Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-16 / 296. szám
1 Világ proletárjai, egyesüljetek ! Ü7 U __ 17 MA Szállítás (5. oldal) 1987. december 16. SZERDA XXXVII. évfolyam, 296. szám AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ÁRA: 1,80 Ft Év vége a dombóvári Kipszer-nél A budapesti Kiima Ipari Szövetkezetnek tartószerkezetet horganyoznak Fridmann Gyuláné a TTKE 900-as ventillátor ékszíjvédő burkolatát hegeszti kétmilliárd forintos évi termelési értéket előállító Könnyűipari Szerelő és Építő Vállalat egyik gyárrészlege Dombóváron van. Most fejezik be a vállalt munkákat, melyet a termékek kiszállítása követ, s az év végi zárással kapcsolatos többletfeladatokat - leltározás, a terv- és tényszámok összhangjának realizálása - végzik, s készülnek a jövő évi termelés zavartalan megkezdésére. A dombóvári gyárrészleg két fő profilja: az acélszerkezeti gyártás és a horganyzás. Termelési kapacitásuk közel ötven százalékát a vállalat igényli, a fennmaradó részt saját vállalásokkal töltik ki. Az 1987-es esztendő zárása meglehetősen bonyolult, nehezíti azt, illetve a következő évre való átállást az új szabályozók bevezetése, azaz a bérbruttósitás, az átárazás és a szerződésmódosítás. A dolgozók várhatóan január 8-án kapják kézhez az alapbér és a hozzá kapcsolt pótlékok bruttósításáról szóló értesítést. Az előzetes számításokból úgy tűnik, hogy a vállalatnál a teljes kereset bruttósítására megvan jövő évre a fedezet. A vállalat termelőegységeit öt évvel ezelőtt már önelszámolóvá, nyereségérdekeltségűvé tette. A vállalat által megadott aiaptervet önállóan dolgozhatták át a részlegek, s a vállalt többletnyereség függvényében határozhatják meg egyedileg a bérfejlesztést. A dombóvári gyárrészleg e rendkívüli lehetőséget jól használta ki, az évek során a béreket 10-15 százalékkal emelték, így a dolgozók idei átlagjövedelme néhány forint híján 99 ezer forint. Az átlagkereset 25-30 százaléka mozgóbér, ami lehetővé teszi a teljesítmények differenciált honorálását. A bruttósítással kapcsolatos minden részletről tájékoztatták a dolgozókat, akik változatlanul bíznak a vállalatban.- hm Szerelik a nagy teljesítményű ventillátort a bábolnai szárítóhoz Acél kéménykarima lángvágás utáni csiszolását végzi Szarvas Zoltán Tizenegy hónap mérlege Javuló gazdálkodás az iparban Az év eddig eltelt tizenegy hónapjában a jelentős erőfeszítések hatására kedvező változások tapasztalhatók az ipari termelésben és az értékesítésben. Az ipar teljesítménye több területen eléri, illetve meghaladja a népgazdasági tervben előirányzottat. Az Ipari Minisztérium gyorsjelentése szerint decemberig a termelés 3,7 százalékkal nőtt az egész évben tervezett 2 százalék helyett, s ezzel a nyolcvanas évek eddigi legdinamikusabb termelésbővítését érte el a népgazdaságnak ez az ágazata. Bár a decemberi ünnepek miatt a növekedés dinamikája fékeződik, azzal számolnak, hogy az éves termelésbővülés összességében is meghaladja majd a 3 százalékot. Az egyes alágazatok közül különösen a vegyipari termékek gyártása növekedett jelentős ütemben, 7,3 százalékkal, de az átlagnál nagyobb volt a fejlődés a villamosenergia-iparban, a gépgyártásban és a könnyűiparban is. Az iparban előállított többlettermékeket a vállalatok nagyrészt exportálták. A szocialista piacra irányuló kivitel az importtal összhangban, annál valamivel nagyobb mértékben, mintegy 1,6 százalékkal nőtt. A szocialista országokból származó ipari behozatal nem bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az ágazat konvertibilis kivitele számottevően