Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-07 / 263. szám
1987. november 7. .' T0U4A \ 14liÉPÜJSÁG Egyetemi hallgatók külföldi szakmai gyakorlaton Több mint 350 magyar egyetemi és főiskolai mérnökhallgató nyári külföldi szakmai gyakorlatát, illetve ugyanennyi külföldi diák itthoni fogadását tette lehetővé az elmúlt öt évben az IAESTE magyar bizottsága. A hazai szervezet a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatóinak kezdeményezésére jött létre, s kapcsolódott be magyar bizottságként az IAESTE, az egyetemi hallgatók nemzetközi csereszervezetének tevékenységébe. Becker László, a szervezet magyar bizottságának titkára elmondta, az IAESTE-t 1948-ban alapította meg tíz európai ország, és jelenleg mintegy félszáz nemzeti bizottsága segíti a leendő mérnökök tapasztalatcseréjét. Állásajánlatokat gyűjtenek az országban működő vállalatoktól, ipari munkahelyektől, s ezeket évenként közös konferencián ismertetik, illetve cserélik ki. Hazánk a negyedik szocialista ország, amely csatlakozott a szervezethez, s 1982 óta immár megtízszereződött azoknak a diákoknak a száma, akik ilyen módon megismerkedhettek a fejlett nyugat-európai országok nagyvállalatainak termelési és munkamódszereivel, illetve gyakorlati tapasztalatokat szereztek a csúcstechnológiát alkalmazó üzemekben. A visszajelzések szerint e szakmai gyakorlatok arra is lehetőséget adnak, hogy a hallgatók bekapcsolódhassanak különböző kutatási-fejlesztési részfeladatokba, s az itt szerzett ismereteiket későbbi munkájukban kamatoztassák. A BME mellett már több hazai egyetem és főiskola diákjai vesznek részt e cserében, annak köszönhetően, hogy egyre szélesedik a hazai fogadó vállalatok köre. Különösen nagy segítséget nyújt az Ipari Minisztérium, tavaly például 70-80 szakmai gyakorlati lehetőséget tudott kínálni. A hozzánk érkező diákok zömmel nyugat-európai műszaki egyetemi hallgatók, de jöttek már diákok Japánból, az USA-ból, Kanadából, valamint Jordániából és Egyiptomból is. Mivel a gyakorlatok szervezése a kölcsönösségen alapul - tehát minden hazánkban fogadott külföldi diák cseréjeként magyar hallgató kiutazására van lehetőség - a magyar nemzeti bizottság még tovább szeretné bővíteni a hazai fogadó vállalatok számát. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a diákokon keresztül növekedhet hazánk, illetve az adott vállalat hirneve, elismerése is, hiszen a diákok megismerik a vállalatot, annak technológiai színvonalát, termékeit, elért eredményeit, s rajtuk keresztül fejlődhetnek a vállalatok külföldi kapcsolatai. Az eredményes szakmai gyakorlat után a bennük kialakult jó vélemény értéket képvisel, mind a vállalat, mind az egész népgazdaság számára. A hallgatók jelentkezését követően - a szakmai eredmények, illetve a nyelvtudás alapján - a magyar nemzeti bizottság választja ki a résztvevőket, gondoskodik továbbá a kiutazás technikai lebonyolításáról, a szállásról, illetve a munkaidőn kívüli programokról. A fogadó vállalatok biztosítják a diákok megélhetéséhez szükséges fizetést, illetve a 4-12 hetes gyakorlat idejére szakmai konzulenst adnak a diákok mellé. Autósgondok Párizsban Párizsban kitört a háború az autósok és az autóelszállítók között. A fény városában sem gyönyörűség gépkocsival közlekedni, sőt az egész közúti forgalom a teljes lehetetlenség felé halad, s egyelőre semmi igazi megoldás nincs a láthatáron. A számok önmagukért beszélnek. A francia főváros közigazgatási területén 2,3 millióan élnek és 1 millió gépkocsival rendelkeznek. Nincs az az emeletes vagy föld alatti parkolóház, ami ezt a mennyiséget befogadhatná. A rendőrség becslése szerint az autók nyolcada állandóan tilosban parkol. A rendőrség tavaly óta megpróbálkozott a drákói szigorral, ebből kerekedett a háború. Az első menetet a rendőrök és az elszállítók nyerték. A főváros egy-egy stratégiai pontján sorbanáll- nak a magánvállalatok szállítójárművei, s mihelyt a rendőr ráragasztja egy autó oldalára a narancssárga „elszállítani” szövegű címkét, már