Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-18 / 272. szám

1987. november 18. NÉPÚJSÁG 5 Csalóka látszat Öregedő traktorok, növekvő teljesítmény? A traktorok, kombájnok, tehergépkocsik és önjáró eszkö­zök motorteljesítménye öt év alatt jelentősen nőtt (Archív) Az anyagbeszerzőnek az anyagbe­szerzés a dolga. Ez ugyan teljesen magá­tól értetődő megállapítás, de a mezőgaz­dasági nagyüzemekben dolgozó anyag- beszerzők inkább viszontagságaikról mesélnek sokat. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen körülmények között kerül a megvásárolandó gépalkatrész a keres­kedelmi raktárakból a gépjavító műhe­lyekbe. Módszerként az volna a legegy­szerűbb, hogy az anyagbeszerző telefo­non felhívja a kereskedőt, gyorsan meg­állapodnak az átvétel idejében, s néhány óra múlva már működhet is a meghibá­sodott gép. Ma erről csak álmodhatnak az anyag- beszerzők. Vaktában indulnak országjá­rásra, megyéről, megyére, városról vá­rosra járva keresik a hiányzó alkatrésze­ket. Egyikük kiszámította, hogy termelő­szövetkezete évente legalább félmillió fo­rintot költ a beszerzésre. Persze az alkt- rész ára ebben nem foglaltatik, csupán a beszerzők bére, a gépkocsik amortizá­ciója és üzemanyagköltsége. Őszi hajrá - gépmatuzsálemekkel Kissé leegyszerűsítve azt is mondhat­nánk, hogy az alig ötezer hektáros szö­vetkezetben ennek a költségnek a fele is sok volna. A jelenlegi körülmények között azonban senki nem sajnálja rá a pénzt, hiszen sokkal nagyobb vesztesége szár­mazna a gazdaságnak abból, ha elked­vetlenednének a nehézségektől, s a kija­vításra váró gépek sorakoznának a mű­helyek udvarán. Az anyagbeszerzők bosszankodása még a kisebbik „baja” a gépalkatrészek utánpótlásának. Az országjáró szakem­berek ugyanis az esetek jó részében sok száz kilométer szaladgálás után sem a keresett árut kapják meg, gyakran kény­telenek megvenni a jóval drágább rész­egységeket. Máskor, ha éppen rábuk­kannak a keresett árura a szükséglet többszörösét is meg­vásárolják. A hiány­ból fakadnak e torz beszerzési módsze­rek, ugyanakkor a hiányt is tovább nö­velik. Felesleges ter­het jelentenek a készletezésben, vég­ső soron a termelési költségeket növelik. Az ellentmondások ellenére is ez izgatja kevésbé a mezőgaz­dasági szakembere­ket, ha az ágazat mű­szaki ellátottságát ér­tékelik. Lehangolób- ban vélekednek, mi­kor a statisztikákat idézve sorolják: a traktoroknak 1980-ban 37 százalékát, öt év múlva már a 47 százalékát írták le nul­lára a gazdaságok, a kombájnoknál ez az arány 18-ról 32 százalékra nőtt. Ez való­ban borúlátásra ad alkalmat a mezőgaz­dasági munkák időbeni befejezéséért fe­lelős szakembereknek. Velük szemben viszont gyakorta hangoztatják, hogy a romló műszaki állapot ellenére is növe­kedett a gépek teljesítménye. Az valóban tény, hogy a traktorok, a kombájnok, a te­hergépkocsik és az önjáró eszközök mo­torteljesítménye 1980-ban 7,4 millió kilo­watt volt, öt év múlva ennél egymillióval több. Ha azonban e tény mellé a fent idézett, az eszközök állapotára utaló adatokat is felsorakoztatjuk, megállapítható: a mo­torteljesítmények növelését csak a gyen­gébb műszaki állapotú eszközök üzem­ben tartásával érték el a gazdaságok. Nem biztatóbb a helyzet akkor sem, ha az ország határain túlra tekintünk: az eszközellátást tekintve ugyanis lemarad­tunk a nemzetközi élmezőny mögött. Amíg Magyarországon egy traktorra 96 hektár terület jut átlagosan, Csehszlová­kiában 38, az NDK-ban 32, Dániában 14, Ausztriában mindössze 5 hektár. Ebből persze az is következik, hogy nálunk a traktorok igénybevétele, kihasználtsága