Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-07 / 263. szám
4 níéPÜJSÁő 1987. november 7. „A kormánynak addig van létjogosultsága vezetni, [Z/L \W TkHMUi JF míg ennék a programnak a motorja tud lenni” l^<f Interjú Grósz Károly miniszterelnökkel A paksi atomerőmű október 30-i avatóünnepségén részt vett és kitüntetéseket adott át Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Ez alkalomból fogadta munkatársunkat és interjút adott a Tolna Megyei Népújság részére. A közvéleményben jelen van a remény és az aggódás- Hosszú évek óta most var egy olyan kormányunk, amely négy nap alatt megnyerte az országot, és ez a miniszterelnöknek is köszönhető. Az Országgyűlésen elhangzott két beszéde egyszeribe népszerűvé tette, az emberek hisznek önben, de a bizakodás mellett várják a biztosítékot is, hogy ezek a tervek megvalósulnak...- Az talán bátor megfogalmazásnak hat, hogy a kormány négy nap alatt megnyerte a közvéleményt. Jelentős eredménynek tartom, hogy az Országgyűlés bizalmat szavazott. Ez a bizalom megmutatkozik a közvéleményben is, de felszínre hozott egy várakozást, tenniakarást és cselekvőkészséget. A megmutatkozó cselekvőkészség nem tehet bennünket vakká, mert tudnunk kell, hogy itt nagyon sokat és folyamatosan kell dolgozni azért, hogy a bizalom, a ten- niakarás, a tettrekészség erősödjék. Azt mondom: politikai értelemben még nem nyertük meg a csatát. Azt nem merem mondani, hogy háborút - mert az borzasztó hosszú, és arra nincs időnk -, de még a csatát sem.- Sok mindenben valóban egyetértettünk a közvéleménnyel, és kedvezőbb politikai feltételeket teremtettünk a program végrehajtásához. A közvéleményben egyszerre van jelen a reménykedés, a bizalom, és van egy bizonytalanság, félelemérzet a jövőtől. Érhető ez a félelem. Az emberek érzik, hogy a mostani kormányprogram nagy jelentőségű lépés. Tudják, hogy az elmúlt húsz évben most hoztuk a legmarkánsabb döntéseket. Ehhez azt kell még hozzáfűzni: ezzel még nem zárult le a folyamat.- A koncepción túl az eszközrendszert illetően az adóreformról döntöttünk, de ezt kell, hogy kövesse rögtön a bérreform. Az adóval együtt jár egy árigazítás, nem árreform, csak árarány-átrendezés. 1988 feladata, hogy szociálpolitikai programot ké- szítsünkés 1990 tájékára azárreformot kell végig csinálnunk. Tehát egy nagy és komplexprogram elején tartunk, aminek első elemei már 1988-ban markánsan belépnek. Ettől függetlenül párhuzamosan végre kell hajtani a szerkezetátalakítást, ami már most benne van a programban. Ehhez kapcsolódik, hogy a szerkezetátalakítás forrása csak itthon teremthető meg. A nagyobbik részének a termelésből kell képződnie. Egy részének a lakosságtól kell, hogy a forrásképző folyamatokhoz kapcsolódjék, amit úgy szoktunk durván fogalmazni: átmenetileg a fogyasztást 1 vagy 1,5 százalékkal, összesen 5-6 százalékkal csökkenteni kellene 1990-ig. A fogyasztás csökkentése azonban igen szórtan éri az embereket; van akinél egyáltalán nem jelent gondot az 1 -2 százalékos csökkenés, van akinél - aki, már most a létminimum határán él - ez jelentős megterhelést jelent. És ezért kell úgy értékelnünk a mai helyzetet: az emberek egyszerre bizakodnak és aggódnak. Nincs más választásunk- Az iránt nincs kétségem, hogy a programot végrehajtjuk. Az ok: egyszerűen nincs más . választásunk, pontosabban megfogalmazva: ennek a népnek nincs más választása. Át