Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-02 / 232. szám

1987. október 2. /iroutA\ - m 2 NÉPÚJSÁG Gorbacsov Murmanszkban (Folytatás az 1. oldalról.) dasági mechanizmusnak hívunk. Alapo­san fel kell készülnünk arra, hogy a jövő évtől új körülmények között dolgozunk. Természetesen nem sikerülhet min­den azonnal. Valószínűleg lesznek téve­dések, hibák. De mindent nyugodtan, de­mokratikusan, össznépi szinten, pánik, demagógia nélkül, komolyan kell meg­vizsgálni. Hiszen amit elterveztünk, az mind az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének meggyorsítását, a dolgo­zók életének javítását célozza - hangsú­lyozta Mihail Gorbacsov. Ezekről a kérdésekről most igen szé­les körű vita folyik a tömegtájékoztatás­ban. Ez egy normális folyamat, amely segít az eligazodásban. A munka haté­kony, tudatos elvégzésében. Az árrendszer tervezett reformjáról szólva Gorbacsov leszögezte: - Az ára­kat a gazdasági fejlődés meggyorsítása, a jólét fokozása érdekében kell rendezni. Mint eddig is, a jövőben is nyíltan, az egész nép bevonásával vitatjuk meg tár­sadalmunk életének legfőbb kérdéseit. Amikor ez szükségessé válik, az árrend­szer kérdéseit is a dolgozók elé terjeszt­jük megvitatásra - szögezte le. Az SZKP KB főtitkára ezután a legszi­gorúbb takarékosság szükségességéről szólt. Foglalkozott a murmanszki terület problémáival, majd külpolitikai kérdé­sekkel folytatta beszédét. Erősödnek a kedvező tendenciák- A nemzetközi helyzet továbbra is bo­nyolult, valami azonban mégis megválto­zott - hangsúlyozta.- Az államközi kapcsolatokban is erő­södnek a kedvező tendenciák. A tartal­mas, nyílt és közel sem eredménytelen kelet-nyugati párbeszéd a világpolitika szerves részévé vált. Nemrégiben pedig az egész világ üdvözölhette azt a wa­shingtoni tárgyalások során született megegyezést, hogy a lehető legrövidebb időn belül befejeződik a közepes hatótá­volságú és a hadműveleti-harcászati ra­kétákra vonatkozó megállapodás kidol­gozása és sor kerül legfelsőbb szintű aláírására. Ily módon hamarosan nagy lépést teszünk a tényleges nukleáris le­szereléshez vezető úton. Nem akarok jóslásokba bocsátkozni, de nyilvánvaló, hogy a napokban Wa­shingtonban született első eredmények, s az Egyesült Államok elnökével tervezett találkozónk sajátságos békés „láncreak­ciót” válthatnak ki a hadászati támadó­fegyverek korlátozása és az űrfegyver­kezés megakadályozása terén, s a nem­zetközi párbeszéd más aktuális kérdé­seit illetően is. Mihail Gorbacsov beszédének további részében a Szovjetunió északi területé­nek biztonságával és az északi félteke országainak együttműködésével foglal­kozott. Megállapította, hogy a fegyverke­zés ebben a térségben egyre növekvő méreteket ölt. Éppen ezért Murmanszkban, a sarkvi­dék és az észak-atlanti terület küszöbén járva, szeretném felkérni elsősorban en­nek térségnek az államait a már rég meg­oldásra érett kérdések megvitatására. Ä Szovjetunió a katonai szembenállás szintjének radikális csökkentését kívánja ebben a térségben. Hadd legyen a föld északi területe, a sarkövezet a béke tér­sége. Minden érdekelt államnak javasol­juk: kezdjünk tárgyalásokat a keleti és a nyugati félteke északi területein folytatott katonai tevékenység korlátozásáról és csökkentéséről. Konkrétan mire gondolunk? Először is egy észak-európai atom­fegyvermentes övezetre. Ha döntés szü­letne róla, akkor a Szovjetunió, mint már korábban bejelentette, kész garanciákat adni. A résztvevőknek kell eldönteniük, hogy mi a legcélszerűbb formája ennek a garanciavállalásnak - több-, vagy kétol­dalú egyezmények, kormánynyilatkoza­tok, vagy egyéb. A Szovjetunió kész megtárgyalni vala­mennyi érdekelt állammal vagy állam­csoporttal minden, az atommentes tér­ség kialakításával kapcsolatos kérdést, többek között azokat is, amelyek szovjet területeket érintenek. Készek vagyunk meglehetősen mesz- szire elmenni, egyebek között kivonni a Balti-flotta kötelékéből a ballisztikus ra­kétákkal felszerelt tengeralattjárókat. Másodszor: Üdvözöljük a Mauno Koi- visto finn államfő kezdeményezését, hogy korlátozzák a haditengerészeti te­vékenységet az észak-európai tengere­ken. A Szovjetunió javasolja, hogy a Varsói szerződés és a NATO kezdjen konzultá­ciókat a katonai aktivitás mérsékléséről, a haditengerészet és légierő katonai te­vékenységének korlátozásáról a balti-, északi-, norvég- és a grönlandi-tenge­ren és a bizalomerősítő intézkedések ki- terjesztéséről ezekre a területekre. Ezzel egyidejűleg tárgyalásokat javas­lunk a haditengerészeti tevékenység be­tiltásáról a nemzetközi tengerszorosok közösen meghatározott területein, és ál­talában a forgalmas hajóutakon. Ennek érdekében találkozót lehetne szervezni az érintett országok képviselőinek rész­vételével, például Leningrádban. Az atomfegyvermentes övezettel kap­csolatban felmerül egy másik kérdés is. Az északi országok - Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország - nem ren­delkeznek atomfegyverrel. Tudjuk, hogy aggasztja őket az Új-Földön lévő nukleá­ris fegyverkísérleti telepünk. Őszintén szólva ez a probléma, egyből véglegesen megoldódna, ha az Egyesült Államok beleegyezne az atomfegyver-kí­sérletek beszüntetésébe, vagy kezdet­ben legalábbis abba, hogy a lehető leg­csekélyebbre korlátozzuk számukat és erejüket. Harmadszor. A Szovjetunió nagy je­lentőséget tulajdonít a békés együttmű­ködésnek az északi területek és a sark­kör nyersanyagainak kiaknázásában. Megállapodást javaslunk Észak-Európa egységes energetikai programjának ki­dolgozásáról. Negyedszer: az egész emberiség szempontjából nagy jelentősége van az északi sarkvidék tanulmányozásának. Javasoljuk, hogy 1988-ban az északi ál­lamok tartsanak értekezletet a terület tu­dományos feltárásának összehangolá­sáról, egy közös arktiszi tudományos ta­nács létrehozásáról. Ötödször: nagy jelentőséget tulajdoní­tunk az északi országok környezetvédelmi együttműködésének. A Szovjetunió java­solja az északi területek átfogó környezet- védelmi programjának kidolgozását. Hatodszor: az Arktiszon át vezet a leg­rövidebb út Európából a Távol-Keletre, a Csendes-óceánra. A nemzetközi viszo­nyok rendeződése mértékében megnyit­hatjuk az északi-tengeri hajóutat külföldi hajók előtt is és jégtörőkíséretet biztosít­hatunk számukra. Ezek a javaslataink. Természetesen a biztonság és az együttműködés megva­lósítása az északi területeken nemzetkö­zi feladat, és nemcsak tőlünk függ. Ké­szek vagyunk megvitatni minden más ja­vaslatot is. A fő az, hogy ezen a hóval és jéggel borított vidéken az enyhülés áramlatai határozzák meg a légkört. Egy valamiben senki sem kételkedhet: a Szovjetunió érdekelt abban, hogy az északi területek, országok sohase válja­nak háborús színtérré, abban, hogy a sarkvidék a béke és együttműködés öve­zete legyen - fejezte be beszédét Mihail Gorbacsov. Aczél György szovjet kitüntetése Borisz Sztukalin, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete csütörtökön, a nagykövetségen rendezett bensőséges ünnepségen átnyújtotta Aczél György­nek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak, az MSZMP KB Társadalomtudomá­nyi Intézete főigazgatójának a Népek Ba­rátsága Érdemrendet. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége a szovjet-magyar barátság és Csütörtökön - Nyers Rezső elnökleté­vel - a Szolnok megyei Abádszalókon ülést tartott az Országgyűlés kereskedel­mi bizottsága. A testület elsőként a Tisza II. víztározó környékének idegenforgalmi adottságai­val, illetve fejlesztési lehetőségeivel fog­lalkozott. A bizottság tagjai elé került tájékoztató szerint a központi nagyberuházással lét­rehozott kiskörei vízlépcső és tározó ön­tözési, termelési feladatai mellett kitű­nően alkalmas arra is, hogy idegenfor­galmi bázissá fejlődjön. Az írásos anyaghoz Jantner Antal épí­tésügyi és városfejlesztési miniszterhe­lyettes fűzött szóbeli kiegészítést. Rámutatott: jelenleg még minden lehe­tőség és adottság megvan ahhoz, hogy ésszerű, jövőbelátó rendezéssel e terü­letet az Alföldön élők Balatonjává tegyük, mégpedig úgy, hogy elkerüljük mindazo­együttműködés erősítésében, fejleszté­sében végzett kiemelkedő tevékenysé­géért, 70. születésnapja alkalmából ado­mányozta Aczél Györgynek a magas ki­tüntetést. Az ünnepségen jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára, Kótai Géza, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője, valamint Barity Miklós külügyminiszter-helyettes. kát a hibákat, amelyeket ott elkövettünk. Mint mondotta: különösen a telkek kiosz­tásánál kell vigyázni arra, hogy ne hoz­zunk létre hasonlóan kedvezőtlen álla­potokat. Spilák Ferenc belkereskedelmi mi­niszterhelyettes hozzászólásában arról beszélt, hogy az idegenforgalmi alapból nyújtott támogatás az idén már négymil­lió forintot tett ki, különféle pályázatok út­ján pedig - 1983-tól kezdődően - több mint tizenkét millió forintot kapott az üdü­lőkörzet gazdája, a Közép-Tisza-Vidéki Intéző Bizottság. A vita zárásaként Nyers Rezső kifejtet­te: örvendetes, hogy a Tisza II. üdülőkör­zet iránt évről évre egyre nagyobb érdek­lődés nyilvánul meg. Elismeréssel szólt azokról az önerőből megvalósított helyi kezdeményezések­ről, amelyek alapján jelentik az eddigi eredményeket. PANORÁMA BUDAPEST - Hazaérkezett csütörtö­kön Horváth Éva, az Országos Béketa­nács titkára, aki részt vett Genfben, a nem kormányközi szervezetek leszerelé­si bizottságának ülésén. A tanácskozá­son a fejlesztés és leszerelés kérdéseiről rendezett ENSZ-világkonfemcia tapasz­talatait tárgyalták meg. A tanácskozás résztvevői - az OBT javaslatát elfogadva- úgy határoztak, hogy a bizottság legkö­zelebbi ülését 1988-ban Budapesten tartja. * Chen Zhiliu, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője hazája nemzeti ünnepe alkal­mából csütörtökön koktélt rendezett a nagykövetségen. Megjelent Óvári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Szűrös Mátyás, a Köz­ponti Bizottság titkára, Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Medgyessy Péter pénzügymi­niszter, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Barity Miklós külügyminiszter­helyettes, valamint a politikai, a gazdasá­gi és a társadalmi élet számos más vezető személyisége. Részt vett a kokté­lon a diplomáciai képviseletek több ve­zetője és tagja is. SUVA - Sitiveni Rabuka ezredes, a Fidzsi-szigeteken pénteken államcsíny­nyel hatalomra jutott katonai vezető csü­törtökön államfőnek kikiáltotta magát és szeptember 25-ével hatályon kívül he­lyezte az ország alkotmányát. Suvában megtartott sajtóértekezletén megszűnt­nek nyilvánította a fökormányzói posztot- amely a szigetországnak a Nemzetkö­zösséghez való tartozását jelzi. Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése Utazási könnyítések A jövő évtől, az útlevéltörvény tervezett változtatásával összhangban, a magyar állampolgárok a konvertibilis elszámolá­sú valutával rendelkező országokba - ide értve Jugoszláviát is - az eddigieknél gyakrabban utazhatnak, ha az utasnak érvényes útlevele és megfelelő összegű hivatalos eredetű konvertibilis fizetőesz­köze van. E minimális valutaösszeg leg­alább 3000 forint értékű külföldi fize­tőeszköz, amelyről az utas kiviteli enge­déllyel rendelkezik. Hivatalos eredetű valutának minősül 18000 ezer forint összegű turistaellát­mány, amelyet azonban a jövőben három év alatt több részletben lehet igénybe venni, tehát a turistaellátmány akár hat- szori kiutazást is lehetővé tesz. Ugyan­csak hivatalos eredetű valutának minő­sül a lakossági devizaszámláról, az uta­zási deviza, vagy más néven „BC” szám­láról felvett összeg, illetve, ha az utazás devizafedezetét utazási iroda szervezett társasutazás keretében biztosítja. Az uta­zási irodák szervezett társas utazásain évi többszöri részvétel is lehetséges. 1988-ban azok részesülhetnek turis­taellátmányban, akik sem 1986-ban, sem 1987-ben ilyen jogcímen nem vettek igénybe valutát. 1988-ban 3000 forint összegű rendkívüli valutaellátásban ré­szesülhetnek azok, akik 1988-ban nem jogosultak lakossági turistaellátásra, így ezen összeg felhasználásával egyszer kiutazhatnak. A lakossági turistavaluta-ellátáshoz közlekedési költségek címén három évre további - több részletben igénybe vehető - 13 000 forint összegű valutafelhaszná­lási lehetőség kapcsolódik. Ebből gép­jármű üzemanyag költségre - legfeljebb 6000 forint értékű valuta igénybe vételé­re lesz lehetőség. Vasúti jegy három évenként egyszer, a 13 000 forintos költségkeretet meghala­dóan is váltható, de csak abban az eset­ben, ha a költségkeret terhére más fel- használás még nem történt. Ha a kiuta­zást utazási számláról, illetve deviza- számláról fedezik, a közlekedési költség- keret nem vehető igénybe. A részletes szabályozásról a lakosság november végéig hivatalos tájékoztatást kap. Együtt az egészségünkért A cél: napi egy óra mozgás A nyár elején alakult meg a megyeszékhe­lyen a Szek­szárdi Egész­ségvédők Sportegyesü­lete, mely a nemzeti egés­zségmegőrző kormányprogram szelle­mében a mozgás iránti igény felkeltését jelölte meg fő célkitűzéseként. Az egye­sület elnöke, dr: Szemes Ferenc, a Tolna Megyei Köjál közegészségügyi-járvány­ügyi kirendeltségének vezetője, aki emellett intenzíven foglalkozik a sport- élettannal is.- Meglepett kissé, hogy annak idején rám esett a választás, de a közgyűlésen végül is meggyőztek - kezdi beszélgeté­sünket dr. Szemes Ferenc. - Eleinte új­donság volt számomra ez a feladatkör, és sohasem szerettem olyasvalamit csinál­ni, amihez nem értek. Idővel aztán kide­rült, jórészt alaptalanok voltak a fenntar­tásaim.- Milyen elképzeléseket, tervet kíván megvalósítani az egyesület?- A lényeget összefoglalva: naponta egy óra rendszeres mozgást javaslunk mindenkinek. Úgy érzem, ez ma még so­kak életéből hiányzik. Az embereket meg kellene tanítani ennek fontosságára, az igény felkeltésére, hogy ne csak kam­pányszerűen, „divatból" mozogjanak. Ebben kívánunk segítséget nyújtani.- Milyen formában?-Talán most még túlzásnak tűnhet, ha az éppen csak szárnyait bontogató egyesület szakosztályait említem. Min­denesetre jól működik az aerobikcso- portunk, rendszeresen megrendezzük a nővérszállótól a csatári torokig tartó ko­cogást, kispályás labdarúgó-bajnoksá­got szervezünk, alakul a túrázó, erdőjáró gárdánk is. Ez utóbbira külön is fel sze­retném hívni a figyelmet, hiszen manap­ság a zöld területek biztosítják az alapve­tően fontos friss és jó levegőt. Természe­tesen az egyesület jellegénél fogva nél­külözi a versenysport szemléletet.- Hány tagot számlálnak jelenleg a szekszárdi egészségvédők?- Mintegy kilencvenen vagyunk- Az egyesületbe bárki jelentkezhet, aki vál­lalja az ezzel járó kötelezettségeket, s a minimális tagsági díj fizetését. Növeke­dés esetén tovább bővülhetnek lehető­ségeink, erre vonatkozólag tervbe vettük uszodai foglalkozások megtartását, te­niszpályák kialakítását és a kocogás több helyen történő bevezetését.- Holnap egy új mérföldkőhöz érkezik a Szekszárdi Egészségvédők Sport­egyesülete. Reggel elkezdődik az Együtt az egészségünkért elnevezésű program.- Gyakorlatilag ezzel a rendezvénnyel lépünk első ízben a nyilvánosság elé, s mutatkozunk be az érdeklődőknek a me­gyeszékhelyen. Ez alkalommal sok kér­désre kapunk majd választ, saját erőnk felmérésére is lehetőség nyílik, de az ér­deklődésből, a résztvevők számából is levonhatunk majd következtetéseket. Tény, hogy hosszas előkészítő, szervező munka áll mögöttünk, s elmondhatom, az előzetesen megkeresett vállalatok, intéz­mények, gazdasági egységek támogatá­sa alapvetően megkönnyítette tevékeny­ségünket. Többek között ennek és a lel­kes segítőtársaknak köszönhetően gaz­dag kínálatot sikerült összeállítanunk. Rajtunk tehát nem múlik, már csak jó idő­re lenne szükségünk... Megerősítik a közgazdasági csoportot Tanácskozott a tsz-szövetség elnöksége Tegnap délelőtt Dunaföldváron ülést tartott a Tolna Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének elnöksé­ge. Részt vett a tanácskozáson Tamás István né, a megyei pártbizottság titkára és Fülöp László, a TOT alelnöke. A napirend első részében - Józsa Ist­ván TOT-főtanácsos előterjesztése alap­ján - megtárgyalta a testület a szövetség működésének átfogó értékelését, a szö­vetség költségvetés szerinti gazdálkodá­sának ellenőrzéséről készült jelentést, valamint Bea Józsefnek, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztá­lya helyettes vezetőjének előterjesztése alapján a szövetségnél folytatott törvé­nyességi vizsgálat tapasztalatait. Barsi Mihály titkár előterjesztette az in­tézkedési tervet. A vitában több észrevé­tel és javaslat hangzott el, többek között helyesnek tartották az elnökség tagjai, hogy a közgazdasági elemző munka fo­kozása és a helyszíni segítségadás erő­sítése érdekében az apparátus közgaz­dasági csoportjának létszámát növelni kell. A szövetkezetek közt fokozódott az utóbbi időben a differenciálódás, a szö­vetség adjon nagyobb segítséget az ala­csony hatékonysággal működők felzár­kózásához. Ezután - Barsi Mihály titkár előterjesz­tése alapján - megtárgyalta az elnökség a mezőgazdasági szövetkezetek sze­mélyzeti szabályzatainak összeállításá­hoz kiadott TOT-irányelveket.

Next

/
Thumbnails
Contents