lényegsen nagyobb, mint az említett orszá­gokban. Ezért a munkák zavartalan szer­vezésének feltétele volna a kifogátalan mű­szaki állapot és az egyenletes alkatrész­utánpótlás. A romló műszaki állapot ellen érvelők azt szokták állítani, hogy miközben a gazdaságok szakemberei panaszkod­nak, a kereskedelmi vállalatok udvarain új traktorok, kombájnok vesztegelnek. Ma­gyarán a szűkös állapotkért a gazdaságok is felelősek. Ez az érvelés aligha vitatható, ám egy dolog miatt pontosításra szorul. A vesztegelő gépek látványa nem a szakem­berek restsége vagy tudatlansága miatt ta­pasztalható, fő oka a gazdaságok pénzte­lensége. Tíz évvel ezelőtt például egy MTZ traktort átlagosan 26 tonna gabonáért le­hetett megvásárolni, ma 66 tonnáért. A kombájnok átlagos ára 810 ezerről egymil­lió 400 ezer forintra emelkedett. Napjaink­ban már egy ekevas is 300 kilogramm bú­zával „egyenértékű”. F. FARKAS JÓZSEF Ad óta n ácso k Ügyfélfogadás és tájékoztatás Mint azt lapunk november 11-i, szerdai számából olvasóink megtudhatták, az adóha­tóságok Siekszárdon, Bonyhádon, Dombóvá­ron, Dunaföldváron, Pakson, Simontornyán és Tamásiban meghatározott napokon és órák­ban az adózás új rendjével kapcsolatban tá­jékoztatják a lakosságot, az érintett tanácsok­kal együttműködve ügyfélszolgálatot tartanak. A Tolna Megyei Adófelügyelőség vezetőjé­től, Andrási Imrénétől arra kértünk választ, mi a célja az ügyfélszogálat létrehozásának.- Mindenekelőtt a cél: az adóalanyok rend­szeres tájékoztatása, az általuk felvetett kér­dések szakszerű megválaszolása a lehető legszélesebb körben. Szekszárdon, a megye minden városában, a jelentősebb vonzáskör­zettel bíró nagyközségben beindítottuk az ügyfélszolgálatot. A vidéki ügyfélszogálat fi­gyelembe veszi a helyi sajátosságokat is, - többek között azt, hogy mikor van piaci nap, hisz ilyenkor a környékbeli településekről töb­ben utaznak a városokba, nagyközségekbe. Az ügyfélszolgálat idejéről a helyben szo­kásos módon - hirdetőtáblán, az üzemi lapok­ban és kiadványokban, a gazdálkodó szerve­zeteknek küldött értesítőkben tájékoztatjuk a lakosságot. A helyi tanácsokat ellátjuk az álta­lunk rendszeresített szórólappal, amelyen az állampolgárok bármilyen, adózással kapcso­latos kérdéseiket föltehetik. Ezeket a szóróla­pokat a helyi tanácsok hetente elküldik hoz­zánk, az adófelügyelöséghez. Az így feltett kérdésekre a lehető legrövidebb időn belül névre szóló levélben válaszolunk. Azoknál az intézményeknél, ahol adókihatással is járó ügyek intézését is végzik - építési engedély, fizető-vendéglátás, lakásépítési, felújítási köl­csön, - a konkrét ügy adókihatására rávilágító ismertetőket, plakátokat helyezünk el. Ezenkí­vül minden helyi tanácsnál kellő példány­számban elhelyezzük ezeket a tájékoztatókat, - feltüntetve a vonatkozó jogszabályokat is. A sok helyütt rendelkezésre álló számítás­technikai berendezéseket is felhasználjuk majd a tájékoztatásra. Ezért az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Megyei Igazga­tóságával közösen olyan számitógépes prog­ramok összeállításán dolgozunk, amelyek az általános tájékoztatáson kivül a leglényege­sebb adózási tudnivalókra is felhívják a figyel­met, tömör, közérthető formában. Tanácsadás Pakson és Dombóváron a kábeltelevízión ke­resztül is lesz „Adó adás” cimmel. Mindezeken kivül valamennyi lehetséges fórumon - országgyűlési képviselők tanácsta­gok fogadóóráin, beszámolóin és a falugyűlé­seken is részt veszünk, ha erre bennünket kérnek. A vállalkozói kört érintő adózási tudni­valókról a KIOSZ és a KISOSZ helyi szerveinek felkérésére az igazgatóság dolgozóival közö­sen tájékoztatókat tartunk. Amennyiben igénylik minden állami, társadalmi vagy egyéb szerv által rendezett, adókérdésekkel foglal­kozó előadást, tájékoztatást, tanácsadást is válalunk. Az ügyfélszogálati teendőket, az adótanácsadást a legjobban képzett, legala­posabb szakmai tudással rendelkező szak­emberek végzik. „A piac diktál, mi alkalmazkodunk” Építőipari kisszövetkezet Bonyhádon Jogszabály 1982. január elsejétől nyújt lehetőséget kisszövetkezet alapítására. Tolna megyében 1982-ben két kisszövetkezet volt, 1987.1. félévben húsz. Szakága­zati megoszlásban: ipari hét, építőipari tizenegy, egyéb kettő. Ezek közül kettő átala­kulással, tíz kiválással, nyolc állampolgárok szövetkezésével jött létre. Megyénkben részvételük a gazdaságban - számarányukat és termelésben való részvételüket tekintve - jelentősen elmarad az országos átlagtól. 1987-ben alakult a Komplex kisszö­vetkezet Bonyhádon. A Tolna Megyei Lakáskarbantartó Szövetkezetből vál­tunk ki január elsején - mondja Borbély István, a kisszövetkezet elnöke. - A La- kisznál jövedelmezőségi és személyi problémák is voltak, gondoltuk megpró­báljuk külön. Előtte két évig már egyéb­ként is leányvállalatként működtünk.- Mi a különbség az akkori és a mos­tani helyzetük között?- Mozgékonyabbak, rugalmasabbak lettünk, érzékenyebbek vagyunk a piac­ra. Nálunk valamennyi irányítói munka­körben dolgozó feladatának tartja a munkaszervezés mellett a piackutatást is. De így vagyunk a költségtakarékos­sággal és a munkaszervezéssel is. A dol­gozók kisszövetkezeti formában jobban magukénak érzik a közös tulajdont, ugyanakkor műszaki-gazdasági irányí­tásunk is közvetlenebb, kevesebb az ad­minisztratív dolgozónk.- A profiljuk maradt a régi?- Igen. Most is vegyes magasépítéssel foglalkozunk. 1987-ben négy nagy mun­kánk volt, illetve van, mert egy részük át­húzódik a következő évre. Ez a négy munkavállalás 45-50 millió forint értékű. A bonyhádi I. számú iskolánál nyolc tan­termet építettünk. Ugyancsak itt, hely­ben, a 2. számú iskolánál ötmillió forint nagyságrendű fűtésszerelési munkát vé­geztünk. Foghíjbeépítéssel, négylakásos sorház építésében veszünk részt - rész­munkákat csinálunk a bonyhádi kórház alatt. Megyén kívül, Pécsett lakások kor­szerűsítését, felújítását vállaltuk 14 millió forint értékben.- Nincs elég munka helyben?- Köztudott, hogy az utóbbi években országosan csökkennek az építőipari megbízatások. Ettől eltekintve, a Bonyhá­di Költségvetési Üzem áraival mi nem tu­dunk konkurálni. Egyébként kooperá­lunk egymással, több közös munkánk van, jó a partneri kapcsolatunk.- Mint kisszövetkezet, érzik-e a vállal­kozás pozitív-negatív hatásait?- Kétségtelen, hogy ebben a formában még inkább a zsebünkre megy a játék. Jó munka, jó gazdálkodás esetén jobban el­húzhatunk, de ugyanakkor ha nem vi­gyázunk, nagyobbat is bukhatunk. Haté­kony munkavégzés esetén magas bére­ket tudunk fizetni, így munkaerő-problé­ma nincs. A jó szakembereket, a jó mun­kát kellően dotálni tudjuk.- Könnyű dolga van akkor itt az elnök­nek...- Ezt nem mondanám, bár való igaz, hogy nálunk az alacsony létszám miatt sokkal hatékonyabban, könnyebben va­lósítható meg az ösztönző, anyagi érde­keltségi rendszer. De a magasabb kere­setek mögött arányosan magasabb telje­sítmény van, a mi embereink megterme­lik keresetük fedezetét. Nálunk a kiemelt jövedelem nem áremelés következmé­nye, hanem a bruttó jövedelemszabályo­zás sikere. *- Hányán dolgoznak mosta Komplex­nél? - kérdezem Janó Józsefné főköny­velőtől.- Taglétszámunk kilencvenhat fő, ge- binesünk harmincnégy van.- Milyen nyereséget várnak az idei év­től?- Úgy számolunk, hogy 8-9 millió forint lesz az 1987. évi nyereségünk. Egyéb­ként itt említeném meg azt is, hogy az in­duló vagyonunk - amely 5,3 millió forint volt - megközelítően 2 millió forinttal nőtt, mióta kisszövetkezeti formában műkö­dünk.- Gyakran hallani negatívumként, hogy a kisszövetkezetek csak a gazdál­kodással törődnek, a szövetkezeti politi­kával nem.- Bennünket azt hiszem nem érhet ez a vád. A Mezőgép Vállalat bonyhádi gyár­egységével közösen a Badacsonyi Álla­mi Gazdaságtól harminc évre bérbe vet­tünk egy épületet üdültetési célokra. Fel­újítottuk, rendbehoztuk, az idén már dol­gozóink húsz százaléka itt nyaralt, kultu­rált környezetben. A holt szezonban munkásszállóként hasznosítjuk a 12 fé­rőhelyes, 4 szobás, étkezős házat. *- Mit várnak a jövőtől? - faggatom to­vább az elnököt.- Egy kicsit tartunk tőle, mert a kisszö­vetkezeteknél „felbruttósítási” lehetőség nincs, a progresszív jövedelemadó is biztosan csökkenteni fogja az anyagi ér­dekeltséget. Az életszínvonal csökkené­se az áremelések, az építkezési, építteté- si kedvet negatívan befolyásolják. Mi gondoltunk erre, bővíteni fogjuk profilun­kat. Az idén július elsejével lakossági szolgáltatásként, üvegező műhelyt nyi­tottunk. Három hónap alatt, 89 munkából 300 ezer forint volt a bevételünk. Ha az ügyfél behozza az ablakot, egyéb üve- geztetni valót, itt végezzük el a munkát, ha nem, kimegyünk a helyszínre. Tervezzük még hőszigetelt üvegű ab­lakok gyárfását is, ennek előkészületi munkái folyamatban vannak. De esetleg, ha úgy kívánja a megren­delő, készek vagyunk félkész vagy telje­sen kész sorházak, családi házak építé­sét is vállalni. A piac diktál, mi alkalmaz­kodunk. - fké ­Geofizikai kutatások világszínvonalon A Geofizikai Kutató Vállalat tizenhat geofizikai csoportja az ország több nagy térségében: a Kisalföldön, Nyugat-Du- nántúlon, Dél-Alföldön, a Tiszántúlon és a Jászságban folytat kutatásokat újabb földgáz-és kőolajlelőhelyek feltárására. Az alapvető cél, hogy az újonnan felfede­zett készletekkel folyamatosan pótolják a kimerülő szénhidrogénmezőket, s így az iparág legalább a 90-es évekig, de ha le­het, még tovább is fenntarthassa terme­lésének jelenlegi színvonalát, tehát éven­te 2 millió tonna kőolajat és 7 milliárd köbméter földgázt adjon az országnak. Ezért a kutatás már hosszú ideje elsőbb­séget élvez az Országos Kőolaj- és Gáz- ipari Tröszt fejlesztési terveiben. Az eh­hez szükséges műszerbeszerzési lehe­tőségeket világbanki kölcsön is bővitette, így a geofizikai kutatók az utóbbi két év­ben világszínvonalon álló berendezések­kel, 120 csatornás szeizmikus műsze­rekkel egészítették ki a készülékállo­mányt. A sokcsatornás szeizmikus műszerek teljesítménye és hatékonysága az eddig használt berendezésekének többszörö­se. Különösen nagy előnyük, hogy alkal­masak a szeizmikus jelek háromdimen­ziós érzékelésére és mérésére. így a ku­tatók tiszta képet nyerhetnek azokról a rejtett szénhidrogéncsapdákról, amelye­ket a bonyolultan elhelyezkedő, sokféle­képpen tördelt rétegek miatt a korábbi műszerek csak nagyon bizonytalanul vagy egyáltalában nem jeleztek. A kor­szerű vizsgálati módszerrel tehát érde­mes visszatérni azokra a területekre, amelyeken a korábbi műszerekkel vég­zett mérések csak az egyszerű eszkö­zökkel fellelhető és klasszikus formában elhelyezkedő olaj- és gázkészleteket mutatták ki. A kedvező ütemű idei kutatá­sok szerint a vállalat az év végére elő­irányzott 4100 helyett 4230 kilométeres vonalhálózaton fejezi be a szeizmikus vizsgálatokat. A jövő évben további sokcsatornás szeizmikus műszerekkel bővítik az állo­mányt, s beszereznek egy korszerű szá­mítógépet is, amellyel megoldják a há­romdimenziós szeizmikus mérések ada­tainak feldolgozását, majd pedig haté­kony értékelését is. Új cédulák Ha adó, akkor ár is Az adórendszer 1988. januárjától történő változásával ösz- szefüggésben változni fognak a termelői árak, az árrések - a kis- és nagykereskedelmi, a külkereskedelmi árrés - változik az árszerkezet, a támogatások rendszere és sorolhatnánk. Bennünket, fogyasztókat az érint közvetlenül, hogy a fentiek eredményeképpen az új évben új árcédulákkal találkozunk majd az üzletekben az egyes termékeken, hiszen változnak a fogyasztói árak is. Az új induló árak megállapítása, az átárazás nem kevés munkát jelent majd a kereskedelemben dolgozóknak, minde­nekelőtt a kiskereskedelmi vállalatoknak. De minek alapján írják föl ezt vagy azt az új árat a mosóporra, cukorra vagy éppen a sörre? Az átárazás a különböző termékcsoportoknál többfélekép­pen történik. A hatósági áras cikkeknél - kenyér, pékáruk, tej­termékek, mosószer, hús, liszt, cement, stb. - központi árjegy­zéket adnak ki, ennek alkalmazása kötelező a kiskereskedelmi szervezetek számára. A termékek egy további csoportjánál árindexeket alakítanak ki, melyekkel a jelenlegi - pontosabban a november 2-án érvé­nyes - árakat megszorozva alakul ki az új, már az általános for­galmi adót is magába foglaló ár. Az árképzés harmadik módja, amikor meghatározott képletekkel történik az átszámítás. A zöldségek és gyümölcsök tipikusan szabadáras cikkek, ezekre az adóreformmal kapcsolatban nem érvényesül semmilyen árelőírás.- Milyen nehézségek merülnek fel az átárazással összefüg­gésben a Tolna Megyei Népbolt Vállalatnál? - kérdeztük Pá- mer Ferenc kereskedelmi igazgatóhelyettestől.- Az új induló árak megállapításával kapcsolatos jogszabá­lyok egy része már megjelent ugyan, de van olyan is, amit majd csak november végén, december elején fogunk megismerni. Fogalmunk sincs még például a fogyasztói árindexekről. Ez a késedelem persze nemcsak a Népbolt gondja, mint ahogy ál­talánosnak mondható az új rendszerhez szükséges technikai felkészültség hiánya is. A számlázást kézzel kell majd végez­niük, munkatársainknak, mivel nincs ezt kiváltó számítógép- rendszerünk. Ez persze lényegesen lassítja majd a munkát. Mintegy 200pénztárgépünk között hat különféle fajta található, de kevés ezek között a gyűjtőregiszteres és a vonalkódok leol­vasására is alkalmas. Más kérdés, hogy nincs is a termékek csomagolásán vonalkód feltüntetve, tehát nem is lenne mit leolvasni.- Milyen változást tapasztal majd a vásárló az új rendszer­ben azonkívül, hogy mások - többnyire magasabbak - lesz­nek az árak?- A fogyasztók a termékeken csak egy árral - az általános forgalmi adót is magába foglaló árral - találkozik. Azok, akik jo­gosultak ennek az adónak a visszaigénylésére, számlát kér­hetnek vásárláskor, mégpedig kétfélét. A közületi blokk a téte­les adószámla, mely tartalmazza cikkenként a nettó árat, a for­galmi adó kulcsát és a bruttó árat. Lakossági vásárlás esetén - magántermelőknek, lakásépítőknek - is adunk ki ilyen részle­tes számlát, de kérhet a vásárló egyszerűsített készpénzszám­lát is, mely a vásárlás bruttó öszszegét és a fogyasztói ár szá­zalékában kifejezett általános forgalmi adót tartalmazza. Ezen számlák birtokában jelentkezhetnek majd az arra jogosultak forgalmi adó visszatérítéséért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents