Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-04 / 260. szám
1987. november 4. í tolna'N 2 “NÉPÚJSÁG Kádár János beszéde A megyei párt-vb tárgyalta (Folytatás az 1. oldalról.) eredmények lehetővé tették, hogy a Szovjetunió az antifasiszta koalíció legtöbb áldozatot hozó résztvevőjeként nemcsak önmagát védte meg, hanem döntő módon járult hozzá az egész emberiség megmentéséhez. A szovjet forradalom győzelme, 1917 óta a szocializmus már nem csupán elvont eszme, hanem életképes, megújuló történelmi valóság. A Szovjetunió és más szocialista országok fejlődése bizonyítja, hogy a szocializmus a kizsákmányolás nélküli társadalom megteremtésével új útat mutatott az emberiség számára. A szocialista országokban megindult új folyamtok növelik eszméink, gyakorlatunk hitelét, a szocializmus vonzerejét és külpolitikai kezdeményezéseink hatását. A nagy október 70. évfordulóján - gondjainkkal, megoldandó nagy feladatainkkal felelősen számot vetve - bizakodva nézhetünk a jövőbe. A világ figyelme napjainkban ismét a Szovjetuniódé fordult. A szovjet kommunisták mai nemzedékei a nagy október zászlaját emelik magasra, amikor tiszteletet parancsoló elhatározottsággal látnak hozzá a gazdaság, a társadalom mélyreható átalakításához. Nagy vállalkozásukhoz a marxizmus-leninizmus eszméi szolgálnak útmutatásul, hasznosítják a gazdag hazai és nemzetközi tapasztalatokat, munkájuk meghatározásakor pedig a szocialista demokrácia és a nyíltság jegyében építenek a szovjet társadalom kiapadhatatlan energiáira. A magyar kommunisták, az egész magyar társadalom megkülönböztetett figyelemmel és mély rokonszenwel követi a szovjetunióbeli megújulás folyamatát. Elvtársak! Október szülötte a szovjet külpolitika is. Az egyetemes béke és a társadalmi haladás célját követő Szovjetunió a nemzetközi kapcsolatokat meghatározó módon befolyásoló erővé vált. Üdvözöljük és támogatjuk a béke és biztonság megszilárdítására, az atomkor követelményeinek megfelelő gondolkodás és cselekvés érvényesítésére irányuló kitartó erőfeszítéseiket. Az októberi forradalom óta gyökeres változások mentek végbe a világban. Az emberiség régi álma, a szocializus eszménye: a fegyvermentes világ azonban még nem valósult meg. Egyre erősebb a felismerés: az atomfegyverek korában a háború megengedhetetlen, annak nem lenne győztese; a társadalmi rendszerek harcának békés versenyben kell eldőlnie. A különböző társadalmi rendszerű országok számára nincs más járható út, mint a békés egymás mellett élés, a kölcsönösen előnyös együttműködés, egymás jogos érdekeinek tiszteletben tartása, az egyenlő és elégséges biztonság a fegyverzetek mind alacsonyabb szintjén. Ez minden ország, minden nép, az egész emberiség érdeke. Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép törekvése a szocializmus hatékonyabb építése. Mai bonyolult feladataink megoldásában támaszkodhatunk a gazdaság, a társadalom fejlesztésében elért vívmányainkra. Azon fáradozunk, hogy a társadalmi élet minden területén feltárjuk és hasznosítsuk a szocialista rendszerben rejlő lehetőségeket és erőforrásokat. Nehézségeinkkel tisztában vagyunk, gondjainkról nyíltan szólunk. Célul tűztük ki, hogy erőink mozgósításával megalapozzuk hazánk további kiegyensúlyozott fejlődését. Törekvéseink lényege, hogy a reformok útján következetesen tovább haladva, humánus alapelveinket megtartva ésszerű, hatékony gazdálkodást alakítsunk ki, és a szocialista demokrácia fejlesztésével tovább szilárdítsuk a társadalmunk egységét. Feladataink nagyok, de megoldjuk őket. Kedves elvtársak! Legújabbkori történelmünk fordulópontjai egyben a magyar és a szovjet nép barátságának fontos mérföldkövei. Barátságunkat a szovjethatalom születésének éveiben a magyar internacionalisták, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság harcosai, a második világháború menetében a hazánkat felszabadító szovjet harcosok százezreinek küzdelme, véráldozata alapozta meg. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió viszonyát a szoros és eltéphetetlen barátság, az évtizedeken át kiépült, sokoldalú, tevékeny, népeink érdekeit szolgáló együttműködés jellemzi. Ezért a Szovjetunió törekvései, eredményei ma is fontos támaszt jelentenek hazai feladataink megoldásához. Hisszük ugyanakkor, hogy a magyar gazdasági-társadalmi megújulás eredményei népünk jobb jövőjének szolgálatán túl, bizonyos mértékig szintén hozzájárulnak a szocializmus és az általános emberi haladás ügyéhez. A nagy október hetvenedik évfordulója alkalmából további nagy sikereket kívánunk a Szovjetunió népeinek a szocialista társadalom építésében. Éljen a nagy Szovjetunió és dicső kommunista pártja! Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága! Éljen a szocializmus és a béke! * A moszkvai ünnepségen ugyancsak tegnap mondták el felszólalásukat Dzsambin Batmönh, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtitkára, Nguyen Van Linh, a Vietnami KP KB főtitkára, Nadzsi- bullah, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára, Nicolae Ceauses- cu, a Román KP főtitkára, államfő, Men- gisztu Hailé Mariam, az Etióp Dolgozók Pártja KB főtitkára, államfő, Alessandro Nafta, az Olasz KP főtitkára és mások. Ez- zek az októberi forradalom 70. évfordulója alkalmából tartott ünnepi ülésszak véget ért. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára zárszavában így búcsúzott a 6000 résztvevőtől: - Viszontlátásra a 100. évfordulón! * Kádár János, az MSZMP főtitkára kedden Moszkvában megbeszélést folytatott Mihail Gorbacsowal, az SZKP KB főtitkárával. Őszinte, elmélyült elvtársi eszmecseréjükön áttekintették a két pártnak Magyarország és a Szovjetunió fejlődése jelenlegi szakaszában kifejtett tevékenységét. Ugyancsak tegnap Andrej Gromiko, a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke találkozott Németh Károllyal, az Elnöki Tanács elnökével. Történelmi képsor - tanulságokkal A dalból egy szót sem lehet kihagyni - vallja egy orosz közmondás. Vagyis azt, ami egységes, összetartozó, nem lehet tetszés szerint átkölteni. „Történelmünk csak egy van, és ez a történelem megváltozhatatlan”, mondotta az októberi forradalom jubileumi ünnepségein elhangzott beszédében Mihail Gorbacsov. Minden országra érvényes igazság ez, de talán sehol nem annyira időszerű manapság, mint a jelent átalakító, a jövőképet újra felvázoló, és egyidejűleg a múlt „fehér foltjainak” fokozatos eltüntetésére vállalkozó Szovjetunióban. Ne feledjük: lassan-lassan távozik az életből azok nemzedéke, akik számára hozzátartozók, barátok, munkatársak személyes tragédiáját jelentette az, amita sztálini korszak bűneiként, túlkapásaiként értékelt a főtitkári beszéd. És felnőtt egy nemzedék, amely nem, vagy éppen csak valamit hallott a szovjet történelem úgynevezett kényes kérdéseiről. Hiszen 1965 után leállították a rehabilitálások folyamatát és