ugranak is érte a jutalékra dolgozó, markos fiatalemberek. Sok autós nézte már végig tehetetlen dührohammal, hogy szeme láttára viszik el a kocsiját a nyolc gyűjtő valamelyikébe. Ott aztán 450 frank bírság, továbbá 250 frank kihágási büntetés azonnali lerovása után nyerhette csak vissza a kocsiját. Mivel az elszállítók túlerejével a legvérmesebb tulajdonos sem mert megmérkőzni, dühüket a gyűjtőhelyen a kifizetéskor töltötték ki. Bevert ablakok, betört hatósági orrok jelezték az autósok kirobbanó indulatait. A gyűjtőhelyek alkalmazottai rendőri védelmet követeltek, sztrájkkal fenyegetőztek. A fővárosi tanács végül polgármestere, Jacques Chirac miniszterelnök vezetésével úgy döntött, hgoy a magán szállítóvállalatok buzgalma kissé túllőtt a célon, s a rendőrfőkapitánnyal egyetértésben most enyhített az eljáráson. Ezután a büntetés kiragasztásától legalább negyedórának kell eltelnie, hogy az esetleg csak rövid, halaszthatatlan ügyet intéző autós megmenthesse a kocsiját. Az autósok mégsem érzik úgy, hogy megnyerték a második menetet ezzel a negyedórás türelmi idővel - bár maguk sem tudják persze, mi lenne a mindenkinek kielégítő megoldás. A főkapitányság közlekedésrendészetén meggyőződéssel állítják, hogy az utcán parkoló autóknak csak öt százalékát kellene levinni a föld alatti parkolókba, máris érezhetően gyorsulhatna a forgalom. Azonban szerintük a párizsiak egyszerűen utálják és kihasználatlanul hagyják némelyik nagy parkolót. Inkább zavarják a forgalmat, kockáztatnak, aztán káromkodnak. NSZK: tiszta sör A nyugatnémet serfőzdék éveken át küzdöttek a Közös Piac ellen, mert attól tartottak, hogy a határok megnyitása veszélyezteti hazai monopóliumukat. Az NSZK-ban csak olyan sört volt szabad árusítani, amely megfelelt az 1516-ban hozott tisztasági törvénynek. A Közös Piacban a versenytársak ezt a szabadkereskedelem megsértésének tartották és a közösség luxembourgi bírósága márciusban úgy ítélt, hogy a nyugatnémet piacra is be kell engedni bármiféle sört a társországokból. A nyugatnémet serfőzdék - amelyek azóta is ragaszkodnak saját szokásiakhoz - mára azonban úgy látják: a bírósági procedúra többet használt mint ártott. Tulajdonképpen hatalmas ingyenreklámot kaptak a Közös Piactól, s a szabad sörkereskedelem ellenére piaci helyzetük még javult is, hiszen ma már mindenki tudja, mitől is olyan „tiszták” a német sörök. Miközben Magyarországot a török fenyegette és a Dózsa-parasztlá- zadás rázta meg, kissé nyugatabbra, Bajorországban a sör volt az illetékesek legfőbb gondja. Georg der Reiche (Gazdag György), a bajorországi Landshut város hercege 1493-ban adta ki rendeletét, amely szerint „elkerülendő a testi fenyítést és a vagyon elkobzását, senki se használjon mást a sörfőzéshez, mint malátát, komlót és vizet”. Vilmos bajor herceg 1516-ban az egész fejedelemségre kiterjesztette a szabályt, egyetlen kiegészítéssel: az ő rendelete szerint még élesztőt is lehet használni negyedikként a sörfőzéshez. A szabályzat elterjedt a német fejedelemségekben, majd több mint három évtizeddel a német egység megteremtése után, országos érvényű törvénnyé emelkedett. Az évi 9,4 milliárd litert gyártó nyugatnémet sörfőzdék már tavaly is 5,4 milliárd dollárra növelték kivitelüket az előző évi 5,1 milliárd liter után, s az exportsiker az idén is folytatódik. Közben a sörben változatlanul soviniszta nyugatnémetek világrekordnak számító, fejenként évi 146,5 literes fogyasztásában rendületlenül csak 1,2 százalék a külföldi sör aránya: nem kellenek nekik az importnedűk, amelyek - állítólag - vagy hatvanféle vegyi anyagot tartalmaznak még a sör fő alkotóelemein kivül. A Közös Piacot a sörfronton is jobban egységesíteni akaró bírósági döntés tehát csak jogilag tisztázta a helyzetet, a gyakorlatban azonban a külföldi - főleg az NSZK-ban egyáltalán elfogadott francia, csehszlovák és dán - sörök készítői jobban teszik, ha ezentúl is csak „tiszta sört” próbálnak eladni ott, hiszen a nyugatnémet sörisszák úgysem vesznek meg mást. A