Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-05 / 261. szám

1987. november 5. Képújság 5 Foggyökér - biokerámiából Nem idegen az emberi test számára a biokerámiából készült műfoggyökér - ezt bizonyítják a Semmelweis Orvostu­dományi Egyetem Szájsebészeti és Fo­gászati Klinikáján 1984-ben megkezdett műtétek. Bár a kísérleti szakasz - az elő­írások szerint 5 év - még nem zárult le, az máris megállapítható, hogy a hazai gyár­tású, nagy tisztaságú alumíniumoxid ala­pú anyag, a biokerámia foggyökerek pótlására is alkalmas. A fogorvostudományban az elkövetke­ző években várhatóan egyre nagyobb mértékben hódítanak majd az olyan fog­pótlások, amelyeket úgynevezett inplan­tációs (beültetéses) műtétek segítségé­vel oldanak meg. Az ilyen típusú beavat­kozásokhoz azonban olyan anyagokra van szükség, amelyeket az emberi szer­vezet befogad, s nem „lök" ki. Ezeket a bioanyagokat eddig elsősorban fémek­ből, szénvegyületekből készítették, vagy a test szöveteihez hasonlóan építették fel. Új távlatokat nyitott hazai általános orvosi gyakorlat, ezen belül a fogorvosok számá­ra is az az új, alumíniumoxid alapú biokerá­mia, amelyet a Szilikátipari Kísérleti Kuta­tóintézetben fejlesztettek ki a 80-as évek legelején. A felhasználás lehetőségeit 1983 óta kutatják a szentesi kórházban. Hasznosítják a cukorgyári melléktermékeket A cukoripar túljutott az idei termés harmadának feldolgozásán. A gyárak a szezonkezdettől eddig 1 millió 600 ezer tonna répából nyerték ki a cukrot, össze­sen 185 ezer tonnát. A termékválaszték bővítésére az idén két hekyen, az Ácsi és a Szerencsi Cu­korgyárban a hagyományos kristálycu­kor mellett kisebb tételben úgynevezett barnacukrot is készítenek a kereskede­lem és a vendéglátóipar rendelésére. A barnacukor előnyös élettani hatásokkal rendelkezik, egyebek között az emész­tést segítő aminosavakból is többet tar­talmaz, s ára is alacsonyabb. A cukorrépa feldolgozásának értékes melléktermékei közül a melasz nagy ré­szét a szeszipar kapja, a répaszelet pe­dig a növényt termelő gazdaságokhoz jut vissza takarmányozásra. A keletkezett mésziszap hasznosítása a mezőgazda­sági nagyüzemekre vár, talajjavító szer­ként hasznosítják. Az idén várható több mint 400 ezer tonna mésziszap hagyja el a gyárakat. Ennek az anyagnak mintegy 44-45 szá­zaléka mész, és tartalmaz más értékes vegyi anyagokat is. A mésziszapból az el­következő hónapokban hozzávetőleg 320-330 ezer tonnát a talajok mésztrá- gyázására, mintegy 70 ezer tonnát pedig az úgynevezett meliorációs meszezésre használnak fel, javítja a szakemberek szerint eléggé elsavanyodott ' talajokat. Az értékes anyag minden tonnájának fel- használásához - melioráció esetén - 500 forint központi támogatást kapnak az üzemek. A mésziszapot kedvező áron értékesí­tik a cukorgyárak, s a felrakás költségeit is magukra vállalják. A hagyományos el­járás szerint a mésziszapot csak hosz- szabb ideig tartó szikkasztás után tudják kihordani a cukorgyári telepekről, ám van már olyan módszer is, amellyel a folyamatot gépekkel gyorsítják. Ilyen be­rendezést használnak Ácson és kísérleti jelleggel hamarosan megindul a Kapos­vári és a Kábái Cukorgyár gépsora is. Terv szerint a Mátravidéki Cukorgyárak hatvani üzemében hasonlót szerelnek fel. A szekszárdi kamarazenekar Bezonsban Nagy siker a világ szellemi fővárosában Mint arról már más tudósításból is értesülhettünk, ez évben került sor azokra az ün­nepségekre, melyek a franciaországi Bezons és Szekszárd testvérvárosi kapcsolatá­nak 20. évfordulójára emlékeztettek. A Franciaországba utazó hivatalos delegáció mellett városunkat a szekszárdi városi kamarazenekar képviselte. Első jelentősebb külföldi útja volt ez az együttesnek, és a feladat súlyához mérten nem kis izgalommal, lázas készülődéssel teltek az utazás előtti napok. Két teljes koncertre való műsorral a „poggyászban” indult el az együttes október 20-án hajnalban, hogy a kétnapos - nem éppen könnyű - buszozás után megérkezzen Franciaországba. Már a fogadtatásnál kiderült, hogy vendéglátóink mennyi gondoskodással, szeretettel, körültekintő és ala­pos szervezéssel biztosították együttesünk programját. A bőség zavarával küszködve - a próbák érdekében még néhány tervezett programot is lemondva, némi gyengéd erőszak segítségével - volt párizsi városnézés, hajókirándulás, a környék néhány épitészeti-művészettörténeti emlékének meglátogatása, a zseniális és álomszerű Pompidou Központ - Párizs a maga hangulatával, történelmével, saját atmoszférájával. Bizony, szívszorongva gondoltunk arra, hogy Európa, sőt a világ szellemi fővárosában vagyunk, ahol Babits, Ady, Illyés, Kodály tanultak meg európainak és magyarnak lenni egyszerre. A csöppet sem elsietett étkezések jóvoltából pedig bőven jutott idő baráti beszélge­tésekre, újabb barátságok szövödésére, sőt egymás jobb megismerésére - egyáltalán nem elhanyagolva a francia konyha remekeit, saját ízeit, gasztronómiai gyönyöreit. Együttesünk annak az ünnepi műsornak keretében mutatkozott be, melyet a testvérvá­rosok képviselői, illetve a házigazdák adtak. A műsor összeállítása, terjedelme nálunk szokatlan, bizonyos könnyedséggel átitatott, esztrádszerü „lezserség” volt jellemző, ahol zene, tánc, éjfélig tartó lelkes fogadtatása mindannak, amit az egyes művészeti ágak képviselői nyújtottak. A zenekar a műsor második részében - a bezonsiak har­monikazenekarát követően - egyébként igen büszkék erre az együttesre) - lépett pódiumra Földesi Lajos művészeti vezető irányításával, Vermes Mária hegedűművész közreműködésével. A közönség már az első mű után (Bach: d-moll kettősverseny) nagy ovációval fogadta a zenekar teljesítményét, Handel: G-dúr concerto grosso-ja után pedig szűnni nem akaró tapssal követelt ráadást. Mi volt ennek a hét napnak leg­főbb tanulsága, sikere? Mindenekelőtt a küldetés maradéktalan teljesítése, a magyar zenekultúra, Szekszárd művészeti életének méltó képviselete. Ezen túlmenően: ismer­kedés egy más világgal, a régi barátságok elmélyülése, egymás „utazva” megismeré­se, és - a szükségszerű, elkerülhetetlen kényelmetlenségek, bosszúságok egyre job­ban halványuló emlékeivel szemben a mind tisztábban kibontakozó, megőrzésre mél­tó élmények. Vasárnap este hazaindulás, búcsúzás, ajándékok. Az autóbusz éjfélkor indul. Éjsza­ka egy rövid búcsú a francia fővárostól, fél óránk van arra, hogy felrohanjunk a Mont- martre-ra, és egy pillantást vethessünk az éjszaka kontúrjaiból kibontakozó Sacre- Coeur-re és a domb alján elterülő világcsodára, Párizsra. THÉSZ LÁSZLÓ Tájékoztató a magánszemélyek jövedelemadójával kapcsolatos béremelésekről (bruttósításról) Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a következő tájékoztatást adja a magán- személyek jövedelemadójával kapcsola­tos béremelésekről: a magánszemélyek jövedelemadójá­nak bevezetése, valamint a nyugdíjjáru­lék átalakítása következtében megnő a keresetekből való levonás mértéke. En­nek ellensúlyozása érdekében a dolgo­zók keresetét kötelezően fel kell emelni. Minden dolgozót érint a béremelés. Az egyes dolgozókat a magánszemélyek jövedelemadójának bevezetése és a nyugdíjjárulék egységesítése eltérően érinti. Az alacsony keresetű dolgozók nem fizetnek jövedelemadót, így emiatt a keresetüket nem kell növelni. Ugyanak­kor a nyugdíjjárulék egységesítése (a ke­reset 10 százalékában való meghatáro­zása) növekvő elvonást jelent, ami a ke­resetek emelését igényli. Vegyünk egy példát! Egy dolgozó havi 4000 forintot keres, ami éves szinten 48 000 forint, így nem kell adót fizetnie. A nyugdíjjárulék azonban az eddigi 6 szá­zalék helyett 10 százalék lesz. Ezt a csök­kenő hatást pedig ellensúlyozni kell. A magas keresetű dolgozóknál csök­ken ugyan a nyugdíjjárulék, de ennél na­gyobb a jövedelemadó. Ezt is példával il­lusztrálva: egy 13000 Ft havi keresetű dolgozónak jelenleg 14 százalék a nyug­díjjáruléka, ami 1988. január 1 -je után 10 százalék lesz. Ez 4 százalékkal növeli az adott dolgozó nettó keresetét, de a jö­vedelemadó ennél többet „visz el”, hi­szen a szóban forgó dolgozó keresetét 11,4 százalékkal csökkenti. Az átlagos körül kereső dolgozóknál pedig a jöve­delemadó és a nyugdíjjárulék egysége­sítése egyaránt emelést igényel. Egy havi 7000 Ft-ot kereső dolgozó jelenleg 9 százalék nyugdijjárulékot fizet, 1988. ja­nuár 1-jétől pedig 10 százalékot, és emellett a személyi jövedelemadó kere­setének 5,8 százalékát „viszi” el. A béremelés konkrét módját a mun­káltatók határozzák meg. A dolgozók többségének keresete több elemből áll (személyi alapbér, munkadarab bére, pótlékok, prémiumok, jutalmak stb.). Eb­ből következően a keresetek emelése az egyes keresetelemek növelése útján va­lósulhat meg. így az emelés konkrét módszerei csak egy-egy gazdálkodó szervezet (vállalat, szövetkezet, intéz­mény) bérezési sajátosságainak figye­lembevételével alakíthatók ki. Ezért szü­letett olyan döntés, hogy az egyéni kere­setek emelése a munkáltatók hatásköré­be tartozik. Tehát a dolgozók az egyéni keresetek emelésének konkrét módját saját munkáltatójuk munkadijazási sza­bályaiból ismerhetik meg. Ezeket a kol­lektív szerződésben, munkaügyi sza­bályzatban, belső szabályzatban rögzí­tik. Az említett szabályzatok rögzítik a ke­resetelemek emelésének módját és a nem személyre szóló keresetelemek (da­rabbérek, pótlékok stb.) konkrét mérté­keit. Emellett az új alapbérekről és azok megállapításának módjáról a dolgozók külön értesítést kapnak, legkésőbb 1988. január 15-ig. A keresetek nettó értéke változatlan teljesítmény esetén őrizhető meg. A ke­resetek emelésénél központilag előirt követelmény, hogy a főmunkaidőből származó kereset nettó értéke változat­lan munkateljesítmény mellett nem csök­kenhet. Ennek alapján a dolgozók leg­alább azzal számolhatnak, hogy ha azo­nos munkahelyen, munkakörben, mun­kákon ugyanannyit dolgoznak és a válla­latuk, szövetkezetük ugyanolyan ered­ménnyel működik, mint 1987. évben, ak­kor az 1988. évi nettó keresetük nem lesz kevesebb az előző évinél. (Természete­sen ha a dolgozó más munkahelyre, munkakörbe kerül, akkor mérlegelnie kell, hogy azt milyen díjazás esetén vál­lalja.) Számolni kell azzal, hogy az adózott nyereségből anyagi ösztönzésre fordított összegből származó prémium, jutalom és év végi részesedés az adott gazdál­kodó szervezet eredményeitől (nyeresé­gétől) függően nő vagy csökken. A cél­prémiumokból adódó keresetrész csak akkor ismétlődik, ha ilyen feladatot kitűz­nek. A dolgozók többségét leginkább az alapbérek alakulása érinti. Ennek mérté­ke - fegyelmi határozat nélkül - nem le­het kisebb annál, mint amit a dolgozó már elért. Ez általában az 1987. december 31-én érvényes alapbért jelenti. (Olyan esetekben - például az üdülők dolgozói­nál amikor a dolgozó alapbére egy adott évben az általa végzett munkából fakadóan eltérő, és ezt a munkaszerző­dés rögzíti, természetesen az egyes idő­szakokra megállapított alapbér nem csökkenhet.) Az azonban, hogy a dolgozó milyen mértékű alapbéremelésben részesül, at­tól is függ, hogy a többi keresetelem ho­gyan alakul. Például, ha a pótlékok mér­téke növekszik, akkor kisebb lesz az alapbérek emelére, mint változatlan pót­lékok esetén. A béremelések technikái sokfélék Mint ahogy a korábbiakban említettük, a konkrét módszerek az egyes gazdálko­dó szervezetek munkadíjazási rendsze­rétől is függnek. A keresetek nettó értékének megőrzé­sét a gazdálkodó szervezetek leginkább úgy tudják biztosítani, ha az új munkadí­jazási szabályokat oly módon alakítják, hogy az azok alapján elért nettó kereset ne térjen el lényegesen a régi szabályok szerintitől. A továbbiakban a bruttósítást erre a feltételezésre épülő egyszerűsített pél­dán mutatjuk be. Hangsúlyozzuk, hogy a számítások a gyakorlatban sok esetben ennél bonyo­lultabbak! Az emelt bérek meghatározásánál a régi elszámolás szerinti nettó bérekből kell kiindulni és ezeket kell „bruttósítani”. Ehhez az alábbi táblázat és képlet nyújt segítséget: 1. 2. 3. 4. Sorszám Éves nettó kereset Számításhoz használt koefficien (y) (a) (b) 1. 0- 54000 0,90 0 2. 54 001- 69 400 0,70 12 000 3. 69 401- 82400 0,65 16100 4. 82401-100400 0,60 21 200 5. 100401-116900 0,55 27800 6. 116901-132200 0,51 34280 7. 132201-159800 0,46 43880 8. 159801-210200 0,42 53960 9. 210201-301 400 0,38 68 840 10. 301401-369400 0,34 93 320 11. 369 401 felett 0,30 125800 Az éves bruttó kereset (Br) Az 1988.1.1 -jétől érvényesülő sza Br = y-(b) (a) Az (a) és a (b) értékeket a táblázat azon sorából kell venni, amelyben y értéke „el­helyezkedik”. 1. A béremelés megvalósítása legegy­szerűbb az időbéres dolgozóknál. A pél­dában szereplő időbéres dolgozó de­cember 31-én érvényes havi alapbére 6500 Ft. Emellett, mint minden dolgozó, általános bérpótlékban is részesül. A példában 310 Ft szerepel, mert a dolgo­zók többségénél ennyi az általános bér­pótlék mértéke. A dolgozó elért keresete az 1987. év- ben érvényes elszámolás szerint 6500 Ft/hó 310 Ft/hó 6810 Ft/hó alapbér ált. bérpótlék összesen le nyugdíjjárulék (9 százalék) 613 Ft/hó havi nettó kereset: 6197 Ft/hó A dolgozó éves nettó keresete: 6197-12 = 74 364 Ft/év. A dolgozó éves bruttó keresete az 1988. évi szabályok szerint (a képlet és táblázat segítségével) Br = 74364-16100 0^5 = 89637 Ft/év (A nettó érték 74 364 Ft kerül az y he­lyére a képletben. Az (a) és a (b) értéket a 3. sorból kell venni, mert a 74364 Ft eb­ben a sávban „helyezkedik” el.) A dolgozó új havi alapbére: 89637:12 = 7470 Ft, ami tartalmazza az általános bérpótlékot is. A számítás ellenőrzése: A dolgozó éves új bruttó bére: 89637 Ft. A befizetendő jövedelemadó: 89 637 Ft éves kereset 12 000 Ft adóalap-csökkentés00 77 637 adóalap adósáv adóalap megoszlása adószázalék adó 0-48 EFt 48 000 0 48-70 EFt 22 000 20 4400 70-90 EFt 7637 25 1909 adóalap: 77 637 adó ossz.: 6309 Eves kereset 89 637 Ft le: jövedelemadó - 6309 Ft nyugdíjjárulék (89 637 Ft 10 százaléka) - 8964 Ft Nettó éves kereset: 74 364 Ft (ami azonos a régi szabályok szerinti­vel!) <x)Feltételezve, hogy a dolgozó folya­matos munkaviszonyban van. 2. Az időbéres dolgozót folytonos munkarendben foglalkoztatják, amiért a kollektív szerződés előírásai szerint 30 százalékos pótlékban részesül. Alapbére havi 6000 Ft, és természetesen kapja az általános bérpótlékot, ami az előző dol­gozóhoz hasonlóan 310 Ft/hó. Elszámolás: a jelenlegi szabályok szerint alapbér 6 000 Ft/hó műszakpótlék 1 800 Ft/hó ált. bérpótlék 310 Ft/hó havi kereset 8110 Ft/hó le: nyugdijjárulék (11 százalék) 892 Ft/hó havi nettó kereset 7 218 Ft/hó éves nettó kereset 86616 Ft/év lyok szerint: az elérendő éves bruttó kereset: 86616-21 200 Br= = 109027 A bevezetésre kerülő progresszív jö­vedelemadó miatt a pótlékokból való el­vonás mértéke megnő. Ennek ellensú­lyozása céljából a vállalat emeli a mű­szakpótlékokat. (A Minisztertanács dön­tése alapján az általános bérpótlékot az alapbérekbe kell beépíteni.) A dolgozó új havi alapbérét, amelyet „x”-szel jelölünk, e feltételek mellett kell meghatározni. x-12-1,35=109027 éves szinten el­érendő bruttó bér éves műszakpótlékkal alapbér növelt összege Kereset új elszámolás szerint: alapbér 6 730,0 Ft/hó műszakpótlék (35 százalék) 2 355,5 Ft/hó havi kereset 9085,5 éves kereset 109 026,0 Ft. (Az előző esethez hasonlóan itt is elvé­gezhető az ellenőrzés.) 3. A darabbérek bruttósításának egy lehetséges esete: éves szinten ledolgozható órák száma 2096 óra teljesítmény norma 2 db/óra munkadarab bére 20 Ft/db általános bérpótlék 310 Ft/hó Bruttósítás - az adott példában - 100 százalékos normateljesítést figyelembe véve történik. Elszámolás: a jelenlegi szabályok szerint darabbér (éves)2096 óra-2 db/ó-20 Ft/ db = 83 840 Ft/év általános bérpótlék (éves) 310 Ft/ hó-12 hó= 3720 Ft/év éves kereset: 87 560 Ft nyugdijjárulék (éves) 9 százalék 7 880 Ft (havi arányos kereseteloszlást feltéte­lezve) éves nettó kereset: 79 680 Ft. Az 1988.1. 1 -jétől érvényesülő szabá­lyok szerint: (elérhető bruttó kereset az adott mun­kával) Br= 79680-16100 _ 0,65 “ 010 Munkadarab bére (x), ami az általános bérpótlékot is tartalmazza. Meghatározása: x Ft/db-2096 óra-2 db/óra = 97 815 Ft x - 23,333 Ft/db Kereset az új elszámolás szerint: 23,333 Ft/db-2096 óra-2 db/óra = 97 815 Ft. (Az első esethez hasonlóan itt is elvé­gezhető az ellenőrzés.) A magánszemélyek jövedelemadójának progresszivitása miatt a többletbér na­gyobb hányadát „viszi el” az adó. Ha valaki nagyobb teljesítményt ér el, akkor azonos darabbér esetén nagyobb elvonás „sújtja”. Ezt pl. progresszív darabbérrel vagy telje­sítményprémiummal indokolt ellensúlyoz­ni. Az ilyen megoldások biztosíthatják, hogy a magasabb teljesítményekre való ösztönzés ne csökkenjen és a keresetek nettó értéke megőrizhető legyen. Végezetül ismét hangsúlyozzuk, hogy itt egy-egy lehetséges módszer (és az is egy­szerűsítve) került bemutatásra. Acél ugya­nis az volt, hogy a bruttósítás lényegére vi­lágítsanak rá a példák. Az ünnepi műsor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents