Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-28 / 254. szám

1987. október 28. ( tolma'A _ 6 KÉPÚJSÁG Dóczi és Kovács nélkül Országos díjátadás október 30-án Jó tanulók, jó sportolók Ma délután a negyedik fordulóval foly­tatódik a kosárlabda NB I. küzdelemso­rozata a női mezőny felsöházában. A Szekszárdi Dózsa nyeretlen együttese Budapestre látogat, ahol rendkívül nehéz feladat vár rá a tavalyi bajnokság 4. helyezettje, a BEAC elleni találkozón. Ez­zel együtt kezdetét veszi a sűrített prog­ram, hiszen a lila-fehérek szombaton a PVSK, a jövő hét szerdáján pedig a Diósgyőr csapatát fogadják Szekszár- don. Vertetics István: - A mi esetünkben is igazolódik a közmondás, miszerint a sze­gény embert még az ág is húzza. Dóczi után Kovács is feliratkozott a sérültek lis­tájára, sőt, Christián szerepeltetése is Úszás Kaposvárott rendezték meg hét egye­sület részvételével Baranya-Somogy- Tolna megye összevont úttörő úszóbaj­nokságát, amelyen a szekszárdi Vízmű SE úszószakosztályának versenyzői is rajtkőre álltak. A100 méteres pillangóúszásban Végh Lívia a második helyen végzett 1:26,9-es időeredménnyel. Bronzérmet szerzett a 100 méteres gyorsúszásban Varga Zsu­zsanna 1:14,2, a 400 méteres gyors- úszásban pedig Straubinger György 5:13,4-es időeredménnyel. Mai sportműsor Kosárlabda: Az NB l-ben: BEAC— Szekszárdi Dózsa 17.30 óra. Labdarúgás: NB-s serdülő- és ifibaj­nokság: Szekszárdi Dózsa-Pécsi MSC 12 és 13.30 óra. megkérdőjeleződött. Számítottunk arra, hogy nehéz feladatok várnak ránk a sportág legjobb tíz csapata között, de ezekkel a negatív előjelű váratlan esemé­nyekkel nem számoltunk. A szerda dél­utáni ellenfelünk a nyáron átszervezű- dött, megfiatalodott. Ezzel együtt igen jó játékerőt és kitűnő csapatszerkezetet képvisel. Ráadásul náluk játszik Balogh, a tava­lyi bajnokság legeredményesebb pont­szerzője, aki a felnőtt magyar válogatott­ban az egyik legjobb teljesítményt nyúj­totta az idei Európa-bajnokságon. Az esélytelenek nyugalmával lépünk pályá­ra, de mindent elkövetünk egy szoros eredmény érdekében. Tudósítóink tippelnek A totó 44. heti szelvényén sze­replő mérkőzések­re Molnár István, lapunk simontornyai tudósítója tippel. 1. Ú. Dózsa-Ferencváros 1 x 2. Pécsi MSC-Vasas 1 3. Bp. Honvéd-Haladás 1 4. Schalke 04-Mönchengladbach 1 2 5. Bochum-Bayern München 2 6. Blau-Weiss 90-St. Kickers 1 x 7. Bayreuth-Düsseldorf 2 8. Ulm-Wattenscheid 1 x 9. Ascoli-Verona x 2 10. Pisa-lnternazionale x 11. Arezzo-Padova 1 12. Parma-Piacenza 1 13. Lecce-Lazio x +1 14. Zalaegerszeg-Rába ETO x A „Jó tanuló, jó sportoló” mozga­lom megyei értékelését és a díját­adást a Tolna Megyei Tanács V. B. tanácstermében tartották meg, me­lyen részt vett Vida Jánosné, a me­gyei művelődési osztály vezetőhe­lyettese, Kuhl Mihály, a Tolna Me­gyei Tanács V. B. ifjúsági és sport­osztályának vezetője, valamint Rácz László, a Tolna Megyei KlSZ-bizott- ság titkára is. Mozolai János, a Tolna Megyei At­létikai Szövetség elnöke az „Ép test­ben ép lélek” szállóigével kezdte be­szédét. Mint elmondta, a tanuláshoz szükséges a megfelelő erőnlét is, s felhívta a résztvevő diákok figyelmét arra, hogy eredményükre legyenek büszkék, és ezután se adják alább. A versenyt öt kategóriában hirdet­ték meg, de a szakmunkástanulók közül senki nem került