Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-31 / 257. szám

1987. október 31. 8 ^NÉPÚJSÁG ★ HORIZOÍlT^ "V SZOVJETUNIÓ Készülnek az új törvények KÍNA A vállalkozók országa? A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa már a közeljövőben igyekszik életbe léptetni a tervezett törvénymódosítások 80 százalékát. Ezek jogilag alapozzák meg a szovjet társadalomban most vég­bemenő változásokat. Még ebben az évben befejezik annak a törvényjavaslatnak az előkészítését, amely az ország legégetőbb kérdései­nek nyílt megvitatásáról szól. E törvény lehetővé teszi a központi szervek és képviseleti testületek tevékenységének ellenőrzését. Előirányozza azt a fontos újítást, amely szerint az egyes köztársa­ságokban, sőt a kisebb egységekben- területeken, városokban, járásokban- is széles körben kell ismertetni és megvitatni a napirenden lévő kérdése­ket. így például a moszkvai városi ta­nács is köteles lesz a fővárosi lakosok­kal megvitatni a városfejlesztés kérdé­seit. Külön cikkely fogja biztosítani, hogy az állampolgárok szabadon és akadály­talanul vehessenek részt az országot érintő jelentős kérdések megtárgyalá­sában. Új sajtótörvény Befejeződött az új sajtótörvény javas­latának előkészítése is. Ez törvényes ke­retek közé foglalja a széles körű tájékoz­tatás érvényesítését. Várhatóan erősíti az újságírók alkotói önállóságát, jelentő­sen elősegíti az információkhoz való hozzájutást és szigorítja a valótlan tájé­koztatást adó illetékes személyes fele- lősségrevonását. Egész sor törvény irá­nyul majd a szocialista önigazgatás rendszerében működő társadalmi szer­vezetek munkájának elmélyítésére. Jogi védelem A Komszomol legutóbbi kongresszu­sán a küldöttek olyan törvény kidolgozá­sára terjesztettek elő javaslatot, amely a szovjet ifjúság jogainak és kötelessé­geinek, valamint az ország politikai éle­tében a rájuk váró feladatoknak az ösz- szességét tartalmazza. Előkészülőben vannak a polgári jogi védelem elmélyíté­sével kapcsolatos törvényjavaslatok: el­sősorban azok a törvények, amelyek a jogi védelmet biztosítják olyan esetek­ben, amikor az állampolgárok törvényes érdeke bizonyos hivatalnokok tényke­dése folytán nehezen érvényesülhetne. Nyugdíjtörvény Az új törvények túlnyomó része a gaz­dasági mechanizmus tökéletesítésével foglalkozik. A szocialista vállalatról szóló - immár nyilvánosságra hozott - tör­vényjavaslaton kívül, készülnek a mi­nisztériumok, állami bizottságok, ága­zatközi egyesülések hatáskörét megha­tározó törvények is. A szociálpolitikában a nyugdíjrend­szer módosítását tették az első helyre, s várható a lakbérek differenciálásának bevezetése is, a lakások minősége sze­rint. A vállalkozás ma Kínában az egyik legdivatosabb szó. Minden alap megvan annak feltételezésére, hogy a vállalko­zás gyakorlata a reformok során to­vábbra is fontos tartalmi elem lesz. Falusi családi vállalkozás A kínai falvakban 1979 óta új termelé­si rendszer működik, aminek alapja a családi vállalkozás. A munkabért a mun­ka eredményessége alapján állapítják meg, az elemi termelőegység a család, a parasztporta. Ez gyökeresen különbözik a falusi népi kommunától, ahol a község parasztjai mind együtt munkálkodtak, s a terméket egyenlő arányban osztották el, tekintet nélkül arra, hogy ki mennyit dolgozott. Miután a családi vállalkozás polgárjo­got nyert, évről évre gazdag termést ta­karítottak be. A földművelésből sok munkaerő szabadult fel, s áramlott át a falusi ipari vállalatokhoz. Mostanra a községi és járási ipari üzemek a kínai ipar számottevő részévé váltak. Városi vállalkozók A családi vállalkozásról ma úgy be­szélnek, mint a „kínai gazdasági reform első mérföldkövéről”. Természetes, hogy ez a sikeres gyakorlat a városban is terjedni kezdett. A jellegzetes városi vállalkozási mód­szer menete a következőképpen alakul: a vállalat és a helyi vezetés, mint az állam képviselője szerződést köt. Eszerint a vállalat kötelezi magát, hogy - szerző­désben megállapított összegű - adót fi­zet és nyereségének bizonyos hányadát átadja az államnak, illetve technikai re­konstrukció céljaira folyósítja. A vállalat jogot formálhat arra, hogy a nála ma­radó nyereség egy részét berendezé­sek vásárlására és a dolgozók lakáskö­rülményeinek javítására fordítsa, s alkal­manként prémiumokat osszon belőle. Az Állami Gazdasági Bizottság el­lenőrző vizsgálatai szerint: ahol a vállal­kozási rendszert bevezették, ott a válla­latok abszolút többségénél gyorsan nőtt a termelés, gyarapodott a nyereségrész, s lényegesen több adót fizettek az ál­lamnak. Ahol az export is nő A Pekingi Villamosgépgyárban 1984- ben tértek át a vállalkozási rendszerre. Ugyanabban az évben a tiszta nyereség 7,5 millió jüan volt, ami 2,02 millió dollár­nak felel meg. 1985-ben és tavaly a nye­reség már 10,75 millió, illetve 13 millió jüanra növekedett. Az üzem és a pekingi hatóságok által megkötött 5 évre szóló szerződés értel­mében a gyár az utóbbi három év során adóban és nyereségrészben 21,6 millió jüant folyósított az állam részére, saját rendelkezésére pedig 9,6 milliót tartha­tott meg. így sor kerülhetett 20 gyártóvo­nal korszerűsítésére. Ma pedig a gyár termékeit az Egyesült Államokba, Fran­ciaországba és Olaszországba expor­tálják. Az első negyedévben a kivitel ér­téke 134 ezer dollár volt. A műhelyek és a termelőbrigádok szintén szerződést kötnek, ugyanígy a műhelyek és az igazgató. Aki jól dolgo­zik, több pénzt visz haza, aki rosszul, nemcsak kevesebb pénzt, hanem ese­tenként a munkafegyelem bomlasztá­sáért fegyelmit is kap. Tavaly a gyár munkásainak és alkalmazottainak egy főre eső évi jövedelme 1550 jüanra gya­rapodott - ez 58 százalékos emelkedést jelent a vállalkozás bevezetése előtti bé­rekhez képest. Ezzel a pekingi nagyüzemmel együtt 4406-ra emelkedett azoknak a kínai vál­lalatoknak a száma, ahol él a vállalkozá­si rendszer. A kínai közgazdászok ezt „a gazdasági reform második mérföldkö­vének” nevezik. Kereskedelmi bérleti rendszer - csődtörvény A kisvállalatok és kereskedelmi egy­ségek egy része megismerkedett a bér­leti rendszerrel. A kisüzemeket, az üzle­teket kollektívák vagy magánszemélyek kibérlik. A bérlők versenytárgyalásokon nyerhetik el a kívánt üzemet vagy boltot. A kínai kormány megkezdte a csőd­törvény alkalmazását is. A veszteséges vállalatok többé „nem ehetnek a közös kondérból”. Két éve a senjangi hatósá­gok csődeljárást kezdeményeztek a he­lyi robbanásbiztos berendezések gyára ellen. Az új Kína fennállása óta ez volt az első csődbe jutott vállalat. Az eljárás so­rán az üzem valamennyi állóeszközét eladták, 70 dolgozó pedig elvesztette ál­lását. Az elhelyezkedésben a helyi ható­ságok segítettek a munka nélkül mara­dottaknak. A jelenlegi gyakorlat szerint a főható­ságok idejében figyelmeztetik a veszte­séges vállalatokat a csőd veszélyére. Ha a vállalatok záros határidőn belül nem változtatnak helyzetükön, csődeljá­rás alá kerülnek. Leleplezték a visszaéléseket Lakásgondok Alma-Atában Nemzetközi műholdas mentőrendszer Ellenőrzik az antennát a földi vevőállomáson Az egymillió 100 ezer lakosú Alma- Atában rendkívül súlyos gond a lakás­kérdés. Ötvenhatezer ember él zsúfol­tan, kényelmetlen régi házakban, vagy egyáltalán nincs lakásuk és albérletben húzzák meg magukat. Ezrével vannak fiatal házasok, akik az egyik házastárs szüleinek a lakásában laknak, és nincs rá módjuk, hogy saját családi fészket alakítsanak ki. Sok családban maximum 7-8 négyzetméternyi lakóterület jut egy személyre (a konyha, az előszoba, a WC, a fürdőszoba stb. nem számít bele a lakások négyzetméterébe, ezekért nem is kell fizetni.) A Szovjetunió városi lakossága első­sorban az államtól kap lakást, ingyen és a bérleti szerződés gyakorlatilag meg­határozatlan időre szól, a lakbér pedig meglehetősen szerény összeg, nem ha­ladja meg a család jövedelmének 3-4 százalékát. Az utóbbi négy-öt tervidő­szak alatt minden öt esztendőben 10 millió lakás és családi ház épült az or­szágban. De a 280 milliónyi lakosság­nak ez is kevés. Természetesen, Alma-Ata sem jelent kivételt, évente itt is új lakások ezrei épülnek. Mégis, a lakásra várók száma (mindenki igényjogosult, aki a városban lakik vagy dolgozik) nem hogy nem csökkent, hanem mind a mai napig gya­rapodott. Vannak, akik öt évig, vannak, akik tíz évig vártak, miért? Az okokat találgatva sokan úgy vélték, hogy az építőipar kapacitása nem ele­gendő. Most azonban, a nyílt beszéd időszakában a mesterségesen keltett társadalmi igazságtalanság okairól éve­ken át megsértették a lakástörvényt. Ebben a különböző beosztású vezetők egész sora vétkes: hivatali beosztásuk­ból adódó helyzeti előnyüket kihasznál­va a rokonaiknak, barátaiknak és isme­rőseiknek juttattak állami lakásokat. Természetesen, soronkívül, a nyilván- tartásbavételi jegyzék mellőzésével. Ezek az emberek most a törvény előtt felelnek: egyesek önként visszaadják a jogtalanul szerzett lakásokat, másoknak a közeljövőben ugyanezt kell tenniük, de már bírósági döntés alapján. Visszaélé­sek, a többi között a lakáselosztásnál elkövetetett visszaélések miatt egy sor vezetőt leváltottak és kizártak a párt so­raiból. Vannak közöttük olyanok, akik felelős posztokat töltöttek be a pártap­parátusban. Alma-Atában és Kazahsztán más vá­rosaiban most szigorúan betartják a la­kásigénylési sorrendet. Nagyon gondo­san megvizsgálják a lakásravárók ügyeit, részletekbemenően és ami még a legfontosabb, nyíltan vitatják meg, hogy a családtagok számától függően ki mennyire jogosult új lakásra. Az ilyen vi­ta segít elérni a társadalmi igazságos­ság maximumát. Ám még az ilyen gondos elbírálás el­lenére is vannak emberek, akik elége­detlenek az egyik vagy másik döntéssel. Példa erre a kővetkező eset. Egy vasár­napi napon a Kazahsztáni Szakszerve­zetek Szövetségének székházába behí­vattak több mint kétszáz olyan alma- atai lakost, aki lakásügyben kérelem­mel vagy panasszal fordult a szakszer­vezetekhez (a Szovjetunióban a szak- szervezetek aktívan részt vesznek a la­kások elosztásában). Az egybegyűltek nyíltan elmondhatták minden kérésüket, panaszukat, és volt sok olyan probléma, melyre a helyszínen döntés született. A gyűlésen részt vettek a köztársaság és a város felelős beosztású vezetői. Két ilyen azonnali állásfoglalást emlí­tenék. Felállt egy háromgyermekes anya