Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-16 / 270. szám
4 KÉPÚJSÁG 1987. november 16. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Jogos-e az órabér csökkentése? Egy olvasónk - aki kérte, hogy nevét lapunkban ne közöljük - az utóbbi időben gyakran betegeskedett, míg az elmúlt év novemberében orvosi tanácsra leszázalékolták. Rokkantságát 40 százalékban állapították meg. Eredeti munkáját ellátni nem tudta, így másik munkakörbe került, alacsonyabb órabérért. Azt kérdezte levelében, hogy munkahelye jogosan járt-e el akkor, amikor bérét lecsökkentette? Dr. Deák Konrád válasza:- Tudvalévőén a munkaviszony a munkáltató és a dolgozó megállapodása - a munkaszerződés - alapján jön létre. A munkaszerződésben meg kell határozni a dolgozó munkakörét és személyi alapbérét. Kimondja A Munka Törvénykönyve, hogy a munkáltató és a dolgozó a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatja. Tanácskérő levele szerint korábbi munkakörét - egészségi állapota miatt - nem tudta ellátni, s nyilvánvalóan közös megegyezéssel került sor a munkaszerződés módosítására, s amennyiben a jelenlegi órabére megfelel a mostani egyébként megállapított órabérnek, úgy jogszabálysértés nem történt, munkáltatója törvényesen járt el. Amennyiben egészségi állapotának megromlása nem foglalkozási betegség, vagy üzemi baleset következménye és a korábbi munkakörét ellátni már nem tudta, munkáltatója más munkakört ajánlott föl, természetesen az azzal járó munkabérrel. Ezt a munkakört elfogadta, nyilvánvalóan az ezzel járó munkabér, órabér illeti meg. Telefonszámunk: 16-211 Kijavították-e a feliratot? Horváth István szekszárdi olvasónk nem személyes, nem magánügyben ragadott tollat. Jártában-keltében már évek óta látja - hetenként többször is - egy bejárati ajtó felett a feliratot: Tanácsi dolgozók klubja. Sajnos azonban pár éve már csak ez olvasható: T.nácsi dolgozók klubja. „Az illetékeseknek nem mondhatom el - mivel nem tudom ki a gondnoka -, hogy az „A” betű évekkel ezelőtt leesett. Ha még egy betű leesik - például az S - vagy netán valaki leverné, összeolvasva egészen más értelmet adna a felirat. Azért nem volna baj, ha az „A” betűt pótolnák, mielőtt az S betű leesik.” A levelet az illetékes szervhez, a Tolna Megyei Tanács V. B. Gazdasági-Műszaki Ellátó Szervezetéhez továbbítottuk, ahonnét Misetics Sándor szervezetvezető tájékoztatott bennünket arról, hogy a levélben leírt hiányosságot pótolták, illetve a hiányzó betű beszerzési nehézségei miatt új felirat került a régi helyére. Kap-e gyedet? K. J.-né dunaszentgyörgyi olvasónk gyermekgondozási segéllyel kapcsolatban szerkesztőségünkhöz írt levelével egy héttel korábbi számunkban már foglalkoztunk. A Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója, Antal Pál arról tájékoztatta olvasónkat, hogy gyermekgondozási segélyre milyen szabályok, rendeletek alapján jogosult, s mindezek egy kisiparosra hogyan vonatkoznak. Olvasónk levelét dr. Deák Konrádnak is továbbítottuk, azzal, hogy neki mi a véleménye minderről.- Gyermekgondozási segélyre - egyéb feltételek esetén is - az a dolgozó nő jogosult, aki a szülést közvetlenül megelőző másfél éven (548 napon) belül összesen tizenkét hónapig munkaviszonyban állt, illetve ipari szövetkezet tagja volt. Olvasójuk a szülést közvetlen megelőzően nem állt munkaviszonyban, nem volt ipari szövetkezet tagja, tehát gyemekgondozási segélyre nem jogosult. El kell mondanunk a továbbiakban még, hogy a kisiparos más szabályok alapján végez munkát, más szabályok alapján részesül díjazásban, nem megfelelő munkavégzésének mások a következményei, mint a vállalati dolgozónak, mint a munkaviszonyban állónak. Elvégezték-e a karbantartást? Jaczina András szekszárdi olvasónk írta, hogy Szekszárdon a balremetei Tökös-oldalban öt család is lakik. Az időjárás annyira tönkretette az utat, hogy szinte gyalogosan is alig járható. Azt kérdezte, hogy mikor kerül sor a karbantartására? Szekszárd tanácselnöke, Kovács János a következőket válaszolta:- Szekszárd Város Tanácsa V. B. Városfenntartási GAMESZ - felhívásomra - megrendelte a panaszban szereplő út karbantartását. Az utat a városgazdálkodási vállalat építési törmelékkel fel- töltötte, s a vállalat munkagépe tolólapjával az utat járhatóvá tette. Ml VÁLASZOLUNK A vállalati bérszabályozásról, az adózott nyereség anyagi ösztönzési célú fel- használásáról, és a magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről szól a Minisztertanács 44/1987. (X. 14.) számú rendelete, amely meghatározza, hogy a vállalati bérszabályozás rendszerében milyen bérszabályozási formák alkalmazhatók, kimondja, hogy a gazdálkodó szervezet az adózott nyereségből a dolgozók anyagi ösztönzése érdekében kifizetéseket teljesíthet, szabályozza a magasabb vezető állású dolgozók részére történő prémiumfizetés feltételeit, megjelölve azt is, hogy a magasabb vezető állású dolgozó prémiumának forrása az adózott nyereség. A Minisztertanács 45/1987. (X. 14.) számú rendelete egyes gazdálkodó szervezeteknek a bérszabályozási előírások alól történő mentesítéséről szól, tételesen felsorolja azokat a feltételeket, amelyeknek együttes teljesítése esetén kerül sora mentesítésre, megszabja, hogy a gazdálkodó szervezetnek a feltételek vállalására vonatkozó szándékát a tárgyév január 31-ig kell bejelentenie az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalnak, megjelöli azt is, hogy milyen esetekben és mely időpontban veszíti érvényét a mentesítés. Az említett jogszabályok 1988. január 1. napján lépnek hatályba. Már kihirdetése napján - 1987. október 14-én - hatályba lépett a Minisztertanácsnak a vagyonjegyről szóló 51/1987. (X. 14.) számú rendelete, amely szerint az ott megjelölt vállalatok a gazdálkodáshoz szükséges saját pénzeszközeik bővítése, a vállalati dolgozók hosszú távú érdekeltségének megteremtése érdekében vagyonjegyet bocsáthatnak ki. Kimondja a rendelet: „A vagyonjegy névre szóló értékpapír, amelyben a kibocsátó kötelezi magát arra, hogy az abban megjelölt ellenérték után a vagyonjegy tulajdonosának - nyereségtől függően - osztalékot fizet.” A kibocsátás részletes feltételeit szabályzat állapítja meg, ezt a szabályzatot a vásárlásra jogosultak számára közzé kell tenni. Kihangsúlyozandó, hogy a vagyonjegyet a kibocsátóval munkaviszonyban álló dolgozó vásárolhat meg, s hogy ez a vásárlás önkéntes. A vagyonjegy tulajdonosa a vagyonjegyet a kibocsátóval munkaviszonyban álló más dolgozóra átruházhatja. Lehetőség van arra is, hogy a kibocsátó a vele munkaviszonyban álló dolgozónak ellenérték nélkül adjon vagyonjegyet, a rendelet az így adható vagyonjegyek összegét korlátozza, és ezeknek a vagyonjegyeknek a másra történő átruházását nem teszi lehetővé. Szabályozza a rendelet azokat az eseteket is, amikor a kibocsátó a vagyonjegyeit névértékben köteles visszavásárolni a tulajdonostól. A központi műszaki fejlesztési alap képzéséről és felhasználásáról szól a Minisztertanács 47/1987. (X. 14.) számú rendelete, s e jogszabály mikénti végrehajtását a pénzügyminiszter 47/1987. (X. 14.) PM számú rendelete szabályozza. Itt csupán röviden utalunk arra, hogy a rendeletben meghatározott gazdálkodó szervezetek központi műszaki fejlesztési hozzájárulást kötelesek fizetni, a rendelet 1. számú melléklete tünteti fel a - vetítési alap százalékában meghatározott - hozzájárulás mértékét, a 2. számú melléklet a vetítési alap kiszámításának módszerét. Jó tudni, hogy a vállalat a központi műszaki fejlesztési hozzájárulásra év közben előleget köteles befizetni. Ez a jogszabály is 1988. január hó 1. napján lép hatályba és valamennyi említett jogszabály a Magyar Közlöny idei 46. számában olvasható. DR. DEÁK KONRÁD Olvasóink erről-arról Emberségből jeles! Popp Béláné tamási olvasónkkal ez év október 30-án olyan esemény történt, ami tanulsággal szolgálhat bárkinek. Az eset a következőképp zajlott le: Délután 16-17 óra között a tamási műszaki bolt előtt várakozott gépkocsijával,* majd bement az üzletbe vásárolni. A nála lévő kézitáskában ekkor mintegy 30 ezer forint készpénz volt. A boltban kb. 1 -2 percet töltött, majd a táskát a kocsi hátsó ülésére tette, ahol kislánya is ült. Amikor elindult, észrevette, hogy a hátsó ajtó nem jól záródott, a kislány becsukta azt, miközben lassan megindult a gépkocsijával az úton. Igen ám, de az ajtó becsű kodásakor kiesett a táska, amit ekkor természetesen mégnem vett észre. A pénzen kívül a személyi iratok is benne voltak. Mintegy félóra múlva kiderült, hogy nincs meg a táska. Azonnal keresésére indult, bejelentette a rendőrségen, visszament a boltba is, de sehol sem találta. „Már teljesen reményt vesztve mentem haza - írja a levélben Popp Béláné -, ahol a szomszédom átjött és közölte velem, hogy egy autóbuszvezető keresett, megtalálta a táskám, megadta a címét, hogy menjek érte. Azonnal felkerestem és hiánytalanul átadta a táskában lévő pénzemet, irataimat. Az igazság az, hogy egy pillanat alatt megnyugodtam, de néhány perc múlva meg is döbbentem. Van még ilyen? Szinte nem hittem el a történteket. Az autóbuszvezető elmondta, hogy a Dám étterem előtt esett ki a táska, ő csak az úton heverő „ valamit" vette észre, megállt, átlapozta személyi igazolványomat és így kezdett el keresni. Természetesen nem a történet részletei döbbentettek meg, hanem az a tény, hogy egy ismeretlen ember ilyen tettre is hajlandó akkor, amikor annyit beszélünk az emberek kapzsiságáról, közömbösségéről. Tudom, hogy mással is megtörténnek dolgok, hogy valamit elveszít és megtalálja más, majd visszaszolgáltatja, de azt hiszem, nem járok messze az igazságtól akkor, amikor azt mondom, hogy sajnos igen ritka esetnek vagyok a szerencsés résztvevője, mert ez a fiatalember bármit kezdhetett volna a táskámmal, legfeljebb a saját lelkiismeretének lett volna adósa. Arra gondoltam, hogy megírom önöknek ezt az esetet, egyrészt tanulságként és követendő példaként, másrészt, hogy köszönetemet a nyilvánosság előtt is kifejezzem. Ezúton is köszönöm a fiatalembernek a segítséget, akit Kovács Lajosnak hívnak, tamási lakos és a Tamási Állami Gazdaságban dolgozik, és önöknek azt, ha helyt adnak lapjukban e soroknak.” A biztosító fizetett Arany József né felsőnyéki olvasónkat ez év április 18-án Lepsény vasútállomáson baleset érte. Ahhoz, hogy a biztosító fizessen, szükség volt a baleseti jegyzőkönyvre. Segítségért szerkesztőségünkhöz fordult levelével, ügyében pedig a Magyar Államvasutak Pécsi Igazgatósága intézkedett. A napokban ismét levelet kaptunk Arany Józsefnétől, melyből idézünk: „Az önök közbenjárására megkaptam a biztosítótól a balesettel kapcsolatos pénzt. Az orvosi vélemény volt a döntő, nem pedig a MÁV dolgozóinak a véleménye. Igazságosan már nekik kellett volna mindjárt fölvenni a jegyzőkönyvet. Aki a balesetkor a segítségemre sietett, az is egy falumbeli ismerősöm volt, aki ugyanazzal a vonattal utazott, melyről én leestem. De most már fátyol az egészre, hisz a biztosítótól megkaptam a pénzt, amit az önök közbenjárásának köszönhetek. Nagyon szépen köszönöm önöknek a segítséget, mert csak így jutottam hozzá az utasbalesetért járó pénzhez, ami 1550 forint volt, s a törésért 400 forintot kaptam. ” Társadalombiztosítási tanácsadó A kisvállalkozói munkavégzés - ezen belül a kisipari és a magánkereskedői tevékenység is - társadalmilag hasznos és elismert. Ezért fontos népgazdasági érdek fűződik a vállalkozói kedv fenntartásához, illetve növeléséhez. A kisipari és magánkereskedői tevékenység megkezdése általában számos nehézséggel, nagy anyagi megterheléssel jár. (Pl. telephely, üzlet kialakítása, áruval való feltöltése, gépek, szerszámok beszerzése.) Tovább fokozta az anyagi megterhelést a társadalombiztosítási járulék fizetésének korábbi rendszere. Eszerint az előlegként fizetett társadalombiztosítási járulékot - évesített adóköteles jövedelem alapján, I—XXI. járulékosztálynak megfelelően - visszamenőleg módosítani kellett, és a különbözetet pedig szoros határidőben kellett befizetni. A több mint egy naptári évre szóló különbözet befizetése gyakran olyan terhet jelentett, amely a tevékenység folytatását lehetetlenné tette, a hátralékok pedig az ellátások (családi pótlék, táppénz) folyósításának beszüntetését vonta maga után. Ezért az igazgatóság a fizetési nehézséget - kérelemre - különböző fizetési kedvezményekkel (részletfizetés, fizetési halasztás) enyhítette. Az 1986. január 1-jétől életbe lépett rendelkezések szerint a kisiparos, magánkereskedő az igazolvány átvétele évében - tényleges jövedelmétől függetlenül - a II. osztály szerint havi 900 forint társadalombiztosítási járulékot köteles véglegesen fizetni. A kezdést követő naptári évre - előlegként - ugyancsak havi 900 forint volt esedékes. A rendeletet alkalmazni kellett azokra a kisiparosokra és magánkereskedőkre is, akik 1984. december 31 -ét követően vették át iparigazolványukat. Újabb kedvező rendelet lépett életbe 1987. január 1 -jétől. A jelenleg is érvényben lévő rendelet szerint a tevékenységet megkezdő kisiparos és magánkereskedő nemcsak az igazolvány átvételének évében, hanem az azt követő két naptári évben is a II. osztály szerint köteles véglegesen társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ez a lényeges kedvezmény vonatkozik arra is, akinek a 3 éves területi adó- mentessége 1985 év folyamán, vagy ezt követően járt le, illetve a társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettsége legalább egy naptári éven át szünetelt. (Pl. táppénzes betegség, szülési segélyezés, katonai szolgálat miatt, vagy ha a kisipart, magánkereskedést kiegészítő tevékenységben folytatta.) Érthető okokból született az a rendelkezés, hogyha a kisiparos, magánkereskedő a már említett (kedvezményezett) időtartam alatt iparigazolványát visszaadja és ezt követően eredeti vagy más szakmában ismételten iparigazolványt kap, a II. osztályra előirt társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettség időtartamát nem hosszabbítja meg. Az igazgatóság vezetője a kisiparos, magánkereskedő kérelmére engedélyezheti a II. osztálytól eltérő összegben történő járulékfizetést az érdekképviseleti szerv javaslatában megjelölt várható jövedelem alapján. Ebben főképpen a nyugdíj előtt állók, illetve az adóköteles jövedelemhez igazodó ellátásban részesülők érdekeltek. A fentiekben vázolt kedvezmény, és a járulék-átsorolás nem alkalmazható arra a kisiparosra, magánkereskedőre, aki az igazolvány visszaadásának (visszavonásának) napján, illetve a már említett kedvezményezett időtartamot közvetlenül követő naptári évben kapott ismét iparigazolványt. ZSÓK ANTAL, a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatóhelyettese Halbőség a karácsonyi ünnepek előtt A karácsonyi szezon előtt több ponty és busa jut az üzletekbe, mint a korábbi években. A HA- L-INNO Haltermelési Agrár Közös Vállalat Szigetszentmiklós mellett az eddig három hektáros tárolótavat újabb öt hektárra bővítette. Az eddigi 30 vagon helyett így 70 vagonnyi hal elhelyezésére van lehetőség.
