Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-17 / 271. szám

1987. november 17. November 17.: Dohányzásmentes nap Közös füstölgés a füstről ^NÉPÚJSÁG 5 A dohányzás története talán akkor kezdődött, amikor az ős­ember használni kezdte a tüzet. B. Gajdon Nárcisz szakértő szerint: „A természeti népek a füstnek mágikus hatást tulajdo­nítottak, amelyet gyógyító, vallási szertartásaikon bódító füvek, levelek égetésével fokoztak.” Az amerikai indiánok nemcsak szívták vagy rágták a do­hányt, hanem ünnepeiken közösen égették is. Tőlük vettük át a szokást. Rövid idő alatt elterjedt egész Európában. Divat lett; használták gyógyszerként és élvezeti szerként. Érdekes, hogy hamar ismertté vált; a dohányosoknak rosszabb az étvágya. A 30 éves háború hadvezérei - hogy csökkentsék az élelmiszer­adagokat - kötelezővé tették a katonák számára a dohányzást. „Férfias” viselkedéssé lett a pipázás, majd a cigarettázás. Korunk felgyorsult civilizációs társadalmi és gazdasági vál­tozásai feszültségeket és alkalmazkodási zavarokat okoznak, amelyek ellensúlyozására az ember rágyújt. Hazánkban közel 4 millióan - a férfiak többen, a nők egyre növekvő számban - do­hányoznak. Mit tudunk ez ellen tenni? - erről kérdeztük meg dr. Bottal Ádám főorvost, az Országos Egészségnevelési Intézet főigazgatóját. Az OENI dohányzásellenes plakátja Csak közösen lehet! A rímhpn jelzett szemlélet szükséges ahhoz, hogy az egyre szorítóbb pénzügyi ■ " lehetőségek mellett eredményesen gazdálkodhassanak a helyi taná­csok, mindig újabb lehetőségeket keressenek a sokszor kilátástalannak tűnő helyze­tekben. Az új adózási rendszer bevezetésével még inkább a helyi erőforrásoknak lesz­nek kitéve a közigazgatás irányítói, ennek megfelelő szemléletváltásra van szükség sok helyütt. Ahol pedig eddig is ennek jegyében gondolkodtak, tevékenykedtek, a ko­rábbi irány tartására, erősítésére kell törekedni. Utóbbiak közé sorolhatjuk a paksi városi tanácsot, ahol már hagyományokra tekint vissza a tanácsi és nem tanácsi szervek együttműködése. Ezt kétoldalú megálla­podásokban rögzítették, így 1985-86. évben 37 gazdasági egységgel, társadalmi szervvel újították fel a megállapodást és 16 új szerződést kötöttek. A kölcsönös elő­nyökön alapuló megállapodásokból kitűnik az is, hogy a nem tanácsi szervek egyre nagyobb felelősséget éreznek a város egészének fejlesztéséért, a kulturáltabb élet- és munkakörülmények megteremtéséért, valamint a lakosság ellátásáért. A kapcsolattartás legfontosabb területe a gazdasági vonatkozású együttműködés, amelyben a városi tanács vállalja, hogy az érintett vállalatok dolgozói gyermekeinek bölcsődei, óvodai elhelyezéséről, építési telkekről gondoskodik, elősegíti elsősorban a nagycsaládosok, de valamennyi dolgozó lakáshoz jutását. Kiemelten kezeli az alap­ellátás ügyét, ezért fokozottan figyelemmel kíséri azon gazdálkodó szervek munkáját, amelyek tevékenysége a szolgáltatás valamely területét érinti. Ennek megvalósítását tükrözi az a tény, hogy évek óta rendszeres támogatást nyújt a tanács a Paksi Sport­egyesületnek. A Paksi Konzervgyár a zöldség-gyümölcs mintabolt építéséhez tavaly, a malomhegyi kis ABC létesítéséhez az áfész idén kap 1 millió forintos támogatást. A vállalatok, szövetkezetek ugyanakkor anyagi erejüknek megfelelően nyújtanak pénzügyi segítséget, így természetesen kiemelkedik a PAV szerepe a teherviselők so­rából. A település területén tevékenykedő vállalatok egyébként 1986-ban összesen 23 millió forinttal járultak hozzá a város feladatainak megoldásához. Emellett munká­val, eszközök, építőanyag átadásával segítették a fejlesztést, Paks gyarapodását. A társadalmi szervezetek közül a Hazafias Népfront helyi bizottságával alakult ki talán legszorosabb kapcsolat, jelentős szerepet vállal­tak a lakosság által végzett 82,4 millió forint értékű társadalmi munka koordinálásban, és ugyancsak segítségével alakult meg, mozgósították tavaly a lakosságot a Paksi Vá­rosvédő Egyesület létrehozására. Mindez csak néhány példa az igen széles körű kapcsolatrendszerből, amely hozzá­járulhat a helyi tanács eredményesebb munkájához, áttételesen az ott élő emberek életkörülményeinek, közérzetének javításához. T. ZS. Csutkababa-alkotónap - béke- Főorvos úr, engedjen meg egy sze­mélyes kérdést: Ön dohányzik?- Nem, és ezt ajánlom valamennyi honfitársamnak. Ha a dohányra kiadott összegeket nézzük, akkor látjuk: csak az alkoholra költöttünk többet. A kiskeres­kedelmi forgalomban 1984-ben 14 mil­liárd 46 millió forintot költöttünk dohány- termékek vásárlására. Ez az összeg az akkori egészségügyi kiadások 56 száza­léka, s a szociális juttatások több mint kétszerese volt. Hazánk az egy főre eső fogyasztásban a világranglista előkelő helyén áll. A dohányzás veszélyét régen a mértéktelen fogyasztásban látták. A krónikus betegségek kialakulásában ve­zető szerepét az elmúlt évek tudományos kutatásai bizonyították. Az Egészségügyi Világszervezet 1970-ben megállapította, hogy a fejlett országokban az ideiglenes és tartós munkaképtelenség, s a korai halál egyik legfőbb oka a dohányzás. Évente körülbelül egymillió ember esik áldozatul e szenvedélynek. Bizonyított szerepe van a tüdőrák kialakulásának 90 százalékában, a szívinfarktusban, a meddőségben és a kis súlyú magzatok születésében is. A dohányzás felelős továbbá a kény­szerűen dohányfüstös környezetben élők, ezek között is az önvédelemre leg­kevésbé képesek: a méhen belüli mag­zatok, csecsemők, a gyermekek és a do­hányosok vérét kapó betegek passzív károsításáért.- Nyilvánvalóan a tár­sadalom egyik feladata, hogy megőrizze állam­polgárainak egészsé­gét. Mi tehát a teendő?- Az Egészségügyi Vi­lágszervezet, amelynek hazánk is tagja - 1978- ban Alma-Atában hir­dette meg az „Egészsé­get mindenkinek 2000- re” programot. E szerint egyik feladatunk az egészséges életvitel ki­alakítása. Vállaltuk azt - az európai tagállamok­ban 2000-ig hogy a dohányosok szá­mát a lakosság 20 százalékára csök­kentjük. Tehát Magyarország közel 4 mil­lió dohányosa közül kétmilliót kellene le­szoktatnunk az ezredfordulóra. Termé­szetesen ez sokrétű társadalmi összefo­gást igénylő feladat. Ehhez készített az Országos Egészségnevelési Intézet „Do­hányzás - Egészség” címmel program­tervet. Céljaink: a rászokás megelőzése, a nemdohányzók védelme, és a dohány­zásról való leszokás segítése.- Manapság sokat beszélünk progra­mokról. Ez csak akkor hiteles azonban, ha a feladatokról is szólunk.- Igen, feladataink nagyok és sokré­tűek. Elsősorban olyan közhangulatot és közerkölcsöt kell teremteni, amely a dohányzást elítéli. Mozgósítanunk kell a lakosságot, nemcsak a dohányzás csök­kentésére, hanem a passzív ártalmakkal szembeni önvédelemre is. Fontos fel­adatunk, hogy a meglévő - dohányzás­sal kapcsolatos - törvényeket, rendele­teket, intézkedéseket és szabályozókat felülvizsgáljuk, és újabbakat dolgozzunk ki. Mindez azonban nem feledteti, hogy szükséges a rászokás megelőzése, a le­szokás segítése; egyszóval minden olyan ismeret, amely egészséges életvi­telhez vezet. Természetesen nem mond­hatunk le arról sem, hogy kevésbé káros dohányipari termékek jussanak a le­szokni képtelenek kezébe. A felsorolt feladatok az ország vala­mennyi intézményét politikai, társadalmi és tömegszervezetét, vezetőit, egyaránt érintik. RUTTKAY LEVENTE A hét vége programjainak meg­szervezése - különösen városi gyer­mekek körében - az úttörőházak fontos feladata. A szekszárdi pajtások az elmúlt hét végén abban a játszóban vehettek részt, ahol az ősz hangulata volt a meghatározó. Vivaldi muzsikájának bevezetőjeként, az őszi világ növé­nyeivel, állataival ismerkedtek az út­törők. Ezt követően kukoricacsut­kákból játékokat készítettek. A most következő szombaton kismestersé­gekről készült filmvetítés, majd a lá­tottak gyakorlati alkalmazása van a tervben. Ez előkészítése az alkotó­napnak. Az év vége, jövő év eleje is gazdag ajánlatokkal várja az általános isko­lák tanulóit nem csupán a szekszár­diakat, de a városkörnyéken élőket is. Ezeknek a programoknak célja: a béke, amit dallal, tánccal, verssel és prózával, képzőművészeti alkotá­sokkal is kifejezhetnek az úttörők. Bonyhád Tüzek — károk lés -, addig az emberi tényezők - sza­Bonyhádon és környékén a VI. ötéves tervidőszakban 96 tűz volt a kár 3 millió 670 ezer forint. A tüzek 42 százaléka lakóházakban, 38 százaléka a mezőgaz­daságban, 10 százaléka a közlekedés területén, a többi az egyéb népgazdasági ágazatokban okozott kárt - hangzott el a városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén. Jellemző tűzkeletkezési okok az elekt­romos áram, a gyermeki tevékenység, a szabadban való szabálytalan tűzrakás, valamint a tüzelő-, szárítóberendezések hibája és a dohányzás. A lakóépületek tűzbiztonsága külön­böző. Míg falun és városban egyaránt ja­vultak a tűzbiztonság anyagi és technikai feltételei - vezetékes oltóvíz, utak, hírköz­Egy fiatal pár gépkocsival parkírozni szándékozott ez év október 11 -én este 7-8 óra körül a tolnai Aranykalász Mező- gazdasági Termelőszövetkezet paprika­táblája melletti földúton. Ám megállásu­kat követően nyomban ott termett egy mezőőr, aki lámpájával bevilágított a ko­csiba és kiszállásra szólította fel a bent ülőket. A gépkocsivezető annyi enged­ményt kért és kapott a mezőőrtől, hogy előbb megfordulhasson. A fordulást jóformán még be sem fe­jezte, amikor lövés dörrent. A lövedék a fiatal nő lába mellett az autó ajtajába fú­ródott. Megdöbbentek és nem fogadták meg a mezőőr most már szíves marasz­talását, hogy „pihenjenek csak nyugod­tan tovább”. Feljelentést tettek. A szekszárdi rendőrkapitányságon Kiss Gábor rendőr százados hallgatta ki a foglalkozás körében lőfegyverrel okozott gondatlan veszélyeztetés bűn- cselekményének elkövetésével gyanúsí­bályismeret, elvárható általános maga­tartás, lakáshasználati kultúra - nem kö­vette a fejlődést. Új jelenség, hogy a többszintes lakóépületek földszintjén egyre több kereskedelmi vagy ipari tevé­kenységet folytató kisvállalkozás műkö­dik, s az engedélyező szervek nem min­dig mérlegelik körültekintően a tevé­kenység lakókat is érintő veszélyessé­gét. Főleg a kistelepüléseken műszakilag elavult, így a tűzvédelmi követelményeket nem kielégítő épületekben működnek a különböző intézmények, s vezetőik - gazdasági okokra hivatkozva - a feltárt hiányosságokat nem, vagy csak késle­kedve számolják fel. - esi ­tott, 34 éves Maláti István bogyiszlói la­kost, a tolnai termelőszövetkezet mező­őrét. Maláti István cselekménye elköve­tését elismerte és azt is, hogy szolgálati fegyverének használatát semmi sem in­dokolta. Védekezésül annyit tudott csak mondani, hogy tartott attól, hogy megfor­dulás után a gépkocsi elhajt, ezért riasztó lövést adott le. Arra már nem tudott magyarázatot ad­ni, hogy miért nem a levegőbe és miért a föld felé adta le a lövést, jóllehet a fegy­verhasználat szabályait mint volt határőr is ismerhette, túl azon, hogy mezőőri munkakörében is vizsgát tett e témakör­ben. Nem érezte magát ittasnak sem, annak ellenére, hogy aznap délelőtt saját beval­lása szerint 6-8 fröccsöt, délután pedig hat korsó sört ivott meg. Az okozott, mint­egy 3500 forint összegű kár megtérítését önként vállalta. Ügyében a vizsgálat to-» vább folyik. Jó az idő, még mindig füstöl a KM Pécsi Közúti Igazgatóság Tamási Üzemmér­nöksége szakályi keverőtelepének ké­ménye, keverik a hígított bitumen kötő­anyaggal készített félmeleg aszfaltot.- Mire használható ez a fajta aszfalt? - érdeklődöm Takács Józseftől, a telep ve­zetőjétől.- Az általunk előállított anyag HA 20-as jelű hígított bitumen kötőanyaggal készí­tett félmeleg aszfalt. Ezen anyag alkal­mas közepes igénybevételnek kitett asz­faltburkolatok, járdák készítéséhez és felújításához, nagy terhelésű utak kötő­rétegének készítéséhez. A keverék ösz- szetételét naponta vizsgáljuk munkahelyi laboratóriumunkban. Az utóbbi időben az adalékanyag mi­nősége jobb lett, ezért az általunk gyár­tott aszfalt minősége is javult.- Mi a feladata a te­lepnek télen, amikor e munkát már nem tudják végezni?- Telepünk három üzemmérnökségnek készít aszfaltot. Az elosztást üzemmérnöki értekezleteken koordi­nálják. Elsősorban a főútvonalak fenntartása a feladat, az úthálózat minőségének szinten- tartását szeretnék biz­tosítani. A közúti igaz­gatóság kezelésében lévő utak karbantartá­sán kívül bérmunkát is végzünk, tanácsoknak, gazdálkodó szervek­nek, ahol egy-egy helyi út, járdaszakasz készül el. Az idén leke­vert mennyiség kb. 40 százalékát ilyen bérmunkához használtuk fel. Vállalá­sainkat bővíteni tudtuk, amihez a száraz őszi időjárás is hozzásegített. November elején leállunk és a karbantartási mun­kálataink kerülnek előtérbe. A téli időszakban végezzük a keverő­gép nagyjavítását, mely igen felkészült és alapos munkát kíván, hiszen gépünk nem a legmodernebb, de a gondos kar­bantartással még jól szolgálja munkán­kat. A szakályi telepen fogadjuk a téli munkákhoz szükséges ipari sót, részt ve­szünk a téli sózási, hóeltakarítási mun­kákban, kapcsolódva a tamási üzem- mérnökség ez irányú munkájához. A kora tavaszi és az őszi munkákhoz tartozik az útesztétikai munkák végzésé­ben való közreműködés, bokorvágás, út­tartozék-helyreállítások, főleg a 65-ös út szakály-teveli elágazó közötti szaka­szán. A telep személyzete mindössze nyolc fő, de ez naponta többszörösére nő, hiszen a tamási üzemmérnökség szállítójárművei és emberei folyamato­san egész nap hordják a megkevert anyagot. A keverőtelep és a tamási üzemmér­nökségen 21 szakályi lakos dolgozik, többségében a II. Rákóczi Ferenc szo­cialista brigád tagjai. Munkájuk mellett minden évben nagy értékű társadalmi munkát végeznek a községben, annak útjain és gyermekintézményeiben, amely elismeréséül 1986-ban a Hazafias Nép­front kiváló társadalmi munkáért járó kitüntetésében részesültek. Bárdos Lászlóné Fotó: Martonfay Dénesné Fegyverhasználat - ittasan Húszezer tonna aszfalt a megye útjaira - Szakályból A C-25-ös aszfaltkeverő munkában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents