Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-09 / 264. szám
/iou»»\ 4 TSfÉPÜJSÁG 1987. november 9. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Miért nem kap gyest? Egy dunaszentgyörgyi olvasónk levelében írta, hogy háromgyermekes kisiparosként nem kap gyermekgondozási segélyt az elmúlt év januárjában született gyermeke után. Kérelmét a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság elutasította.- Sajnos problémájára most sem tudunk kedvező választ adni - írta válaszában Antal Pál, a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója. Majd igy; - A gyermekgondozási segélyre való jogosultságról a többször módosított 10/1982. (IV. 16.) Mt. számú rendelet, valamint végrehajtásáról a 4/1982. (IV. 16.) EüM. számú rendelet intézkedik. A hivatkozott jogszabályok szerint gyermekgondozási segély csak a munkaviszonyban, ipari szövetkezeti tagsági viszonyban, mezőgazdasági szövetkezeti tagsági viszonyban állókat, a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóit illeti meg. A szabadfoglalkozásúak, kisiparosok, magánkereskedők erre az ellátásra a hatályos rendelkezések szerint még nem jogosultak. Megjegyezzük még, hogy az állami szociálpolitikai intézkedések keretében a cél a jogosultsági feltételek kiterjesztése, amit az is bizonyít, hogy a kisiparosok, magánkereskedők ma már jogosultak gyermekgondozási díjra, amire korábban nem voltak. Elképzelhető tehát, hogy a közeljövőben erre az ellátásra is jogosulttá válnak. Ki kérheti korkedvezménnyel nyugdíjazását? Varga Péter nagykónyi olvasónk arra a kérdésre kért választ rovatunktól, hogy ki kaphat korkedvezményes nyugdijat, illetve hány éves kortól lehet azt kérni. A kérdésre dr. Deák Konrád válaszolt:- Atársadalombiztositásról szóló törvény szerint a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők korkedvezményben részesülnek, éspedig kétévi korkedvezményben részesül: a) az a férfi, aki legalább tíz és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá, b) az, aki legalább hat éven át egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben dolgozott. A korkedvezmény további egy-egy év: a) a kor- kedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb öt, nőnél négyévi, illetőleg b) az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után. A korkedvezményre jogosító munkaköröket a Minisztertanács állapította meg, ezek egy mellékletként szereplő jegyzékben nyertek felsorolást, a Társadalombiztosítási jog kézikönyve című kiadványban. Ezen túlmenően: a napokban jelent meg és idén október 15-én lépett hatályba a Minisztertanács 52/1907. (X. 15.) számú rendelete, amely a Foglalkoztatási Alap létrehozásáról és a foglalkoztatáspolitikai korengedményes nyugdíjazásról szól, s amely szerint „a munkáltató - ideértve a dolgozót szövetkezeti tagsági viszony keretében foglalkoztató szövetkezetét is - felszámolás, illetőleg más módon való megszűnése, továbbá átszervezés esetén az öregségi nyugdíjkorhatárnál (ideértve a korkedvezményes életkort is) legfeljebb öt évvel alacsonyabb életkorú dolgozó foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjazását engedélyezheti a munkáltató telephelye szerint illetékes megyei tanács elnöke.” Ezt a korkedvezményes nyugdíjazást az érintett dolgozó hozzájárulásával, a szakszervezettel egyetértésben a munkáltató kezdeményezheti, ha a dolgozó megfelelő elhelyezése nem biztosítható és a dolgozó nő legalább 25 évi, illetőleg férfi legalább 35 évi szolgálati idővel és az adott munkáltatónál legalább öt évi munkaviszonnyal (szövetkezeti tagsági viszonnyal) rendelkezik. Munkaszüneti napon végzett munkáról Dozmati Lajosné munkaszüneti napon végzett munkával kapcsolatos problémáival fordult szerkesztőségünkhöz. Mint levelében írta: folyamatos munkaviszonyban dolgoznak, három műszakban. Beosztásuk 28 napra szól, ebből 8 nap szabadnap, melyet részben szombat, vasárnap, részben hétközben kapnak meg. Dr. Deák Konrád válasza:- „Ha a dolgozó a túlmunka ellenértékeként csak szabad időre jogosult, a kollektív szerződés úgy is rendelkezhet, hogy a dolgozó a munkaszüneti napon végzett munkája ellenértékeként is szabad időt kap. A heti pihenőnapon végzett munka elszámolására vonatkozó szabályok szerint kell eljárni, ha a munkaszüneti nap a dolgozó heti pihenőnapjára vagy szabadnapjára esik, és a dolgozó ezen a napon munkát teljesít. Eszerint, ha a dolgozónak a vállalat másik pihenőnapot nem tud biztosítani, a dolgozónak a pihenőnapon, illetőleg a szabadnapon végzett munka idejére járó munkabéren felül pótlék jár.” Mindezeket a „Vállalati Munkajogi Kézikönyvéből másoltuk ki, s csupán annyit jegyzünk meg, hogy ahol kollektiv szerződés nincs, ott munkaügyi szabályzat van, s azok a kérdések, amelyek egyébként a kollektív szerződésben nyernek szabályozást, az ilyennel nem rendelkező munkáltatóknál a munkaügyi szabályzatban szerepelnek. Nos, a problémák ismétlődésének elkerülése végett javasoljuk, kezdeményezze a kollektív szerződés (munkaügyi szabályzat) esetleges módosítását olyképpen, hogy az eddig problémát jelentő kérdéseket egyértelműen rendezze. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK A vállalkozói adóról a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1987. évi 16. számú törvnyerejü rendelete, amely szerint a vállalkozó, a kisszövetkezet és az iskolai szövetkezet gazdasági tevékenységéből származó nyereségét adókötelezettség terheli. A jogszabály pontosan meghatározza, hogy annak alkalmazásában ki tekintendő vállalkozónak, megjelöli az adó alapját, az adó mértékét, rendelkezik az adómentességről, az adókedvezményről, az adó megállapításának módjáról, szabályozza az adóköteles nyereség fel- használásának módját és kimondja, hogy a vállalkozó az adózott nyereség felhasználásáról köteles elszámolni. A törvényerejű rendelet 1988. január 1. napján lép hatályba. Az általános forgalmi adóról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtását a Minisztertanács 37/1987. (X. 12.) számú rendelete, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtását a Minisztertanács 38/1987. (X. 12.) számú rendelete szabályozza. Az előbbiből megtudható - többek között -, hogy az adómentességre jogosító értékhatár elérésének időpontjáig fizetendő adó ösz- szegét milyen számítási módszerrel kell megállapítani, hogy a tárgyévi beruházási célú beszerzést terhelő, előzetesen felszámított adó összegének melyik évben hány százaléka vonható le, az általánostól eltérő szabályokat külön táblázat tünteti fel, ugyancsak táblázat tünteti fel a jogszabályban meghatározott esetekben az adóhatóságtól visszaigényelhető adót s azt is, hogy a visszaigényelhető összeg felső határát milyen számítási módszerrel kell megállapítani. Az utóbbi rendelet eligazítást ad abban a tekintetben, hogy mi tekintendő belföldről és mi külföldről származó jövedelemnek, mi nem minősül jövedelemnek, miként állapítható meg a jövedelem megszerzésének időpontja, melyik hónap minősül munkaviszonyban töltött hónapnak, mi minősül munkaviszonyon kívül végzett szellemi tevékenységnek, mi a tudományos tevékenység és mi a művészeti tevékenység, mi minősül mezőgazdasági kistermelésnek, részletesen szabályozza a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget és kimondja: „A magánszemélyek 1988-ban, a január 1 -jén fennálló vagyoni helyzetük alapján, vagyonnyilatkozatot tehetnek 1988. március 31-ig.” A mezőgazdasági tevékenység egyes adózási és támogatási kérdéseiről szól a Minisztertanács 39/1987. (X. 12.) számú rendelete, amely szerint a gazdálkodó szervezet a használatában lévő szántó, kert, szőlő, gyümölcsös és gyep művelési ágba tartozó földterület után földadót fizet. Szabályozza a rendelet az adómentesség eseteit, az adó alapját és mértékét, szól arról is, hogy elemi csapás esetén a földadó mérsékelhető vagy éppen el is engedhető. Külön fejezet foglalkozik a keresetszabályozással, a beruházási és termelési támogatással, valamint a kedvezőtlen termőhelyi adottságú nagyüzemek támogatásával, ez utóbbi körben kimondja, hogy az ilyen nagyüzem árkiegészítésben részesülhet, valamint fejlesztési hozzájárulást, a nem mezőgazdasági tevékenység nyereségadójából visszafizethető fejlesztési hozzájárulást és szakember-támogatást kaphat. Az említett jogszabályok is 1988. január 1. napján lépnek hatályba. Az egészségügyi miniszternek a halottakkal kapcsolatos korábbi rendelkezése módosításáról szóló 14/1987. (X. 12.) EüM. számú rendeletéből csupán az alábbiakat idézzük: „A kórbonctani vizsgálat során a holttestből gyógyító célú felhasználásra (pl. szervátültetés, gyógyszerelőállitás érdekében) szervet (szövetet) kivenni nem szabad, ha az ellen a személy életében nyilatkozatot tett." Rendelkezik a jogszabály arról is, hogy az ilyen nyilatkozatot hová kell bevezetni, miként kell nyilvántartani. Valamennyi említett jogszabály a Magyar Közlöny idei 44. számában olvasható. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Találkozás a Károly-hídon Divatos hölgyek a Kampa-szigeti sétányon A csehek - akik rendkívül kedvelik fővárosukat - a Városok Anyjának nevezik. Mondják Száztornyú Prágának, a legnépszerűbb jelzője azonban Arany Prága. Van latin neve is Capet Regni, a Birodalom Feje, középkori név azon időből, mikor az egész császárság központja volt Képeinkkel bepillantást szeretnénk adni olvasóinknak, a főváros Cham- pes Elysées-éről, a Károly-hídról és annak hangulatos környékéről. KAPFINGER ANDRÁS képriportja A fiatalok kedvenc találkahelye Negyedik Károly utasítására 1357-ben kezdtek a híd építéséhez Már a múltban is a társadalmi élet központja volt Prága a tornyok városa: a Kisoldali hídtorony Különösen a barokk szobrairól vált híressé
