Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-14 / 294. szám

1987. december 14. NÉPÚJSÁG 3 Az áruellátásban még mindig vannak gondok Korszerűsödtek a falusi boltok Hetven község kétszázegy kereskedelmi egységét újították fel Haraszti Józsefné mindig itt, helyben vásárol Vizsgálat 70 nagy építkezésen Az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet és 7 ellenőrző állomásának szakemberei összegezték a novemberben tartott cél- vizsgálatok tapasztalatait. Egy hónapon át azt vizsgálták a tízmillió forintosnál „drá­gább” beruházásokon, összesen 70 épít­kezésen, hogy milyen a munkahelyi rend és a technológiai fegyelem. Az építkezések téli átállításának idején ugyanis különösen fontos az anyagok és szerkezetek szállítá­si, tárolási és beépítési előírásainak teljesí­tése, mert a hanyagság, fegyelmezetlen­ség a hidegben még nagyobb kárral jár, mint nyáron. A 70 építkezés közül 37 he­lyen találtak kisebb-nagyobb hibákat, s összességében azt állapították meg, hogy a korábbihoz viszonyítva javult az építkezé­sek rendje és fegyelme. A tárgyilagos megítéléshez azonban az is hozzátartozik, hogy a lakossági felvásárlások miatt a nagy építkezések most a szokásosnál ke­vesebb anyagot tárolnak, s ezt könnyebb is rendben tartani. A vizsgálatok során talált hibák között különösen gyakori volt, hogy előbb készí­tettek válaszfalakat, mint tetőszigetelést. Ez a fordított sorrend pedig azzal a veszéllyel jár, hogy szigetelés híján a válaszfalak átáznak, s a hidegben szétfagynak. A vá­laszfal megrepedezését okozó gyakori hi­ba az is, hogy rosszul rögzítik a mennye­zethez, s ezért meglazul a fal. Előfordult az is, hogy az építők elmulasztották a tető hő- szigetelésének eső elleni védelmét és to­vább fokozták a bajt azzal, hogy az átázott hőszigetelő réteget még le is fedték vízszi­getelő lemezzel, ami ráadásul megakadá­lyozta a vízzel átitatódott födém kiszáradá­sát. Gyakran kifogásolták az ellenőrök, hogy a nagy építkezéseken rosszul értel­mezett takarékosságból nem építik meg az ideiglenes felvonulási utakat. Ezért a nagy teherautók, a dömperek és munkagépek kerekeitől felszaggatott talajon, esőzés idején térdig érő sárban közlekednek. Az ellenőrök jegyzőkönyvben rögzítették az észlelt hiányosságokat, amelyek meg­szüntetéséről egy hónapon belül kell intéz­kedni az érintett építkezések vezetőinek. Az elvégzettekről kötelesek tájékoztatni az ellenőröket is, akik később visszatérnek egy utólagos szemlére. szonyt, aki azért él magányosan, mert vár. Mert tud várni. Annát gondolataiban egy fénynyaláb zavarja meg, egy fékező autó hangja. A férfi feje most is a Zsiguli kormányán pihen, nem hallja, hogy kocogtatják az ablakot. Anna szól.- Főnök! A férfi nem mozdul. Az ablakon pedig egyre türelmetlenebbül kopog az egyen­ruhás alak. Az asszony újból szólítja a férfit.- Főnök, egy rendőr kocogtatja az ab­lakot. Miklós Péter rezzenéstelen arccal me­red az asszonyra, aki az egyenruhás felé int. Péter odanéz. A rendőr mutatja, hogy tekerje le az ablakot. Álomkórosként ke­resi a kilincset, majd kinyitja az ajtót, ami eltalálja a rendőrt. Az félreáll, tisztelegve köszön.- Erőt, egészséget!- Erőt, egészséget! - mondja alig hall­hatóan Péter.- Valami baj van? - kérdezi az őrmester.- Nincs. Semmi baj nincs, őrmester elv­társ - mondja Péter érthetően és határo­zottan.- Szabad az iratait? A férfi belső zsebéből vastag irattárcát vesz elő. Először a személyit nyújtja, majd a jogosítványt és a forgalmi engedélyt. Az őr­mester gondterhelten lapoz az igazolvá­nyokban. Gyanússá a furcsa viselkedés tette az út szélén álló kocsi utasait.- A neve? - kérdezi az őrmester kezé­ben a személyi igazolvánnyal.