szem napnyugtája A legtöbb embernek a rövidülő őszi napok csak a nappali időtöltés óráit rövidítik meg, de sokan vannak, akiknek a fény többet jelent: a határt a látás és a vakság között. A festé- kes szemideghártya-gyulladásban szenvedőknek - csupán az Egyesült Államokban mintegy félmillióra becsülik a számukat - csak a napfényes órák adják meg az önálló tevékenység lehetőségét. E kevéssé ismert örökletes szem- betegség korai tünete a szürkületi vakság, illetve az, hogy a beteg éjszaka nem lát. A baj hosszú évek alatt teszi tönkre a szemideghártyát. A betegséggel foglalkozó amerikai alapítvány jelentése szerint a festé- kes szemideghártya-gyulladás, mint sok más örökletes betegség, még rejtély a kutatók számára, pedig gyakran már a kamaszkorban, vagy a húszas éveik elején járóknál diagnosztizálni lehet. Ezután azonban a látás még 10-20 évig, esetleg még tovább megmaradhat. A bajra általában a közeli hozzátartozók, barátok figyelnek fel először, abból, hogy a beteg periférikus látása hiányos. A látóterének közepén lévő dolgokat tökéletesen látja, a szélei felé eső dolgokat azonban mind kevésbé és sötétben sem lát már elég jól. Az autóbalesetek már ebben a szakaszban is gyakoribbak, mint az ép szeműeknél. A betegség diagnosztizálására nincs megfelelő teszt, azonban kimenetele előre jelezhető és mind a két szemet érinti - olvasható az alapítvány jelentésében. Nehezíti az okok felderítését, vagyis a megelőzést, hogy ennek az örökletes betegségnek a megjelenéséhez mindkét szülőben szerepelnie kell az információt hordozó hibás génnek, ráadásul - az eddigi kutatások szerint - különböző családokban más és más génkombinációk okozhatnak festékes szem- ideghártya-gyulladást. Az alapítvány szerint a hibás gén felfedezése mégis lehetővé tenné a folyamat nyomonkövetését, a beavatkozást az ideghártyát károsító mechanizmusba. Erre kecsegtető remények vannak - mondják -, de egyelőre még a kialakult bajnak sincs kezelési módja. A betegséggel tavaly a nyári időszámítás bevezetése kapcsán az amerikai törvényhozás is foglalkozott. Több beteget is meghallgattak, az ő érdekeikkel is indokolták a nyári időszámítás bevezetését. A meghallgatáson a betegség egyik áldozata így nyilatkozott: „a normális látású emberek elgyönyörködnek a napnyugta szépségében, a festékes szemideghártya-gyulladásban szenvedőknek azonban ugyanaz a naplemente a visszatérő rémálom kezdetét jelenti...” „Művészet” a bőrön A múltban a tengerészek, a bűnözők között dívott. Ma a tetoválásnak új közönsége van: politikusok, színészek és sok fiatal. Sokak szerint a modernség nélkülözhetetlen kelléke. Egy tüzokádó zöld-fekete sárkány. Egy viharban hányódó kalózhajó. Egy kígyót szorongató szárnyaló sas. Egy szamuráj harci öltözetben. Josephine Baker meztelen tánca egy pálmafa alatt... A római Tattoo Art stúdiónak annyi a vendége, hogy 24 órás szolgálatot tarthatna: egy lány tengeri csikót szeretne a bokájára, egy ügyvéd vitorlást óhajt, apa és fia egyaránt Mickey egeret szeretne a vállára. A legnagyobb olasz tetováló művész, Gippi Rondinella szerint régen a bőrbe égetett művészet „kihívás volt a társadalommal szemben” ma viszont ugyanazt a szerepet tölti be, mint a trikókra festett feliratok, vagy emblémák. Legfeljebb tar- tósabbak... Számos híresség maga is tetoválásaival tüntet: Serena Grandi, az olasz film új szexszimbóluma, sokszínű lepkét hord a combján, Philippe Leroy, a „leonardo" és a „Sandokan” egyik főszereplője kiterjesztett szárnyú sast vésetett a hátára. Billy Idol, a hirtelenszöke punksztár szintén a hátát deko- ráltatta egy vöröscsillaggal ékesített női fejjel. Carlo Ripa di Meana olasz radikális képviselő a karján egy karmait mutogató fekete párducot visel, a Black Panthers amerikai fekete mozgalom emlékére. Dave Murray-nek, az Iron Maiden heavy metal banda gitárosának az egész felsőtestét és karjait is sárkányok borítják. Mostanában terjedt el a pletyka, hogy George Shultz amerikai külügyminiszternek is van egy tetoválása - intimebb testrészén... Mint minden divatnak, ennek is vannak szabályai. A L'Espresso című olasz hetilapban a modern tetoválás kiskátéját a következőképpen foglalták össze: 1. Csak egy darab rajza legyen mindenkinek, ne legyen testünk olyan, mint egy postai csomag. 2. Tudjunk mértéket a tetoválás nagyságát illetően: kerüljük a hatalmas mintákat, de a légynagyságúakat is, amelyek a „szeretném, de nem merem” látszatot keltik. 3. A férfiak főleg a karjukatteto- váltassák, de semmiképpen sem a fejüket, míg a nőknek az „életfontosságú” tájak ajánlatosak, mert ezek közvetítik a test és a vágy titkos nyelvét. 4. A figurák tekintetében saját ízlésünket kövessük, a lényeg, hogy egyéniek legyenek. 5. Ne a befutott tetováló szalonokat keressük fel, mert a nagy márkákban kevés a fantázia... A Szekszárdi Városi Tanács pályázatot hirdet MŰSZAKI OSZTÁLYVEZETŐI munkakör betöltésére. Feltételek: építészmérnöki végzettség, legalább középfokú politikai végzettség, ötévi vezetői, szakmai gyakorlat, erkölcsi és politikai feddhetetlenség. Bérezés: a 11/1983. (XII. 17.) ÁB MH rendelkezése szerint. A pályázat tartalmazza: a pályázó részletes önéletrajzát, eddigi és jelenlegi munkahelyének, beosztásának megnevezését, s szakmai és társadalmi tevékenységének ismertetését, szakmai, politikai végzettségét igazoló okiratainak hiteles másolatát, kitüntetéseit, továbbá elképzeléseit a megpályázott munkakörrel kapcsolatban. A kinevezés határozatlan időre szól. Pályázatukat a megjelenéstől számított 30 napon belül küldjék a következő címre: városi tanács elnöke Szekszárd, Béla tér 8. 7101. Borítékra írják rá: Pályázat. A pályázatokat titkosan kezelik. m) Építkezők figyelem! Az Oxigén- és Dissousgázgyár Vállalat Gyáregysége Dunaföldvár, Előszállási út 82. szám alatt INGYENES f KARBIDMÉSZAKCIÓT HIRDET 1987. december 31-ig. Az építési célra kiválóan alkalmas karbid- mésziszapot ingyen bocsátjuk az igénylők rendelkezésére, amennyiben annak elszállításáról maguk gondoskodnak, vagy a házhoz szállítás költségét vállalják. Bővebb felvilágosítást ad: Kun Ferencné értékesítési ea. a 172-es telefonon. (123) A Gemenc Volán szekszárdi üzemegysége egy esztergályost keres felvételre. Jelentkezni lehet: az üzemegység munkaügyi csoportjánál. Szekszárd, Tartsay V. u. 4. (177) Felvételre keresünk számviteli vezetőt - felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy mérlegképes könyvelői tanfolyammal, - középfokú politikai végzettséggel, - legalább 5 éves vezetői gyakorlattal. Bérezés a K. Sz. szerint Jelentkezni „Gépgyártó Leányvállalat” jeligére a Kiadóban lehet (61) A Szekszárdi Tejüzem felvételt hirdet az alábbi munkakörök betöltésére: 1 műszakos: tmk-előadó (gépipari technikumi végzettség), tmk-müve- zető (középfokú erősáramú végzettség). 2 műszakos: géplakatos + hegesztő, pultkezeiők (középfokú végzettség), sűrítő-poritó kezelők (középfokú végzettség). (224) A Szekszárdi Szabó Szövetkezet 1 bérszámfejtőt és 1 szakképzett társadalombiztosítási ügyintézőt középfokú végzettséggel azonnal felvesz. Jelentkezni lehet: Szekszárd, Wesselényi u. 16. szám alatt, a közgazdasági és munkaügyi csoportnál. (214) A TOLNATOURIST Trófea éttermében állást hirdet szakács munkakörre. Jelentkezés Szekszárd, Arany J. u. 3. (213) 40-es átmérőjű Ctanko dobrevor- ver (félautomata) eszterga kitűnő állapotban tartozékokkal együtt eladó. Érdeklődni lehet: Buda Ferenc, Szekszárd, Ocskó L. u. 7. Telefon: 11- 172. (209) Gyászközlemények Nagy fájdalommal tudatjuk, hogy drága jó férjem, SZABÓ SÁNDOR életének 73. évében elhunyt Hamvasztás előtti búcsúztatása november 9-én 11 órakor lesz a szekszárdi alsóvárosi temetőben. Szabó Sándomé __________________ (141/0) K öszönetét mondunk mindazoknak, akik felejthetetlen halottunk, SZAKSZ DEZSŐ temetésén részt vettek. Sírjára virágot, koszorút helyeztek. Gyászoló család (147/0) A Szekszárdi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat 51. sz. bélyegzője elveszett. A bélyegző használata 1987. október 31-től érvénytelen. (225)