nőtt, eddig 14,7 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor. A bővülés tervezett mértéke 5,7 százalék volt. Jórészt a könnyűipari, a vegyipari és a kohászati üzemek értek el kiemelkedő exporteredményeket tizenegy hónap alatt. Az exportkínálatban a közlekedési eszközök, a híradás- és vákuumtechnikai cikkek, a gumiipari termékek és a gyógyszerek domináltak, de többet szállítottak külföldre a vállalatok bútorokból, gyapjúruházati termékekből és rövidárukból is. Az év végi szállításokkal együtt az ipar konvertibilis exportja előreláthatóan eléri majd a 3 milliárd dollárt. A tőkés import több mint 7 százalékkal bővült. Összességében javult, mégpedig mintegy 100 millió dollárral az ipar konvertibilis elszámolású külkereskedelmi egyensúlyi helyzete, ám a mérleg még mindig passzív. A belföldi iparcikkellátás az év során általában kiegyensúlyozott volt, az ipar 3 százalékkal szállított több fogyasztási cikket a kereskedelemnek, mint 1986- ban. Az elmúlt hónapokban tapasztalt erőteljes felvásárlás sok területén, főleg a bútorok és a híradásipari cikkek körében hiányt okozott, s a gyártók nagy erőfeszítéseket tesznek a pótszállításokra, a karácsonyi ellátás javítására. Az idén az ipar jövedelemtermelő képessége is javult, a szívonalasabb vállalati gazdálkodáson kívül ebben szerepet játszott az is, hogy jelentős eredmények születtek az anyag- és energiatakarékosság terén. Az energiafelhasználás például az ipari termelés bővülése ellenére 3 százalékkal mérséklődött. Az is jó eredmény, hogy a termelékenység csaknem 6 százalékkal javult egy év alatt, pedig a létszámcsökkenés a tervezettnél erőteljesebb volt. A megyei párt-végrehajtóbizottság ülése A jövőben még nagyobb szükség lesz a helyi összefogásra Tegnap Szekszárdon Péter Szigfrid első titkár elnökletével ülést tartott az MSZMP Tolna Megyei Végrehajtó Bizottsága, amelyen Tamás Ádám, a megyei tanács általános elnökhelyettese számolt be a társadalmi összefogásról az infrastrukturális fejlesztésben, valamint a lakossági erők bevonásának további lehetőségeiről. A megye fejlődésében, a településfejlesztési tervek megvalósításában, a lakosság életkörülményeinek javításában igen nagy szerepe van a társadalmi ösz- szefogásnak, a lakosság és a gazdálkodó szervek tehervállalásának - állapította meg a testület. Ezt mutatja a helyi gazdasági erőforrások egyik legfőbb tartaléka, a társadalmi munka, a lakossági pénzbeni hozzájárulás értéke is, amely a VI. ötéves tervben 1,8 milliárd forint volt, a tanácsok pénzügyi forrásának 11 -12%-a. Az 1986-ban teljesített, közel 700 millió forinttal ez az arány már meghaladta a 18%-ot Hasonló növekedést mutat az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke is: 1981-ben átlagosan 900 forint, míg 1986-ban már a 2600 forintot is meghaladta. Tolna megye ezekkel az eredményekkel hosszú idő óta a településfejlesztési társadalmi munka országos rangsorában az első harmadban van. A megyei átlag azonban jelentős különbségeket takar településtípusonként, de településenként is. A községek lakói lényegesen többet vállalnak a település érdekében, mint a városokban élők, amely csak részben magyarázható a városokra összpontosító elosztáspolitikával. Közrejátszik ebben az is, hogy a lakosság érdekeltsége közvetlenebb“ a kö zségekben egy-egy fejlesztési feladat megvalósításában, a falusi ember még mindig jobban sajátjának érzi a települést, mint a városi lakótelepen élő. Szerepe van annak is, milyen a tanács és a lakosság, valamint a tanács, a népfrontbizottság és a gazdasági egységek közötti