a történetírásból is kimaradt eddig az 1937-38-as évek tömeges repressziói áldozatainak életrajza. Most ezek a kérdések egy bizottság munkáján keresztül és az új párttöténet megírása keretében ismét napirendre kerülnek. Meglehet, hogy egy hivatásos történész számára többnyire az ismert nyomvonalon haladó értékelést adott az SZKP KB főtitkára az utóbbi hét évtized fejlődéséről, útkereséseiről, tévelygéseiről, sokáig mellőzött és elhallgatott fő- és mellék- szereplőiről. A szovjet átlagember azonban emberemlékezet óta először hallhatott egy ilyen ünnepi beszédben érdemi és árnyalt értékelést erről az emberéletnyi korról. Olyan értékelést, amely a kiközösítés szándéka nélkül helyezte el a történelmi arcképcsarnokban Buharint, Zinovjevet, Kamenyevet, sőt Trockijt is, s hosszabb időszak után erények és hibák felsorakoztatásával jellemezte Sztálint és Hruscsovot, higgadtan értékelte Brezsnyev érdemeit és gyengéit. Mihail Gorbacsov szerint a múltat „történelmi felelősségtudattal és a történelmi igazságok alapján kell megítélni”, mert az elemzett időszaknak óriási jelentősége van a Szovjetunió és a szocializmus sorsa, különösen pedig a most folyó átalakítás szempontjából. És azért is, mert ezek az évek régóta viták központjában állnak külföldön is, ahol bizonyos politikai tényezők a szocializmus lejáratására akarják felhasználni a szovjet múlt hibáit, tévedéseit. „Nem politikai leszámoláshoz van rá szükségünk - tette hozzá a főtitkár -, nem azért, hogy lélekben megtörjünk bárkit is, hanem azért, hogy tisztelegjünk a múlt hőstettei előtt, s tanuljunk a hibákból és tévedésekből.” Az, ami a több mint ötezer meghívottat befogadó Kongresz- szusi Palotában elhangzott, ilyen tisztelgés volt, és a tanulságok összegzése. A beszédből egy emberfeletti erőfeszítésekkel teli korszak, egy hatalmas kollektív mű bontakozott ki. Azok műve, akik végrehajtották és megvédelmezték a forradalmat. Azoké, akik az első ötéves tervet lelkes, ám gyakran elviselhetetlenül nehéz munkájával két évtized alatt Európa első, és a világ második ipari hatalmává tették a Szovjetuniót. Azoké, akik a fasizmus elleni harc fő terheit vitték a vállukon. Végül pedig azoké, akik a világháború utáni több mint négy évtized alatt olyan katonai, politikai és gazdasági tényezővé tették a Szovjetuniót, amelynek szavát egyetlen más ország sem hagyhatja számításon kívül. Történelmi elemzésében a főtitkár rendszeresen visszanyúlt a gyökerekig: a’lenini elmélethez, gyakorlathoz és munkastílushoz. A lenini elmélet és az októberi forradalom folytatásaként értelmezte a két és fél év óta gyorsuló ütemben folyó átalakítást. Felettébb időszerűen hangzik ma is az új gazdasági politika (NÉP) bevezetésekor 66 évvel ezelőtt megfogalmazott lenini tétel: „Ne közvetlenül a lelkesedésre építsünk, hanem a nagy forradalom szülte lelkesedés segítségével a személyes érdekekre...” E gondolat jegyében szögezte le Gorbacsov főtitkár, hogy a minden irányú gyorsított előrehaladás alapjait csak a gazdaságban megvalósuló gyökeres átalakítások talaján lehet megteremteni. A feladatok között mindamellett nemcsak a radikális gazdasági reformot, a gazdasági mechanizmus átalakítását említette, hanem a demokrácia erősítését, „a demokrácia kultúrájának” szükségességét is. Két veszélyre is figyelmeztetett az átalakítás menetének elemzésekor. Egyfelől a konzervativizmusra, a megszokotthoz és a korábbi előnyökhöz ragaszkodók ellenállására, másfelől viszont az ellenkező végletet képviselők szerepére. „...Nem engedhetünk a túlbuzgók és türelmetlenek nyomásának sem, azoknak, akik nem akarják figyelembe venni az átalakítások objektív logikáját...” - mondta a főtitkár. Eléggé önkényes vállalkozás kiemelni egy csaknem háromórás beszéd fő mozzanatait. Mindenképpen emlitésre méltó azonban az a rész, ahol Mihail Gorbacsov a szocialista országok, a kommunista pártok kapcsolatairól szólt. Hangsúlyozta, hogy nincs „központ”, nem létezik „modell”; a pártok egyenjogúsága, önálló felelőssége és a szolidaritás képezi az internacionalista kapcsolatok alapját. Külön fejezetben foglalkozott Mihail Gorbacsov a nemzetközi környezettel, a szovjet békepolitika gyökereivel, a békés egymás mellett élésnek és az ésszerű kompromisszumoknak lenini koncepciójával és gyakorlatával. E lenini tételben gyökeredzik a legutóbbi pártkongresszuson kialakított új szovjet külpolitikai koncepció is, amely - az ellentétek ellenére is - a kölcsönös függés világaként, egységes egészként értelmezi a mai világot. Az egyenlő biztonság, a fegyverzet minél alcsonyabb szintjén megvalósuló biztonság, az érdemi párbeszéd koncepciója - ez az új szovjet külpolitikai felfogás lényege. Noha a főtitkár indokoltan felvetődő kérdések sorával jelezte: nehéz megjósolni, miként alakul a jövőben a másik fél, a tőkés világ nagyhatalmainak politikája, elemzésének végső kicsengése optimista volt, nem hagyott kétséget abban a tekintetben, hogy a szovjet külpolitika értelmezése szerint az átfogó nemzetközi biztonság kialakítandó rendszerét csak a tőkés országokkal együttműködve lehet megteremteni. SZÄSZI JÓZSEF (Folytatás az 1. oldalról.) de általában az egészségügyi alapellátásra is nagy figyelmet fordítottak az egészségügyben dolgozók és az egészségügyet irányítók. A testület megállapította, hogy a határozat végrehajtásának másfél éve rendkívül rövid idő ahhoz, hogy a lakosság egészségi állapotában esetlegesen bekövetkezett változásokat mérni lehetne. Továbbra is fontos, hogy a megyei párt- bizottság 1986. május 22-i határozatában megjelölt feladatok végrehajtásáért a pártszervek, -szervezetek, társadalmi szervek, tömegszervezetek, -mozgalmak és az egészségügyben dolgozók tovább munkálkodjanak. Ezt követően Fodor Tibor, a Kiszöv elnöke tájékoztatta a párt-vb tagjait a kisszövetkezetek gazdálkodásának megyei tapasztalatairól. A megyében működő 20 kisszövetkezetből hét az iparban, 11 az építőiparban, 2 egyéb területen dolgozik, és 9 végez fogyasztási-szolgáltatási tevékenységet. Többségüknél a magasabb jövedelem általában nagyobb teljesítménnyel párosul. Erényük, hogy rugalmasan alkalmazkodnak a változó környezethez, a megrendelői igényekhez és jó minőségű munkát végeznek. Általánosítható tapasztalat az is, hogy a kisszövetkezetekben elsősorban a szövetkezet gazdasági tartalma a meghatározó, és nem erősödött a társadalmi-mozgalmi jelleg. Több segítséget kell adni a számviteli, ügyviteli munkájuk szakszerű ellátásához is. A testület továbbra is indokoltnak tartja, hogy újabb kisszövetkezetek alakuljanak, különösen olyan területeken, ahol javítják a háttéripari tevékenységet és szolgáltatási, lakossági szükségleteket elégítenek ki. Mindez ne a hagyományos szövetkezetek átalakítását jelentse kisszövetkezetekké, hanem valóban újak szervezését. A jövő évi szabályozók várhatóan a kisszövetkezeteknek biztosított lehetőségeket szélesebb kör számára biztosítják, azonos verseny- feltételeket teremtve a hagyományos szövetkezeteknek, tovább erősítve a versenyszellemet, a vállakozókészséget. A párt-vb állásfoglalása hangsúlyozza azt is, hogy a kisszövetkezetek működéséhez meg kell teremteni a hosszú távú érdekeltséget, törekedni kell arra, hogy e szervezetek hosszabb távon is beépülhessenek a gazdaság szervezeti rendszerébe. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az állóalapok képzése, a bővített újratermelés feltételeinek megteremtése is fontos feladat a kisszövetkezetekben. Az előforduló szabálytalanságokat szigorú hatósági ellenőrzéssel kell megakadályozni. Végül Péter Szigfrid az Elnöki Tanács kitüntetését, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát adta át Győri Károlynak, a megyei párt-vb tagjának november 7-e alkalmából, munkássága, pártmunkája elismeréséül. PANORÁMA ÚJVIDÉK - Az újvidéki egyetemisták vasárnap és hétfőn is tiltakozó gyűlést tartottak a menzai étkezési díj 150 százalékos emelése miatt. Az új árak szerint a diákmenzákon a napi háromszori étkezés havi 27 000 dinárba került volna, az eddigi 12 240 helyett. A tiltakozó gyűlés résztvevői az illetékes szervek képviselőitől ígéretet kaptak, hogy követeléseiket sürgősen teljesitik. LONDON - Peter Brooke főszámvevőt, szűkebb kabinetjének egyik legkevésbé ismert tagját nevezte ki Margaret Thatcher miniszterelnök hétfő este a brit Kbnzervatív Párt új elnökének. Az 53 éves politikus, egyébként londoni City alsóházi képviselője. MONTEVIDEO - Uruguayba érkezett Felipe González spanyol miniszterelnök. Háromnapos látogatása alatt Julio San- guinetti uruguayi államfővel elsősorban a kétoldalú kapcsolatokról, valamint a délamerikai országok súlyos adósságának kérdéséről tárgyal majd. BONN - A frankfurti repülőtér közelében ismeretlen személyek hétfőn a késő esti órákban két rendőrt meggyilkoltak, kilencet súlyosan megsebesítettek egy hivatalosan nem engedélyezett tüntetés alkalmával. A várhatóan messzeható politikai következményekkel is terhes tragikus eset egy tiltakozó mozgalom hatodik évfordulóján történt. VARSÓ - Jerzy Urban kormányszóvivő elmondta, hogy hosszú és nehéz tárgyalások után október 30-án előzetes megállapodás született Lengyelország és a legnagyobb hitelezőit tömörítő úgynevezett Párizsi Klub között az 1986. és 1988. közötti időszakra eső lengyel fizetési kötelezettségek átütemezéséről. A végleges megállapodás aláírására előreláthatólag még az idén decemberben sor kerül, ami azt jelenti, hogy Lengyelország 10 év haladékot kapott konvertibilis valutában fennálló adósságainak mintegy negyedére, ami több mint 8 milliárd dollárt jelent. WASHINGTON - Az amerikai „Scan- dia National Laboratories” elnevezésű katonai-kutató központban üzembe helyzetek egy nagy teljesítményű részecskegyorsítót, amellyel azt fogják vizsgálni, milyen hatása van a radioaktív sugárzásnak a fegyverek elektronikus összetevőire. Ezzel a berendezéssel a műholdak, valamint az űrbe telepíthető fegyverrendszerek túlélőképességét is vizsgálni tudják. Uj szerelőcsarnok a BHG-nál Tegnap a tervező, kivitelező, üzemeltető vállalatok képviselői jelenlétében a szakhatóságok közreműködésével folyt le Szekszárdon a BHG 750 négyzetméteres, új szerelőcsarnokának hatósági műszaki átadása és használatba vétele. A szűrt meleg levegő befúvásos fűtéssel rendelkező csarnokban 54-en dolgoznak.
