Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-13 / 268. szám

2 ^NÉPÚJSÁG 1987. november 13. KÖZLEM ÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1987. november 11-i üléséről Mai kommentárunk Öbölháború - végre tárgyalás? A hadakozók több mint hét esztendő után végre követeket küldenek. No nem egymáshoz, csupán a konfliktus megoldásában közvetíteni próbáló ENSZ-főtitkár- hoz. Mégis politikafordító jelnek tekinthető ez, ismerve az egyik fél eddig hajlítha- tatlan, kompromisszumot nem akaró magatartását. Irán eleddig minden békéltetést és megbékélést azzal utasított el, hogy a harcot csak akkor hajlandó abbahagyni, ha Irakot agresszornak bélyegzik. Erre aligha lesz rábírható bárki is, hiszen a háború­ban Irak jóval több támogatóra számíthatott, tehát valószínűtlen, hogy egy nemzet­közi megegyezés jöjjön létre az iraki kormány egyértelmű elítélésében. Mivel a legfőbb és ma is fenntartott iráni követelés aligha teljesülhet, ezért aztán valóban döntő fejleménynek látszik, hogy Teherán végül mégis hajlandó tárgyalni. Bizonyára széles és erősödő nemzetközi nyomásra határozták el az iráni főváros­ban, hogy Irakhoz hasonlóan készek elküldeni valakit az ENSZ főtitkárához New Yorkba. Nem lesz szó persze valamiféle közvetlen békeegyezkedésről. Pérez de Cuellar hol az egyik, hol a másik küldöttel tárgyalgatva kísérli meg felépíteni a megbékélés kényes épületét. Az sem tűnik valószínűnek, hogy gyors sikerrel jár majd ez a bajos diplomáciai kőműves munka. Most inkább az a legjobb hír, hogy egyáltalán létrejöhet egy ilyen közvetett tárgyalás. Ennek előfeltétele lehetett a frontokon kialakult erőegyensú­lyon túl, hogy az arab világ egyre erőteljesebben áll ki Irak mellett. Ezt megmutatta a minap véget ért rendkívüli csúcsértekezlet minden várakozásnál keményebb han­gú nyilatkozata. S talán még ennél is riasztóbb volt Teherán számára az a jelentés, hogy Ammanban állítólag kibékült volna Irak és Szíria. Bár az utóbbi aztán cáfolta a hírt, valami mégis lehetett az ügyben, s Irán számára ez azért fenyegető, mert Szíria jóformán utolsó támogatója közvetlen környezetében. Ezenkívül említhetjük meg az Irán számára jelentkező gazdasági, fegyverután­pótlási gondokat, amelyek végül is együttesen tolhatták abba az irányba a teheráni vezetőket, hogy - inkább gesztus értékű tettként - elküldjék képviselőjüket egyez­kedni. Lehet, hogy ebből sem lesz komoly béketárgyalás, de a végeláthatatlan há­ború befejezése felé irányuló minden apró lépést jó jelnek tekint a világ. AVAR KÁROLY Grósz Károly Győr-Sopron megyében (Folytatás az1. oldalról.) tét vallók, hanem a marxisták körében is egymástól eltérő elképzelések alakulhat­nak ki. Az elméleti, politikai-ideológiai véleménykülönbségeket alkotó szellemű vitákban és a gyakorlati tapasztalatok alapján kell tisztázni. A régi rendszertől örökölt és részben újratermelődő, a kapitalista környezetből beszivárgó, a szocializmussal szemben ellenséges nézetekkel határozottan és következetesen harcolni kell. t Fejlődésünk mai szakaszában a döntő láncszem a gazdaság meg- isa. A szocialista gazdaság fejlődési törvényeivel és működésének alapelvei­vel, értékeivel ideológiai munkánknak rendszeresen foglalkoznia kell, segítenie kell az eredményesebb gazdálkodást. A gazdasági mechanizmus gyakorlati ala­kítása azonban a szaktudományokra is támaszkodó gazdaságpolitika feladata. A belátható történelmi szakaszban a szocialista gazdaság olyan tervgazda­ság, amelyben döntő szerepe van a ter­melőeszközök társadalmi tulajdonának, s amely teret ad más tulajdonformáknak, és az árutermelés törvényszerűségeire, a piaci viszonyokra épít. A termelőerők fejlődésével a tulajdonformák sokféle kombinációi jelennek meg. A magánte­vékenység, a magántulajdon is hasznos szerepet tölt be a társadalmi szükségle­tek kielégítésében. Fejlődésünk követelménye a munka termelékenységének növelése, a munka szerinti elosztás elvének érvényesítése, az egyenlősdi gyakorlatának a vissza­szorítása. t A szocializmus építése nem men­tes érdekütközésektől, konfliktu- tól. A társadalmi ellentmondások megoldásának, a szocialista társadalom megújulásának eszköze a reform. Szük­ségességének felismerésében és beve­zetésében kulcsszerepe van a pártnak. A reformok bevezetésének ideje, üteme és mértéke objektív és szubjektív társa­dalmi feltételektől függ. A reformlépéseket egyeztetni kell egy­mással, és össze kell hangolni a társa­dalmi élet egyes területeinek fejlődési sajátosságaival. A reform nem lehet ön­cél, szocialista társadalmunk fejlődését, Németh Károly, az Elnöki Tanács elnö­ke a közeli napokban három dél-ameri­kai országot - Argentínát, Brazíliát és Uruguayt - érintő körútra indul. A látoga­tásokkal Magyarország a politikai, állam­közi kapcsolatok fejlesztését kívánja elő­mozdítani, ami elválaszthatatlan a gazda­sági együttműködés bővítésétől. Brazília Brazíliával, Németh Károly kőrútjának első állomásával Magyarország még a múlt század elején létesített diplomáciai kapcsolatokat, amelyek többszöri meg­szakítás után 1961-től folyamatosak. A legnagyobb dél-amerikai országgal fenntartott állami szintű kontaktusaink a nyolcvanas évektől szorosabbakká vál­tak. Ehhez hozzájárult a Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes vezette kor­mányküldöttség 1982-es látogatása. Ugyanebben az évben Aureliano Chaves alelnök volt hazánk vendége. Rendsze­resekké váltak a brazil-magyar parla­menti kapcsolatok is. Kapcsolataink ápolására a kommunis­ta párttal és a szakszervezetekkel szintén a polgári kormány hatalomra jutása óta van lehetőség. 1986 végén Aczél György folytatott tárgyalásokat a Brazil Kommu­nista Párt vezetőivel Brazíliában. A BKP első legális kongresszusára magyar kül­döttség is utazott 1987 júliusában. Az utóbbi esztendőkben egyre több magyar szakmai és üzleti küldöttség lá­togatott a dél-amerikai országba. Ez ért­hető, hiszen a kontinensen Brazília a leg­nagyobb kereskedelmi partnerünk: az innen származó behozatalunk 1986-ban az egész latin-amerikai import 56,7 szá­zaléka volt, és kivitelünk is itt volt legje­lentősebb: 57,6 százalék. Magyarország és Brazília a kereskedelmi forgalom bő­vítésére, valamint annak kiegyensúlyo­zottságára törekszik. Ehhez a brazil fél ipari termékei szállításának növelésével kíván hozzájárulni. az ország anyagi és szellemi gazdagítá­sát, nemzetünk felemelkedését kell szol­gálnia. O A dolgozó osztályoknak, rétegek­nek, csoportoknak és az egyé­neknek a szocialista társadalomban is vannak sajátos érdekeik, de az alapvető érdekek közösek. A szocializmus építése során a politikai hatalom a proletárdikta­túrából össznépi hatalommá fejlődött. A hatalom gyakorlása olyan intézmény- rendszerben valósul meg, amelyben a párt a társadalom különböző közössé­geivel együttműködve eszmei-politikai eszközökkel vezet. Az állami, a népképvi­seleti szervek és a társadalmi érdekszer­vezetek önállóan látják el funkcióikat. A demokratizmus fejlesztése a szocia­lizmus építésének nélkülözhetetlen felté­tele. A szocialista demokrácia kiszélesí­tésének útján a fejlődés iránya a marxi értelemben vett társadalmi önigazgatás. A társadalom igazgatása akkor haté­kony, ha az állampolgárok nemcsak a végrehajtásnak, hanem a politika alakítá­sának és a kérdések eldöntésének is ré­szesei. Ehhez nélkülözhetetlen a való­ságismeret, a társadalmi nyilvánosság, a hiteles tájékoztatás, a végrehajtás el­lenőrzése és a konstruktív kritika. © A marxizmus-leninizmus ideoló­giája magába foglalja az egyete­mes kultúra alapértékeit. Olyan társadal­mi értékrend kialakítására irányul, amelynek alapján humánus közösségi kapcsolatok jönnek létre, ugyanakkor ki­bontakozik és gazdagodik az ember sze­mélyisége. A mások érdekeit sértő önző törekvésekkel szemben szükséges a kö­zösségi értékek határozott ideológiai képviselete. ® A szocializmus felépítése korunk­ban a magyar nép történelmi vál­lalkozása, sorskérdéseink megoldásá­nak, nemzetünk felemelkedésének egyedüli útja. Céljainkat társadalmi ösz- szefogással, a közjóért végzett állhatatos munkával érhetjük el. Uruguay Nem új keletűek Magyarország kap­csolatai Uruguayjal sem. Diplomáciai kapcsolataink több mint százévesek; rö- videbb-hosszabb szünetek után 1964 óta állnak fenn ismét nagyköveti szinten. A dél-amerikai országban 1973-ban puccsal hatalomra került katonai diktatú­ra kormányzása idején a magyar-uru­guayi hivatalos politikai érintkezés lénye­gében szünetelt. A polgári kormányzásra való visszatérés, Julio Maria Sanguinetti elnök 1985-ös beiktatása után azonban már több miniszteri szintű látogatásra is sor került uruguayi és magyar részéről egyaránt. 1986 júliusában Enrique Igle- sias külügyminiszter budapesti tárgyalá­sai gazdasági területen is eredményesek voltak: a két fél szerződést írt alá a gazda­sági vegyes bizottság- létrehozásáról és uruguayi-magyar vegyes vállalatok megalakításáról. Gazdasági kapcsolatunk Uruguayjal folyamatos, bár a kereskedelmi forgalom volumene a három latin-amerikai ország közül ezzel a legkisebb. Uruguay felvevő­piaca viszonylag kicsi, ezért Magyaror­szág elsősorban az importban számít rá partnerként, s mind több feldolgozott ter­méket vásárol e latin-amerikai országtól. Argentína Argentínához hazánkat szintén törté­nelmi szálak fűzik, kapcsolataink több mint két évszázados múltra tekintenek vissza. A hagyományos kontaktusok a A nemzeti öntudat és a hazafiság szo­cialista társadalmunk fontos eszmei ösz- szetartó ereje. Világnézetünkben a haza­fiság az internacionalizmussal elválaszt­hatatlan egységet alkot. Az eszmék küz­delmében szemben állunk mind a nacio­nalizmussal, mind a kozmopolitizmussal. A szocializmus eredményes építésé­nek elengedhetetlen feltétele az általá­nos törvényszerűségeknek, az ország adottságainak, a nemzeti sajátosságok­nak egyidejű figyelembevétele. Fejlődé­sünk kölcsönhatásban van a többi szo­cialista ország helyzetének alakulásával, a szocializmus egyetemes ügyével. A szocialista országok kapcsolatainak lé­nyeges eleme egymás megértése és tá­mogatása, az együttműködés, a tapasz­talatok kölcsönös hasznosítása. O Az elméleti kutatásokban és az ideológiai munkában nagy figyel­met kell fordítani korunk új általános kér­déseire, amelyek között első helyre ke­rült az emberiség fennmaradásához kö­tődő egyetemes érdek. Ide tartozik:- a béke és biztonság szavatolása,- a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtése,- új, igazságos