kapcsolat, milyen a társadalmi munka, a társulatok és a társulások szervezése, az elismerés. Azt, hogy mekkora erő rejlik a társadalmi összefogásban, sok tény bizonyltja. Ezek közül csak néhányat említünk, hiszen lapunk hasábjain csaknem mindenről tudósítottunk: az V. ötéves tervben közel 2000 óvodai férőhely valósult meg társadalmi munkával; a VI. ötéves tervidőszakban a helyi összefogás eredményeként a tervezett 138 általános iskolai tanterem helyett 334 lett, és több településen hasonló módon épültek a tornatermek, az utak, a járdák. A vízmű és vízvezeték-építésre szervezett társulatok segítségével - amelyekben a lakosság (Folytatás a 2. oldalon.) A Magyarok Világszövetségének elnökségi ülése Bognár József akadémikus elnökletével kedden ülést tartott a Magyarok Világszövetségének elnöksége a szövetség budapesti székházában. A testület áttekintette az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége és a Magyar Fórum idei tevékenységét. Megállapította, hogy az anyanyelvi mozgalom hazai rendezvényeinek látogatottsága megfelelően alakult az anyanyelvi táborok és tanfolyamok jól szolgálták a szórványmagyarság nyelvi és kulturális hagyományőrző törekvéseit. Sikeresen zajlottak le a külföldi magyar értelmiség újabb rétegeinek szakmai tanácskozásai. Ez évben a nagyvilágban élő magyar zenetudósok, illetve marketing-és iparjogvédelmi szakemberek találkoztak hazai kollégáikkal. Az MVSZ elfogadta a Magyar Fórum eddigi elnökének, dr. Havasi Zoltánnak a lemondását, köszönetét fejezte ki eredményes munkájáért. Utódjául dr. Pungor Ernő akadémikust, tanszékvezető egyetemi tanárt választotta meg. Sor került az MVSZ elnökségének korábban bejelentett kibővítésére is. A Magyarok Világszövetsége vezető testületének tagjai sorába választották Cser- venka Juditot, a Magyar Rádió „Szülőföldünk” szerkesztőségének vezetőjét; Pethö Tibor, nyugalmazott főszerkesztőt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének és Titkárságának tagját; dr. Schweitzer József főrabbit, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatóját, valamint Szebik Imre evangélikus esperest, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspökhelyettesét. Az elnökség megvitatta és elfogadta Randé Jenő főtitkárnak azt a javaslatát, hogy a Magyarok Világszövetsége 1988-ban emlékezzék meg a szövetség fennállásának 50. évfordulójáról. Cordovez Moszkvában Julij Voroncov, a szovjet külügyminiszter első helyettese kedden Moszkvában találkozott Diego Cor- dovezzel, az ENSZ főtitkárának helyettesével. A moszkvai külügyminisztériumban megtartott megbeszélésen a két diplomata megvitatta, miként lehetne meggyorsítani az Afganisztán körül kialakult helyzet politikai rendezésének folyamatát. Emellett áttekintették a Genfben - Cordovez közvetítésével - zajló afgán-pakisztáni tárgyalások eredményes befejezésének lehetőségeit is. AZ RKP konferenciája Bukarestben kedden folytatta munkáját az RKP országos konferenciája. A küldöttek zárt tanácskozásokon, nyolc szekcióban vitatják meg a konferencia elé terjesztett dokumentumokat. Külön bizottságokban foglalkoztak az energia- termeléssel, a nyersanyagok felhasználásával, a termelési folyamatok korszerűsítésével, s az életszínvonallal összefüggésben a fogyasztási cikkek termelésével, a lakossági szolgáltatások kérdéseivel. Ezenkívül a külkereskedelem helyzetéről, Románia nemzetközi tevékenységéről is tárgyalnak. Külön szekció foglalkozik a párt szervezési, politikai, ideológiai és nevelési kérdéseivel, valamint a tömeg- és társadalmi szervezetek feladataival.