- Miklós Péter. Rekonstrukció a tehenészeti telepeken Növekszik a lakosság tejfogyasztása; az igények kielégítésére a mezőgazdasági nagy­üzemek tehenészeti telepein az eddigi legna­gyobb szabású rekonstrukciós program meg­valósításán dolgoznak, részben állami támo­gatással. A MÉM adatai szerint csaknem száz létesítmény teljes felújítása, műszaki átalakítá­sa és teljesítményének fokozása van folya­matban. Az idén, az év elején kezdődött mun­kálatok egy része áthúzódik 1988-ra. Nem azért, mintha az építkezések és a műszaki sze­relés túlságosan megkésett volna; a határidő­ket a létesítmények többségénél sikerült tarta­ni, ám számos helyen olyan nagyszabású kor­szerűsítésre kerül sor, hogy jóformán csak az épületek tartóvázai maradnak helyükön, a bel­ső tereket csaknem teljesen át kell formálni. Mindez huzamosabb időt vesz igénybe. A létesítmények közül negyvenben világ­banki hitelekből történik a fejlesztés, átalakí­tás. E telepeken, amelyek jó része kiemelke­dően teljesítő állami gazdaságokhoz és tsz- ekhez tartozik, igen korszerű gépeket, felsze­reléseket helyeznek el. Megújítják a fejőháza­kat és a legnagyobb hozamú állomány fejősé­re importberendezéseket szereznek be. A re­konstrukció a telepeknek csaknem minden részlegét érinti, kezdve a takarmányozástól egészen a késztermékek tárolásáig, hűtéséig. A munkálatok során egyúttal a telepeken tartott állatok számának növelését is lehetővé teszik. A hazai gyakorlatban nagy számban ta­lálhatók a 300-400-as tehenészetek, ezeket úgy bővítik, hogy 600-700 tehenet helyezhes­senek el, javítva a tejtermelés gazdaságossá­gát. Van olyan létesítmény, ahol a munkálato­kat összekötik a számitógépes programozás bevezetésével. Ez történik például Újpetrén és Vácszentlászlón, ahol a tehenészetekben komputerekre bízzák a tervezést és az üzem- szervezést. A rekonstrukció hozzásegíti a termelőket az állomány genetikai tartalékainak teljesebb ki­használásához. A munkaerővel való takaré­koskodással is együttjárnak a felújítások, a te­lepek egy részében a kezelőszemélyzetnek akár negyede is feleslegessé válik. Őket a gazdaságok más területein foglalkoztatják, esetleg egy másik állattenyésztési ágazatban, ahol éppen létszámgondok mutatkoznak. A felújított létesítményekben az állatokat merőben más módon tartják: az úgynevezett kötetlen tartást vezetik be, amely jól bevált a gyakorlatban és az állatok számára szabad mozgást biztosít a létesítmény egy részében. Ettől a megoldástól szintén a hozamok növe­kedését várják.- Foglalkozása? - lapoz tovább. A férfi felnéz az intézkedő rendőrre, mintha nem értené a kérdést.- A foglalkozása? - ismétli türelmesen az őrmester.- Szövetkezeti elnök - válaszolja bi­zonytalanul. - Szövetkezeti elnök? - kér­dezi és furcsán mosolyog a rendőrre. - Őr­mester elvtárs, én nem tudom, hogy ki és mi vagyok. A rend őre most mintha tanácstalan len­ne, de egy pillanat múltán ismét határozot­tá válik.- Mit nem tud?!- Hogy most mit is mondjak magának - kacag a férfi. A szomszédos ülésen Anna szája elé kapja a kezét, a szeméből kibuggyannak a könnyek.- Szakképzettsége? - szakítja félbe a nevetést az újra próbálkozó rendőr.- Gépkocsivezető - vágja rá Péter. És most a rendőrön van a csodálkozás sora.- Az előbb azt mondta, hogy szövetke­zeti elnök a foglalkozása, most meg azt, hogy gépkocsivezető. Nem részeg maga, ember?! - szól emeltebb hangon, mert az hiszi, hogy a bolondját járatják vele.