Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-28 / 281. szám
XXXVII. évfolyam, 281. szám ÁRA: 2,20 Ft GYAPA (5. oldal) Ünnepi megemlékezés Tízéves a Gunaras neve ma már szinte elválaszthatatlan attól az országszerte ismert és elismert gyógyfürdőtől, mely tegnap érkezett el fennállásának 10. évfordulójához. Ez alkalomból orvostovábbképzéssel egybekötött ünnepi megemlékezést tartottak a Dombóvári Városi Tanács konferenciatermében. A résztvevőket - köztük Sifter Józsefnét, az MSZMPTolna Megyei Bizottságának osztályvezetőjét, Varjas Jánost, a HNF Tolna Megyei Bizottságának titkárát és Horváth Gézát, az SZMT titkárát - Vidóczy László, Dombóvár tanácselnöke köszöntötte, majd rövid beszédében méltatta a jubileum jelentőségét. Többek között rámutatott arra, hogy az eltelt tiz év alatt Gunarason több ezren nyerték vissza legnagyobb kincsüket, az egészségüket. Dr. Keller József, az intézmény vezető főorvosa a gyógyfürdő múltját és jelenét vázolta fel. Kiemelte azt a nagy társadalmi összefogást, ami Dombóvár és környéke lakosságát jellemezte a megvalósítás folyamán. Az egységes szervezési és egészségügyi szemlélet alapján történő üzemeltetés a megyei szakfőorvosi véleményezés szerint is bevált. Az ezt követő rövid szünet után az egészségügyi szakemberek vették át a főszerepet. A togunarasi gyógyfürdő vábbképzésre meghívottak tíz, a gyógyfürdőkezeléssel és a rehabilitációval kapcsolatos előadást hallgattak meg. Délután az érdeklődők Gunarasra látogattak el, ahol részletesen megismerkedtek a fürdő szolgáltatásaival.-szá-smA résztvevőket Vidóczy László köszöntötte A gunarasi gyógyfürdő bejárata Dr. Keller József az intézmény tíz évét részletezte Grósz Károly athéni programja Az athéni magyar nagykövetségen tett látogatással kezdődött Grósz Károly miniszterelnök pénteki athéni programja. A Minisztertanács elnöke, aki csütörtökön érkezett hivatalos látogatásra Görögországba, tájékoztatást adott a magyar- országi helyzetről, a kibontakozás programjának időszerű feladatairól. A magyar kományfő délelőtt találkozott Harilaosz Florakisszal, a Görög Kommunista Párt KB főtitkárával, majd Athén nevezetességeivel ismerkedett, délben az elnöki palotában fogadta Hrisztosz Szárceta- kisz köztársasági elnök. A magyar kormányfő délután nemzetközi sajtóértekezletet tartott a Zappion kongresszusi és kiállítási központban, majd a görög üzleti élet vezető képviselőivel találkozott. . A görög tömegtájékoztató eszközök megkülönböztetett figyelemmel és nagy érdeklődéssel kísérik Grósz Károly hivatalos látogatását. A görög televízió és rádióadók hírműsoraikban vezető helyen és nagy terjedelemben foglalkoznak Grósz Károly látogatásának csütörtöki eseményeivel. A két televíziós csatorna végigkísérte a látogatás valamennyi programpontját, a fő hangsúlyt a delegációk megbeszéléseire, a barátsági és együttműködési nyilatkozat és az egyezmények aláírására, valamint a két miniszterelnök által a díszvacsorán elmondott pohárköszöntőkre helyezve. Valamennyi péntek reggeli központi lap foglalkozik a kormányfői látogatással, kiemelve a kelet-nyugat együttműködés, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének kérdéseit. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja tájékoztatta a testületet az I. Baldvin király és a belga kormány meghívására 1987. november 15. és 17. között Belgiumban tett hivatalos látogatásáról. A testület a tájékoztatót egyetértéssel tudomásul vette, és megállapította: az I. Baldvin királlyal, Martens kormányfővel és más magas rangú, vezető személyiségekkel igen jó légkörben folytatott megbeszélések kifejezték a kölcsönös törekvést az utóbbi években eredményesen fejlődő együttműködés elmélyítésére. Egyben hozzájárultak a magyar-belga kapcsolatok különböző területein az előrelépés általános feltételeinek további javításához. A Közös Piac vezetőivel legmagasabb szinten létrejött találkozó hozzájárult az álláspontok jobb megismeréséhez és a gazdasági kapcsolatok fejlődése szempontjából megoldásra váró kérdések kölcsönös előnyökön alapuló rendezéséhez. Az Elnöki Tanács a tájékoztatót egyetértéssel vette tudomásul, és megállapította, hogy a látogatás jól szolgálja hazánk és a vendéglátó országok jó viszonyának, kapcsolatainak és együttműködésének ügyét. Az Elnöki Tanács az Alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az Országgyűlés téli ülésszakát december 16- án (szerdán) 10 órára összehívta. A Minisztertanács indítványozza, hogy az Ország- gyűlés tűzze napirendjére: az 1988. évi állami költségvetésről; a jogalkotásról; az 1960. előtt kibocsátott jogszabályok rendezéséről szóló törvényjavaslatokat; továbbá az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolóját az állam egyházpolitikájáról és a hivatal munkájáról. Törvényerejű rendeletet hozott az Elnöki Tanács a külföldre utazásról és az útlevelekről. A tvr. kimondja: minden magyar állampolgárnak joga, hogy külföldre utazzon, és ez a jog csak kivételesen korlátozható. Az új jogszabály egyszerűsítéseket tartalmaz egyebek között az útlevél kiadására és felhasználásának módjára. E törvényerejű rendelettel - amely 1988. január elsején lép hatályba - bővülnek az állampolgárok utazási lehetőségei. Ezzel összefüggésben az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott a lakosságnál levő külföldi fizetőeszközök felhasználásának törvényes lehetőségeiről. Az Elnöki Tanács - az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának állásfoglalását is figyelembe véve, s a Minisztertanács előterjesztését elfogadva - módosította a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény egyes rendelkezéseit és határozott a kétszintű igazgatás bevezetéséről. Az új igazgatási forma bevezetésére a megyékben folyamatosan kerül sor, a feltételektől függően, a Minisztertanács kijelölése alapján. A törvényerejű rendelet 1988. január elsején lép hatályba. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg. A SZOT ülése Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa, amely az új szak- szervezeti tagdíjrendszer bevezetéséről szóló tervezetet vitatta meg. Az előterjesztés szerint a szakszervezeti tagdíjbevételeket oly módon kell növelni, hogy ezzel a dolgozók terhei ne emelkedjenek. Ezt lehetővé teszi az Országgyűlésnek az a döntése, hogy a szakszervezeti tagdíj levonható az adóalapból. A szakszervezeti tagok írásbeli meghatalmazást adhatnak vállalatuknak arra, hogy fizetésükből a tagdíjat levonják és azt a szak- szervezetnek átutalják. Az előterjesztés szerint a szakszervezeti tagok a főfoglalkozású munkaviszonyukból származó, a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló mindenkori havi keresetük és táppénzük együttes összegének egy százalékát, s ha ez az összeg a havi 5050 forintot nem haladja meg, akkor 0,8 százalékát fizetnék tagdíjként. A munkaviszonyban nem álló szakszervezeti tagok tagdíját - az általános szabályok figyelembevételével - az iparágiágazati szakszervezetek központi vezetőségei határoznák meg. A nyugdíjas szakszervezeti tagok 1500 forint nyugdíjig havi 3, 2500 forintig havi 5, ezen felül pedig havi 10 forintot, a tanulók havi 2, a gyesen lévők, továbbá az idénymunkások a két idénymunka közötti időszakban és az elhelyezkedési támogatásban részesülők 3 forint szakszervezeti tagdíjat fizetnének havonta. Kicsit kétkedve fogadtuk november elején a hirt, hogy a madocsai általános iskola első osztályosai már olvasnak. Megnéztük egy órájukat, s amit tapasztaltunk, minden várakozásunkat felülmúlta. (Riportunk a 4. oldalon található) Két hónap után olvasnak az elsősök