kell állítani a gazdaságot, a gondolkodásmódot, önmagunkat a világ új követelményeihez. Ezt lehet ezzel a kormánnyal, vagy nélküle. Nem ez a lényeg, hanem az, hogy a magyar nép perspektívájáról van szó. A kormánynak pedig addig van létjogosultsága dolgozni és kormányozni, amíg ennek a programnak a kezdeményezője, és ha úgy tetszik, motorja tud lenni a párt politikai és elvi irányításával. Ha a kormány nem lesz képes megadni a kor kérdéseire a helyes választ, a döntéseket jól előkészíteni, megteremteni a társadalmi egyetértést, akkor le kell vonni a konzekvenciát és át kell alakulnia.- Grósz elvtárs, tapasztalataim szerint az emberek hajlandóak vállalni egy-két évig az életszínvonal-csökkenést De, egyre nagyobb a türelmetlenség az apró- cseprő ügyek miatt. Azt várják, hogy tisztább legyen a közéletünk, hogy ne lehessen becsapni őket a közértben két forinttal, hogy ne lehessen munka nélkül nagy jövedelemhez jutni. Mit tudunk ez ellen tenni?- Természetesnek tartom, hogy az embereket az apró dolgok jobban bosszantják. Rendkívül örülök ennek, mert ez már az igényesség jele. És ha az ember igényes másokkal, akkor igényes lesz önmagával is. Fordítva jobb lenne, de ez is jó út.- Hogyan tudunk a nem kívánatos, bosz- szantó jelenségeken változtatni? Az elképzelhetetlen, hogy minden állampolgár mellé rendőrt állítunk. Tehát csak úgy lehet, ha mindannyian önfegyelmet tanúsítunk, ugyanakkor igényesek vagyunk egymás iránt. Az államnak is megvan a maga sajátos szerepe. Nem akarom a társadalomra hárítani azokat a teendőket, amelyek az állam feladatai. Sokkal hatékonyabbnak kell lennie az állami ellenőrzésnek, az állam szervező tevékenységének. A fegyelmezetlenség jelentős része a szervezetlenségből fakad. Nagyon sok állami feladat van, de a napi bosszúságokat, anomáliákat az állam központilag nem tudja megszüntetni, ha a társadalom nem akarja azt. Tehát: mi mindenkit harcba hívunk, hogy szüntessük meg ezeket a problémákat. Azzal, hogy mindannyian együtt gondolkodjunk; mindenki önmagán kezdje és aztán próbálja meg környezetében is ezt az elvet érvényesíteni. Azt azért hozzáteszem, hogy a társadalmi munkamegosztás szerint. Aki irányító poszton van, annak nagyobb a kötelessége, de azért mindenkinek van dolga, és mindenkinek kell tenni valamit.- A közelmúltban nagy tetszéssel hallottuk a televízióban, hogy ön vitázó társadalmat szeretne. A kérdés egyszerű: Hogyan?- Az adást nem láttam, de, hogy mit mondtam, arra emlékszem. A vitázó társadalom gondolata nem idegen számomra, hisz régen vallom: az új út kereséséhez senkinek nincs a zsebében a bölcsek köve, én nem hiszek olyan emberben, nem ismerek olyan embert, aki csalhatatlanul meg tudja válaszolni a mai kor kérdéseit. Csak együtt töprengve, véleményeket ütköztetve tudunk felkészülni. Mert az nem vita, hogyha ma nekem nem adnak igazat, akkor holnap a másiknak már nem is köszönök. Olyan vitakultúrának kell meghonosodnia, ahol az egyénnek nem attól függ az igaza, hogy mekkora a rangja, hanem az érvei mennyire felelnek meg az igazságnak, a valóságnak. Ha kialakul egy ilyen vitakultúra, akkor az lehet olyan hajtóerő, amelyben a társadalom nagy energiáit látom felszabadítani.- Az előbbiekkel kapcsolatos véleményem nem új, csak most megpróbálok a magam módján ebben a beosztásban eleget tenni ennek az igénynek. Évekre van szükségünk- Az emberek arra is kíváncsiak lennének, hogy a miniszterelnök hány évre teszi ennek a programnak a végrehajtását, arra is, hogy a kormánynak most milyen rövid távú programja van? Azt is szeretnénk tudni, hogy ön optimista vagy pesszimista a gazdaság idei eredményei láttán?- Ez nemcsak kérdés, hanem kérdéscsokor. Természetesen optimista vagyok, hiszek abban, hogy munkánknak lesz eredménye. Ezt annak ellenére mondom, hogy a fordulat a gazdaságban még nem következett be. Ugyanakkor azt is mondom, hogy vannak biztató jelek. Úgy tűnik, a meghirdetett exportösztönző intézkedések kezdenek eredményt hozni, jóllehet ezek az eredmények még szerények. A tételmondatom a következő: a várt fordulat nem következett be. De, amennyiben 1987 gazdasági eredményei megközelítik a tervet, akkor az jelentős eredménynek számit. Ha az import- és az exportegyenlegünk megfelelő lesz, akkor jónak értékelhetjük a helyzetet. Két hónap van vissza az évből, csodákat már nem tehetünk, de ha a tervezett 50-100 milliós lesz csak a különbség, akkor elmozdultunk a holtpontról és jövőre már jobb pozícióból indulunk.- A kérdés második felére pedig azt tudom mondani: amint az a szeptemberi parlamenti ülésszakon elhangzott; természetesen dönteni fogunk a szervezeti kérdésekben. A kormány tevékenységét korszerűsíteni kell. Az előkészítő bizottságok már elvégezték munkájukat, erről azonban tudni kell, hogy az még a múlt esztendőben elkezdődött. A közeljövőben ismertetjük a vezető politikai szinteken elképzelésünket és a decemberben esedékes parlamenti ülésszakon szeretnénk már néhány szervezeti változást előterjeszteni a parlamentnek.- Hadd jelentsem ki nyomatékosan: mi a szervezet korszerűsítését nem kampányként kezeljük, hanem szeretnénk egy természetes ritmust kialakítani. Ezt azért is hangsúlyozom nyomatékosan, mert a közvéleményben van egyfajta felfokozott érdeklődés a változtatás iránt. Tehát a szervezet korszerűsítésére nem önmagáért van szükség, hanem azért, hogy a kormány irányitó munkája jobban igazodjon a szükségletekhez, hatékonyabbá váljék. Azt azonban nem vállalhatjuk fel, hogy teljes egészében kiszolgáljuk a közvéleményt, mert az államvezetést sem szabad bizonytalanságban hagynunk, de a társadalmat sem. És az sem igaz, hogy egy huszáros rohammal le lehet zárni dolgokat. Erre külön szeretném felhívni a figyelmét és önön keresztül a közvélemény figyelmét is, mert van egy ilyen irányú felfokozott érdeklődés. Az adórendelet bevezetésével meglehetősen sok kockázatot vállalunk, ezt minden szakember tudja. Ha a legtökéletesebben is működik az egész amiben egyébként nem hiszek, még akkor is van igazításra szükség. Akárhogy is nézzük; egyének, emberek egzisztenciájáról van szó, és ezért elbizonytalanit embereket. Tehát mi ezeket a változásokat csak olyan mértékben vállalhatjuk és olyan ütemben folytathatjuk amennyire az alapkoncepciót szolgálja, vagyis a fejlődést biztosítja.- A stabilizációs programot 3-5 éves periódusnak vélem. A dinamizálási időszak hosszabb lesz. Természetesen megkérdezhetik, hogy miért mondok 3-5 évet. Egyszerűen azért kell ezt kijelenteni és tudni, mert a gazdaságban nehéz kiszámítani bizonyos hatásokat, és ráadásul a mi gazdaságunk ki van szolgáltatva egy világgazdasági folyamatnak. Azt, hogy mi magyarok hogyan tervezünk, kalkulálunk, azt a világ nem fogja méltányolni. Nekünk az a célunk, hogy a tőkés adósságállomány növekedését megállítsuk, és azt három év alatt teljesíteni is akarjuk. Csakhát ha végiggondoljuk, hogy mit jelent a mostani amerikai tőzsdekrach, a dollárnak ez a zuhanása, akkor számítani kell arra is, hogy a magyar külkereskedelemre óriási hatással lesz. És hogy mennyire, azt egyetlen szakember sem képes megmondani. Tehát arra kell számolnunk, hogy konszolidált viszonyok között ez a kibontakozási program 3-5 év alatt teljesíthető. De, csak úgy, ha teljesíthetetlen áldozatot nem kör vetetünk a társadalomtól. Azt azért el kell várni, hogy becsületesen, tisztességesen dolgozzon mindenki, mert munka nélkül semmiféle társadalom nem tud létezni. A paksi erőmű példa- Befejezésül szeretném megkérdeni, hogy milyennek értékeli a paksi atomerőmű-beruházást energetikai terveink, illetve a szocialista együttműködés szempontjából?- Paks jelentőségét nem kell méltatnom, hiszen erről már sokan és sokat beszéltek. Természetesen értékesnek tartom az erőmű első ütemének elkészültét, márcsak azért is, mert egy olyan időszakban jött létre ez a közel 100 milliárdos beruházás, amikor viszonylag kevés pénzünk volt fejlesztésre. Ugyanakkor ennek a beruházásnak igen nagy jelentősége van a kilencvenes évek energiaellátása szempontjából. Ugyanis három olyan esztendő várható, amiben elég bizonytalanok vagyunk, hogy lesz-e elég energiánk.- Éppen ezért nagyon előrehaladtak a tárgyalások, hogy gyorsuljanak fel az előszállítások a második ütem 2x1000 megawattos blokkjának építéséhez, hogy az 1994-es belépést előbbre tudjuk hozni. Erről a közelmúltban Rizskov miniszterelnökkel folytattunk konzultációt, a lehetőségeket szakértők vizsgálják.- A szocialista országok együttműködését várhatóan meg tudjuk újítani. A KGST 43. rendkívüli ülésszaka, az ott elfogadott koncepció rendkívül jelentős volt. Ezen a tanácskozáson Paks konkrét kapaszkodó, példa volt. Bizonyíték arra, hogy a tudományos-műszaki fejlődés motorja a vállalatok közötti együttműködés.- A kormányzatnak az atomerőmű- építés kiemelt programja volt, ezt vállalati beruházásként nem lehetett megvalósítani, de amit itt a kivitelezésben a vállalatok az együttműködésben véghezvittek, az példás, és fel kell mutatnunk, hogy így kell dolgokat a gyakorlatban végrehajtani. Mert a politikusok, a tanácskozások hiába fogalmaznak meg nagy elveket, ha az nem megy át a gyakorlatba. Ez érvényes az egész gazdasági-társadalmi megújulásra is.- Köszönjük az interjút. HAZAFI JÓZSEF Pezsgést hoztak a megye műszaki-tudományos életébe Az atomerőmű avatóünnepségén az építkezésben, az üzembe helyezésben, a működtetésben élenjáró szakemberek részére fogadást adtak, melyen Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára mondott pohárköszöntőt, méltatta az itt végzett több mint egy évtizedes munkát. * A paksi atomerőmű IV. számú blokkjának üzemi géppé nyilvánításával lezárult egy közel másfél évtizedes szakasz, az erőműépítés első üteme. A KGST-együttműködéssel megvalósult beruházás a magyar villamosenergia-termelés legfőbb pillére lett. Az erőműben fejlesztett villamosenergia a hazai termelés több, mint egyharmadát teszi ki.' Az üzembe helyezett blokkok működésének eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy az atomerőmű a magyar villamos- energia-rendszer üzembiztos, megbízhatóan működő termelőegységévé vált. Az erőmű üzemelésének paraméterei nemzetközi összehasonlításban is kedvezőek, a magas rendelkezésre állás alapján a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a legjobb erőművek között tartja számon. Az erőműépítés nem kis kihívást jelentett a népgazdaság számára. Atomerőmű-építésben korábbi tapasztalataink nem voltak. A kivitelezés feladataira hatalmas anyagi és szellemi erőforrásokat kellett összpontosítani, s biztosítani az elhelyezés, a szervezett munka feltételeit. Menet közben hathatós intézkedések születtek a létesítés szervezettségének javítására. A KISZ-védnökség keretében tömegesen vettek részt fiatal szakemberek az építkezésen. A működési tapasztalatok azt mutatják, hogy az építők sikerrel oldották meg a bonyolult feladatokat. A biztonságos üzemelés - az, hogy az erőműnek nincs környezetkárosító hatása - megnyugtatta az erőmű közvetlen környezetében lakókat. Az erőmű-beruházás megkezdésekor, de az egyes blokkok átadási ünnepségein is megfogalmaztuk és most a IV. blokk átadásakor megismétlem, mert igaz és a valós tények ezt támasztják alá, hogy ez az üzem - népgazdasági fontossága mellett - kiemelkedő szerepet játszik Paks és a megye egészének életében. Paksot „kimozdította” évtizedes nyugalmi állapotából, elősegítette a várossá fejlődés feltételeinek kialakulását. Korszerű foglalkozási lehetőségeket, infrastruktúrát teremtett, elősegítette az itt lakók életkörülményeinek javítását, igyekezett vonzóvá tenni a szakemberek letelepedését, otthont teremteni számukra. A Pakson koncentrálódott szellemi potenciál, az ide települt műszaki értelmiség pezsgést hozott a város, a megye műszaki-tudományos társadalmi életébe. Az itt megindult középfokú, majd felsőfokú szakemberképzés amellett, hogy részben biztosítja az erőmű szakember-utánpótlását, elősegíti a műszaki, szakmai kultúra fejlesztését is. A tervezett Innovációs Park létrehozása elősegítheti a tudományos kutatás, a műszaki fejlődés és a termelés jobb összehangolását, s kisugárzó hatású lehet a megye egészére. Az erőmű beruházása - főleg annak irányításában bekövetkezett változás után - szerzett tapasztalatok és az üzemelő blokkok teljesítményei egyértelműen igazolják, hogy a magyar munkások, mérnökök, tudósok képesek a legkorszerűbb technika, technológia alkalmazására, a kor követelményeinek megfelelő teljesítmény adására. Az itt dolgozók nincsenek különleges helyzetben a magyar iparon belül. Abban különböznek a többségtől, hogy magas követelményeknek kell és tudnak megfelelni, a fegyelem az átlagosnál szigorúbb, ellenőrzöttebb és a teljesítményhez igazodnak a jövedelmek. Itt nemcsak a nehézségeket látják a dolgozók, hanem azokat a konkrét feladatokat is, amelyek megoldása révén eredmények születnek, van sikerélményük. Azt mondhatom, hogy itt nincs világvége-hangulat, inkább elszántság és konstruktív alkotó szellem a jellemző. Van bizalom és bizakodás, van hit és elszántság a magyar gazdaságitársadalmi kibontakozás .megvalósíthatóságában. Optimisták vagyunk, az a vélemény, hogy ennek a programnak egyszerűen sikerülnie kell. Az itteni közösségben van készség és képesség ennek teljesülését segíteni. Az erőműbővités új feladatokat, igen alapos, átgondolt szervező munkát igényel. A megyei vezetés részéről mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy a bővítés a szükséges ütemben megvalósuljon. Grósz Károly az ünnepség előtt Pónya Józseffel, a PAV vezérigazgatóiéval