- Szövetkezeti elnök voltam, ma délután hatig, de leszavazott a tagság. így aztán én egy nagy senki vagyok, őrmester elvtárs. Érti maga ezt? Az őrmester a fejebúbjára tolja a sapká­ját. Döbbenten néz, majd nyújtja az igazol­ványokat, miközben behajol az ajtón és szemügyre veszi az asszonyt. Településhálózatunk hosszú történel­mi folyamatban, nagyon sok tényező együttes hatására alakult ki. Megyénk százkilenc települése közül hetven lélek- száma ezerötszáz alatti. Itt él a lakosság egyötöde, közel ötvenezer ember. Az öt­százas lélekszám alatti települések szá­ma harmincnégy. Az egyes kisközségek infrastrukturális feltételeinek megterem­tése hosszú ideig tartó folyamat. A jelen­legi gazdasági adottságok csak térsé­genként adnak lehetőséget a teljes körű kereskedelmi és szolgáltatási feltételek kialakítására. * A megyei tanács testületéi rendszere­sen foglalkoznak a településfejlesztési és alapellátás helyzetével összefüggő kérdésekkel.- Tolna megye új, hosszú távú terület- és településfejlesztési koncepcióját 1986-ban fogadta el a tanács - tájékoz­tatott Mátyás István megyei tanácselnök­helyettes. - Külön programot dolgoztunk ki a hátrányos helyzetű térségek, falvak felzárkóztatására. Ez a programtervezet elkészült, még egyeztetni kell a különbö­ző főhatóságokkal.- Az elmúlt években korszerűsítették megyénk kistelepüléseinek boltjait, üz­lethelyiségeit...- Az 1984-ben elkezdődött hároméves program keretében hetven falu kétszáz­egy egységét újítottuk fel. A falusi boltok többsége ötven-százéves épületekben helyezkedik el, nagyrészük elavult, kor­szerűtlen. A rekonstrukció 43,4 millió fo­rintba került. A lakosság a legtöbb helyen társadalmi munkával, célrészjegyek jegyzésével támogatta a boltok átalakítá­sát, mely gyakran a teljes felújítást és korszerűsítést jelentette. Hat boltban a hagyományos értékesítésről az önki- szolgáló módszerre tértek át. Jelentősen növekedett a hűtőgépek száma is, ezzel új cikkek, például mirelite-áruk, előre csomagolt tőkehúsok, értékesítésére, fo­lyamatos kínálatra nyílt lehetőség. Ennek köszönhető, hogy bár továbbra is csök­ken a lakosság száma ezeken a helye­ken, a kereskedelmi forgalom 1983. és 1986. között mintegy húsz százalékkal nőtt. A hároméves program számottevő eredményei mellett még további boltok korszerűsítésére van szükség, ami az el­következő évek feladata lesz. Jövőre ter­vezzük huszonnégy egység felújítását ti­zenhárommillió forint értékben.- Tehát megoldódni látszanak a gon­dok?- Részben. A falusi boltok döntő több­ségében nagyon hozzáértő módon végik a dolgukat az ott dolgozó emberek. Köz­vetlen, személyes kapcsolatot tartanak a vevőkkel, ismerik az igényeiket. Mind­emellett az egy-két személyes kis üzle­tekbe nehéz szakképzett eladót biztosí­tani, mivel kedvezőtlen itt a munkaidő­beosztás, alacsony a jövedelem, az áruk emelgetése komoly fizikai munkát igé­nyel. A fiatal szakemberek nem szívesen jönnek ilyen helyre dolgozni.- Milyen az áruutánpótlás ezekben a boltokban?- A hús és húskészítményekkel való ellátás javult, általában a tej- és kenyér­szállításokkal sincs gond. Az áruutánpót­lásban inkább az okoz problémát, hogy nagyok a kereskedelmi egységcsoma­gok, élesztőből például öt kiló van egy kartonban. Ahhoz, hogy a boltokban vá­laszték legyen, és az áruk szavatossági ideje se járjon le, kisebb egységcsoma­gokra lenne szükség. Ezt már számtalan­szor jeleztük illetékes helyeken, mégsem történt előrelépés, hosszú évek krónikus problémája ez. Egy legutóbbi bizottsági ülésen vita alakult ki, hogy mi módon le­hetne megoldani a kisboltok áruellátását. Mi javasoltuk, hogy adott térségekben je­löljenek ki egy nagyobb üzletet (főboltot), ahol a nagy egységcsomagokat kiseb­bekre bontják szét. Felvetésünkre azt a választ kaptuk, hogy ez az út nem járható, mert a boltok nem érdekeltek ebben. Mi ezt nem tudtuk elfogadni. Megkerestük a Füszértet, ahol jó partnerre