Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-31 / 257. szám

1987. október 31. ( TOLNA _ 12 NÉPÚJSÁG MAGAZIN MAGAZJN . ~) MAGAZIN magazin MAGAZIN .MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN s ____ * 3m ZiT MAGAZIN ’ __-___J Képes technikatörténet A draisin 170 évvel ezelőtt 1817 májusában tar­totta meg Karl von Drais badeni főerdő- mester a róla „draisin”-nek elnevezett, a kerékpár ősének bemutatóját. A két, egymás mögött haladó kerekek­kel ellátott, fából készült szerkezetet a rajta ülőnek a földre érő lábával kellett hajtania. Kormányozható nem volt és oldalirányba csak emeléssel lehetett for­dítani. A próbautat Mannheim és Schwetzingen közti, gyalogosan négy óra alatt megtehető távolságot a feltaláló­nak egy óra alatt sikerült teljesítenie. Drais sok helyen tartott bemutatót, kü­lönösen Angliában érdeklődtek találmá­nya iránt, ahol alkalmazni is kezdték a postai szolgálatban. Ennek ellenére használata alig terjedt el, a feltaláló min­denét ráköltötte, de gúnynál és közöny­nél más nem jutott osztályrészéül. Nélkü­lözések közt halt meg. Kétségtelen azon­ban, hogy a mai kerékpár fejlődését az ő fellépésétől számíthatjuk. Nagyszerű öt­letének diadala csak évtizedek múlva kö­vetkezett be, amikor a német Fischer a kormányszerkezetet, a francia Michauxa A kerékpár Öse, Drais „draisin”-je rugós ülést, az amerikai Cowper a kere­kek drótküllőzését, a láncáttételt és az ir Dunlop pedig 1885-ben a pneumatikot feltalálta. K. A. Párizs új múzeuma Párizsban nemrég nyílt meg a világ legnagyobb természettudományi és mű­szaki múzeuma. Az épület 270 m hosszú, 120 m széles, 47 m magas. Hozzá képest a chicagói vagy a müncheni technikai múzeumok csupán szerény épületszár­nyak. Fölépítésének ötlete 1977-ben született meg: maga a tervezés és az építkezés négy és fél évig tartott. Ellentétben a hasonló intézményekkel, a párizsi nem tudományágak, hanem na­gyobb egységek szerint tagolódik. Négy állandó kiállítása: A Földtől a Világmin­denségig; Az élet kalandja; A nyelv és a kommunikáció és Az ember munkája. Nemcsak tömérdek makett, hanem fő­képp a látogatók által működtethető sok­Restaurálás Rómában a savas esőtől megtámadott építményeket olyan bevonattal igyekez­nek „meggyógyítani”, amelyeket az ókor­ban használtak. Ennek receptje már id. Plinius (i. sz. 61-114) Naturális história című művében is előfordul. Eszerint közönséges meszet összeke­vernek sovány tehéntejjel, s a keletkező pépet egyenletesen márványfelületre juttatják. Ez a bevonat amely megvédi a márványt a korróziótól és az időjárás vi­szontagságaitól, csaknem átlátszó és egyenletes színű, nem támadja meg az alapanyagot, s bármikor eltávolítható vagy megújítható. féle szemléltetőeszköz teszi érzékelhető­vé a természet- és a műszaki tudomá­nyok világát. Az állandó kiállításon kívül négy-négy hónapig látogatható alkalmi bemutatók is lesznek. Az elsőnek a tár­gya az arany. A múzeumnak nyolcszáz dolgozója van, és arra számítanak, hogy évente 3 millió ember látogatja. A múzeum 650 millió dollárnak megfe­lelő összegből épült fel, ötször annyiból, mint eredetileg tervezték. Az üzemben tartása évi 90 millió dollárnak megfelelő összegbe kerül. Remélik azonban, hogy a kiadások 30 százaléka megtérül, rész­ben azokból az eszközökből, amelyeket a múzeum dolgozói készítenek, szaba­dalmaztatnak és árusítanak. ■ régi módon A rómaiak szívesen alkalmazták ezt az eljárást. Több olyan oszlopon, amelyeket az utóbbi évek restaurálási munkálatai során - sok évszázad óta először - ala­posan megvizsgáltak, tucatnyi ilyen be­vonatot találtak, s alatta a márvány ugyanolyan ép volt, mint kétezer évvel ezelőtt. Ennek az ősi eljárásnak az újrafelfede­zése együtt járt azzal, hogy a márvány tartósítására használt műgyanta rosszul vizsgázott. A természetes kő a műgyan­tabevonat alatt nem tudott lélegezni mi­közben mégis „dolgozott”, s e bevonat az idők során csúnya piszkos színt is öltött. A hét karikatúrája A jóga élettana Bámulatra méltó az ősi indiai