésnek tartoznak felelősséggel. Ez lehetővé teszi, hogy csökkentsük a miniszterelnök-helyettesi funkciók számát, illetve megszüntessük a kormány és a minisztériumok közé beékelődő hivatali apparátust. A lefolytatott vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy a három gazdasági kormánybizottság egymás melletti működése párhuzamosságokra, a kormányzati cselekvés lelassulására vezetett. Ezért a Minisztertanács megszünteti az Állami Tervbizottságot, a Gazdaságfelügyeleti Bizottságot, valamint a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságát, és egyidejűleg létrehozza a Terv- és Gazdasági Bizottságot. Az Országos Tervhivatal a jövőben - jelenlegi funkciójának megfelelően - önállóan működik. A kormánybizottsági titkárságok kiiktatása mellett megszüntetjük a Miniszter- tanács tájékoztatási és tanácsi hivatalát. A tanácsi hivatal szervezetei és feladatai beépülnek a belügyminisztériumba. Ezzel a döntéssel ez a fontos minisztérium a közrend és a belbiztonság kormányzati feladatainak ellátása mellett jelentős lépést tesz a belügyi és közigazgatási funkció kiteljesedése felé. A tanácsok irányításának az Alkotmányban is rögzített konstrukciója változatlan marad. A tanácsok központi irányítása továbbra is a Minisztertanácshoz tartozik, de most már nem államtitkár, hanem a kormány egyik tagja - a belügyminiszter - közreműködésével. A Minisztertanács tanácsi kapcsolatainak magasabb szintre emelése érdekében - a miniszterelnök vezetésével - létrehozzuk a Minisztertanács Tanácsi Kollégiumát. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala megszüntetését az indokolja, hogy a tömegtájékoztatásban jelentősen növel- (Folytatás a 2. oldalon.) j Párt- és állami vezetőink az ülésteremben
