Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-10 / 265. szám

1987. november 10. NÉPÚJSÁG 5 Döntött a legfelsőbb bíróság- Beáztak a lakások - Rossz volt a baromfitáp - Juhászkaland - Amíg a fegyelmi büntetés jogerős lesz Amikor a lakók több mint tíz évvel ez­előtt beköltöztek az újonnan épült házba, nem sokáig örülhettek, mert a lakások - a tetőszerkezet hibái miatt - éveken át beáztak. Az építő vállalat nem volt hajlan­dó a javításokat elvégezni, ezért a? OTP, amely a házat építtette, a tetőt megjavit- tatta, majd ennek költségei és az épület értékének csökkenése miatt, mind a ter­vező, mind a kivitelező ellen pert indított. A megyei bíróságon az Igazságügyi Műszaki Szakértő Bizottság véleményé­ből kiderült: a terv jó volt, azonban a kivi­telezésnél eltértek az előírástól, de kivite­lezési hibákat is követtek el, amelyek ja­vítást tesznek szükségessé, illetve az épület élettartamának csökkenését idé­zik elő. Mindezek alapján a megyei bíró­ság a tervezővel szemben a keresetet, mint alaptalant elutasította, viszont a kivi­telező vállalatot gondatlan és hibás mun­kája miatt kötelezte, hogy az OTP-nek nagy összegű javítási költséget és díjle­szállítást fizessen. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság kimondta: hibátlan kivitelezés esetén a tetőszerkezet élettartama harminc év vol­na. Az eredeti tervtől történt eltérés miatt azonban hét-nyolc évenként kisebb fel­újításra van szükség. Ennek költségei és a kivitelezési díj leszállítása mérvének megállapításánál ezt figyelembe kell venni. Ezért a megyei bíróság ítéletét megváltoztatva, a díjleszállítás összegét lényegesen felemelte, tehát a kivitelező vállalatnak összesen 413 ezer 959 forin­tot kell fizetnie. * Egy mezőgazdasági termelőszövetke­zet nagy mennyiségű baromfi átvételére és a felneveltek leszállítására, egy válla­lattal szerződést kötött. Az állatokat rész­ben a tsz telepén, részben kisebb terme­lőknél kihelyezve tartották. A tápot az utolsó időszakban egy szövetkezet szál­lította. Nem sokkal később a baromfiak megbetegedtek. Az állatorvos a tápból mintát vett, és megküldte az Állategész­ségügyi Intézetnek. Ott megállapították, hogy az anyag egy része kifogásolható. A nem megfelelő minőségű táppal való ete­tés következtében az állatokat.a szerző­désben kikötött határidőn túl kellett etet­ni, hogy a meghatározott súlyt elérjék. A túltartás és az elmaradt árbevétel miatt a tsz a tápot szállító szövetkezet ellen kár­térítési pert indított. A szövetkezet a felelősséget részben elismerte, de többet nem volt hajlandó fi­zetni. Azzal védekezett, hogy a baromfia­kat nem megfelelően tartották. A megyei bíróság szakértők meghallgatása után a szövetkezetét kártérítés fizetésére köte­lezte. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíró­ság megállapította: a hibás tápból csak az állatok egy része kapott, és csak eze­ket kellett hosszabb ideig nevelni. Ezért a szövetkezetét a megyei bíróság által megállapított összegnél kisebb kártéríté­si kötelezettség terheli. * Egy vidéki kocsmában a rendőrség a vendégek személyi igazolványát ellen­őrizte. Az egyik vendég nem tudta ezt fel­mutatni.- Van nekem állásom és igazolvány is - bizonygatta -, de a munkaadómnál tartom, mert egyszer már elvesztettem. A rendőröket el is vezette az egyik helybeli szakszövetkezeti tag lakására.- Juhtenyésztéssel foglalkozunk, és juhászokra van szükségünk - mondta az állattenyésztő és felesége. - Több száz juhunk van, részben a sajátunk, részben a szövetkezetnek nevelünk. A továbbiak során az is kiderült, hogy a két embert a társadalombiztosítónál nem jelentették be. A rendőrök jegyzőkönyvet vettek fel, amit megküldték a megyei tár­sadalombiztosítási igazgatóságnak. En­nek az lett a következménye, hogy az ál­lattenyésztőre nagy összegű társada­lombiztosításijárulékot, késedelmi pótlé­kot és rendbírságot róttak ki. A fizetési meghagyás hatályon kívül helyezéséért az illető pert indított. A Társadalombiztosítási Igazgatóság képviselője arra hivatakozott, hogy a fize­tési meghagyást a rendőrség jelzése alapján bocsátották ki. Az alkalmaztatást a házaspár maga is elismerte. Az első fo­kú bíróság részben elfogadta az állatte­nyésztő védekezését. Az egyik ember foglalkoztatásáról azt állapította meg, csak szívességből dolgozott, ezért a Tár­sadalombiztosítási Igazgatóság által ki­rótt összeget csökkentette. Fellebbezés­re a megyei bíróság ezt az ítéletet jogerő­re emelte. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a döntést megváltoztatta, és a keresetet teljesen elutasította. A határozat indokolása szerint az alsó fokú bíróságok nem indokolták meg, miért fogadták el az állattenyésztő utóla­gos védekezését, holott mind ő, mind a felesége a rendőrök előtt elismerte a két ember foglalkoztatását. Sőt, ugyanezt ál­lították a juhászok is. A felperes szavahi­hetőségét az is megdönti, hogy az intéz­kedő rendőrök előtt tett nyilatkozatát a perben előbb teljesen megváltoztatta, majd később az egyik juhász alkalmazta­tására módosította. Nincs semmi adat ar­ra, hogy az egyik ember valóban tartozá­sa törlesztéséért vállalkozott az állatok őrzésére. Az alsó fokú bíróságoknak erre vonatkozó megállapítása megalapozat­lan, és mint helytelen mérlegelésen ala­puló döntés, törvénysértő is. Ezért a me­gyei bíróság ítéletét hatályon kívül kellett helyezni. * Egy szövetkezet tisztviselőjét fegyelmi határozattal a tagok sorából kizárták. En­nek hatályon kívül helyezéséért az illető pert indított, és a bíróság a döntést meg­változtatva, a fegyelmi döntés kiszabását mellőzte. Egyben kötelezte a szövetkeze­tei, hogy a tisztviselő elmaradt fizetését utalja ki. Ezt azzal indokolta, hogy a kizá­rást kimondó fegyelmi határozat nem bi­zonyult valósnak, ezért a tisztviselő mun­kadíját, mint kártérítést, ki kell fizetni. Az összeg kiszámításánál azonban le kell vonni azt, amit a tag a bírósági eljárás be­fejezéséig megkereshetett volna. A tiszt­viselőt ugyanis kárenyhítési kötelezett­ség terhelte. A jogerős ítélet ellen a leg­főbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, és határozatában a következőket mondta ki:- Tévedett a megyei bíróság, amikor a tisztviselő kárenyhítési kötelezettségét vizsgálta, és a visszatartott munkadíj ösz- szegét csökkentette, mert a bírósági ügy befejeztéig nem igyekezett másutt dol­gozni. Téves a megyei bíróság álláspont­ja abban is, hogy a tisztviselőt kártérítés címén illeti meg a visszatartott mukadíj, és kárenyhítési kötelezettséggel tarto­zott. A fegyelmi határozattal elbocsátott, vagy a tagok sorából kizárt dolgozót a határozat jogerőre emelkedéséig nem terheli elhelyezkedési kötelezettség - hangzik tovább az állásfoglalás. A fegyel­mi határozatot az ellene benyújtott kére­lem jogerős elbírálásáig nem szabad végrehajtani. Ebből következik, hogy a dolgozót, ebben az ügyben a tisztviselőt, elhelyezkedési kötelezettség nem terhel­te. A tisztviselő tagsági viszonyát a me­gyei bíróság ítélete visszamenőleges ha­tállyal helyreállította. Ezért elmaradt át­lagkeresetének megtérítését jogoson igényli. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény, hogy a felfüggesztés idejé­ben egy része alatt másutt munkát vég­zett, és így jövedelemhez jutott. Ennek összegét a szövetkezet által fizetendő munkadíj megállapításánál figyelembe kell venni. A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíró­ság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a fentiek figyelembe vételével a tisztviselő­nek járó munkadíj megállapítására köte­lezte. HAJDÚ ENDRE Amatőr színjátszócsoport a főiskolán Szaktudás ás játék A tanév elején alakult meg a szekszárdi tanítóképző főiskolán egy érdekes színját­szócsoport, amelynek tagjai főiskolások és gimnazisták. A csoport új színt jelent a város amatőr művészeti csoportjai között, mert egy sajátos mozgásszínházi áramla­tot képvisel. Vezetője Sárvári János, a szakmai tanácsadó pedig Sárvári József, aki Budapesten Angelusz Iván csoportjá­ban a Kreatív Mozgásstúdióban ismerke­dett meg Szkipe Nagy Józsefnek, a pá­rizsi American Center tanárának a kontakt táncra vonatkozó el­méletével, és annak a táncra átültetett gyakorlatával. A mozgás sajátos ötvözete a No-színház keleti eszköztárá­nak, a keleti és a modern zenének, a harcművészeten belül a „lágy” konfu meditációs elemeinek. Az olvasó számára ezek a forráselemek nem mondanak sokat, és a dolog lényege nem is a kiindulási forrásokban van, hanem abban, mit jelenthet itt és most a csoport tagjai és a közönség számára ez a fajta színház. Mint ez az előadásból és a követő beszélgetésből kiderül, so­kat jelent. Ezt a fajta mozgást, a hozzá tartozó légzéstechnikát csak nagy fegyelemmel, és egymás iránti figyelemmel lehet el­sajátítani. Foglalkozik ezenkívül a csoport az európai színházak eszköztárával, így a beszédtanulással is. A fiatalokat a csoport­ban önfegyelemre és a másik iránti figyelemre nevelik, a próbák tulajdonképpen felérnek egy kiadós edzéssel is. Sárvári József a kérdésre, hogy mire akarja megtanítani a gyerekeket, össze­foglalóan úgy válaszolt, hogy játszani. Márpedig a játék lényege éppen a szabá­lyok szigorú betartása, a játszótárs tiszteT lete, megbecsülése, és a közös játék örö­me. Ha ezt a célt valamilyen szinten sikerül megvalósítaniuk, akkor azok a fiatalok, akik tagjai az amatőr csoportnak feltétle­nül gazdagabbak lesznek. Háromszor mutatták be a kör című pro­dukciót - amit a csoport két vezető egyénisége adott elő, a töb­biek láthatatlan, de annál fontosabb közreműködésével - a sza­vak nyelvén elég nehéz bemutatni. Van benne akrobatika, keleti harcművészeti elemek, és kontaktus a két szereplő között. Az együttest is Art Kontaktnak hívják. Különös játék, amit bemutat­nak, szerepel benne egy fehér és egy fekete maszkos figura, akik kezdetben külön élnek és mozognak, de egymástól elvá­laszthatatlanul. A közepe táján már kiderült, hogy nem egészen . erről van szó, míg a végére nyilvánvalóvá válik, hogy a mind- anynyiunkban jelen lévő ellentétek, a jó és a rossz, az igazi és a hamis, a jobb és a bal szerves egységéről szól a tánc, igen érde­kes zenei és fényhatásokkal is hangsúlyozva a mondanivalót. A csoport nyitott, várják a további érdeklődőket, akik egy tő­lünk távoli világ kultúrájának megismerésével szólhatnak a má­ról és a mához. IHÁROSI Partvédő mű épül a Tiszán Tiszakécske szomszédságában, Tiszabögnél, a folyó meredeken alámosta a medret, és egyre nagyobb kárt tett a partszakaszban. A vízügyi szakemberek most ősszel - kihasználva a Tisza alacsony vízállását - a folyókanyar közepén a legjobban omladozó részen 150 méter hosszan rőzseszőnyegből, műanyagfó­liából és úgynevezett rőzsekolbászokból olyan partvédő művet építenek, amely megállítja a további mederomlásokat. A partvédő művet a megépítése után kő­terheléssel a folyó vize alá süllyesztik, így megvédik a további omlásoktól a me­deroldalt. Országos akció az építkezések rendjének ellenőrzésére Az év utolsó hónapjaiban sok építke­zésen hajrámunkába fognak, hogy az év végi határidőre teljesítsék átadási kötele­zettségeiket. Ám a sietség és főleg a kap­kodás miatt gyakran háttérbe szorul a munkahelyi rend és a minőség. Ezért ennek részletes vizsgálatára most egy­hónapos összehangolt akciót indított az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet. Novemberben az intézet hét területi ál­lomásának szakemberei az egész or­szágra kiterjedően ellenőrzik a nagyobb vállalati és szövetkezeti építkezések rendjét. Elsősorban azt vizsgálják, hogy szabályszerűen tárolják-e az építési anyagokat és szerkezeteket. Figyelmük kiterjed a helytelen tárolás miatt megron­gálódott és minőséghibás termékek fel- használására, a technológiai fegyelem betartására is. Tetemes kár származik ugyanis abból, ha a hidegre, esőre, fagy­ra érzékeny termékek - festék, mész, stb. - a szabadtéri tárolás miatt tönkremen­nek. Hasonlóképpen sok kárt okoz, ha tetőszigetelést vagy betonozást végez­nek a megengedettnél hidegebb időben. A tetőt szigetelő bitumenlemez ugyanis a hidegben megdermed, lerakás közben megrepedezik, és később átengedi a vi­zet. A hidegben megfagyott beton pedig nem szilárdul meg, elporlik. Az ilyen szél­sőséges időjárás-változások is indokol­ják, hogy november legyen az ellenőrzési akció időszaka, s a vizsgálatok hozzájá­ruljanak a hibák megelőzéséhez. A temetési szolgáltatás színvonala, a temetők gondozottsága, felszereltsége, megjelenési formája foglalkoztatja a la­kosságot. Az életkörülmények változásá­val párhuzamosan változott az emberek temetkezéssel, temetővel kapcsolatos igénye is. „A jövőben az eddigieknél nagyobb fi­gyelmet szükséges fordítani a kegyeleti szolgáltatások fejlesztésére, a temetők kulturált fenntartására.” - hangzott el Szekszárd Város Tanácsa Végrehajtó Bi­zottságának ülésén. Ennek érdekében a városi Gamesz és a Tolna Megyei Temetkezési Vállalat ille­tékes képviselői temetőfenntartási üzemág és temetőgondnokság létreho­zásáról szóló megállapodást írtak alá 1985-ben. Céljuk, hogy a Szekszárd al­sóvárosi és újvárosi temetők üzemelésé­vel, fenntartásával kapcsolatos feladatok hosszú távon megoldást nyerjenek. A megállapodásban rögzítették, hogy a te­metőgondnokságnak milyen feladatokat kell ellátnia, és erre mekkora pénz- öszszeg áll rendelkezésre. Az eltelt két év alatt megfelelő létszámú munkerőt vettek fel a gondnokságra, egyenruhát csináltattak számukra, a munkájukhoz szükséges tárgyi feltétele­ket biztosították. A gondnokság tevé­kenysége a fizikai munka és az admi­nisztráció területére egyaránt kiterjedt. Több évtizedes elmaradást pótolva elké­szítették mindkét temető térképét, álla­potfelmérését. Megszervezték illetve végzik temetőn belül a bozót- és cserjeir­tást, a meglévő növények ápolását, újak telepítését, utak és szeméttároló helyek tisztán tartását, társadalmi és hősi em­lékművek gondozását. Az alsóvárosi te­metőben saját kivitelezésben felújították a Garay-, az Augusz-család-, és az I. vi­lágháborús katonák síremlékét. Az újvá­rosi temetőbe téglakerítését is helyreállí­tották. Kolumbáriumokat, díszsírhelyeket alakítottak ki. * Igen, ötlik fel az olvasóban, valóban sok mindent tett az elmúlt két évben a szekszárdi köztemetők gondozásáért a temetkezési vállalat, azok azonban még így is elég rendezetlenek. Kevés a szilárd burkolatú út, kopárok, nincs elég fa, bo­kor, pad. Mi ennek az oka?- Több évtizedes elhanyagoltságot, le­maradást kell pótolnunk, de ehhez nem rendelkezünk kellő anyagiakkal - mond­ja Joó Gyula, a Tolna Megyei Temetkezé­si Vállalat igazgatója. - Csak a legszük­ségesebb feladatokat tudjuk egyelőre megoldani. Megyénkben a 213 működő temetőből 78 állami, 135 felekezeti keze­lésű. 1985-ig a sírkertek fenntartásáról, üzemeltetéséről kivétel nélkül a temetők tulajdonosai gondoskodtak. Az azóta ál­talunk kezelésre átvett temetők gondo­zottsági színvonala véleményem szerint javult. A teljes körű szolgáltatást kiter­jesztve az utóbbi időben további temető­ket - Paks, Tamási, Simontornya - vet­tünk át. Dombóváron átvettük a közteme­tő teljes üzemeltetését. Folyamatban van Dombóvár, Paks, Tamási, Bonyhád von­záskörzetébe tartozó települések bekap­csolása is. Bátaszéken szombaton adtak át egy tágas, megjelenésében esztétikus, új ravatalozót. Itt a megfelelő technikai feltételek bevezetése után a teljes körű kegyeleti szolgáltatást kívánjuk nyújtani. Ezek közé tartozik a halottszállítás, rava­talozás, sírásás, eltemetés, exhumálás, kegyeleti tárgyak értékesítése. Törekvé­sünk, hogy a VII. ötéves tervidőszak vé­gére a megye valamennyi településén ilyen szintű szolgáltatást adhassunk. Ez a kezdeményezésünk azonban csak akkor valósulhat meg, ha a taná­csok, illetve a felekezetek a fenntartás­hoz az eddigieknél magasabb pénzügyi fedezetről kellő időben gondoskodnak. F. KOVÁCH ÉVA A temetők fenntartásáról Bővültek a kegyeleti szolgáltatások

Next

/
Thumbnails
Contents