jógik életta­pasztalata, valamint bölcs, biológiailag ki­próbált életgyakorlata. Azt tanítják, hogy a fizikai és szellemi tökéletesség mindenki számára elérhető, ha rendszeresen és ki­tartóan gyakorol. A jógik szerint a jóga gyakorlásával nem­csak a légzőapparátus hanem az egész emberi szervezet, az idegrendszer, az agy, a szív, a véredények, a gyomor, a belek, a máj, a vesék, a belső elválasztású mirigyek, a pajzsmirigy, a nemi mirigyek stb. műkö­dése, vagyis az egész ember tökéletesíthe­tő. A jógik rendszerében az izomtevékeny­ség elsősorban statikus jellegű. Hiányoz­nak a dinamikus ciklikus gyakorlatok, amelyeknél az izom izotónikusan megrövi­dül, majd elernyed, és amelyeknél egy meghatározott légzési ciklus sorozatosan ismétlődik, mint például a futásnál, a több­szöri guggolásnál vagy fekvötámasznál. A jógagyakorlatok e sajátossága nyilvánva­lóan az éghajlattal magyarázható. Indiában a forró éghajlat, a perzselő napsütés miatt a futáshoz hasonló ciklusgyakorlatok végzé­se ésszerűtlen lenne, mivel ezek a testhő­mérsékletet jelentősen emelik. A jógagya­korlatok végzése közben aránylag kevés hő képződik, mert ezek nem ismétlődnek ciklikusan, nem tartanak hosszú ideig. E sajátosságok ellenére a jóga testtartások jelentős élettani és formáló hatást gyako­rolnak az izmokra és a belső szervek struk­A jóga eszköz arra - sokszor kifica­mított testhelyzetek segítségével hogy akaratlagosan befolyásolja a belső szervek működését. Felső fo­kon még szívünk működését is megállítják időlegesen. túrájára. Ez egy másik sajátosságuknak tu­lajdonítható. A jóga testtartásoknál az izomzat egy része aktivan megrövidül, az ellenhatást kifejtő izmok pedig - az inak és izmok, izületi szalagok erős megfeszülése következtében - túlnyújtódnak. Ez sokszor maximálissá válik, ami az izmokban, inak­ban levő érzőideg-végződéseket ingerli. Ezek az erős, sőt néha maximális erősségű ingerek hatnak a központi idegrendszerre, a nagyagykéregre is, s ezáltal - különösen kezdőknél - fájdalmat okozhatnak. Ezzel egyidejűleg ez az erős impulzus eljut az agy hipotalamuszának vegetatív központjai­hoz, és ezek által fokozódik a szív és a lég­zőapparátus tevékenysége is. A jógarend­szer tehát olyan fizikai gyakorlatot használ testformálásra, amelyek aránylag kevés energiaveszteséggel, következésképpen kevés tápanyagfelhasználással járnak. A jógázók kevés, de minőségileg teljes érté­kű táplálékot fogyasztanak. Ez pozitív hatá­sú az egészségükre és hosszú életükre. így nem terhelik feleslegesen anyagcseréjü­ket, szívüket, vérkeringésüket, emésztő­rendszerüket, májukat és belső elválasztá­sú mirigyeiket. E mellett - ez a legfontosabb - az ilyen táplálkozás nem okoz elhízást és anyag­cserezavarokat. Fontos eleme a jógának a légzésgyakorlat is. A légzés az egyetlen ve­getatív funkció, amely akaratlagosan irá­nyítható. A légzés szabályozása, illetve vissza­tartása által okozott oxigénhiány előidézi az agy és a szív véredényeinek kitágulását és a végtagok véredényeinek összehúzó­dását. Ez az emberi akarat jelentős sikere. Számítógép­ismeret 1990-ben a keresők 70 százalékának szüksége lesz információtechnikai isme­retekre. A Német Informatikai Társaság­nak ez az 1982-ből származó becslése már régóta nem csupán a vállalati kép­zésre és továbbképzésre, a vállalati dol­gozók új információ- és kommunikáció­technikára való oktatására és ismereteik korszerű szinten tartására vonatkozik. Húsz évvel azután, hogy az NSZK-ban beindult az első informatikai évfolyam, az általános információtechnikai és adatfel­dolgozási alapképzés az iskolákban is megkezdődött. Örülnek ennek a diákok, akiknek 89 százaléka bővíteni szeretné ismereteit. Nem elfogultak a számítógéppel szem­ben, de „a jövő munkaeszközét" látják benne, és szeretnék elsajátítani a kezelé­séhez szükséges ismereteket. Erre szük­ség is lesz, mert gazdasági körök egyet­értenek abban, hogy mivel a számítógép egyre nagyobb teret nyer a termelés­ben, kezelésének tanulását már az isko­lában meg kell kezdeni. Termelési értekezlet- Mindent előkészítettek a holnapi termelési értekezletre? - kérdi az igazgató a helyette­sétől.- Igen. Először ön értékeli a tervteljesítést, azután felszólal a vállalat műszaki szakembere és kifogásolja az ön vezető mun­káját, majd vita következik, és végül a vállalat műszaki szak­embere elbúcsúzik a vállalattól. Fahulladékból brikett Svédországban évente mintegy 70 millió köbméter faárut termelnek ki az er­dőgazdaságokban, és ennek során kö­rülbelül 50 millió köbméter hulladék ma­rad hasznositatlanul a fakitermelés szín­helyén. Újfajta gépekkel e hulladék jelentős ré­sze is átalakítható jó fűtőértékü tüzelő­anyaggá, fabriketté és értékes papírgyári anyaggá. Az idén helyezik üzembe az el­ső üzemet, amely évente 70 ezer köbmé­ter hulladékot dolgoz fel, s ezzel annyi fabrikettet állít elő, amennyivel nyolcezer köbméter importált fűtőolaj pótolható. A törzseket, a gallyakat előbb különleges forgódobban gondosan megtisztítják, majd fakőszörületet készítenek belőle. Ebből készül aztán a fabrikett. Atuskó- kat és a nagyobb gallyakat papíripari nyersanyaggá dolgozzák fel. Takarékosság Egy régi magyar közmondást idézünk a takarékosságról a rejtvény vízszintes 17. és a függőleges 20. számú soraiban. Vízszintes: 1. Világegyetem. 7. Bősé­gesen etetett állat jelzője. 13. Fehérbőrű. 14. Zsilip a soroksári-ráckevei Dunaág- ban. 15. Magad. 16. Üres pad! 17. A köz­mondás első része (Zárt betű: E) 19. Be­cézett Tamás. 21. Hanglétra. 22. Munka­helyi OTP. 24. Női név. 26. Lenin-békedi- jas brazil író (Jorge) 27. Hibáztat. 28. Egykori római felsőruhák. 30. Névelős ál­lóvíz. 32. Svéd fillér. 33. Az amott levők. 35. Sértődöttségében morgolódik. 37. Harcias nőszemély. 38. Az általános is­kola hatodikos tanulója. 39. Tünemé­nyes. 41. Szaporázza a lépteit. 43. Köny- nyezik. 44. Gambrinus itala volt. 46. Cse­hov egyik személyneve. 48. December elsején van a névnapja. 49. Amikor jól­esik az étel. 51. Ez a bál balatonfüredi táncmulatság. 53. Választ sürgető szó. 55. Ez a fürdő gyógyfürdő. 57. Rakott... fi­nom étel. 61. Római szám és a duplája. 62. Egyes! 64. Középérték. 65. Haláltusa. 67. Szemléltető eszközök gyűjteménye az iskolában. 68. ízlésesen öltözködő. Függőleges: 1. Meredek útszakasz. 2. Folyadékban szétbomló. 3. Zebu egyne­mű betűi. 4. Szovjet vadászrepülőgép tí­pus. 5. Kellemetlen az ilyen eső. 6. Pácolt és füstölt sertéscomb. 7. Könnyen széj­jelváló. 8. Iskolai rövidítés. 9. Ruhatarto­zék. 10. ...Taylor, filmsztár. 11. Lakótelep rövidítése. 12. ...bántalmaz; megver vala­kit. 14. Mozdony is van ilyen. 18. Francia kártyalap. 20. A közmondás befejező ré­sze. (Zárt betű: A) 23. Következő. 25. Puccsot szervez. 29. Színművész (And­rás) 31. Rómeó szerelme. 34. Cölöpverő szerszám. 35. Egy fél deszka! 36. Fele­ség, asszony oroszul. 37. Gabonatároló, névelővel. 39. Zajtalan. 40. Királyok, ural­kodók megszólítása volt. 42. Egyhangú, érdektelen. 44. Dohányáru. 45. Gabona- növény. 47. Az... család; angol tévéfilm­sorozat. 50. Komikus színész volt (Lász­ló). 52. Nagy Katalin. 54. Cselekedet. 56. Gordonkaművész (Aladár). 58. Latyak. 59. Támlás részlet! 60. Függeszkedik. 63. Kettős betű. 66. Kezdődő nátha! Megfejtésként beküldendő a vízszin­tes 17., és a függőleges 20. számú sorok a Tolna Megyei Népújság szerkesztősé­gének címére: 7101 Szekszárd, Liszt Fe­renc tér 3. Pf. 71. A borítékra, levelező­lapra kérjük írják rá: Rejtvény! Beküldési határidő: november 6. A 42. heti, A boldogságról című rejtvé­nyünk megfejtése a következő: Ki bánatot sosem ismert boldogságot meg sem ismert. Rusztaveli A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Gyimóti Eszter, 7133 Fadd, Lenin u. 19., Pesti István, 7084 Pin­cehely, Tolnai L. u. 6., Vincze Tibor, 7200 Dombóvár, Teleki u. 2. IV/12., Molnár Ti- borné, 8800 Nagykanizsa, Balaton u. 17., Szekeres Balázs, 7100 Szekszárd, Kilátó u. 43.- Éppen most volt a kezemben a levelük!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents