Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-03 / 259. szám
Új városrész kialakulóban Jobbparásztán Olyan kérdéseket tettünk fel Kovács Jánosnak, Szekszárd tanácselnökének, amelyek szinte valamennyi megyeszékhelyen élő lakost foglalkoztatják, rossz hangulatot teremtenek, adott időszakban borzolják a kedélyeket. Egy-egy késedelmes beruházás, beígért, de azóta sem készülő létesítmény, a kevés információból, vagy más okból adódó becsa- pottság érzése... sorolni lehetne, és azt hiszem, mindenki külön listát állíthatna össze az őt leginkább érintő, de egyáltalán a közvéleményt irritáló problémákból. Mindezt megszüntetni nem tudjuk, de a tájékoztatással talán enyhíteni lehet... „Kompromisszumra kényszerültünk...”- Ez év augusztusára ígérték a játékcsarnok első ütemének, a nagyteremnek és a kiszolgáló helyiségeknek az átadását. Ezzel szemben ma még a tető sem készült el, az arra járók csak a vasvázat látják. Mi az oka a tetemes késedelemnek?- Pillanatnyilag a generálkivitelező, a TÁÉV kapacitását a nagyarányú szekszárdi lakásépítés köti le. Ez hasonlóképpen sürgető érdeke a városnak, sőt, ha rangsorolni kell, azt hiszem, mindenki a lakásokra szavazna. De éppen tegnap született megállapodás arról, hogy jövőre a vállalat kiemelt beruházásként építi a tornacsarnokot, így remélhetőleg 1988. december 31-ig sor kerülhet az átadásra. A korábbi tévézéstől eltérően tehát nem osztjuk két ütemre, éppen a gyorsítás miatt.- Azért ezzel együtt is biztosan maradnak kétkedők, mindehhez mit kell teljesíteni részarányosán ebben az évben az építőknek?- A tetőszigetelést remélhetőleg ebben az évben befejezik, de szeretném hozzátenni, hogy nehéz helyzetben van a TÁÉV, hiszen a párhuzamosan készülő Kecskés Ferenc utcai lakások nyeregtető megoldása, tetőtér-beépítése szintén jelentős felkészültséget, kiváló ácsmunkát követel. így a kevés jó szakemberrel kell gazdálkodniuk.- Ez lenne a kizárólagos magyarázata a csúszásnak? Elegendő-e a pénze a tanácsnak ma, hiszen mint tudjuk a tervezett 128 millió forintos költségvetésből induláskor 30 millió volt. Ezért is kötöttek együttműködési szerződést 23 vállalattal az építkezés támogatására és erre a célra szavazták meg a helyiek részben a település- fejlesztési hozzájárulást. Sokszor gondban van a tanácselnök... Jelenleg a tetőszerkezetet készítik Húsz év alatt megduplázódott a város lakossága 1987. november 3. NÉPÚJSÁG 5 A szekszárdiakat foglalkoztatja Kérdések a városi tanács elnökéhez A legsürgetőbb feladat a városközpont forgalmának csökkentése de én mégis hangsúlyozom, hogy semmiről nem mondtunk le.- Nem látja annak a veszélyét, hogy itt is úgy járunk, mint a város másik pólusán: mire elkészülnek az intézmények felnőnek, kiöregednek belőlük a gyerekek?- Erre nem kerülhet sor, hiszen a távlati tervek szerint a déli városrész felé terjeszkedik a város, a nagyarányú lakásépítés folytatódik. „Rossz gyakorlat volt, jövőre változtatunk”- Nemegyszer hallani a panaszt magánerős építkezőktől, hogy a „közműve- sítettként” megvásárolt telken előbb építik fel a házat, mint elkészülnek a közművek, sokszor lehetetlen emiatt a beköltözés is, rengeteg a bosszúság.- Biztosan senkit nem nyugtat meg, de én is fél évet vártam emiatt a beköltözéssel. De komolyra fordítva a szót, valóban nem tudja a lakosság, hogy a bekerülési költség alatt értékesítjük így is a telkeket, mintegy 60-70 ezer forinttal alacsonyabb áron. Ennek elsősorban a magánerős építkezés támogatása az oka. Másrészt éppen a nagy igény miatt már a közműépítés előtt megvásárolhatók a telkek és bizony különböző ütemben épülnek a házak, gyakran megelőzve bennünket.- Milyen megoldás lehetséges, hogy a tanács se járjon rosszul a hitelfelvétellel és az emberek se bosszankodjanak?- A jogszabályok biztosította lehetőséggel élve a telek árának egy részét - várhatóan 30 százalékát - előre kell befizetni majd, így az előre lekötött összegből tudjuk kiépíteni legalább a részközműveket, gondolok a víz-, villanyhálózatra. Ezek után kerülhet sor az építési engedély kiadására. Gazdálkodási feltételeink is erre késztetnek bennünket, ezért már jövő év első napjától így kezdünk. A részletekről természetesen időben tájékoztatni fogjuk a lakosságot. A központ tehermentesítése a cél- Azt hiszem, egészen finoman fogalmazunk, ha azt mondjuk, a helyiek nem elégedettek a város közlekedésével. Tervekről már korábban is hallottunk, milyen realitásuk van?- Mi sem vagyunk elégedettek, igaz, hogy tettünk már néhány lépést eddig is, így említhetném a Marx Károly utca szélesítését, korszerűsítését, amely a felsővárosi részt szolgálja ki. De nem elsősorban a belső közlekedést, sokkal inkább az átmenő forgalmat kell elvezetnünk, amit egy tehermentesítő út megépítésével valósíthatunk meg. Ez az 56-os úttal párhuzamosan a Pollack Mihály, a Tar- tsay utca vonalában a város déli része, a lakótelep és a temető közötti területen vezetné ki a forgalmat.