találtunk el­képzelésünk megvalósításában. Az elő­zetes megegyezés a napokban már meg is történt. A Füszért, valamint a Bonyhád és Környéke Áfész - anyagi áldozatot is vállalva - próbaképpen rövidesen meg­kezdi a főboltos rendszer bevezetését a Bonyhád környéki kisközségek boltjai­ban. Az áruutánpótlás szervezésében egyébként éppen az aprófalvak boltjai kapják a legkevesebb külső segítséget. A boltvezetőknek itt nincs idejük arra, hogy figyelemmel kísérjék a nagykeres­kedelmi raktárak árukínálatát. A helyi nagykereskedelmi vállalat utazói is szí­vesebben keresik fel a nagyobb üzlete­ket, ahol nagy tételű megrendelésre szá­míthatnak. Az áfészeknek több segítsé­get kellene nyújtaniuk az itt dolgozó - sokszor szakképzetlen boltvezetőknek az árubeszerzésben, az árurendelések összeállításában, a boltok közötti áru­mozgatásban. Erre egyébként felhívtuk a figyelmüket. * Sárpilisen, a volt tüzoltószertár épüle­tében alakították ki a vegyesbolt új épü­letét. Az átalakítás hatszázezer forintba került. A nyolcvanöt négyzetméter alap- területű üzletet ez év július elsején adták át. A boltnak két szakképzett dolgozója van. Vezetője Marsi Gáborné 1956 óta dolgozik a kereskedelemben, már ipari tanuló is Sárpilisen volt.- Itt nagyobb az eladótér, mint a régi boltban - mondja. - Új tejhűtőt, mélyhű­tőpultot kaptunk, erre nyáron nagy szük­ség van. Az áruellátás elfogadható, felvá­gottat hetente kétszer kapunk, előrecso­magolt tőkehúsra megrendelést felve­szünk. Az éves forgalmunk ötmillió forint. Sokan dolgoznak Szekszárdon, azok ott is vásárolnak, a nagyobb üzletekkel mi nem konkurálhatunk. Ismerek minden vásárlót, ha kérik, a kívánt mosógépet, centrifugát is meghozatjuk. Reggel fél héttől délig vagyunk nyitva, majd három­tól fél hatig. A legnagyobb a forgalom nyolc óra körül, akkor jönnek az embe­rek tejért, kenyérért.- A kenyér lehetne jobb - szól közbe Haraszti Jánosné nyugdíjas -, nézze mi­lyen lapos, keletien most is!- Valóban, a bátészki kenyér minősé­ge hagy maga után kívánnivalót - ismeri el Medveczki Józsefné, a másik eladó. - Sokan inkább átmennek a decsi tsz- boltba kenyérért, minthogy ezt egyék. Batánovics Józsefné a férjével vásárol be.- Van itt minden, csak pénz legyen! - mondja. - Én most üveges lecsót, meg kolbászt, felvágottat vettem, nem lehet mindig húst főzni. Kérsz sört - fordul az urához - most van Szalon is. * Az aprófalvak népességmegtartó ké­pességét, az ott élők közérzetét nagy­mértékben befolyásolja a kereskedelmi ellátás színvonala. A falusi életmód felér­tékelődésével ez napjainkban egyre na­gyobb hangsúlyt kap. Ezért fontos, hogy az illetékesek továbbra is odafigyeljenek erre a kérdésre is. F. KOVÁTS ÉVA Fotó: Sörös M. Műholdas televízióadás Székesfehérvárott Az Euelsat I. F. 1 műholdról sugárzott televízióadásokat is nézhetik már Székesfe­hérvárott, a nagyközösségi antennahálózatra kapcsolt több, mint 25 ezer otthonban. A Székesfehérvári Ingatlankezelő Vállalat - a Magyar Posta engedélyével - megvá­sárolta és felszereltette a Budapesti Telekábel Kisszövetkezet műholdas adás-vevő berendezését. Elsőként az angol Sky Channel programját a 12-es csatornán foghat­ták már a héten a televízió-tulajdonosok. Úgy tervezik, hogy az idén még két újabb műholdas adás-vételi lehetőségét teremtik meg a városban. Előreláthatóan kará­csonykor már nézhetik az angol Super Channelt és a francia tv 5-öt is a székesfehér­váriak. A műholdas vétel megteremtése - az antenna és a szükséges berendezések meg­vásárlása és felszerelése - mintegy hatszázezer forintba került. (Folytatjuk.) Udvarias kiszolgálás, megfelelő árukínálat a sárpilisi vegyesboltban

Next

/
Thumbnails
Contents