felterjesztés­re. Az első három helyezést elért ta­nulók Vida Jánosnétól vehették át ju­talmukat. A gimnazisták kategóriájában Nagy Andrea, a tamási Béri Balogh Ádám Gimnázium negyedik osztá­lyos tanulója volt a legeredménye­sebb. Választott sportága a kézilab­da, országos középiskolás DSK-baj- nok, több versenyen elnyerte a leg­jobb kapusnak járó díjat. Évek óta kitűnő tanuló, edzője Pécsi Gábor. Ebben a kategóriában második lett Haas Béla, a paksi Vak Bottyán Gim­názium tájfutója (aki emellett kosár­labdázik is), a harmadik pedig Brun­ner Ágnes, a dombóvári Gőgös Ig­nác Gimnázium ezüstjelvényes atlé­tája. A szakközépiskolások kategóriá­jában első lett Koleszár István, a szekszárdi Rózsa Ferenc Szakkö­zépiskola kajakosa, aki országos vi­dékbajnok, megyei felnőtt bajnok, edzője Barina József. Ebben a kate­góriában második lett Dávid Tibor at­léta, a győztes iskolatársa, harmadik pedig Török Sándor, a lengyeli Me­zőgazdasági Szakközépiskola atlé­tája. Az általános iskolások leányka­tegóriájában a tolnai asztaliteniszező Herczig Judit győzedelmeskedett. Judit évek óta kitűnő tanuló, korosz­tályos országos bajnok, felnőtt II. osztályú minősítéssel rendelkezik, az olimpiai reménységek válogatott kerettagja. Edzője Éberhardt János. A lányoknál második helyezést ért el Belevári Zita, a dombóvári IV. Szá­mú Általános Iskola úszója, harma­dik helyen pedig Tóth Barbara, a há­tai iskola röplabdása végzett. Az általános iskolások fiúkategó­riájában Herczig Antal győzött, a mö- zsi iskola asztaliteniszezője, aki a serdülők országos ranglistáján a 19., edzője Éberhardt János. Második Búzás Zoltán, a bonyhádi 3. Számú Általános Iskola labdarúgója, harma­dik pedig Lukácsi Zoltán, a duna- földvári iskola asztaliteniszezője lett. Mint azt Herczig Judittól megtud­tuk, ők Tolnán reggel hatkor és dél­után is edzenek, ennek ellenére jól belefér idejébe a tanulás is. Koleszár István szerint nem a most átvett ki­tüntető címért dolgoznak elsősor­ban, hanem magukért az eredmé­nyekért. Az országos díjátadáson, október 30-án a fővárosban Nagy Andrea, Koleszár István, Herczig Ju­dit és Belevári Zita képviseli me­gyénket. mr-sm Lovaspálya a Kapos partján „Legyen a ló és az istálló a falusi gyerekek tornaterme” Ami már van: lovon tornászó gyerekek Lovas nemzet vagyunk - virtuskodva egyfajta nimbuszból mondjuk. A valóság persze - mint sok esetben - egészen más. Egyre többen vannak olyan fiatalok, akik csupán festői remekműveken talál­koznak a nemzeti büszkeséget tápláló derék négylábúakkal. Következéskép­pen konjunktúrája van az utak mentén kialakított lovasiskoláknak, amelyek lét- jogosultságát, mivel egyfajta igény hívta életre, nem lehet elvitatni. De ez mégis csak valamilyen divathóbort, ami csak a legcsekélyebb mértékben vezet el a ha­gyományápoláshoz, a ló és a lovassport szeretetéhez. Kellene egy igazi, sportszakosztályhoz hasonlatos módon működő lovasklub - fogalmazódott meg a sportágért aggó­dók között. A leglelkesebbek a téeszek felé mutogattak, amelyek helyesen bólin­tottak, de amikor a forintokat a mai szorí­tó körülmények közepette elő kellett ven­ni, akkor már jóval másabb volt a helyzet, így ebben a szituációban az az állapot állt elő, hogy van is lovassport, meg nincs is. Egy-egy általában kisebb-nagyobb de­monstrációval járó eseményen felfedez­hetők a ló, a lovas, de általában ugyan­azok az arcok. Akik már egyszer a szekrény mélyére helyezték a csicsás formaruhát, de alka­lomadtán újfent előbányászták. De a jövő nem éppen rózsaszín fényben tündököl. Nemrégen egészen az ötletgazdától jött hozzánk a hír: fiatalokat, pontosab­ban egészen kicsiket foglalkoztató lo­vasklub alakult Szakályban, amely mára lovassport legújabbkori felvirágoztatását tűzte zászlajára. A Törő-Némedi duó „beoltja” a gyerekeket- Ostort a fejed fölé, sarkad pedig a vállal egy magasságban - adja az utasí­tást Törő György őrnagy, a katonatisz­tekre általában nem jellemző szolidság­gal. Szakályban a falu Tamásihoz köze­lebb eső végén vagyunk, a 65-ös út men­tén. Ahol az istállók hosszú iőn keresztül üresek voltak... Most pedig már 35 ló - köztük 15 sportoló - népesíti be a hosz- szan elnyúló két istállót. No, meg a köztes területen várakozásteli, bizsergető ér­zésről árulkodó gyermekzsivaj. A szaká- lyi gyerekek az elmúlt hetekben várva várták a hét végét, a lovas edzéseket. Tö­rő György mellett feltűnik Némedi István. Igen, a fiatalembert, a regölyi téesz főál- lattenyésztő-helyettesét nem kell külö­nösebben bemutatni. A fogathajtó verse­nyeken jó eredményekkel már felhívta magára a figyelmet. Ha megnézzük az or­szág legjobb 15 kettesfogathajtójáról ké­szült listát, akkor minden bizonnyal talál­kozunk a nevével. A kissé már elcsépelt közhellyel úgy jellemezném; a ló meg­szállottja, aki nélkülük, beleértve a te­nyésztésüket is, mint ahogy mondja olyan hazafiatlan cselekedetre is képes lenne, mint az ország elhagyása. Beszélgetünk az úgynevezett tolna-ta­mási tájfajtáról, annak nemzetközi hírne­véről, amikor Némedi közbevág:- Jó, jó, ez mind rendben van, de a re- gölyit azért már ne keverjük ide! Míg a többi itteni ló nem tudta megúszni te­nyésztése közben a vérfrissítést, a ke­resztezést, addig a regölyi megmaradt tiszta vérében. S ez az óriási dolog, en­nek akár a nyugaton megjelenő Reiter Revüben is utána lehet nézni. A nyomatékokkal arra kívánt utalni a szakember, hogy a regölyi ló még nem lett „elbaltázva”. Aztán az idősebb szaká­giak - köztük az egyik legnagyobb tekin­télynek örvendő, közéleti embernek szá­mító Ékes János bácsi is - megpróbálják ugratni azzal, hogy előbb volt ló Szakály­ban, mint Regölyben, aki már csak habi­tusából adódóan sem hagyja magát meggyőzni. A Törő-Némedi kettős megpróbálja beoltani a gyerekeket azzal a bizonyos szérummal. Most a kezdeti lépéseknél szinte mindenesek, de már megvan a jö­Akinek már nem kell nyereg vöt körvonalazó munkamegosztás. Né- medié a díjugratás és a fogathajtás, Tö- rőé pedig elsősorban a megyénkben va­rázslatosan újnak számító voltizsálás, a lovastorna. Amelyből a jobb mozgás­készségű gyerekek az eddig tanult moz­gásanyagból prezentálnak is egy bemu­tatót. Vezetve körbe jár a ló, majd Berecz Eszter ötödik osztályos tanuló már nye­reg nélkül is felpattan rá, ami egyúttal már azt is jelzi, hogy a kislány a haladók csoportjába tartozik. Törő Györgyöt vala­mi aprópénzre egyáltalán nem váltható büszkeség tölti el a gyakorlat után. Mint­ha mára nemzeti lovardában lennénk és valamelyik tanítványa most vette volna át az aranyérmet. Az egészséges lokálpat­riotizmustól fűtött, az ötven felé közeledő férfi arcáról valami olyasmi olvasható: ha most égni kell, én lángolok. Ilyen lehe­tett húsz évvel ezelőtt is, amikor járási KISZ-titkár volt. Ha két évtizedes hosszú távoliét után hazajön és még szekszárdi új lakása kulcsának átvétele előtt a sza- kályi lovasklub mindenáron létrehozásá­val indít. A helybeliek partnerek Adott egy mozgalmi múlttal rendelke­ző, agilis szervező, aki tekintélyét kap­csolatait bevetve kiagyal egy ötletet és csatlakozik hozzá egy ízig-vérig lótudor. Ez már elég ahhoz, hogy ügy legyen a dologból, amelynek érdekében a hely­beliek tesznek is. Az istállók, a karámok rendbehozatalakor ott volt a KISZ is. Mint azt az egyik vezetőségi tag elmondta, fantáziát látnak a dologban. Ök, érthe­tően, nem mint egy születendő új sportág szempontjából közelítik meg a kérdést. Hisz velük már nem számolhat komolyan a majdani klubvezetés. Ők lehetnek a szabadidejükben lovagolgatók, ami per­sze üdvözlendő programválaszték-nö­vekedés. A szakályi KISZ-esek elsősor­ban a kitekintést, az ablaknyitás lehető­ségét a világ felé látják a klubban. Mert eddig volt a Kapos menti fiatalok találko­zója, meg a szüreti napok és slussz... Összedugja a fejét a tanács és az isko­la. A gyerekeket orientálják, abból nem lesz hiány. Jönnek majd a gyerekek Re- gölyböl és remélhetőleg Hőgyészről is. Törő György már a nagy számok törvé­nyében bízik abban, hogy Hőgyészről meg tud kaparintani tornából jeles, jó mozgáskészségű gyerekeket is, akiket a lovon történő tornászás jobban felvilla­nyoz, mint a zsámoly vagy a szőnyeg. Né­medi pedig abban, hogy a hozzá került általában fogathajtásra kiszemelt gyere­kek lóhoz való kötődése még erősödik a nála eltöltött napok után. Mint például a hetedikes Nesz Károlyé, aki már otthon is körülrajongja a nagyszülők fogatát és kezében a gyeplővel ott ül bakon. Néme- dinél igy hangzik a vezérszólam: „Legyen az istálló és a ló a falusi gyerekek torna­terme”. Fehér Kálmán, regölyi tanácselnök az ottaniak nevében is rábólint erre, meg ar­ra is, hogy a regölyieket a szakályi moz­golódás hatására nem kapja el egy irigy- ségi hév, mondván hogy regölyi tisz­ta vérűnek ott helyben kellene folytatnia hóditó útját. A turista valutában fizet Nincsenek megrögzött lokálpatrióták. Pontosabban, lehetnek, de nekik nem osztanak lapot. Akik lapot osztanak a lo­vasklub kérdésében, az Szőke György, a regölyi Kaposvölgye Tsz elnöke és Szili János főkönyvelő. Akik le tudták venni azt a szemüveget, ami a közgazdasági összefüggésekre világít rá. Fölvették a hagyományápolás, a sportági szempon­tok szemüvegét. Enélkül hiába lángol gyermeki módon Törő, hiába szenvedé­lyes és határozott Némedi, aki minden­képpen előbb vagy utóbb megkezdte volna a lovak áttelepítését Majsáról Sza- kályba. Amikor azt firtatom, hogy mibe kerül egy ló fenntartása, a főállattenyésztő egy pillanatra a rosszindulatút látja a kérde­zőben. Azt persze elmondja, hogy az öt­letüket valamit valamiért alapon el is kellett tudni adni. Itt a 65-ös, a siófoki út mentén a lovagolni szándékozó turista kemény valutában fizet. Lehet, sőt való­színű, ha a bolt beindul, Szili János fő­könyvelő nemcsak kifizet, hanem kasszí­roz is. BÁLINT B. GYÖRGY „Lóra, gyerekek!” Ök négyen az országos díjátadáson is érdekeltek lesznek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents