Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-17 / 271. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ. MA A Minisztertanács és a SZOT 1987. november 17. KEDD XXXVII. évfolyam, képviselőinek tanácskozása 271. szám ÁRA: 1,80 R (2. oldal) A Paksi Ruhaipari Szövetkezetben Hagyományos profil és új termékek Női fehérneműk, szoknyák, férfi fürdőruhák A Villany utcai régi üzemben folyik a paksi tanulók képzése Klem Ferencné meós szigorú követelmények szerint ellenőrzi az elkészült darabokat A Paksi Ruhaipari Szövetkezet hagyományos profiljába tartozik már a tőkés kooperációban gyártott Triumph fehérnemű, szabadidő-ruházat. Ugyanezen termékeket licenc alapján belföldre is előállítják, igaz, jóval kisebb mennyiségben. A legnagyobb részarányt jelentő melltartók mellett tavaly október óta női szoknyákat, a „Dundi” fantázianévre hallgató ruhákat, tavasztól pedig férfi fürdőruhákat varrnak. A szövetkezet háromnegyedévi termelési eredménye alapján igen sikeres év Ígérkezik, hiszen a tervezett 133 millió forintból szeptember 30-ig 114 millió forintot realizáltak, mindenekelőtt a tőkés kooperáció kimagasló teljesítésének köszönhetően. Elmaradtak ugyanakkor a szocialista exportban a 2,5 hónapos kényszerleállás, alapanyaghiány miatt. A szovjet piacra eddig 220 ezer darab lányka-, bébi- és gyerekruhát szállítottak. Sokak számára jó hír, hogy ötven százalékkal emelkedett a belkereskedelmi értékesítés aránya, a finom ruházati cikkek, fehérneműk a Módi Kereskedelmi Vállalaton keresztül jutnak el a boltokba. A paksi és a bonyhádi üzemben ösz- szesen közel 100 tanulót képeznek, a végzősöket foglalkoztatják, erre a forrásra szeretnék építeni a következő időszakban tervezett létszámbővítést. Szakmai találkozó Megyénk népművelőinek továbbképzése Megyénk népművelőinek szokásos évi továbbképzése kezdődött tegnap délelőtt Tengelicen, a megyei tanács oktatási központjában. Az első előadást gazdaságpolitikánk aktuális kérdéseiről és a személyi jövedelemadóról Antus Gyula, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatója tartotta. Délután Tamás Istvánné, a megyei pártbizottság titkára adott tájékoztatót a gazdasági-társadalmi kibontakozás végrehajtására vonatkozó cselekvési programról, majd a „Közösség, szolgálatról” hallhattak tájékoztatót a népművelők. Ma reggel 8 órakor folytatódik a tanfolyam, melyen az első előadás az AISH ifjúságot érintő tevékenységéről szól. Ezt követően dr. Lóránt Zoltán, a Pénzügyminisztérium intézményi, tervezési és szabályozási osztályának vezetője tart tájékoztatót a költségvetési és kulturális intézmények gazdálkodásáról, a finanszírozásról és a várható változásokról. A délutáni program konzultációval kezdődik, majd Póla Károly, megyei művelődési osztályvezető és Enye- di István, a művelődési osztály csoport- vezetője egyebek között a megyében várható szakmai változásokról tart előadást. Este 7 órakor baráti beszélgetésre kerül sor a népművelők és a Tolna Megyei Népújság vezetői és néhány munkatársa között. Szerdán a helyi társadalomirányítás új lehetőségeiről és megyénk közigazgatási rendszerében várható változásokról szól dr. Farkas László, a megyei tanács igazgatási osztályvezetője, majd a közművelődés fejlesztésének távlati elgondolásairól, illetve a Művelődési Minisztérium intézkedési tervéről tájékoztatja a hallgatókat dr. Fodor Péter, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője, a Közművelődési Tanács titkára. Kádár János megkezdte brüsszeli tárgyalásait Kádár János, aki Balduin király és a belga kormány meghívására vasárnap Brüsszelbe érkezett, hivatalos programját megelőzően vasárnap este szálláshelyén megbeszélést folytatott a Közös Piac két vezetőjével, Jacques Delors-ral, az EGK Bizottságának elnökével és Willy de Clercq-kel, a Bizottság nemzetközi kapcsolatokért felelős tagjával. Eszmecseréjük központjában a KGST és az EGK tagországai, illetve Magyarország és az EGK közötti kapcsolatok alakulása állt. Megelégedéssel állapították meg, hogy a javuló politikai légkör Európában új lehetőségeket teremt az együttműködés fejlesztéséhez. Hangsúlyozták: mindkét fél érdekelt a Magyarország és az EGK közötti átfogó megállapodásban, s a hosz- szú távú kereskedelmi és gazdasági együttműködésben, amely a kölcsönös előnyökön és a nemzetközi kapcsolatok elismert elvein épül. Kádár Jánost hétfőn kora délelőtt ünnepélyesen fogadták az Egmont-palota díszudvarán. A palotát és környékét magyar és belga nemzeti zászlókkal díszítették. A szálláshelyről, a királyi kastélyhoz tartozó Stuyvenberg-palotából érkező Kádár Jánost Wilfried Martens miniszterelnök fogadta. Kölcsönös üdvözlések után a katonazenekar eljátszotta a magyar és a belga himnuszt, majd Kádár János fogadta a kivonult katonai egység parancsnokának jelentését és vendéglátója kíséretében ellépett a tiszteletére csapatzászlóval felsorakozott katonai diszegység előtt. Az ünnepélyes fogadtatás után Wilfried Martens vendégét az Egmont-palota tanácstermébe kísérte és mindjárt meg is kezdődött Kádár János és a belga kormányfő hivatalos tárgyalása, valamint az általuk vezetett delegációk munkamegbeszélése. A tárgyaláson részt vett dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, Gecse Attila és Karvalics László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettesei, Bartha Ferenc, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetője és dr. Németh József, Magyarország brüsz- szeli nagykövete. A belga küldöttség tagja volt Leo Tindemans külügyminiszter, Theo Lansloot, a miniszterelnök külpolitikai tanácsadója, Frans Roelants külügy- minisztériumi főtitkár, Georges van Der Epst, a külügyminiszter kabinetfőnöke, Jan Hollants van Loocke, Andre Rahir, Robert Guillot-pingue politikai főigazga- (Folytatás a 2. oldalon.) Eredményes volt a háromnegyed év Tanácskozott a Kiszöv küldő ttközgyülése Tegnap délután Szekszárdon, a Mészöv-székház tanácstermében ülésezett az Ipari Szövetkezetek Tolna Megyei Szövetségének küldöttközgyűlése. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Mészáros Vilmos, az OKISZ főtitkárhelyettese és Pál István, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője. A testület elé két beszámoló került megtárgyalásra: az egyik a megye ipari szövetkezeteinek 1987. I-III. negyedévi gazdasági munkájáról, a másik a társadalmi-gazdasági kibontakozási programból adódó feladatokról szólt. Mindkét témához Fodor Tibor Kiszöv-elnök fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőben szólt azokról a szervezeti változásokról, melyek a megye szövetkezeti iparában végbementek újabb kisszövetkezetek, leányvállalatok alakulásával. (Ezen az ülésen is három új kisszövetkezet és egy szövetkezeti leányvállalat tagfelvételéről döntöttek.)- Az elmúlt háromnegyed év során 2,8 milliárd forint termelési értéket állított elő a megye szövetkezeti ipara, folyó áron 12%-kal többet, mint az előző év hasonló időszakában. Ez a 12% igen nagy szóródást takar, jó néhány szövetkezet az átlagosnál sokkal magasabb eredményt ért el, néhánynak csökkent a termelése.- A kisszövetkezetek gazdálkodásáról az elnökség nemrég tájékoztatta a megyei pártbizottság mellett működő gazdaságpolitikai és szövetkezeti munkabizottságot, majd a végrehajtó bizottságot. (Folytatás a 2. oldalon.) Sikeresen folynak a genfi tárgyalások Több pontban haladást ért el a közepes hatótávolságú, illetve hadműveletiharcászati rakétákról kötendő szerződések ügyében Julij Voroncov és Max Kam- pelman. A nukleáris és űrfegyverekről folyó genfi tárgyalások szovjet és amerikai küldöttségvezetője hétfőn egybehangzóan sikeresnek minősítette vasárnapi megbeszélését, de nem jelölte meg pontosan, milyen részletkérdésekben jutott előbbre. A két küldöttségvezető azért tart újabb találkozókat a svájci konferenciavárosban, hogy tisztázza az említett, elvben már elfogadott szerződések még kidolgozatlan részleteit. E munkát legkésőbb december elejéig el kell végezni, hogy a szerződés tervezete aláírásra kész legyen Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan találkozóján. Mind Voroncov, mind pedig Kampelman úgy nyilatkozott: bizonyos, hogy a tervezet elnyeri végleges formáját a csúcstalálkozóig. Sietek a dolgom után, s az utcán összefutok régi ismerősömmel, ráérősen andalog, látszik rajta: beszélgetne. A sztereotip kérdésre „hogy vágy?” fintorog, ne is beszéljünk róla, rosszul. Kevés a fizetése, az új főnöke nem hagyja békén, állandóan a nyomába jár, ellenőrzik, pedig hát ő mindig becsületesen dolgozott, hisz ismerem. Ismerem. Egyik kisebb cégünk alkalmazottja, s ahhoz képest amennyit dolgozik, a fizetése meglehetősen magas. Naphosszat járkál egyik irodából a másikba, híreket visz és hoz, pletykál és recepteket cserél, megtárgyalja a legújabb kalapdivatot, várja az ebédidőt, s a munkaidő végét. Egyik alkalommal, mikor meglátogattam, éppen torpedózott a kollégájával - ezzel az kisiskolás játékkal múlatták a munkaidőt. Ennek most vége, merthogy az új főnök következetesen megköveteli a munkát. Hát persze, hogy sértődött és elégedetlen, hisz megváltozott a világ körülötte, keményebbek a követelmények és egészen más értékítéletek érvényesek, mint amilyenhez korábban hozzászokott. A normális munkatempó fordulatszámát, azt, amely a sikeres gazdálkodást szolgálja, nem mindenki képes fölvenni és megérteni, zúgolódik inkább, ahelyett, hogy rendesen dolgozna, a felelősségre vonást észreveszi és sérelmesnek tartja, ugyanakkor a saját felelősségével nincs tisztában. Azzal a mostanában sokat emlegetett ténnyel nem számol, hogy mindenki azt a munkát végezze el a lehető legjobban, amelyet Elégedetlenkedők rábíztak. A takarítónő lelje örömét abban, hogy tiszta a műhely, az iroda, a bolt ahol dolgozik, a vállalatvezető pedig abban, hogy piacképes, jól eladható termékeket gyártanak a rábízott üzemben, gyárban. Dohogás, békétlenkedés és méltatlankodás helyett dolgozni kell, méghozzá kitartóan és becsületesen. Igen sokan nem tudták még felmérni, hogy minden létező munkahelyen a folyamatosan jól végzett munka méri az embert, s pénzben, anyagi és erkölcsi elismerésben előbb-utóbb meghozza a gyümölcsét. A követelményrendszer az utóbbi időben minden gazdálkodó egységben megnőtt. A végzett munka alapján ítélik meg a cselekvőképes gazdasági vezetőket, beosztottakat, a dolgozókat. Természetesen nem mindenütt adottak az ideális lehetőségek - ez azonban még nem ok arra, hogy bárki is békétlenkedjék: a közös teherből vállalnia kell mindenkinek a maga részét. A mindennapi életben persze akadnak bosszúságok a munkahelyünkön, s azon kívül is. Az apróbb nagyobb konfliktusokon azonban túl kell lépnünk, hisz környezetünk, s a magunk életét is megkeserítjük, ha örökké a sérelmeinket emlegetjük, és nem tudunk azoktól szabadulni. Az az érzésem: valahol baj van az önérzetünkkel is - hisz hányán, de hányán élnek közöttünk, akik nem képesek például belátni: nem „megfúrták” a munkahelyén, hanem azért került alacsonyabb beosztásba, mert nem volt képes értelmesen és kielégítően elvégezni a rábízott feladatot, vagy megelégelték az örökös sopánkodást, tehetetlenkedést és lézengést. Ésszerű szelekció kezdődött el gazdasági életünkben: a jövőben a legjobban prosperáló vállalatok nem tartják el azokat, amelyek munkája haszontalan. A munkaerő-átcsoportosításra, az átképzésre gyakrabban kerül majd sor, mint korábban. Természetes módon ilyenkor a termelőüzem a legjobbakra számít, a pontos, megbízható munkaerőt tartja meg, támogatja munkájában, továbbtanulásában. Ezt a tényt tudomásul kell vennünk, hisz minden intézkedés annak a szervezetnek az érdekében történik ahol dolgozunk, s egyfajta biztonságra való törekvést jelent. Az, aki beosztásával elégedett, aki perspektívát lát a munkájában, s természeténél fogva nem elégedetlen; hanem igyekszik mindenben a maximumot nyújtani, jól érzi magát az adott közösségben, a munkahelyén. A kisszerű, környezete életét megnehezítő, vagy inkább megkeserítő ember, vagy éppen az, aki hajdan volt dicsőségére apellálva próbálja a semmittevését elfeledni, kevés hasznot hoz, de annál több bosszúságot okoz. Legfőképp azért, mert fönntartja a többieket, elégedetlenkedése nem valós alapokon nyugszik, és munkája megbízhatatlan. Ne csodálkozzék hát, ha ezért szólnak, ha bírálják, ha noszogatják, ez nem szekatúra, hanem az új, felgyorsult értékrend követelménye. o VARGA MÁRTA
