Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-07 / 263. szám

1987. november 7. .' T0U4A \ 14liÉPÜJSÁG Egyetemi hallgatók külföldi szakmai gyakorlaton Több mint 350 magyar egyetemi és főiskolai mérnökhallgató nyári külföldi szakmai gyakorlatát, illetve ugyanennyi külföldi diák itthoni fo­gadását tette lehetővé az elmúlt öt évben az IAESTE magyar bizottsá­ga. A hazai szervezet a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatóinak kezdeményezésére jött létre, s kapcsolódott be magyar bizott­ságként az IAESTE, az egyetemi hallgatók nemzetközi csereszer­vezetének tevékenységébe. Becker László, a szervezet ma­gyar bizottságának titkára el­mondta, az IAESTE-t 1948-ban alapította meg tíz európai ország, és jelenleg mintegy félszáz nemze­ti bizottsága segíti a leendő mérnö­kök tapasztalatcseréjét. Állásaján­latokat gyűjtenek az országban működő vállalatoktól, ipari munka­helyektől, s ezeket évenként közös konferencián ismertetik, illetve cserélik ki. Hazánk a negyedik szocialista ország, amely csatla­kozott a szervezethez, s 1982 óta immár megtízszereződött azoknak a diákoknak a száma, akik ilyen módon megismerkedhettek a fej­lett nyugat-európai országok nagyvállalatainak termelési és munkamódszereivel, illetve gya­korlati tapasztalatokat szereztek a csúcstechnológiát alkalmazó üze­mekben. A visszajelzések szerint e szakmai gyakorlatok arra is lehe­tőséget adnak, hogy a hallgatók bekapcsolódhassanak különböző kutatási-fejlesztési részfeladatok­ba, s az itt szerzett ismereteiket ké­sőbbi munkájukban kamatoztas­sák. A BME mellett már több hazai egyetem és főiskola diákjai vesz­nek részt e cserében, annak kö­szönhetően, hogy egyre szélese­dik a hazai fogadó vállalatok köre. Különösen nagy segítséget nyújt az Ipari Minisztérium, tavaly pél­dául 70-80 szakmai gyakorlati le­hetőséget tudott kínálni. A hozzánk érkező diákok zömmel nyugat-eu­rópai műszaki egyetemi hallgatók, de jöttek már diákok Japánból, az USA-ból, Kanadából, valamint Jor­dániából és Egyiptomból is. Mivel a gyakorlatok szervezése a kölcsö­nösségen alapul - tehát minden hazánkban fogadott külföldi diák cseréjeként magyar hallgató kiuta­zására van lehetőség - a magyar nemzeti bizottság még tovább sze­retné bővíteni a hazai fogadó válla­latok számát. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a diákokon keresztül növekedhet hazánk, illetve az adott vállalat hirneve, elismerése is, hi­szen a diákok megismerik a válla­latot, annak technológiai színvona­lát, termékeit, elért eredményeit, s rajtuk keresztül fejlődhetnek a vál­lalatok külföldi kapcsolatai. Az eredményes szakmai gyakorlat után a bennük kialakult jó véle­mény értéket képvisel, mind a vál­lalat, mind az egész népgazdaság számára. A hallgatók jelentkezését köve­tően - a szakmai eredmények, il­letve a nyelvtudás alapján - a ma­gyar nemzeti bizottság választja ki a résztvevőket, gondoskodik to­vábbá a kiutazás technikai lebo­nyolításáról, a szállásról, illetve a munkaidőn kívüli programokról. A fogadó vállalatok biztosítják a diá­kok megélhetéséhez szükséges fi­zetést, illetve a 4-12 hetes gyakor­lat idejére szakmai konzulenst ad­nak a diákok mellé. Autósgondok Párizsban Párizsban kitört a háború az autósok és az autóelszállítók között. A fény városában sem gyönyörűség gépkocsival közlekedni, sőt az egész közúti forgalom a teljes lehetetlenség felé halad, s egyelőre semmi igazi megoldás nincs a láthatáron. A számok önmagukért beszélnek. A francia főváros közigazgatási területén 2,3 millióan élnek és 1 millió gépkocsival rendelkeznek. Nincs az az emeletes vagy föld alatti parkolóház, ami ezt a mennyiséget befogadhatná. A rendőrség becslése szerint az autók nyolcada állan­dóan tilosban parkol. A rendőrség tavaly óta megpróbálkozott a drákói szigorral, ebből kerekedett a háború. Az első menetet a rendőrök és az elszállítók nyerték. A főváros egy-egy stratégiai pontján sorbanáll- nak a magánvállalatok szállítójárművei, s mihelyt a rendőr ráragasztja egy autó oldalára a narancssárga „elszállítani” szövegű címkét, már ug­ranak is érte a jutalékra dolgozó, markos fiatalemberek. Sok autós nézte már végig tehetetlen dührohammal, hogy szeme láttára viszik el a kocsi­ját a nyolc gyűjtő valamelyikébe. Ott aztán 450 frank bírság, továbbá 250 frank kihágási büntetés azonnali lerovása után nyerhette csak vissza a kocsiját. Mivel az elszállítók túlerejével a legvérmesebb tulajdonos sem mert megmérkőzni, dühüket a gyűjtőhelyen a kifizetéskor töltötték ki. Bevert ablakok, betört hatósági orrok jelezték az autósok kirobbanó in­dulatait. A gyűjtőhelyek alkalmazottai rendőri védelmet követeltek, sztrájkkal fenyegetőztek. A fővárosi tanács végül polgármestere, Jacques Chirac miniszterel­nök vezetésével úgy döntött, hgoy a magán szállítóvállalatok buzgalma kissé túllőtt a célon, s a rendőrfőkapitánnyal egyetértésben most enyhí­tett az eljáráson. Ezután a büntetés kiragasztásától legalább negyedórá­nak kell eltelnie, hogy az esetleg csak rövid, halaszthatatlan ügyet intéző autós megmenthesse a kocsiját. Az autósok mégsem érzik úgy, hogy megnyerték a második menetet ezzel a negyedórás türelmi idővel - bár maguk sem tudják persze, mi lenne a mindenkinek kielégítő megoldás. A főkapitányság közlekedésrendészetén meggyőződéssel állítják, hogy az utcán parkoló autóknak csak öt százalékát kellene levinni a föld alatti parkolókba, máris érezhetően gyorsulhatna a forgalom. Azonban sze­rintük a párizsiak egyszerűen utálják és kihasználatlanul hagyják néme­lyik nagy parkolót. Inkább zavarják a forgalmat, kockáztatnak, aztán ká­romkodnak. NSZK: tiszta sör A nyugatnémet serfőzdék éveken át küzdöttek a Közös Piac ellen, mert attól tartottak, hogy a határok megnyitása veszélyezteti hazai monopóliumukat. Az NSZK-ban csak olyan sört volt szabad árusítani, amely megfelelt az 1516-ban hozott tisztasági törvénynek. A Közös Piacban a versenytársak ezt a szabadkereskedelem megsértésének tartották és a közösség luxembourgi bírósága márciusban úgy ítélt, hogy a nyugatnémet piacra is be kell engedni bármiféle sört a társorszá­gokból. A nyugatnémet serfőzdék - amelyek azóta is ragaszkodnak sa­ját szokásiakhoz - mára azonban úgy látják: a bírósági procedúra töb­bet használt mint ártott. Tulajdonképpen hatalmas ingyenreklámot kap­tak a Közös Piactól, s a szabad sörkereskedelem ellenére piaci helyze­tük még javult is, hiszen ma már mindenki tudja, mitől is olyan „tiszták” a német sörök. Miközben Magyarországot a török fenyegette és a Dózsa-parasztlá- zadás rázta meg, kissé nyugatabbra, Bajorországban a sör volt az illeté­kesek legfőbb gondja. Georg der Reiche (Gazdag György), a bajoror­szági Landshut város hercege 1493-ban adta ki rendeletét, amely sze­rint „elkerülendő a testi fenyítést és a vagyon elkobzását, senki se hasz­náljon mást a sörfőzéshez, mint malátát, komlót és vizet”. Vilmos bajor herceg 1516-ban az egész fejedelemségre kiterjesztette a szabályt, egyetlen kiegészítéssel: az ő rendelete szerint még élesztőt is lehet használni negyedikként a sörfőzéshez. A szabályzat elterjedt a német fe­jedelemségekben, majd több mint három évtizeddel a német egység megteremtése után, országos érvényű törvénnyé emelkedett. Az évi 9,4 milliárd litert gyártó nyugatnémet sörfőzdék már tavaly is 5,4 milliárd dollárra növelték kivitelüket az előző évi 5,1 milliárd liter után, s az exportsiker az idén is folytatódik. Közben a sörben változatla­nul soviniszta nyugatnémetek világrekordnak számító, fejenként évi 146,5 literes fogyasztásában rendületlenül csak 1,2 százalék a külföldi sör aránya: nem kellenek nekik az importnedűk, amelyek - állítólag - vagy hatvanféle vegyi anyagot tartalmaznak még a sör fő alkotóelemein kivül. A Közös Piacot a sörfronton is jobban egységesíteni akaró bírósági döntés tehát csak jogilag tisztázta a helyzetet, a gyakorlatban azonban a külföldi - főleg az NSZK-ban egyáltalán elfogadott francia, csehszlo­vák és dán - sörök készítői jobban teszik, ha ezentúl is csak „tiszta sört” próbálnak eladni ott, hiszen a nyugatnémet sörisszák úgysem vesznek meg mást. A szem napnyugtája A legtöbb embernek a rövidülő őszi napok csak a nappali időtöltés óráit rövidítik meg, de sokan vannak, akiknek a fény többet jelent: a határt a látás és a vakság között. A festé- kes szemideghártya-gyulladásban szenvedőknek - csupán az Egye­sült Államokban mintegy félmillióra becsülik a számukat - csak a napfé­nyes órák adják meg az önálló tevé­kenység lehetőségét. E kevéssé ismert örökletes szem- betegség korai tünete a szürkületi vakság, illetve az, hogy a beteg éj­szaka nem lát. A baj hosszú évek alatt teszi tönkre a szemideghártyát. A betegséggel foglalkozó amerikai alapítvány jelentése szerint a festé- kes szemideghártya-gyulladás, mint sok más örökletes betegség, még rejtély a kutatók számára, pedig gyakran már a kamaszkorban, vagy a húszas éveik elején járóknál diag­nosztizálni lehet. Ezután azonban a látás még 10-20 évig, esetleg még tovább megmaradhat. A bajra általá­ban a közeli hozzátartozók, barátok figyelnek fel először, abból, hogy a beteg periférikus látása hiányos. A látóterének közepén lévő dol­gokat tökéletesen látja, a szélei felé eső dolgokat azonban mind kevés­bé és sötétben sem lát már elég jól. Az autóbalesetek már ebben a sza­kaszban is gyakoribbak, mint az ép szeműeknél. A betegség diagnosztizálására nincs megfelelő teszt, azonban ki­menetele előre jelezhető és mind a két szemet érinti - olvasható az ala­pítvány jelentésében. Nehezíti az okok felderítését, vagyis a megelőzést, hogy ennek az örökletes betegségnek a megjele­néséhez mindkét szülőben szere­pelnie kell az információt hordozó hibás génnek, ráadásul - az eddigi kutatások szerint - különböző csa­ládokban más és más génkombiná­ciók okozhatnak festékes szem- ideghártya-gyulladást. Az alapítvány szerint a hibás gén felfedezése mégis lehetővé tenné a folyamat nyomonkövetését, a be­avatkozást az ideghártyát károsító mechanizmusba. Erre kecsegtető remények vannak - mondják -, de egyelőre még a kialakult bajnak sincs kezelési módja. A betegséggel tavaly a nyári idő­számítás bevezetése kapcsán az amerikai törvényhozás is foglalko­zott. Több beteget is meghallgattak, az ő érdekeikkel is indokolták a nyári időszámítás bevezetését. A meg­hallgatáson a betegség egyik áldo­zata így nyilatkozott: „a normális lá­tású emberek elgyönyörködnek a napnyugta szépségében, a festékes szemideghártya-gyulladásban szenvedőknek azonban ugyanaz a naplemente a visszatérő rémálom kezdetét jelenti...” „Művészet” a bőrön A múltban a tengerészek, a bűnözők között dívott. Ma a tetoválásnak új közönsége van: politikusok, színészek és sok fiatal. Sokak szerint a mo­dernség nélkülözhetetlen kelléke. Egy tüzokádó zöld-fekete sárkány. Egy viharban hányódó kalózhajó. Egy kígyót szorongató szárnyaló sas. Egy szamuráj harci öltözetben. Josephine Baker meztelen tánca egy pálmafa alatt... A római Tattoo Art stúdiónak annyi a vendége, hogy 24 órás szolgálatot tarthatna: egy lány tengeri csikót szeretne a bokájára, egy ügyvéd vitorlást óhajt, apa és fia egyaránt Mickey egeret szeretne a vállára. A legnagyobb olasz tetováló művész, Gippi Rondinella szerint régen a bőrbe égetett mű­vészet „kihívás volt a társadalommal szemben” ma viszont ugyanazt a sze­repet tölti be, mint a trikókra festett feliratok, vagy emblémák. Legfeljebb tar- tósabbak... Számos híresség maga is tetoválásaival tüntet: Serena Grandi, az olasz film új szexszimbóluma, sokszínű lepkét hord a combján, Philippe Leroy, a „leonardo" és a „Sandokan” egyik főszereplője kiterjesztett szárnyú sast vésetett a hátára. Billy Idol, a hirtelenszöke punksztár szintén a hátát deko- ráltatta egy vöröscsillaggal ékesített női fejjel. Carlo Ripa di Meana olasz radikális képviselő a karján egy karmait mutogató fekete párducot visel, a Black Panthers amerikai fekete mozgalom emlékére. Dave Murray-nek, az Iron Maiden heavy metal banda gitárosának az egész felsőtestét és karjait is sárkányok borítják. Mostanában terjedt el a pletyka, hogy George Shultz amerikai külügyminiszternek is van egy tetoválása - intimebb testrészén... Mint minden divatnak, ennek is vannak szabályai. A L'Espresso című olasz hetilapban a modern tetoválás kiskátéját a következőképpen foglalták össze: 1. Csak egy darab rajza legyen mindenkinek, ne legyen testünk olyan, mint egy postai csomag. 2. Tudjunk mértéket a tetoválás nagyságát illetően: kerüljük a hatalmas mintákat, de a légynagyságúakat is, amelyek a „szeretném, de nem merem” látszatot keltik. 3. A férfiak főleg a karjukatteto- váltassák, de semmiképpen sem a fejüket, míg a nőknek az „életfontossá­gú” tájak ajánlatosak, mert ezek közvetítik a test és a vágy titkos nyelvét. 4. A figurák tekintetében saját ízlésünket kövessük, a lényeg, hogy egyéniek le­gyenek. 5. Ne a befutott tetováló szalonokat keressük fel, mert a nagy már­kákban kevés a fantázia... A Szekszárdi Városi Tanács pályázatot hirdet MŰSZAKI OSZTÁLYVEZETŐI munkakör betöltésére. Feltételek: építészmérnöki végzettség, leg­alább középfokú politikai végzettség, ötévi ve­zetői, szakmai gyakorlat, erkölcsi és politikai feddhetetlenség. Bérezés: a 11/1983. (XII. 17.) ÁB MH rendel­kezése szerint. A pályázat tartalmazza: a pályázó részletes önéletrajzát, eddigi és jelenlegi munkahelyé­nek, beosztásának megnevezését, s szakmai és társadalmi tevékenységének ismertetését, szakmai, politikai végzettségét igazoló okira­tainak hiteles másolatát, kitüntetéseit, továbbá elképzeléseit a megpályázott munkakörrel kapcsolatban. A kinevezés határozatlan időre szól. Pályázatukat a megjelenéstől számított 30 na­pon belül küldjék a következő címre: városi ta­nács elnöke Szekszárd, Béla tér 8. 7101. Borítékra írják rá: Pályázat. A pályázatokat tit­kosan kezelik. m) Építkezők figyelem! Az Oxigén- és Dissousgázgyár Vállalat Gyáregysége Dunaföldvár, Előszállási út 82. szám alatt INGYENES f KARBIDMÉSZAKCIÓT HIRDET 1987. december 31-ig. Az építési célra kiválóan alkalmas karbid- mésziszapot ingyen bocsátjuk az igénylők rendelkezésére, amennyiben annak elszállí­tásáról maguk gondoskodnak, vagy a házhoz szállítás költségét vállalják. Bővebb felvilágosítást ad: Kun Ferencné érté­kesítési ea. a 172-es telefonon. (123) A Gemenc Volán szekszárdi üzem­egysége egy esztergályost keres fel­vételre. Jelentkezni lehet: az üzemegység munkaügyi csoportjá­nál. Szekszárd, Tartsay V. u. 4. (177) Felvételre keresünk számviteli ve­zetőt - felsőfokú iskolai végzettség­gel, vagy mérlegképes könyvelői tan­folyammal, - középfokú politikai vég­zettséggel, - legalább 5 éves vezetői gyakorlattal. Bérezés a K. Sz. szerint Jelentkezni „Gépgyártó Leányválla­lat” jeligére a Kiadóban lehet (61) A Szekszárdi Tejüzem felvételt hir­det az alábbi munkakörök betöltésé­re: 1 műszakos: tmk-előadó (gépipa­ri technikumi végzettség), tmk-müve- zető (középfokú erősáramú végzett­ség). 2 műszakos: géplakatos + he­gesztő, pultkezeiők (középfokú vég­zettség), sűrítő-poritó kezelők (kö­zépfokú végzettség). (224) A Szekszárdi Szabó Szövetkezet 1 bérszámfejtőt és 1 szakképzett tár­sadalombiztosítási ügyintézőt közép­fokú végzettséggel azonnal felvesz. Jelentkezni lehet: Szekszárd, Wes­selényi u. 16. szám alatt, a közgaz­dasági és munkaügyi csoport­nál. (214) A TOLNATOURIST Trófea éttermé­ben állást hirdet szakács munkakör­re. Jelentkezés Szekszárd, Arany J. u. 3. (213) 40-es átmérőjű Ctanko dobrevor- ver (félautomata) eszterga kitűnő ál­lapotban tartozékokkal együtt eladó. Érdeklődni lehet: Buda Ferenc, Szek­szárd, Ocskó L. u. 7. Telefon: 11- 172. (209) Gyászközlemények Nagy fájdalommal tudatjuk, hogy drága jó férjem, SZABÓ SÁNDOR életének 73. évében elhunyt Hamvasztás előtti búcsúztatása november 9-én 11 órakor lesz a szekszárdi alsóvárosi temetőben. Szabó Sándomé __________________ (141/0) K öszönetét mondunk mindazok­nak, akik felejthetetlen halottunk, SZAKSZ DEZSŐ temetésén részt vettek. Sírjára virá­got, koszorút helyeztek. Gyászoló család (147/0) A Szekszárdi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat 51. sz. bélyegzője elveszett. A bélyegző használata 1987. október 31-től érvénytelen. (225)

Next

/
Thumbnails
Contents