Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-16 / 270. szám

4 KÉPÚJSÁG 1987. november 16. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Jogos-e az órabér csökkentése? Egy olvasónk - aki kérte, hogy nevét lapunkban ne közöljük - az utóbbi idő­ben gyakran betegeskedett, míg az el­múlt év novemberében orvosi tanács­ra leszázalékolták. Rokkantságát 40 százalékban állapították meg. Eredeti munkáját ellátni nem tudta, így másik munkakörbe került, alacsonyabb óra­bérért. Azt kérdezte levelében, hogy munkahelye jogosan járt-e el akkor, amikor bérét lecsökkentette? Dr. Deák Konrád válasza:- Tudvalévőén a munkaviszony a munkáltató és a dolgozó megállapodá­sa - a munkaszerződés - alapján jön létre. A munkaszerződésben meg kell határozni a dolgozó munkakörét és személyi alapbérét. Kimondja A Munka Törvénykönyve, hogy a munkáltató és a dolgozó a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatja. Tanácskérő levele szerint korábbi munkakörét - egészségi állapota miatt - nem tudta ellátni, s nyilvánvalóan kö­zös megegyezéssel került sor a mun­kaszerződés módosítására, s amennyi­ben a jelenlegi órabére megfelel a mos­tani egyébként megállapított órabér­nek, úgy jogszabálysértés nem történt, munkáltatója törvényesen járt el. Amennyiben egészségi állapotának megromlása nem foglalkozási beteg­ség, vagy üzemi baleset következmé­nye és a korábbi munkakörét ellátni már nem tudta, munkáltatója más mun­kakört ajánlott föl, természetesen az az­zal járó munkabérrel. Ezt a munkakört elfogadta, nyilvánvalóan az ezzel járó munkabér, órabér illeti meg. Telefonszámunk: 16-211 Kijavították-e a feliratot? Horváth István szekszárdi olvasónk nem személyes, nem magánügyben ragadott tollat. Jártában-keltében már évek óta látja - hetenként többször is - egy bejárati ajtó felett a feliratot: Taná­csi dolgozók klubja. Sajnos azonban pár éve már csak ez olvasható: T.nácsi dolgozók klubja. „Az illetékeseknek nem mondhatom el - mivel nem tudom ki a gondnoka -, hogy az „A” betű évekkel ezelőtt leesett. Ha még egy be­tű leesik - például az S - vagy netán valaki leverné, összeolvasva egészen más értelmet adna a felirat. Azért nem volna baj, ha az „A” betűt pótolnák, mi­előtt az S betű leesik.” A levelet az illetékes szervhez, a Tol­na Megyei Tanács V. B. Gazdasági-Mű­szaki Ellátó Szervezetéhez továbbítot­tuk, ahonnét Misetics Sándor szerve­zetvezető tájékoztatott bennünket arról, hogy a levélben leírt hiányosságot pó­tolták, illetve a hiányzó betű beszerzési nehézségei miatt új felirat került a régi helyére. Kap-e gyedet? K. J.-né dunaszentgyörgyi olvasónk gyermekgondozási segéllyel kapcso­latban szerkesztőségünkhöz írt levelé­vel egy héttel korábbi számunkban már foglalkoztunk. A Társadalombiz­tosítási Igazgatóság igazgatója, Antal Pál arról tájékoztatta olvasónkat, hogy gyermekgondozási segélyre milyen szabályok, rendeletek alapján jogo­sult, s mindezek egy kisiparosra ho­gyan vonatkoznak. Olvasónk levelét dr. Deák Konrádnak is továbbítottuk, azzal, hogy neki mi a véleménye mind­erről.- Gyermekgondozási segélyre - egyéb feltételek esetén is - az a dolgo­zó nő jogosult, aki a szülést közvetlenül megelőző másfél éven (548 napon) be­lül összesen tizenkét hónapig munkavi­szonyban állt, illetve ipari szövetkezet tagja volt. Olvasójuk a szülést közvetlen megelőzően nem állt munkaviszony­ban, nem volt ipari szövetkezet tagja, te­hát gyemekgondozási segélyre nem jo­gosult. El kell mondanunk a továbbiak­ban még, hogy a kisiparos más szabá­lyok alapján végez munkát, más szabá­lyok alapján részesül díjazásban, nem megfelelő munkavégzésének mások a következményei, mint a vállalati dolgo­zónak, mint a munkaviszonyban álló­nak. Elvégezték-e a karbantartást? Jaczina András szekszárdi olvasónk írta, hogy Szekszárdon a balremetei Tökös-oldalban öt család is lakik. Az időjárás annyira tönkretette az utat, hogy szinte gyalogosan is alig járható. Azt kérdezte, hogy mikor kerül sor a karbantartására? Szekszárd tanácselnöke, Kovács Já­nos a következőket válaszolta:- Szekszárd Város Tanácsa V. B. Vá­rosfenntartási GAMESZ - felhívásomra - megrendelte a panaszban szereplő út karbantartását. Az utat a városgazdál­kodási vállalat építési törmelékkel fel- töltötte, s a vállalat munkagépe tolólap­jával az utat járhatóvá tette. Ml VÁLASZOLUNK A vállalati bérszabályozás­ról, az adózott nyereség anyagi ösztönzési célú fel- használásáról, és a maga­sabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendsze­réről szól a Minisztertanács 44/1987. (X. 14.) számú rendelete, amely meghatá­rozza, hogy a vállalati bérszabályozás rendszerében milyen bérszabályozási formák alkalmazhatók, kimondja, hogy a gazdálkodó szervezet az adózott nyere­ségből a dolgozók anyagi ösztönzése ér­dekében kifizetéseket teljesíthet, szabá­lyozza a magasabb vezető állású dolgo­zók részére történő prémiumfizetés felté­teleit, megjelölve azt is, hogy a magasabb vezető állású dolgozó prémiumának for­rása az adózott nyereség. A Miniszterta­nács 45/1987. (X. 14.) számú rendelete egyes gazdálkodó szervezeteknek a bér­szabályozási előírások alól történő men­tesítéséről szól, tételesen felsorolja azo­kat a feltételeket, amelyeknek együttes teljesítése esetén kerül sora mentesítés­re, megszabja, hogy a gazdálkodó szer­vezetnek a feltételek vállalására vonatko­zó szándékát a tárgyév január 31-ig kell bejelentenie az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatalnak, megjelöli azt is, hogy milyen esetekben és mely időpontban veszíti érvényét a mentesítés. Az említett jogszabályok 1988. január 1. napján lépnek hatályba. Már kihirdetése napján - 1987. októ­ber 14-én - hatályba lépett a Miniszterta­nácsnak a vagyonjegyről szóló 51/1987. (X. 14.) számú rendelete, amely szerint az ott megjelölt vállalatok a gazdálkodáshoz szükséges saját pénzeszközeik bővítése, a vállalati dolgozók hosszú távú érdekelt­ségének megteremtése érdekében va­gyonjegyet bocsáthatnak ki. Kimondja a rendelet: „A vagyonjegy névre szóló ér­tékpapír, amelyben a kibocsátó kötelezi magát arra, hogy az abban megjelölt el­lenérték után a vagyonjegy tulajdonosá­nak - nyereségtől függően - osztalékot fizet.” A kibocsátás részletes feltételeit szabályzat állapítja meg, ezt a szabályza­tot a vásárlásra jogosultak számára köz­zé kell tenni. Kihangsúlyozandó, hogy a vagyonjegyet a kibocsátóval munkavi­szonyban álló dolgozó vásárolhat meg, s hogy ez a vásárlás önkéntes. A vagyon­jegy tulajdonosa a vagyonjegyet a kibo­csátóval munkaviszonyban álló más dol­gozóra átruházhatja. Lehetőség van arra is, hogy a kibocsátó a vele munkavi­szonyban álló dolgozónak ellenérték nélkül adjon vagyonjegyet, a rendelet az így adható vagyonjegyek összegét korlá­tozza, és ezeknek a vagyonjegyeknek a másra történő átruházását nem teszi le­hetővé. Szabályozza a rendelet azokat az eseteket is, amikor a kibocsátó a va­gyonjegyeit névértékben köteles vissza­vásárolni a tulajdonostól. A központi műszaki fejlesztési alap képzéséről és felhasználásáról szól a Mi­nisztertanács 47/1987. (X. 14.) számú rendelete, s e jogszabály mikénti végre­hajtását a pénzügyminiszter 47/1987. (X. 14.) PM számú rendelete szabályozza. Itt csupán röviden utalunk arra, hogy a ren­deletben meghatározott gazdálkodó szervezetek központi műszaki fejlesztési hozzájárulást kötelesek fizetni, a rendelet 1. számú melléklete tünteti fel a - vetítési alap százalékában meghatározott - hoz­zájárulás mértékét, a 2. számú melléklet a vetítési alap kiszámításának módsze­rét. Jó tudni, hogy a vállalat a központi műszaki fejlesztési hozzájárulásra év közben előleget köteles befizetni. Ez a jogszabály is 1988. január hó 1. napján lép hatályba és valamennyi emlí­tett jogszabály a Magyar Közlöny idei 46. számában olvasható. DR. DEÁK KONRÁD Olvasóink erről-arról Emberségből jeles! Popp Béláné tamási olvasónkkal ez év október 30-án olyan esemény történt, ami tanulsággal szolgálhat bárkinek. Az eset a következőképp zajlott le: Délután 16-17 óra között a tamási műszaki bolt előtt várakozott gépkocsijával,* majd bement az üzletbe vásárolni. A nála lévő kézitáskában ekkor mintegy 30 ezer forint készpénz volt. A boltban kb. 1 -2 percet töltött, majd a táskát a kocsi hátsó ülé­sére tette, ahol kislánya is ült. Amikor elindult, észrevette, hogy a hátsó ajtó nem jól záródott, a kislány becsukta azt, miközben lassan megindult a gépkocsijával az úton. Igen ám, de az ajtó becsű kodásakor kiesett a táska, amit ekkor természetesen mégnem vett észre. A pénzen kívül a személyi iratok is benne voltak. Mintegy félóra múlva kiderült, hogy nincs meg a táska. Azonnal keresésére indult, bejelentette a rendőrségen, visszament a boltba is, de sehol sem találta. „Már teljesen reményt vesztve mentem haza - írja a levélben Popp Béláné -, ahol a szomszédom átjött és közölte velem, hogy egy autóbuszvezető keresett, megta­lálta a táskám, megadta a címét, hogy menjek érte. Azonnal felkerestem és hiányta­lanul átadta a táskában lévő pénzemet, irataimat. Az igazság az, hogy egy pillanat alatt megnyugodtam, de néhány perc múlva meg is döbbentem. Van még ilyen? Szinte nem hittem el a történteket. Az autóbuszvezető el­mondta, hogy a Dám étterem előtt esett ki a táska, ő csak az úton heverő „ valamit" vette észre, megállt, átlapozta személyi igazolványomat és így kezdett el keresni. Természetesen nem a történet részletei döbbentettek meg, hanem az a tény, hogy egy ismeretlen ember ilyen tettre is hajlandó akkor, amikor annyit beszélünk az embe­rek kapzsiságáról, közömbösségéről. Tudom, hogy mással is megtörténnek dolgok, hogy valamit elveszít és megtalálja más, majd visszaszolgáltatja, de azt hiszem, nem já­rok messze az igazságtól akkor, amikor azt mondom, hogy sajnos igen ritka esetnek vagyok a szerencsés résztvevője, mert ez a fiatalember bármit kezdhetett volna a tás­kámmal, legfeljebb a saját lelkiismeretének lett volna adósa. Arra gondoltam, hogy megírom önöknek ezt az esetet, egyrészt tanulságként és követendő példaként, más­részt, hogy köszönetemet a nyilvánosság előtt is kifejezzem. Ezúton is köszönöm a fiatalembernek a segítséget, akit Kovács Lajosnak hívnak, tamási lakos és a Tamási Állami Gazdaságban dolgozik, és önöknek azt, ha helyt adnak lapjukban e soroknak.” A biztosító fizetett Arany József né felsőnyéki olvasónkat ez év április 18-án Lepsény vasútállomá­son baleset érte. Ahhoz, hogy a biztosító fizessen, szükség volt a baleseti jegyző­könyvre. Segítségért szerkesztőségünkhöz fordult levelével, ügyében pedig a Ma­gyar Államvasutak Pécsi Igazgatósága intézkedett. A napokban ismét levelet kap­tunk Arany Józsefnétől, melyből idézünk: „Az önök közbenjárására megkaptam a biztosítótól a balesettel kapcsolatos pénzt. Az orvosi vélemény volt a döntő, nem pedig a MÁV dolgozóinak a vélemé­nye. Igazságosan már nekik kellett volna mindjárt fölvenni a jegyzőkönyvet. Aki a balesetkor a segítségemre sietett, az is egy falumbeli ismerősöm volt, aki ugyanaz­zal a vonattal utazott, melyről én leestem. De most már fátyol az egészre, hisz a biz­tosítótól megkaptam a pénzt, amit az önök közbenjárásának köszönhetek. Nagyon szépen köszönöm önöknek a segítséget, mert csak így jutottam hozzá az utasbalesetért járó pénzhez, ami 1550 forint volt, s a törésért 400 forintot kaptam. ” Társadalom­biztosítási tanácsadó A kisvállalkozói munkavégzés - ezen belül a kisipari és a magánkereskedői te­vékenység is - társadalmilag hasznos és elismert. Ezért fontos népgazdasági ér­dek fűződik a vállalkozói kedv fenntartá­sához, illetve növeléséhez. A kisipari és magánkereskedői tevékenység megkez­dése általában számos nehézséggel, nagy anyagi megterheléssel jár. (Pl. te­lephely, üzlet kialakítása, áruval való fel­töltése, gépek, szerszámok beszerzése.) Tovább fokozta az anyagi megterhe­lést a társadalombiztosítási járulék fize­tésének korábbi rendszere. Eszerint az előlegként fizetett társadalombiztosítási járulékot - évesített adóköteles jövede­lem alapján, I—XXI. járulékosztálynak megfelelően - visszamenőleg módosíta­ni kellett, és a különbözetet pedig szoros határidőben kellett befizetni. A több mint egy naptári évre szóló különbözet befize­tése gyakran olyan terhet jelentett, amely a tevékenység folytatását lehetetlenné tette, a hátralékok pedig az ellátások (családi pótlék, táppénz) folyósításának beszüntetését vonta maga után. Ezért az igazgatóság a fizetési nehézséget - ké­relemre - különböző fizetési kedvezmé­nyekkel (részletfizetés, fizetési halasztás) enyhítette. Az 1986. január 1-jétől életbe lépett rendelkezések szerint a kisiparos, ma­gánkereskedő az igazolvány átvétele évében - tényleges jövedelmétől függet­lenül - a II. osztály szerint havi 900 forint társadalombiztosítási járulékot köteles véglegesen fizetni. A kezdést követő naptári évre - előlegként - ugyancsak havi 900 forint volt esedékes. A rendele­tet alkalmazni kellett azokra a kisiparo­sokra és magánkereskedőkre is, akik 1984. december 31 -ét követően vették át iparigazolványukat. Újabb kedvező rendelet lépett életbe 1987. január 1 -jétől. A jelenleg is érvény­ben lévő rendelet szerint a tevékenysé­get megkezdő kisiparos és magánkeres­kedő nemcsak az igazolvány átvételének évében, hanem az azt követő két naptári évben is a II. osztály szerint köteles vég­legesen társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ez a lényeges kedvezmény vonat­kozik arra is, akinek a 3 éves területi adó- mentessége 1985 év folyamán, vagy ezt követően járt le, illetve a társadalombiz­tosítási járulék fizetési kötelezettsége legalább egy naptári éven át szünetelt. (Pl. táppénzes betegség, szülési segé­lyezés, katonai szolgálat miatt, vagy ha a kisipart, magánkereskedést kiegészítő tevékenységben folytatta.) Érthető okokból született az a rendel­kezés, hogyha a kisiparos, magánkeres­kedő a már említett (kedvezményezett) időtartam alatt iparigazolványát vissza­adja és ezt követően eredeti vagy más szakmában ismételten iparigazolványt kap, a II. osztályra előirt társadalombizto­sítási járulék fizetési kötelezettség idő­tartamát nem hosszabbítja meg. Az igaz­gatóság vezetője a kisiparos, magánke­reskedő kérelmére engedélyezheti a II. osztálytól eltérő összegben történő járu­lékfizetést az érdekképviseleti szerv ja­vaslatában megjelölt várható jövedelem alapján. Ebben főképpen a nyugdíj előtt állók, illetve az adóköteles jövedelemhez igazodó ellátásban részesülők érdekel­tek. A fentiekben vázolt kedvezmény, és a járulék-átsorolás nem alkalmazható arra a kisiparosra, magánkereskedőre, aki az igazolvány visszaadásának (visszavoná­sának) napján, illetve a már említett ked­vezményezett időtartamot közvetlenül követő naptári évben kapott ismét ipar­igazolványt. ZSÓK ANTAL, a Megyei Társadalom­biztosítási Igazgatóság igazgatóhelyettese Halbőség a karácsonyi ünnepek előtt A karácsonyi szezon előtt több ponty és busa jut az üzletekbe, mint a korábbi években. A HA- L-INNO Haltermelési Agrár Kö­zös Vállalat Szigetszentmiklós mellett az eddig három hektáros tárolótavat újabb öt hektárra bőví­tette. Az eddigi 30 vagon helyett így 70 vagonnyi hal elhelyezésére van lehetőség.

Next

/
Thumbnails
Contents