Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-04 / 260. szám
1987. november 4. i MŰSZAKI Jfii/ITESZ élet TUDOMÁNYOS Az erőműért, a városért A HTE paksi csoportja lünk a fokozódó környezetvédelmi követelményekhez, a helyi igényekhez megfelelően igazodni, tehát konzultációkon jól képzett gyakorlati .szakemberek közvetlen közreműködésével adunk tanácsot a gazdaságosabb műszaki megoldási lehetőségekhez, jogszabályi vagy bejelentési értelmezésekhez, környezetvédelmi információk beszerzéséhez. KörGyárudvari szemétcsendélet Akik leszórták, azt hiszik, megszabadultak a hulladéktól A PAV hírközlési osztály 9 mérnöke és üzemmérnöke 1986-ban bekapcsolódott a Híradástechnikai Tudományos Egyesült munkájába. Tröszti és vállalatvezetői támogatást élvezve tavaly decemberben szervezni kezdtük és 1987. januárjában 35 fővel megalakítottuk a HTE PAV helyi csoportját. A műszaki szakközépiskola és MEE PAV helyi csoportja segített a szervezeti élet beindulásában. Az atomerőmű hírközlési szakembereinek társadalmi alapon történő szakmai integrálásában legfőbb célunk az üzemeltetési tapasztalatok és fejlesztési lehetőségeink megismertetése, valamint lehetőséget biztosítani tagságunk számára szakmai-társadalmi munkavégzésre. Szervezőbizottságunk 1987. évi munkatervéből az alábbi feladatokat sikerült elvégezni: Az első kötetlen beszélgetésen ismertettük a tagsággal a HTE-vel kapcsolatos elképzeléseket. Megtudtuk, milyen témákban érdemes előadásokat előkészíteni és ezek alapján szerveztük programjainkat. Az otthont adó műszaki szakközépiskola megismerése volt a következő program áprilisban. Előadást hallgattunk a szakközépiskola videóstúdiójáról és a PAV Philips személyhívó rendszeréről. Megismerkedtünk a stúdióval és a műszaki könyvtárral. Az évközi feszített munkaprogramok nem tették lehetővé saját rendezvények szervezését a nyári időszakban. Szeptemberben megismerkedtünk a felépült PAV oktatási központ videóstúdójával. A szekszárdi HTA-tagokat meghívtuk erre a sikeres rendezvényre. Egyben a PAV hírközlése rendszereiről adtunk tájékoztatást vendégeinknek. A kéthavonkénti rendezvények látogatottsága 70 százalékos volt, amit megfelelőnek tartunk. A HTE országos rendezvényei közül az alábbi előadásokon vettünk részt: a Soli- ton antennarendszer, a 60 csatornás amerikai kábeltévérendszer, a távbeszélő alközpontokban létesíthető beválasztás bevezetésének gazdasági és műszaki kihatásairól hallgattunk meg tájékoztatást. A Tolna megyei tudományos hetek előadásaiból az alábbiakat kísértük figyelemmel: korszerű tervezési módszerek, amerikai tanulmányút tapasztalatai és a balesetelhárítási terv, felkészülés a balesetelhárításra cimű előadás. Távközlési hálózatok erősáramú befolyásolás elleni védelme és légköri eredetű túlfeszültség elleni védelme című tájékoztató. A KTMF meghívására tudományos ülésszakon vettünk részt négy fővel Győrben és felkérésre előadást tartott egyik kollégánk a PAV hírközlési rendszereiről. Ketten képviselték tagságunkat a „Felhasználók és gyártók párbeszéde az üzemi megbízhatóságról” szemináriumon. AIV. blokk üzembehelyezési munkafázisai nem tették lehetővé, hogy mi szervezzük a tröszti távközlési továbbképzést, azonban két fő részvételével képviseltük a PAV-ot. A műszaki szakközépiskola patronálásában legeredményesebb munkánk a műszaki könyvtáruk híradás- technikai szakkönyvekkel történő feltöltése volt. A főiskolai szárny hírközlési rendszerének tervezésében és adatszolgáltatásában segédkeztünk. Együttműködési megállapodásunk végrehajtása kölcsönösen eredményesnek értékelhető. A BNV szakmai napok megtekintése mellett részt vettünk a MIPEL szakkiállításon, a Magyar Regula ’87 Telefunken bemutató és szórakoztató elektronikai kiállításon. Az MVMT OVT és Magyar Postamúzeum megtekintését 1987. november 20-ra tervezzük. A bohunyicei szakmai tanulmányúton felvettük a kapcsolatot az ottani szakemberekkel. A KM-LRI ferihegyi látogatás alkalmával szakmai kapcsolatfelvétel történt a HTE közlekedéshírközlési szakosztállyal. A tervezett szakmai tanácsadás Paks város intézményei részére folyamatos munkavégzést adott. Vállalati hivatalos feladataink mellett társadalmi munkában dolgoztunk a Paks és környéke távbeszélő fejlesztés tanulmányterv adatszolgáltatásában és szakvéleményezésében. A legfontosabb szakmai feladatunk során eredményesen együttműködve határidő előtt teljesítettük a IV. reaktorblokk hírközlési berendezéseinek beruházási, üzembehelyezési és biztonságos üzemviteli feladatait. Propagandatevékenységünk eredménye alapján a Paks város hírközléssel foglalkozó szakemberei részt vesznek programjainkon ez által is erősítve a személyes munkakapcsolatot. A belső információs jelentésben és Paks város lapjában is leközöltük megalakulásunkat, legfontosabb céljainkat. Kapcsolatunk a vállalati vezetéssel megfelelő, a HTE elfogadta a PAV jogi tagfelvételi kérelmét. Jelentős támogatás következtében anyagi vonatkozású gondjaink nincsenek. Rövid egy év alatt megismertük egymást és kezd kialakulni az egyesületi élet. A vezetőség igyekszik mindenkinek lehetőséget biztosítani a szakmai fejlődésre. Az eddigieknél nagyobb, bonyolultabb szakmai feladatok jobb ellátásához további eredményes HTE-munkával szeretnénk hozzájárulni. Távlati célunk, hogy felkészüljünk a két darab 1000 MW-os blokkok tervezési, beruházási, üzemeltetési feladataira tanfolyamok, előadások és külföldi tanulnia’ nyutak szervezésével. Sipos László HTE PAV helyi csoport titkára Az oldalt összeállította: Salamon Gyula. A MTESZ Tolna Megyei Szervezete környezetvédelmi bizottsága évek óta sajátos módon segítette a gazdálkodó szervezetek környezetvédelmi munkáit. Kezdetben aktuális környezetvédelmi előadások összetett többnapos rendezvények, majd környezetvédelmi tanfolyamok szervezésével. 1985 évtől a gazdálkodó szervezetek számára helyszíni felméréssel egybekötött környezetvédelmi szakértői munkák elkészítésére is vállalkozott egy munkabizottságunk. Többoldalú tapasztalatok alapján a leszűrt következtetésekből ez év elején körlevél alapján tájékozódtunk egy környezetvédelmi szaktanácsadó szolgálat felállításának létjogosultságáról. A gazdálkodó szervezetek részéről levélben és személyes megkeresés alapján ösz- szeállítottuk az igényeket, kidolgoztuk a tanácsadó szolgálat beindítására javaslatunkat és az OKTH felügyelőségét megkerestük véleményezés céljából. A tanácsadó szolgálatunkat - az igények miatt - helyileg, városokra bontottan és a MTESZ megyei központjában egyazon időben kívánjuk működtetni minden hónap második hetének szerda délutánján 14 órától 17 óráig. A városokba a gazdálkodó szervezeteknél dolgozó környezet- védelmi megbízottakból delegálunk tanácsadót, a MTESZ-központban a környezetvédelmi intézet pécsi állomásának képviselője lenne a műszaki tanácsadó, a jogi szakértő jogász lesz. A jelzett időben a telefon-összeköttetés lehetővé teszi a naprakész információáramlást. A környezetvédelmi szolgálat műszaki és jogi tanácsadást kiterjesztjük a veszélyes hulladékok, a zaj, a levegőtisztaság, és a hidrológiai szakterületekre is. A tanácsadó szolgálatot ellátjuk az érvényben lévő jogszabályokkal, bejelentési mellékletekkel, szabványokkal, a megoldásokhoz tartozó legfrissebb információkkal. A tanácsadó szolgálatra jelentkező gazdálkoldó szervezetek környezetvédelmi megbízottai számára évente több alkalomal üzemlátogatással egybekötött tapasztalatcserét szervezünk. A szolgálat életbe léptetésével cényezetvédelmi munkatársaink az eddigi tapasztalataik szerint arról számoltak be, hogy a gazdálkodó szervezeteknél elsősorban az ismeretek hiánya, az időigényes utánajárás, intézkedések elmaradása miatt nem jutnak előbbre. Ezért gondoltuk, hogy minimális költségfedezetellenében segítünk megtakarítani a milliós nagyságrendű bírságkifizetéseket és nem utolsósorban így is óvjuk környezetünket... AJTAINÉ CSILLAG ÉVA A MTESZ nemzetközi kapcsolatairól A MTESZ tevékenységének egyik fontos területét képezi a nemzetközi kapcsolatok keretében végzett munka. A MTESZ országos elnöksége mellett működő nemzetközi kapcsolatok bizottsága koordinálja e fontos feladat végrehajtását. Ennek a bizottságnak eddig csak a budapesti szervezetek képviselői voltak tagjai. A legutóbbi országos küldöttértekezlet határozott úgy, hogy a bizottság munkájába be kell vonni a területi szervek képviselőit is. így lett a bizottság tagja Tolna megye képviselője, akinek fontos feladata, hogy a megye tudományos egyesületeiben dolgozó szakemberek utaztatásával kapcsolatos ügyeket képviselje. Igen fontosnak tartjuk, hogy a megyénkben dolgozó egyesületi tagjaink közvetlenül is szerezhessenek nemzetközi tapasztalatokat,mert ezek birtokában tudnak még aktívabban tevékenykedni a kormányunk által nemrégiben meghirdetett kibontakozási program sikeres végrehajtásában. < Mivel a MTESZ területi szervezetének eddig nem volt a külföldi kapcsolatokkal foglalkozó külön apparátusa, így szükségessé válik a megye aktíváiból létrehozni egy 3-5 tagú operatív bizottságot, melynek feladata lesz a konkrét munka elindítása előtt a jelenlegi helyzetfelmérése, illetve a megfelelő információs hálózat kiépítése. A nemzetközi bizottságban végzett munka eredményeképpen el kívánjuk érni, hogy a Tolna megyében dolgozó szakemberek is amennyiben azonos feltételekkel rendelkeznek mint a fővárosi kollégáik, az eddiginél gyakrabban vehessenek részt nemzetközi konferenciákon, kiállításokon. Mivel az utaztatásra költhető pénzügyi lehetőségek elég szűkösek, így az eddigieknél jobban kell élniea devizamentes szakembercserék lehetőségével. Ez az út egyaránt járható, úgy tőkés, mint szocialista relációban. A meglévő testvérvárosi, testvérmegyei kapcsolatokat is fel kell használni szakembereink szakmai utaztatása céljára. A MTESZ elnöksége mellett létrehozandó operativ bizottság feladata lesz a szakmai utak előkészítése, a szerzett tapasztalatok összegzése és annak biztosítása, hogy az eddigieknél jobban hasznosításra kerüljenek a szerzett tapasztalatok. Bízunk abban, hogy a MTESZ megyei szervezetében i működő tudományos egyesületek megfelelő támogatásban részesítik ezen törekvéseiket, és így sikeres tevékenységet fejthetünk ki a nemzetközi kapcsolatok ápolása területén. KISS SÁNDOR a MTESZ nemzetközi kapcsolatoí*bizottságának tagja Kutató- és innovációs műhelyek, parkok BIOKOKTÉL Cukorszegény gyümölcslevek Úgy két év múlva, ha megszomjazunk országjárás közben, s megállunk autónkkal az egyik útmenti csárdánál, biokoktélt hirdető táblára figyelhetünk fel, amint belépünk. Minthogy még sohasem ittunk ilyet, kérünk belőle egy pohárral, kíváncsian ízlelgetjük, majd megjegyezzük a presszósnönek:- Hm, nem is rossz. Mondja, miből készült ez?- Nem fogja elhinni - hangzik a válasz. - Állítólag mindenféléből. Cékla, sütőtök, alma, meggy, sárgarépa meg mit tudom én minek a leve van benne. S jóízűen isz- szákl...- Hogy mit ki nem találnak! - dünnyög- jük. Valóban, mit ki nem ötlenek! Egyesek szerint több mint százféle üdítő-, illetve hüsitöitalt lehet kapni Magyarországon. A Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet (KÉKI) munkatársai mondják, hogy akár a választékot, akár a minőséget nézzük, ez már világszínvonal. De azért még üdítőitalügyben sem ajánlatos felvágni, s hogy miért nem, azt Így magyarázza dr. Czukor Bálint és dr. Sallay Péterné, a KÉKI főosztály-illetve osztályvezetője:- Amint a világ legtöbb országában, a Magyarországon árusított üdítők legnagyobb része is széndioxiddal dúsított víz, amely aroma és cukor hozzáadásával készül. Még a Traubisoda vagy a jaffa sem kivétel e szabály alól, hiszen természetes gyümölcslétartalmuk alig több öt százaléknál. Eszerint még a Traubisoda-, illetve jaf-. fafogyasztás közben sem azt kapjuk, mint amire számítottunk. Minthogy egyre kevésbé elfogadott a fogyasztók manipulálása, érthetőek a KÉKI erőfeszítései. Ez az intézet ugyanis - persze, még több más, fontos élelmiszeripari kutatás mellett -, arra törekszik, hogy minél több valódi gyümölcslével lásson el bennünket. Három üdítőital-családról beszélnek. Az elsőbe tartoznak az azonnal iható szénsavas vagy pedig szénsavmentes hűsí- töitalok. (Az utóbbiakat nektárnak is nevezik). Megjegyzik, hogy csak látszatra hasonlítanak az eddigiekre a szénsavas szomjúságoltók, hiszen legalább háromszor annyi természetes gyümölcslevet tartalmaznak. Egyébként ebbe a családba sorolhatjuk az írásunk elején említett biokoktélt is, amely - ahogy írtuk - valóban cékla, sütőtök, alma, meggy, sárgarépa levének keverékéből készül. Az igazi neve persze, valószínűleg nem biokoktél lesz, hanem valami más. (Minthogy ma még nincs forgalomban, jobb híján az újságíró találta ki ezt a márkanevet.) A második üdítőital-családot az ilyenolyan sűrítmények alkotják. Egy-kétéven belül ezek is megjelennek a boltokban. Több-kevesebb víz hozzáadásával keverhetjük ki belőle a málna-, alma-, ribizli-, s meggylevet. Olyan jóizűeket, hogy - az almaié esetében például - úgy érezhetjük magunkat, mintha egy almáskertbe csöppentünk volna hirtelen, s a zöld pázsiton állnánk... A harmadik családot az úgynevezett gyümölcsitalporok alkotják. A tv reklámja már most is hirdeti azt az almaport, amelyet a KÉKI fejlesztett ki, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság gyárt, s a DÉLKER hozza forgalomba. Ezt meggy-, málna- stb. gyümölcsitalpor követi majd. Minthogy könnyen tárolhatók, kezelhetők, valószínű, népszerűek lesznek majd a fogyasztók körében. Bármilyen szép és biztató mindaz, amit leírtunk, a KÉKI kutatói szerint csak félmunkát végeznénk, ha beérnénk a felsoroltakkal. Napjaink üdítőitalainak cukortartalma ugyanis eléri a 11-13 százalékot. Ez más szavakkal annyit jelent, hogy ha valaki minden nap megiszik három üveg kólát vagy más hűsítőt, akkor - csupán ezzel - évi 30-35 kilogramm cukrot vesz magához. Körülbelül annyit, mint amennyire az embernek szüksége van ez idő alatt. Márpedig ezenkívül még cukrot teszünk a reggeli tejeskávénkba, édes a fagylaltunk és süteményünk, sőt - jóllehet természetes cukrot, de cukrot tartalmaznak az általunk elfogyasztott különböző gyümölcsök is. A következményt már ismerjük: Magyarország az elhízott emberek hazája, ahol tízezreket dönt le a lábáról a szívinfarktus. Ezért a KÉKI tudományos munkatársai cukorszegény természetes gyümölcslevek előállítására törekszenek. Olyanokra, amelyeket - az ártalmatlan cukorpótlók révén - mégis édesnek érzünk. Az egyik - a Törökbálinti Állami Gazdaság által gyártott - diabetikus készítményük BNV-nagydíjat kapott legutóbb. } Bár a BNV-nagydíjat nem dobálják csak úgy az ember után, még ez a tény sem érzékelteti igazán, milyen elmélyült kutatómunkát igényel az egyszerűnek látszó gyümölcslevek nagyipari gyártásának előkészítése. Ahogy dr. Hoschke Ágoston főosztályvezető fogalmaz, éveket kellett' szentelni például a biokoktélhoz szüksé- ges enzimkészítmények, köztük az alfa-.’- amiláz előállítására, amelyeket egyébkeht ' a bacilus subtilis nevű baktérium termel számunkra. A nagy művészet abban rejlQtt, hogyan lehetett arra késztetni ezt a parányi élőlényt, hogy azt tömeges méretekben, nagyipari módon tegye. •