és elmondta, hogy a férje taxisofőr volt és a vállalatánál már sorra került vol­na a lakáselosztásnál. A családot azon­ban szerencsétlenség érte, a férj meg­halt... Az asszony sírt, mert mint mondot­ta, a férjével együtt elvesztette a remé­nyét is arra, hogy három gyermekével lakáshoz jusson. A gyűlésen azonban a taxivállalat szb-titkára elmondotta, hogy a vállalati értekezleten megtárgyalták az özvegy lakásügyét, és a kollektívának az a kérése, hogy a városi tanács utalja ki meghalt kollégájuk feleségének a la­kást, bár az asszony nem a vállalat dol­gozója. A városi tanács vb-elnöke meg­ígérte, hogy másnap, a végrehajtó bi­zottság ülésén megtárgyalják az ügyet és hozzátette, hogy a maga részéről arra fog szavazni, hogy ez a család minél előbb új lakásba költözhessen. A másik két eset szereplője egy, már nem egészen fiatal „egyedülálló” férfi volt. Mint kiderült, ő az államtól már többször is kapott lakást. Először egy háromszobásat, onnan azonban elköl­tözött és otthagyta a feleségét, a gyer­mekeit, aztán, amikor másodszor nősült, ismét kapott lakást, de idővel ezt a csa­ládot is otthagyta és vele együtt az ottho­nát is. A gyűlésen azt követelte, hogy a tanács adjon neki egy önálló lakást. Nem a javára döntöttek... Természetesen, nem mindenki távo­zott elégedetten a szakszervezeti szék­házban rendezett gyűlésről. De a lelkűk mélyén el kellett ismerniük, hogy nyíltan, őszintén tárgyaltak meg mintegy két­száz kérelmet, panaszos ügyet. Mire számíthatnak a lakásra váró ka­zahsztániak tízezrei? Arra a programra, amely szerint a 90-es évek elejére min­den rászorulónak lakást kell biztosítani. A lakásépítés üteme ebben az évben már 25 százalékkal felgyorsult. A prog­ram megvalósításában (saját erők és eszközök bevonásával) maguk a mun­kahelyi kollektívák is részt vesznek. Befejezésül egy adat: az elmúlt félév­ben 3401 család kapott lakást Alma- Atában. Ez csaknem kétszer annyi, mint az egész 1986-os esztendőben. Valerij Novikov APN-KS A távol-keleti tengerhajózást segíti a már jól működő KOSZPASZ-SARSAT rendszer, amelynek segítségével rövid idő alatt meghatározhatók a bajba jutott hajó, vagy repülőgép koordinátái. A jelzések a mesterséges hold anten­náján keresztül a távol-keleti tengerha­Jugoszlávia 180 cipőgyára mintegy 100 millió pár lábbelit készít az idén. A tervek szerint az exporttermelés értéke 735 millió dollár összeget tesz majd ki. Keresettek a jugoszláv cipők a Szovjet­unióban, Csehszlovákiában, Lengyelor­szágban, Magyarországon, valamint a Közel-Kelet, Észak-Afrika és Dél-Ameri- ka országaiban is. A vállalatok a technológia korszerűsí­tésével, új termelési együttműködési kapcsolatok kialakításával, külföldi part­józási központhoz kerülnek. Ezenkívü a jelzéseket a rádióadókkal felszerel hajók és repülőgépek is veszik, tehá azonnali segítséget tudnak nyújtani. A nemzetközi rendszer alapitói közöt van a Szovjetunión kívül az USA, Kana da és Franciaország. nerekkel lebonyolított közös vállalatai létesítésével igyekeznek bővíteni í gyártást. 1990-re már évi 110 millió pá cipő előállítását tervezik. A jugoszláv gyárak olasz, francia NSZK-beli, svájci és amerikai üze mekkel állnak kapcsolatban. A veiül kialakított termelési kooperáció segít hozzá a legjelentősebb jugoszlá gyártókat, hogy jó minőségű, divata: termékeiket még több piacon tegyék ke resetté. Jugó cipőben...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents