Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-11 / 266. szám
1987. november 11. ríHPÜJSÁG 3 Népszámlálás 1990-ben Szemétkörjárat a megyében Szemléletváltozás és pénz kell! Pakson a homokos talajban külön záróréteget kell kiépíteni, ez nagyban növeli a költségeket A Központi Statisztikai Hivataltól kapott tájékoztatás szerint hazánkban a legközelebbi népszámlálás 1990-ben lesz. Ezúttal tizenharmadik alkalommal térképezik fel a társadalmi változásokat, a népesség életkori, foglalkozási, képzettségi adatait. A népszámlálás segítséget nyújt az államvezetésnek, a közigazgatásnak, s fontos szerepe van a tervezésben. A népszámlálással egyidejűleg felmérik az ország lakásállományát, s számba veszik a családokat, illetve a háztartásokat is. A soron következő népszámlálást a korábbi magyarországi hasonló felmérésekhez viszonyítva korszerűbben, egyszerűbben bonyolítják le. Ezt részben az állami népességnyilvántartási rendszer teszi lehetővé. A lakosság adminisztratív teendője is kevesebb lesz, mivel a kérdőíveket névre szólóan, a nyilvántartott adatokkal már kitöltve kapják kézhez a népszámlálás során, s csak a többi adatot kell beírni. Az 1990-es népszámlálás új vonása, hogy a kérdőíveket ezúttal nem a kérdezőbiztosok, hanem - elsősorban a városokban és a nagyobb településeken - a megkérdezettek töltik ki. A foglalkozást, illetve a képzettséget tudakoló kérdésekre adandó válasz megkönnyítésére külön „Foglalkozási, iskolázottsági kérdőiv”-et rendszeresítenek, s ezen az aktív keresők adatait nem a megkérdezettek, hanem a munkáltatók szolgáltatják. A Fogyasztók Országos Tanácsának elnöksége legutóbbi ülésén foglalkozott azokkal az egyre szaporodó lakossági bejelentésekkel, amelyek azt tükrözik, hogy a vásárlók sok esetben becsapottnak érzik magukat, mivel az árukról gyakorta hiányzik az ár megjelölése, vagy éppen több ár közül is „választhatnak”. Minthogy ezek a fogyasztói panaszok megerősítik az ellenőrző szervek megállapításait, a Fogyasztók Országos Tanácsa állásfoglalást fogalmazott meg e közérzetet rontó panaszok okainak megszüntetése s az ármegjelölési előírások betartatása érdekében. Ebben hangsúlyozza: a különféle termékeknek az árak egyértelmű feltüntetését a belkereskedelemről szóló törvény és kormányrendelet is előírja. Eszerint az árakat az árun, illetve csomagolásán, a kirakatban elhelyezett termékeken egyaránt fel kell tüntetni, vagy árjegyzéket kell az üzletben jól látható helyen kifüggeszteni. Ennek a kötelezettségnek a hatósági árformába tartozó termékeknél a termelőnek kell eleget tennie, egyébként pedig a szállító és kereskedő közötti megállapodás kérdése, hogy ez melyikük feladata, s kit terheli a költség. Alapvető követelmény, hogy az árjelzés egyértelmű legyen, a vásárló pontosan megállapíthassa az érvényes árat. A dokumentum leszögezi: az egyes árukat a termelők gyakorta - az irányító szervek közti megállapodásra hivatkozva - a régi csomagolóanyag felhasználása és a hosszú nyomdai átfutási idő miatt több hónapig, esetenként egy évig is, a régi fogyasztói ár feltüntetésével szállítják a kereskedelemnek. Ezzel alaposan megnehezítik az amúgy is túlterhelt bolti dolgozók munkáját. Az árjelzés hiánya vagy a megtévesztő árfeltüntetés lassítja a kiszolgálást, rontja a kereskedelem és a vásárlók kapcsolatát, s nem utolsó sorban hátráltatja a hatékony fogyasztói érdekvédelmet - hangsúlyozza az állásNéhány hete a hiánycikkek listáján találhatók a FÉG-gázkészülékek, vízmelegítők, cirkóberendezések és konvektorok, pedig a gyár terven felül is előállít és szállít ezekből a készülékekből a kereskedelemnek. A Fegyver- és Gázkészülékgyár fűtőberendezéseiből az utóbbi két-három évben nem volt hiány, sőt néhány hónappal ezelőtt a kereskedelmi vállalatok már árengedményes vásárlási akciókat is hirdettek. Mára azonban valamennyi FÉG-fűtőberendezés eltűnt az üzletekből a lakossági felvásárlás vagy inkább elővásárlás nyomán. A gyár most arra törekszik, hogy mérséklődjön a hiány, de a jelentősebb többlettermelést akadályozza a szűkös kapacitás és az, hogy a szükséges alapanyagokból, alkatrészekből ők is nehezen tudnak többet beszerezni. így is vállalkoztak arra, hogy az év végéig a terveÚj lesz a magyar népszámlálási gyakorlatban az is, hogy a teljes körű felmérés a korábbiaknál kevesebb kérdést tartalmaz, és csupán a lakosság húsz százalékától kérnek több adatot. A teljes körű és a reprezentatív - mintavételes - adatfelvétel párhuzamos alkalmazása több országban már jól bevált. A népesség főbb adatairól az összeírást kővető másfél hónapon belül gyors- jelentést tesz közzé a KSH. A részletesebb - ugyancsak előzetes - eredményeket, például a népesség számát, a nemek megoszlását, a lakások adatait településenként, 1990 közepén hozzák nyilvánosságra. A megyénkénti köteteket 1991 közepéig, a témaköteteket pedig 1992 végéig tervezik közreadni. Gondoskodnak arról, hogy a nép- számlálás előtt az utcák neve és a házszámozások lehetőleg ne változzanak. Ezért 1989. január 31. és 1990. június 30. közötti településrésznevet és utcanevet megváltoztatni csak rendkívül indokolt esetben szabad majd. A népszámlálás sikeres végrehajtásához szükséges, hogy a népességnyilvántartás megbízható lakcímkataszterrel rendelkezzen. Az Állami Népességnyilvántartó Hivatal megszervezi ennek számitógépes nyilvántartását és továbbvezetését. A korszerűbb, új megoldások nemcsak egyszerűsítik a népszámlálást, hanem költségeit is lényegesen csökkentik. foglalás. Éppen ezért a Fogyasztók Országos Tanácsának elnöksége szükségesnek tartja, hogy az eddiginél több figyelmet fordítsanak e gond megoldására. Annál is inkább, mivel jövőre az adó- és árreform életbelépésével változnak az eladási árak, és jelentősen módosulnak az eddigi árarányok. Arra kell törekedni, hogy az önkiszolgáló formában működő üzletekben az eladótérben elhelyezett árukon - kivéve azokat a termékcsoportokat, amelyeknél egységesen jelölhető az ár - egyedileg tüntessék fel, mennyibe kerülnek. A FŐT elnöksége a tömegesen érkező fogyasztói észrevételekről tájékoztatta az Országos Anyag- és Árhivatalt, s arra kérte a Belkereskedelmi Minisztériumot, hogy intézkedjék az árak egyértelmű megjelölésére vonatkozó kötelezettség szigorú betartása érdekében. Minthogy ez a kötelezettség minden kereskedelmi tevékenységet végző árusító helyre kiterjed, a FŐT elnöksége megkereste a Kisoszt is, hogy határozottabban érvényesítsék a magánkereskedelemben és a vendéglátásban is ezeket az előírásokat. A FŐT elnöksége felhívja a gazdálkodó szervek figyelmét arra, hogy e kötelezettségekről tájékoztassák a vállalatokat, szövetkezeteket, az önálló árkialakitási jogú, új üzemelési formában működő egységeket. Az állásfoglalás arról is tájékoztat, hogy szabálysértésnek minősül, ha a termékekről hiányzik az ár, vagy szabálytalanul tüntették fel azt. Ez a szabálytalanság pénzbírsággal sújtható. A lakosság által jogosan kifogásolt helyzet megváltoztatása érdekében gyarapítani kell az ellenőrzések számát, s élni kell a szankciók nyújtotta lehetőségekkel is. A vásárlók is segíthetnek azzal, ha az üzletben szóvá teszik a tapasztalt hiányosságokat, s bizonytalanság vagy vita esetén árjegyzék, árutasítás, illetve számla bemutatását kérik. zettnél 1500-zal több cirkókészüléket szállítanak a hazai üzletekbe. A konvektorgyártás tervét már év közben néhány ezer berendezéssel megemelték. Vízmelegítőkből azonban - kooperációs ne- he'zségek miatt - nem tudnak többet gyártani. A FÉG-nél programot dolgoztak ki a gyártmányszerkezet korszerűsítésére is. Nemrég jelent meg a piacon a zárt égésterű vízmelegítő és cirkóberendezés, amely azért is előnyös, mert felszerelésekor nincs szükség kéménybekötésre. 1988-ban forgalomba hozzák a szigetelt kazánpalástú készülékeket is, ezek három-négy százalékkal jobb hatásfokkal üzemelnek elődeiknél, s ezzel tetemes energiaköltség takarítható meg. Jövőre kerülnek az üzletekbe a jelenleginél esz- tétikusabb kivitelű s szintén jobb hatásfokkal üzemelő konvektorok is. „A települési szilárd hulladékot kizárólag a tanácsi szakigazgatási szerv által a területi adottságok figyelembevételével e célra kijelölt, lehetőleg több települést (körzetet) kiszolgáló - a közegészségügyi, vízügyi, a környezetvédelmi, az építésügyi és közlekedési hatósági előírásoknak megfelelően kialakított és üzemeltetett - lerakóhelyen (telepen), illetőleg létesítményben szabad elhelyezni és ártalmatlanítani.” - részlet az ÉVM-EüM 1986. évi együttes rendeletéből. * Kevesen gondolják, mekkora gondot jelent ez a tanácsoknak, hiszen a rendkívül megszigorított előírások igen komoly és drága vizsgálódásokra, de főként a korábbi „van fontosabb problémánk is” szemlélet megváltoztatására késztetett mindenkit. Tegyük hozzá, mindez elég későn, a nyolcvanas évek elején történt, amikor a megyei tanács által készíttetett érzékenységi térkép kimutatta, hogy a rendezési tervekben szereplő szeméttelep-elhelyezések hatvan százaléka nem alkalmas adott helyen, adott funkcióra. Ezt számítások követték, melynek során a megye 110 települsét 24 körzetre osztották és egy új pályázati rendszer kiírásával igyekeztek támogatni megvalósulásukat. A központi kérdést legtöbb helyen éppen ez, a pénzügyi fedezet jelenti, a szűkülő tanácsi pénztárcából egyre kevesebb beruházásra futja.- Mindössze kétmillió forinttal segíthetjük a pályázati rendszerben a körzeteket, ami az igényeket figyelembe véve elenyésző - mondja Ajtayné Csillag Éva, a megyei tanács főelőadója, majd hozzáteszi: - Változó a hozzáállás. Azt mindenki természetesnek veszi, hogy lakásában WC van, azt rendben tartja és nem szórja szanaszét a háztartási hulladékot sem. A szűk körből kilépve azonban megváltozik a szemlélet... * Bonyhád azon települések közé tartozik, ahol ideiglenes jelleggel működik a szeméttelep az Óhegy lábánál - immár évek óta. A hidrológiai adottságok, a lakóterület közelsége mellett kellett új területet keresni. Gyorsan cselekdtek, hiszen már elkészültek a tervek, így 1989-ben, amikor a pénzügyi feltételek engedik, rögtön indulhat a kivitelezés. A közel 18 millió forintos beruházás költségeinek felét vállalja csak a tanács, a helyi gazdálkodó szervezeteknek arányos teherviselés elve szerint kell majd hozzájárulniuk. A várostól két kilométerre fekvő 16,5 hektáros területre viszik majd Cikó, Kakasd, esetleg Grábóc, Aparhant szilárd hulladékát. Ez utóbbi község egyébként már ez év júniusa óta hetente egyszer intézményesen szállítja a szemetet, mégpedig a régi bonyhádi telepre. Ez a jövő útja a többi településen is, igaz tegyük hozzá, hogy a fejekben történő változáson túl az infrastruktúra fejlesztése is szükségeltetik hozzá: legalább a szilárd burkolatú út. Az előzetes számítások szerint 42 esztendeig fogadhatja Bonyhád és a tíz kilométeres körben lévő falvak hulladékát az új szeméttelep, amely már a legkorszerűbb követelményeknek, környezet- védelmi előírásoknak is megfelel majd. Hogy miért ilyen későn... Sebestyén Lajos, a műszaki osztály vezetője úgy fogalmazott, ha ez csak Bonyhád gondja lenne, már régen nem lenne gond. * A késői eszmélés, a kényszerhelyzetek elhúzódása sajnos tény. Pakson például a ma is működű szeméttelep a hatóságok hallgatólagos tudtával üzemel régóta - jobb híján. A sürgető helyzetnek megfelelően válaszolt a tanács illetékese, Kakasy Olivér csoportvezető a kérdésre, hogy mikor kell indulnia az újnak: „tegnap”. Egyetlen napot sem lehet várni, ennek szellemében kezdték meg az atomerőmű déli bejárójával szemben a 6-os úttól legközelebbi szakaszán is 100 méteres távolságban a földmunkákat és közel egy hónapja kiépült egy bevezető betonút is. Az elhelyezést nehezíti, illetve a költségeket növeli, hogy ez a terület a védett kavicsfalon, a regionális ivóvízbázis szakaszán fekszik, ezért szigetelni kell, valóságos betonteknőt kell kiképezni a telepen. így durván 30 millió forintba kerül majd és jövő év végén feltétlenül üzemelnie kell. A gond csupán az, hogy mint az illetékes elmondta, saját fekélyes problémájukat oldják meg ezzel, a város- környékkel kötött együttműködést nem tudják vállalni. Másrészt nem jutnak el - másokkal együtt - még odáig, hogy a kommunális hulladékot a veszélyes hulladéktól szétválogassák. Ez utóbbi téma azonban külön körjáratot érdemelne. * Faddot, mint körzeti lerakóhelyet tartják nyilván, a régi homokbányában 1982 óta létező szeméttelepük azonban egyelőre saját településüket szolgálja. A helyi vélemények szerint jó ideig, hiszen a Du- naszentgyörggyel, Gerjennel megalakítandó közös lerakóhely a mai pénzügyi helyzetben utópiának tűnik. Ezért évente közel 100 ezer forintot fordítanak arra, hogy dózerolják, karbantartsák a telepet, a szomszédok pedig maguk boldogulnak. Szentgyörgyről térítés ellenében a paksi telepre szállítják, Gerjenben pedig... A faluban „kerülgetik” a szemetet. A szó szoros értelmében, hiszen az Alkotmány utca kiépülésével körülvette a község a régi halastavakban kialakított szeméttelepet, az áldatlan állapoton pedig saját erőből változtatni nem tudnak. A kö zséget keleti oldalról a Duna, másik részeken zártkertek, nagyüzemi földek határolják, nem utolsó sorban pedig az éves fejlesztésre használható hat-hétszázezer forintból erre nem futná.- A víz-, az úthálózat, a kereskedelmi alapellátás megfelelő a faluban, kardinális kérdés a szemétügy, ezért a VII. ötéves tervben szerepelt is, de egyszerűen nem tudunk hogyan elindulni - mondja Házi László tanácselnök. * Hasonlóképp kritikus helyzetből keresnek kiutat Szekszárdon, ahol a húsipari-, a tejipari vállalat, a szekszárdi vízbázis közvetlen közelében, az idegen- forgalmi látványosságnak számító Keselyűsbe vezető út mellett van a „szégyenfolt”. Nos, mára a tanulmánytervek és a Szekszárd-Paksi Vízitársulat kivitelezésében a beruházási program elkészült és tervek szerint két ütemben válósul meg. Hidaspetrén, a Sötétvölgybe vezető út bal oldalán, egy dombokkal ölelt völgyben. Az első lépcsőben 130 ezer köbméter szemét elhelyezése válik lehetővé, hozzávetőleg 25 évre elegendő a városnak és környékének, a következő ütem már csak öt évre hosszabbítaná meg az élettartamát. A kiviteli terveket a végrehajtó bizottság 1988-ban hivatott elfogadni, hogy konkrétan mikor kezdődik a becslések szerint 70 milliós beruházás, erről nem tudtak tájékoztatni bennünket. Az idő pedig sürget, annak ellenére, hogy szakvélemények szerint a város ivóvízbázisát a mai szeméttelep nem szennyezi. * A számok tanúsága szerint a már említett 24 körzetből hét központ működik, nyolc helyen pedig megkezdték a munkálatokat. Intézményes szemétszállítást tavaly a városokkal együtt 46 községben regisztráltak, vagyis durván a települések fele „Önerőből”, „házilag" oldja meg a szemételhelyezést. Ezen pedig változtatni kell nemcsak saját igényességünk, hanem a visszafordíthatatlan következmények miatt is. TAKÁCS ZSUZSA Fotó: KAPFINGER ANDRÁS A Fogyasztók Országos Tanácsának állásfoglalása Egyértelmű árjelzés A FÉG a hiány csökkentéséért A gerjeni szükségmegoldás - a szeméttelep egy részét az iskolásoknak sportcélra engedték át
