Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-09 / 238. szám
1987. október 9. '"tolnán rtÉPÜJSÁG 3 A nyár sem volt uborkaszezon Tények az édesítő növényről I. Mérlegen a megye kereskedelme és vendéglátása Mit kínáltak az üzletek? A Tolna Megyei Kereskedelmi Felügyelőség a napokban állította össze jelentését a nyári idegenforgalmi szezonban végzett ellenőrzésekről. Évek óta kiemelt feladat azoknak a kereskedelmi és vendéglátóipari egységeknek a fokozott eHenőrzése a nyári szezonban, ahol nagy számban jelennek meg vásárlók, magyarok és külföldiek egyaránt. Az ellenőrzések célja a fogyasztói érdekvédelem biztosítása, hogy megfelelő, kulturált és színvonalas legyen a kiszolgálás, megfelelő legyen az árukínálat, az előírt árakat alkalmazzák és a jó minőségű árut forgalmazzák. Az ellenőrzésekben részt vett a gazdasági rendészet, a megyei Köjál, a megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző intézet, társadalmi ellenőrök, a helyi tanácsok szakelőadói. E program keretében összesen 115 egységben végeztek vizsgálatot, így kilenc állami vállalat 26 üzletében, tíz szövetkezeti szerv 57 egységében, 25 magánkereskedőnél, valamint benzinkutaknál. Árukínálat - holtpontokkal Ellátási problémák voltak az élőhalból, az olcsó hazai sörökből, időszakonként hiány a margarinból, étolajból, olcsóbb húsipari termékekből, mákból, dióból, fokhagymából. A ruházati termékek közül akadozott a kínálat a női és fiú short- nadrágoknál, a kamasz méretű tréningruháknál. Nem volt megfelelő az ellátás az idényjellegű iparcikkboltokban néhány strandcikk - úszóöv, gumimatrac, fürdősapka - tekintetében. Összességében azonban kiegyensúlyozott volt az ellátás. Ingázó árak A felügyelőség ugyan nem árhatóság, de árellenőrző szerv. Mindig ellenőrzik a fogyasztói árak helyességét, melynek célja a tisztességtelen áralkalmazás megakadályozása. Ellenőrzik a hatósági árak betartását, a szabadáras termékeknél pedig a kereslet-kínálat, a használati érték és az adott területen kialakult árarányok figyelembevételével ellenőrzik. Az előirt ártájékoztatást az ellenőrzött egységek közel 10 százalékánál elmulasztották. A bolti árnyilvántartási kötelezettségnek - néhány kivételtől eltekintve - eleget tettek az üzletek. Ez év januártól lehetőség volt az ételeknél a III. és IV. osztályú üzletekben haszonkulcs emelésére. Nem éltek vele a kereskedők. A zom- bai „Egyesült Erő” Termelőszövetkezet takarmányboltjában túllépték a maximált árat. Az ismert vevőket kártalanították, a fennmaradó összeget a piacintervenciós alapba fizettette be a felügyelőség. Hasonló tisztességtelen ármegállapításra került sor több vendéglátóipari egységben, kis volumenben és ritkábban az iparcikk-kereskedelemben, de nagyobb összegben. Még nincs rá szabvány Az ellenőrzött élelmiszerek 46 százalékánál emeltek kifogást a minőségre az ellenőrzött szervek. A vendéglátásban a vizsgált presszókávék 40 százaléka, a fagylalt 25 százaléka nem felelt meg a minőségi követelményeknek. AZ italoknáí csökkent a minőségi kifogások száma. Elterjedt az előre lefőzött, termoszból kiszolgált presszókávé értékesítése. Erre még nincs szabványelőírás. Az úttörő és ifjúsági táborok élelmiszerhigiéniai helyzete általában kielégítő volt. Az árdrágítás drága mulatság A különböző szabálysértések elkövetőivel szemben 36 alkalommal szabtak ki pénzbírságot, 95 000 forint értékben és 7 szabályszegőt figyelmeztetésben részesítettek. Árdrágítások és vásárlói megkárosítások miatt 22 személlyel szemben kellett eljárni. Ez az összes fele- lősségrevonások mintegy 50 százalékát teszi ki. Az arány emelkedést mutat az elmúlt évi 38 százalékhoz képest. A vendéglátásban továbbra is jellemző szabálysértés a hamis mérés és a számlaadások elmulasztása. Jelentős mértékben javult a bizonylati fegyelem. Csak egy-két helyen tapasztaltak hiányosságot, a zöldség-gyümölcsfélék idegen árukénti forgalmazásában. Kielégítő a vásárlók tájékoztatása is, az üveg- betétdíjakról, a vásárlók könyvének használatáról, az osztálybesorolásról. Nem hiányoztak idén a ruházati termékeknél a használati kezelési útmutatók, minőségtanúsítások. A környezeti kulturáltság a vizsgált egységek 7 százalékánál nem volt megfelelő. A közegészségügyi előírások betartása terén, néhány eset kivételével komolyabb hiányosság nem fordult elő. Legtöbb pénzbírságot - tizenhetet - a szövetkezeti kereskedelemben szabtak ki, a szakágazatokat tekintve pedig a vendéglátásban. Az utóbbi időben lehetővé vált, hogy a benzinkutaknál ne csak benzint, hanem más árucikkeket is eladásra kínáljanak. Idén először ezt a fajta értékesítést is ellenőrizte a felügyelőség, hét megyei kút- nál. Összességében a kiterjesztett tevékenységi körben eladott áruk - műtrágya, virágföld, autófelszerelési cikkek - terén nem volt probléma. Változtatni a szemléleten? Mátyás Tibort, a felügyelőség vezetőjét kértük meg az összegzésre.- Ha a szabálysértések elkövetésének indítékait nézzük, azt lehet mondani, hogy néhányan a gyors meggazdagodás reményében követték el a minőségrontást, az árdrágítást, a mérési és számolási szabályok megszegését. Másoknál közrejátszott a szakképzetlenség, illetve a gyakorlatlanság is. Tapasztalatunk, hogy előszeretettel állítanak be fiatalkorúakat, például a fagylaltpult mögé, arra számítva, hogy szabálysértés elkövetése esetén az ő cselekményüket enyhébben bíráljuk el. E kedvezőtlen tendencia ellen a mi sajátos eszközeinkkel küzdünk. Ma már egyre több az olyan ellenőrzött személy, aki ha nem is örül az ellenőrzésnek, de belátja, hogy abból tanulni is lehet. Persze akadnak értetlenkedő, sőt arrogáns kereskedők is, főleg a visszaesők között, akik nem képesek felfogni, hogy ők vannak a fogyasztókért és nem fordítva. Az a körülmény, hogy az életszínvonalunk a következő években nem javul, óhatatlanul eredményezi, hogy a fogyasztók jobban megnézik majd mit kapnak, a mind nehezebben megkereshető forintjaikért. Ez segítséget is, de növekvő munkát is jelent majd a felügyelőségnek. A felügyelőség a klasszikus fogyasztói érdekvédelemre helyezi a hangsúlyt, tovább növeli az ellenőrzések számát, mind nagyobb számban von be társadalmi aktívákat és minőségellenőrzési szakembereket, továbbá a leggyakoribb szabály- sértésekre koncentrál - fejezte be a felügyelőség vezetője. SZABÓ GYŐZŐ Hulladékból biobrikett A Péti Nitrogénművek hódmezővásárhelyi furfurol gyárában biobrikett gyártását kezdték meg. Az utolsó negyedévben 2 ezer 500 tonnát gyártanak a 4 ezer 200 kilokalória értékű fűtőanyagból. A biobrikettet a furfurolgyártás melléktermékéből, a furfurolkorpából készítik; ebből az elmúlt években 300 ezer tonnányi gyűlt össze a gyár területén. A fontos vegyi- és gyógyszeripari alapanyagot, a furfurolt mezőgazdasági hulladéktermékekből, kukoricacsutkából, faaprítékból állítják elő. A furfurol kivonása után visszamaradó, egyébként környezetszennyező korpa továbbhasz- nositására, például talajjavító anyagként való alkalmazására, több módszert is kidolgoztak már, a visszamaradt mennyiség azonban eddig évről évre csak gyarapodott, valósággal heggyé magasodott a gyárban. Biobriketté való feldolgozására így szükségszerűen törekszik a vállalat. Terveik szerint jövőre már 10 ezer tonna biobrikettet állítanak elő. A hagyományos kályhákban szinte füst- és korommentesen égő, kevés h^mut tartalmazó fűtőanyag külföldi értékesítését is tervezik. Dalmandon 19-én kezdik szedni a cukorrépát 1986. évi termelési adatok A dalmandi kombinátban, még el sem kezdték a répa szedését, de máris készülnek a jövő évi termelésre. A gyárral a tárgyalások elkezdődtek. Mind a területet illetően, mind a vetőmag beszerzéséről. A vetőmagot ugyanis a gyár adja, szerzi be. Míg a gépek beszerzésében a szekszárdi növénytermesztési rendszer működik közre, s adja a répatermesztésben szerzett gazdag tapasztalataikat a dalmandiak használatára. Azt mondják a szakemberek, hogy a cukorrépa - jövedelmezőségét tekintve *- a komló után következik. Tolna megyében (a KSZE adatai) a cukorrépa-termesztést jól mutatja az alábbi statisztikai táblázat. ha t/ha digescio bruttó % cuk.t/ha Dalmand Mg. Kombinát 500 55,9 17,5 9,78 Hőgyészi ÁG 310 36,2 17,8 6,44 Fadd 185 48,3 17,0 8,21 Gerjen 133 26,6 18,1 4,81 Ozora 158 34,4 16,5 5,68 Pincehely 280 50,3 17,1 8,60 Tolnanémedi 87 34,6 16,3 5,64 Paksi ÁG 412 42,1 17,7 7,45 Tamási ÁG 309 51,0 17,6 8,98 Összesen/ill. átlag 2374 45,20 17,4 7,87 Dalmandon az Ibis a sláger A Dombóvár környéki gazdaságokban évtizedek óta termesztenek cukorrépát, lévén a föld és az időjárás ehhez alkalmas, másrészt pedig közel van a kaposvári cukorgyár, így a szállítási költség is kevés. A legnagyobb termelő a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát. Idén az a feladat, hogy amint azt a gyár kéri, programozás szerint, 594 hektárról betakarítsák a termést. Haris Ferenc vezérigazgató-helyettes mondja a cukorrépáról:- Négy gazdaságunkban - Alsóleper- den, Szarvasdon, Alsópélen és Veresegyházán - vannak cukorrépaföldek. A sokéves tapasztalat alapján mindig úgy választják meg a termőterületet, hogy a répa a lehető legjobb termést adja, mind mennyiségi, mind cukortartalom szempontjából. Ezért igen sok véleményt gyűjtöttek össze a szakembereiktől, valamint eljártak a bemutatókra a kísérletek nyomon követése ugyancsak része a termelési program kialakításának. így kerülhettek olyan jó fajták a termesztésbe, mint az Ibis. Ez a fajta szereti a dalmandi körzet éghajlatát, a talajt, magja jól vethető - külföldről hozzák be, a hazai magok a korszerű vetőgépekkel nem szórhatók ki hatásosan - a sorközök megfelelő távolsága, nemcsak a tápanyag-utánpótlásra, hanem a megfelelő növényvédelemre is módot ad. Kevés a taposási kár. Idén kedvezett az időjárás a cukorrépa-termesztésre. Amint a sok évtizedes tapasztalatok bizonyítják, azonban az idén is „bejött” a szokásos tavaszi rossz idő. Csaknem száz hektáron újra kellett a cukorrépát vetni. A kelési problémák után azonban a répával szinte semmi baj nem volt. A nyári időjárás kedvezett, kártevőként a lisztharmatot és a cerkosporát említik. A védekezés kellő időben megtörtént, és a hatása is jó. Úgyhogy az idei őszön, az előzetes becslések szerint 55 tonna termést tudnak egy hektárról betakarítani. A jelentős őszi munkának számító szezont főleg a „ gyár kérésére eltolták. Ugyanis a termőtábláknál tárolják a kiszedett növényt, prizmákba rakják az átvétel után és várják, hogy a gyár küldje a szállításról az értesítést. Eszerint október 19-e körül kezdik majd a földeken a munkát. Már a múlt évben is elégedettek voltak az átvételi értékeléssel. A kaposvári gyárban korszerű mintavevő-értékelő műszert állítottak munkába. Ennek révén szinte teljesen objektivnek fogadható el a minősítés. A cukortartalom szerinti átvétel nem új az iparágban, de a mostani korszerű gépek kizárják a korábbi években tapasztalt sok vitát, nézeteltérést. A cukorrépát akkor kezdik tömegével szedni, ha a gazdaságban végeztek az őszi kalászosok zömének vetésével. , A gépészeti üzem már felkészült a nagy munkára. A szedést négy géppel tudják kezdeni. Két Kleine típusú szedőgépet Mercedes traktorok vontatnak. Munkába állítanak egy önjáró Herriau (heriő) kombájnt, valamint egy ugyancsak francia gyártmányú adaptert, amelyet szintén Mercedes traktorral vontatnak. A nagy igénybevétel miatt szükséges a nehéz traktor üzembe állítása a munkagép elé. A felszedő gépek követik a fejelő, kiásó, rendbe rakókat. Jelenleg öt felszedő áll rendelkezésre, ezek az ásógépek utáni sorokról időben tudják kocsikra rakni a termést. A szállítás gondos szervezését már a múlt évben is tapasztaltuk, írtunk is róla. Ennek az a lényege, hogy amint a gyár kéri, Kaposvárra indítják a Csepel, IFA és traktoros szerelvényeket. Ezek a gépek visszfuvarban sem jönnek üresen: répaszeletet hoznak, ugyancsak a gyárral történt szerződés értelmében, természetesen nem ingyen. A szeletet pedig az alsóleperdi tehenészetben tárolják. így a tápanyagban még dús szeletet etetik a tejelő és a hízó marhákkal. Úgy számítják, hogy februárig eltart a répaszelet etetése. így jelentős silót és más szálas takarmányt tudnak megtakarítani. A földeken előfordulhat, hogy a nyújtott műszaknál hosszabb időt is kinttölte- nek a gépekkel. De a nyújtott műszakra készülnek fel elsősorban. Gondoskodnak arról is, hogy a gépeket kezelőket megfelelően lássák el étellel, meleg itallal. Még egy melegedőbódét is kivisznek a cukorrépatáblán dolgozók munkájának könnyítésére, kényelmére. Úgy számítják, hogy naponta 60-80 vagon termést tudnak felszedni, depózni, illetve a gyárba küldeni. A cukorrépa jó árunövény. Ha az előzetes számítások bejönnek, akkor egy hektárról az árbevétel a 80 ezer forint körül alakulhat. A vontatott adapter vágószerkezetét szerelik föl Tavaly a cukorrépa-termesztésért első díjat kaptak Ez a traktor vontatja majd az ásógépeket A kombájnon még van munka a szezon előtt (Folytatjuk) PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: SÖRÖS MIHÁLY