- Ehhez bizonyára kisajátításokra, útkorszerűsítésekre is szükség lesz...- Kisajátításra nem, sokkal inkább a közművesítés jelent majd gondot számunkra. Szélesíteni, koszerűsíteni kell természetesen az érintett utcákat, a vasúti átjárót és kedvező helyzetet teremt, hogy az elkészülő új autóbusz-pályaudvarral megszűnik az autóbuszok kényszerű parkolása a környéken. Nem utolsósorban pedig elkerülik a központot az autóbuszok, jelentősen enyhítve a centrum forgalmát.- Mennyibe kerül mindez és ki fizeti a költségeket, hiszen a legszebb elképzelés is csak a megvalósulás után értékelhető?- A tervidőszak végén szeretnénk az északi rész kiépítését, a Pollack, a Tar- tsay utca, a vasúti átjáró korszerűsítését. A közel 30 millió forintos költségvetésnek egyharmadát finanszírozza a tanács, a többit minisztériumi, megyei tanácsi és KM támogatással. A következő ötéves tervben történhet meg a déli városrész „rákapcsolása" ugyanennek a négyesnek az együttműködésével.- Végeredményben ezzel az úttal sem tudták egészen elkerülni a várost, nem oldja meg azt a gondot, amit egy körgyűrű megtett volna...- Nem végleges megoldás, de a körgyűrű megépítésének ma nincsen realitása. Ma a cél az, hogy a történelmi városközpontot megkíméljük, ezzel együtt a belső közlekedést is csak úgy tudjuk megnyugtatóan rendezni, ha a Garay és Béla térről kivonjuk a forgalmat. Városi televízió - januártól?- Miért késett a városi televízió indulása, mikortól várható a helyi érdekű tömegkommunikációs eszköz műsorköz- vetitése?- Ez év végéig befejeződik a kábelfektetés az egész városban, a várakozást tulajdonképpen a stúdióberendezés megvásárlása tette szükségessé. Olyan partner vállalatot kellett találnunk, amely vállalja, hogy forintért idén és jövőre ötvenötven százalékos törlesztéssel leszállítja a japán stúdióberendezést. Ez közel 13 millió forintba kerül. A szerződést még nem kötöttük meg, de nagy valószínűség szerint sikerül, így jövő év elején indulhat a városi televízió programja, amit a település lakosságának negyven százaléka tud készülékén fogni. TAKÁCS ZSUZSA- Nem szokványos beruházásról van szó, hiszen megkezdésekor nem rendelkeztünk megfelelő fedezettel. így kompromisszumra kényszerültünk a TÁÉV-vel oly módon, hogy minden évben részarányosán anyagi lehetőségeink szerint juttatjuk el a szükséges pénzösszeget a vállalatnak. Ez persze nagyban hátráltatja a munkájukat, de más megoldás nem volt. Részben ennek tudható be az is, hogy a tervezett ütemet egyik évben sem tudták tartani, az idén rendelkezésre álló 25-30 millió forintból mintegy 9 milliót építettek be. A településfejlesztési hozzájárulásból befolyt 5,8 millió forintot egyébként tavaly teljes egészében erre a célra fordítottuk.- Más megyeszékhelyeken, nagyobb városokban már a hetvenes évek elején, a mainál jóval kedvezőbb anyagi lehetőségek mellett megépítették a sportcsarnokot. Talán akkor ez Szekszárdon is könnyebb és olcsóbb lett volna...- Ez így van, de nálunk a pénzeket akkor gyermekintézmények fejlesztésére fordították, ez pedig nem kis feladatot jelentett. Másfél évtized alatt megduplázódott a város lakossága, ami kényszer- helyzetet teremtett a lakásépítési programban csakúgy, mint a gyermekintézmények szinten tartásában.- A legutóbbi a kötvénykibocsátás kapcsán fordult a közvélemény a torna- csarnok ügye felé. Miért vállalták ezt a módszert?- A 49 millió forint értékben kibocsátott kötvényt teljes egészében a csarnok építésére használjuk fel. A pénzszűke és az építés gyorsítása miatt született ez a döntés, hiszen az infláció mértékét ismerve a kamatokkal együtt sem kerül többe, mintha ezt más módon fedeznénk, vagy éveket tolódna az átadás. Azt ugyanis tudni kell, hogy társadalmi munkára, helyi összefogásra csak későbbi stádiumban lesz lehetőség, főként a belső, egyes szakipari munkáknál. Mindenképpen számítunk erre, mert számításaink szerint végeredményben nem kerülhet többe a sportcsarnok 70 millió forintnál, nagy részt kell kiváltaniuk a helyi üzemeknek, vállalatoknak - természetesen a város érdekében. „Nem mondtunk le róla”- Részben már érintettük a gyermek- intézmények kérdését, kiemelte, hogy ezen a területen jó helyzetben van a település. Mégis a déli városrészen, a Csatáron, a Baktában élő családokat napi fárasztó buszozás, utazás sújtja, hiszen máig nem készült el az iskolával tervezett óvoda, bölcsőde...- A VII. ötéves tervben a fejlesztési elképzelések között szerepelt a baktai bölcsödé, iskola megépítése, hiszen a lakótelep növekedésével, fiatal családok letelepedésével óriási igény van erre. Sajnos a jelenlegi pénzügyi helyzetben nem látok garanciát ennek megvalósítására, lehetséges, rákényszerülhetünk, hogy áthúzódó beruházásként kell számolnunk az intézménnyel. Erről azonban a következő tanácsülés hivatott dönteni,
