Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-20 / 274. szám

1987. november 20. tfÉPÜJSÁG5 >N 4 SZABADIDŐ ♦ Alakítsunk ki helyesebb életmódot! Hozzászólás az egészségmegőrző kormányprogramhoz I. Az egészség nagyon rossz helyen van értékrendszerünk­ben. Sokan vagyunk túltápláltak, rosszak a táplálkozási szo­kásaink, kevesen folytatnak rendszeres testmozgást azok közül, akik a nap nagyobb részében ülő, irodai munkát, vagy kevés mozgással járó tevékenységet végeznek. A napi stresszhatásokkal egyre nehezebben tudunk megbirkózni. Romlik az emberek egymáshoz való viszonya. Sajnos a szü­lök és a gyermekek gyakran eltávolodnak egymástól. Nö­vekszik azok száma, akiknek káros szenvedélyeik vannak. Az utóbbi időben ugrásszerűen emelkedett a szívinfarktus­ban megbetegedettek száma... Ahhoz, hogy ez a kép kedve­zőbb legyen, nagyobb felelősséget kell vállalnunk egészsé­günkért. A japánok már régen felismerték, milyen kedvező hatással van a munkavégzésre az edzettség és a kiegyensúlyozott, jól átgondolt étkezés. Az utóbbi időben egyes amerikai nagyvállalatok sikeresen vezették be a „jó közérzeti programokat”, amelyek nem csu­pán testgyakorlatokra hagyatkoznak, hanem több más, fontos, együtt végrehajtandó dologra is felhívják a figyelmet. Például a táplálkozásra és az étrendre, a tudatos és ellenőrzött moz­gásprogramokra, a dohányzás káros hatására, az alkoholiz­mus megelőzésére és rehabilitációjára, a stressz kezelésére. Ezek a programok egyrészt azért készültek, hogy felfrissítsék az alkalmazottakat a munkaidő alatt, másrészt, hogy javítsák általános egészségügyi állapotukat, amely gazdasági elő­nyökkel is együttjár. Nagyfokú szemléletváltozásra van szükségünk ahhoz, hogy a kialakult rossz szokásainkat, rossz beidegződéseinket meg­szüntessük, a helyes életmód és az egészség mind az egyén­nek, mind a társadalomnak értéke legyen. Pszichológiai kutatások derítették fel, hogy kora gyermek­korban rögzülnek a szokások. A családi életvitel nagymérték­ben befolyásolja, meghatározza a gyermek későbbi életmód­ját értékrendszerét. A jó közérzet kialakításában nagy szerepe van a rendszeres testmozgásnak, amely biztosíthatja a jó kon­díciót, de nem tudja kiküszöbölni az egészségre káros szoká­sok hatását és a helytelen táplálkozás ártalmait. Ha valaki túl sokat, vagy keveset sportol, eszik, vagy alszik a fizikai és a pszichológiai egyensúlya megbomlik, ezért fontos a helyes arányokra való törekvés. A testmozgás és az életrendünk és ezen alapuló érzelmi egyensúlyunk hogyan befolyásolja az életünket, közérzetün­ket? A kondíciónk megőrzése érdekében, illetve javítása miatt milyen gyakorlatokat érdemes végezni? Azok a tevékenységek fejtik ki a legkedvezőbb hatást a szív és vérkeringésre, valamint a tüdőre, amelyeket viszonylag las­san és hosszabb időszakon keresztül (minimum 20-30 perc) nagyobb mennyiségű oxigénfelvételt igényelnek (aerob tevé­kenységek). A fizikai aktivitás javítja a vérkeringést, a szívizom megerősödik, javul a vérellátás, a teljes koleszterinszint csök­ken, s így kisebb a veszélye a verőerek meszesedésének. A csontrendszer szintén erősödik a rendszeres testmozgás következtében - ezért ajánlatos még 40-50 éves korban is el­kezdeni a rendszeres testmozgást. A kondíciónk megőrzése, illetve megtartása érdekében na­gyon sokféle testmozgást lehet végezni. Olyan mozgásfajtát kell kiválasztanunk, amelyet jókedvvel tudunk végezni, napon­ta 20-30 percig. Az edzettségünket a következő sporttevé­kenységekkel növelhetjük: úszás, kocogás, futás, kerékpáro­zás, gyaloglás, görkorcsolyázás, aerobictorna, sífutás, kézi­labda, kosárlabda, tenisz, labdarúgás, jégkorongozás, hely- benfutás, lépcsőzés, ugrókötelezés stb. Szintén kedvező ha­tással van az edzettségünkre az új testedzési forma, az úgyne­vezett hydrobic (vízi gimnasztika), amely fejleszti erő-állóképe- ségünket, a légzéstechnikánkat, valamint olyan izomcsoporto­kat is működtet a vízben, amelyeket ritkán használunk. A hyd­robic elterjedése az egészség megtartása és a jó kondíció