gazdasági világrend kialakítása,- a természeti környezet védelme; minden olyan globális feladat, amely a legszélesebb nemzetközi összefogással és együttműködéssel oldható meg. 0 A Központi Bizottság úgy foglalt állást, hogy az ideológiai kérdé­sek tanulmányozását folytatni kell a párt- szervezetekben és a társadalomtudomá­nyi alkotóműhelyekben, az alapvető té­mákról újabb tanácskozásokat kell tarta­ni. A tapasztalatok összegezése alapján a Központi Bizottság a kérdést ismét na­pirendjére tűzi. * A Központi Bizottság Kovács Imre elv­társat, a Gazdaságpolitikai Osztály he­lyettes vezetőjét kinevezte az osztály ve­zetőjévé. (MTI) nyolcvanas évek elején kaptak új lendü­letet: gyakoribbakká váltak a magas szintű találkozók, látogatások. Kormányküldöttség 1982-ben, Falu­végi Lajos miniszterelnök-helyettes ve­zetésével járt Argentínában. 1983 végén Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára képviselte Magyarországot Raul Alfonsin államfő beiktatásán. Az elmúlt években több miniszteri ta­lálkozóra került sor: 1986 februárjában Dante Caputo külügyminiszter járt Buda­pesten, és ugyanebben az évben Veress Péter külkereskedelmi miniszter látoga­tott Buenos Airesbe. Ugyancsak rend­szeresek a kétoldalú külügyminiszteri konzultációk az ENSZ-közgyűlés ülés­szaka alkalmával. Folyamatosak a parla­menti kapcsolatok: legutóbb 1985-ben tett látogatást Budapesten az argentin parlament felsőházának küldöttsége. Jó kapcsolatokat ápol az MSZMP az Argentin Kommunista Párttal. 1986-ban, az AKP legutóbbi kongresszusán Aczél György képviselte hazánkat. Ekkor fo­gadta őt Raul Alfonsin államfő is. A latin-amerikai állam hagyományos kereskedelmi partnerünk, bár a forgalom volumene az elmúlt másfél évtizedben stagnált. 1986-ban 16 millió dollár érték­ben szállítottunk Argentínának, behoza­talunk ugyanakkor 23,3 millió dollár volt. Magyarország a gazdasági együttműkö­dés korszerűbb formáit is szorgalmazza; lehetőséget lát vegyes vállalatok létreho­zására, és termelési kooperáció kialakí­tására több területen. (Folytatás az 1. oldalról.) lünk. Ez elfogadhatatlan, ilyen híresztelé­sekkel nem lehet vitatkozni. Rendelke­zünk a megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy ezekkel szemben fellépjünk. A másként gondolkodóknak van létjogo­sultságuk a politikában, de tisztességte­len eszközöknek nincs - hangsúlyozta. A Győr-Sopron megyében is tapasz­talható felvásárlási lázra utalva Grósz Ká­roly rámutatott: egy ilyen adóreformnak és árarány-korrekciónak mindenütt a vi­lágon velejárója a felvásárlás. ígéretet tett arra, hogy a kormány mindent megtesz a jó karácsonyi ellátás érdekében. A miniszterelnök végül hangsúlyozta: aj emberektől nem több, hanem jobb, ér­tékesebb, társadalmialg hasznosabb munkát kell kérni. Ez elsősorban vállalati feladat, s megvalósításához mindenek­előtt a szellemi munka rangját kell újra megteremteni. A kibontakozás kulcsa a műszaki értelmiség kezében van és ah­hoz, hogy alkotni tudjon, el kell ismerni anyagilag és erkölcsileg, helyileg és köz­pontilag egyaránt. Az eszmecserében felszólaló termelő­szövetkezeti és vállalatvezetők felhívták a kormány jelenlévő képviselőinek figyel­mét számos olyan jelenségre, amely ese­tenként gátolja terveik megvalósítását. Szóltak a nehézkes importengedélyezés miatt elmaradó haszonról, a külföldi tőke BUDAPEST - Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke táviratban fejezte ki jó­kívánságait Takesita Noborunak Japán miniszterelnökévé történt megválasztása alkalmából. * Sarlós Istvánnak, az Országgyűlés el­nökének vezetésével csütörtökön ma­gyar parlamenti küldöttség utazott Indo­kinába. A delegáció útja során látogatást tesz Kambodzsában, Laoszban, Thaiföl­den és Vietnamban. EGER - A hazai múzeumok helyzetét, a múzeumok távlati fejlesztésének kon­cepcióját vitatta meg csütörtökön Eger­ben, a Heves Megyei Tanács székházá­ban tartott ülésén az Országgyűlés kultu­rális bizottsága. Schmidt Rezső, a Heves Megyei Tanács elnöke rövid áttekintést adott a bizottság tagjainak a megye kul­turális életéről, majd Pusztai Ferenc mű­velődési miniszterhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést a képviselők elé terjesztett írásbeli tájékoztatóhoz. SZÓFIA - Csütörtökön Szófiában megkezdődött a Magyar-Bolgár Gazda­bevonásának bürokratikus akadályairól, a rugalmasabb szakoktatás szükséges­ségéről. Többen nagyobb rendet, fegyel­met sürgettek, kifogásolva például, hogy az év utolsó napjaiban rendszeresen leállnak a munkával olyan gyárak is, amelyeknek jelentős adósságuk van. A felszólaló kormánytagok, Kapolyi László ipari miniszter, Medgyessy Péter pénzügyminiszter és Veress Péter külke­reskedelmi miniszter ugyancsak megfo­galmazták igényeiket. Egyebek között azt, hogy - a mezőgazdaságban már jól bevált módon - az iparban is nagyobb aktivitással keressék a gazdálkodók a társulások lehetőségét. Ehhez hamaro­san jogszabályi változások is ösztönzést adnak majd. Veress Péter bejelentette: január 1 -tői a termelő vállalatok - ameny- nyiben házon belül biztosítják a szüksé­ges feltételeket - automatikusan meg­kapják az export- és importjogot konver­tibilis piacra. A több mint ötórás eszmecsere után Grósz Károly a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár futóműgyárának munkájával is­merkedett, megtekintette a Rába új, száz­ezer négyzetméteres csarnokának épí­tését, majd az esti órákban visszautazott Budapestre. A kormány és a vállalatvezetők közötti konzultáció december elején Miskolcon folytatódik. ságiésTudományos-Műszaki Együttmű­ködési Bizottság XXII. ülésszaka. A tár­gyaló küldöttségeket magyar részről Be- recz Frigyes miniszterelnök-helyettes, bolgár részről Andrej Lukanov, az együtt­működési bizottság társelnöke vezeti. Berecz Frigyest a nap folyamán fogadta Georgi Atanaszov, a Bolgár Népköztár­saság Minisztertanácsának elnöke. BELGRAD - Nicolae Ceausescu ro­mán államfő, az RKP főtitkára csütörtö­kön jugoszláviai hivatalos baráti látoga­tásra érkezett. Lazar Mojszov, az Államel­nökség elnöke meghívására három na­pot tölt Belgrádban, ahol vendéglátójával és Bosko Kruniccsal, a JKSZ KB Elnök­ségének elnökével folytat megbeszélé­seket. PEKING - 1987. július elsején Kína la­kosságának száma elérte az 1 milliárd 72,33 millió főt. Öt évvel ezelőtt, 1982. jú­liuselsején a kínai lakosság száma 1 mil­liárd 82,18 millió volt. Öt év alatt tehát Kí­na népessége 64,15 millióval növeke­dett, azaz az évi átlagos növekedés 12,83 millió volt - jelentette be a kínai állami statisztikai hivatal. Brasilia, a brazil főváros egyik negyede PAMfftÁMA Németh Károly latin-amerikai útja Az 1961-ben megalakult gazdasági vegyes bizottság a hatvanas évek közepe óta rendszeresen ülésezik. Az együttműködés új formáinak szerény térnyerését jelzi a Medicor do Brasil vegyes vál­lalat, amelynek éves forgal­ma eléri a hatmillió dollárt.

Next

/
Thumbnails
Contents