megszerzése végett nagyon fontos lenne. Bors István a megyei kórház I. belgyógyászati osztályának egészségnevelője Mese a csokoládéorrú kutyáról Új család­tag került a harmadik emelet 5-be Tejfaluszige- tiékhez. Egy Csongli névre hallgató tacskó. Mikor befejezte reggeli sétáját, s felfelé döcögött a bejárati lépcsőkön, épp akkor indult Zolika apuval az óvodába. Csongli kirántotta a pórázt gazdija kezéből, és csupa barátságból Zolika mellére tappantott a mellső két lábával. A kisfiút váratlanul érte ez a viharos megnyilvánulása a kutyusnak. Vissza- hökölt, majd a fenekére pottyant. De Csongli nemcsak rátapiskolt, az orrát is közel dugta, egészen Zolika szájához.- Phű! De rossz íze van a kutya orrá­nak! - mondta Zolika kiköpve az útszél- re, mikor a hirtelen ijedtség után megjött a szava óvodába menet.- Nem lehet csokoládéból az orra! - kajánkodott apu, nem érezve át a kisfiú ijedtségét. Csongli vehemens kutya volt. Ha meglátott egy gyereket, vidáman hasra rántotta a gazdáját, csak hogy fel­ugrálhasson a rémüldöző kislányra, az elhúzódó kisfiúra. S ne lett volna csak ilyen csókos természetű! De az volt. Bő­szen dugdosta az orrát a gyerekek ké­péhez, mintha az eszkimóktól érkezett volna Tejfaluszigetiékhez. Hisz tudnivaló az eszkimókról, hogy az orrukkal pu­sz ilkodnak. Szóval váratlan nekiru­gaszkodásaival többször elérte regge­lenként Zolikát ez a vidor Csongli, ami­ből az következett, hogy Zolika arról áb­rándozott, hátha egyszer csokoládévá lesz a kutyus orra. Még álmaiba is be­szökött Csongli a rosszízű orrával. Egy­szer is azt álmodja már így a reggeli ébresztőóra csörgése előtt Zolika, hogy Csongli megint hozzádugta az orrát. Fin­torogna keservesen, de a szájában szét­árad a csokoládé finom íze. Csokoládé orra lett a Csonglinak! Erre már a szemét is kinyitotta. Apu állt fölötte, s egy csoki mikulás fejét nyomogatta Zolika szájá­hoz, hadd legyen kellemes az ébredése. Átányi László Varázs­négyzet írjátok be az ábrába a 14-től 38-ig terjedő számokat úgy, hogy a számjegyek összege valamennyi vízszintes és függőleges sorban, valamint a két átlóban egyformán 130-130 legyen! Néhány számot könnyítésül előre beírtunk. Megfejtés: 303714 21 28 3618202729 1719263335 2325323416 2431 381522 30 24 25 26 27 28 22 Szeder Katalin: A sündisznó A sűndisznó szép madár, víz alatt csapongva száll, Nem kell néki zergetoll, ha dalba kezd valahol. Kérdezz csak meg valakit, a sündisznó hol lakik? Szél hátán tojik tojást? Lágy iszapba vermet ás? Madárijesztő-kalap: fészket a sün abba rak. N > SZABADIDŐ ❖ Kulturális ajánlatok Az Elvis Aaron Presley sztorija A rockkirly (Elvis) zenéjével és stílusával százezreket szórakoztatott a világon. Tíz évvel halála után megismer­kedhetünk Elvis Presley egyedüli törvényes fiával az ifjú Elvis Aaron Presley-vel. Ha valaki először meghallja ezt a fiatalembert énekelni és hallja zenéjét, megesküdne rá, hogy az idősebb Elvist látta, hallotta. Évek hosszú során sokan próbálták a királyt utánozni sikertelenül, most megjelenik ez a fiatalember, aki rendelkezik mind­azokkal az adottságokkal, melyekkel képes apja öröké­be lépni. Elvis Aaron Presley magyarországi turnéján zenekará­val a Presley Junior-ral Tolnán, a sportcsarnokban lép fel november 25-én 19 órakor. Szekszárd A Babits Mihály megyei művelődési központ márványtermében a Tolna megyei amatőr képző­művészek 1987. évi nyári alkotótelepi kiállítása no­vember 29-ig, naponta 10-18 óráig látható. A kiállítóteremben december 13-ig tekinthetik meg Kiss Ildikó keramikusművész kiállítását. Bonyhád A művelődési központban táncszínházi bemuta­tó lesz 21 -én 15 órakor. Néptáncegyüttesek minősí­tő műsora, melyben három amatőr néptáncegyüt­tes mutatkozik be, melyet zsűri tekint meg, s értékel. A Bóbita Bábszínház előadásában a Ludas Matyi című darabot nézhetik meg a gyerekek 23-án 13.30-kor. Tamási A művelődési központban a Holló együttes Dú­doló című műsorára kerül sor november 24-én 10 és 14.30-kor. Művészetek Háza Szekszárdon, a Művészetek Házában a Pécsi Nevelők Háza kórusa ad hangversenyt 23-án, hét­főn 19.30-as kezdéssel. A karnagy: Tillai Aurél. A Szélkiáltó együttes műsora lesz óvodásoknak Bukfenc címmel 24-én, 9 és 10.30 órakor. Szakközépiskolai bérlettel nézhetik meg a Szél­kiáltó együttes Keseredés című műsorát 24-én 14.30 és 16 órakor. A levéltár egyéb szolgáltatásai: könytárközi kölcsönzés, helytörténeti elődások, dokumentumbemutatók, vándorkiállítások kölcsön­zése, levéltári anyagokról fotómásolatok készítése, számítógép-vezérléssel történő sokszoeosítás. Múzeum Levéltár A kutatást, a honismereti és helytörténeti munkát segítő kutatószolgálat és könyvtár hétfőtől csütörtö­kig 8.30-16 óráig, pénteken 8.30-15.30 óráig. Kiállítások: A nagy októberi szocialista forradalom 175 éve született Garay János Történelmi családok Tolna megyében: A Sztan- kovánszky család Béri Balogh Adám Megyei Múzeum Állandó kiállítások: 1. Szemelvények a megye őskorából. 2. A rómaiaktól a magyar államalapításig. 3. Életmódváltozások a XVII-XX. században. 4. XVI-XIX. századi képtár. 5. Mattioni Eszter állandó kiállítása (Szekszárd, Kölcsey Itp. 26.) mindennap 10-től 13 óráig és dél­után 15-18 óráig. Liszt-emlékek Szekszárdon Állandó kiállítás a régi megyeháza I. emeletén. A reformkort idéző miliőben állandó kiállítás mu­tatja be Liszt évtizedeken át tartó kapcsolatát Szek- szárddal. Nyitva: hétfő kivételével naponta 9-17 óráig. Babits Mihály-emlékház Állandó kiállítás a költő szülőházában, családjá­nak egykori otthonában eredeti enteriőrökkel, relik­viákkal és szekszárdi vonatkozású dokumentumok­kal. Nyitva: hétfő kivételével naponta 9-17 óráig. Trófeamúzeum A Keselyűsben lévő Trófeamúzeum mindennap - hétfő kivételével - 9-17 óráig tart nyitva. Könyvtár Szekszárdon a megyei könyvtárban a kölcsön­ző- és olvasóterem munkanapokon, péntek kivéte­lével 9-19 óráig, pénteken 14-19 óráig. A gyermek- könyvtár, munkanapokon 14-18 óráig, szerdán 9-18 óráig, a zeneműtár munkanapokon 14-19 óráig, szerdán 9-19 óráig látogatható. Szombaton a megyei könyvtár 9-15 óráig várja az olvasókat. A mikroszámítógépek kialakulása A mikroszámítógép létrejöttéhez'több feltétel teljesülésére volt szükség. Te­kintsük át ezeket! Az első és alapvető követelmény az 1948-ban feltalált tranzisztor megjele­nése és alkalmazása volt. Ez az ese­mény hatalmas lökést adott a digitális számítógépek fejlődéséhez. Az így ké­szült berendezések nagysága, ár, ener­giaigény szempontjából több nagyság­renddel kisebbek voltak, mint elődeik, megbízhatóságuk, gyorsaságuk viszont legalább ennyivel nagyobb. A második feltétel az 1960-as évek elején teljesült, amikor megjelentek az integrált áramkö­rök. Mint a név is utal rá, ezek az áram­körök néhány négyzetmilliméteren több száz, ezer, később több tízezer tranzisz­tort tartalmaztak és egyre bonyolultabb műveleteket hajtottak végre. A gyártási technológia rohamos fejlődése felvetet­te annak a lehetőségét, hogy a számító­gép fö egysége, vagy egységei egyetlen integrált áramköri lapkán megvalósulja­nak. Ez az esemény 1971-ben következett be, amikor forgalomba került az első, ál­talános célú mikroprocesszor. Megjele­nésével a harmadik követelmény is megvalósult, ami a mikroszámítógépek kialakulásához szükséges volt. Az egyéb áramköri elemek magas integ­ráltsága végül is lehetővé tette, hogy akár 3-4 integrált áramkörből komplett, általános célú mikroszámítógép készül­jön. Erre talán legjobb példa a nálunk is ismert ZX 81 típusú gép. Ábránk a be­rendezés felépítését ábrázolja, tömb- vázlatszerűen. A rajzon szereplő egy- egy kocka, egy-egy integrált áramköre a számítógépnek. Az alkotóelemekről a következő rész­től kezdődően fogunk részletesen szól­ni. (Akinek mindezek után kérdése van, az eddig leírtakkal, vagy sorozatunk ké­sőbbi részeiben szereplő dolgokkal kapcsolatban, az számítógépes tanfo­lyamunk összeállítóihoz, a szekszárdi SZÜV szakszervezeti bizottsághoz for­duljon levélben. Cím: 7100 Szekszárd, Wesselényi u. 15. Népújság-SZÜV Szá­mítógépes Tanfolyam jeligével.)

Next

/
Thumbnails
Contents