Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-27 / 253. szám
1987. október 27. NÉPÚJSÁG 3 Bankabbak a banknál? Kezdetben - úgy harminc évvel ezelőtt - volt a betétgyűjtés és a hitelnyújtás. Úgy, ahogyan azt a Pénzügyminisztérium rendelete is meghatározta: a takarékszövetkezetek azért jönnek létre, hogy a falusi lakosság - mindenekelőtt a parasztság - megtakarításait összegyűjtsék, indokolt hitelszükségleteit kielégítsék. Kezdetben mindezt (az országban is elsőként) Dunaföldváron végezték, aztán Bátaszéken majd Decsen, Szakoson, Nagymányokon, Kölesden... Kettőből több A parasztbankok kezdettől fogva erőfeszítéseket tettek tevékenységi körük kiterjesztéséért. A kamatozó betétek mellett fokozatosan lehetőség nyílt ifjúsági, lakásnyeremény-, gépkocsinyere- mény-betét, elhelyezésére, megismerkedhettünk a takaréklevél és az átutalási betét fogalmával. A lehetséges betétek száma mára tízre szaporodott. A kezdeti 3-5 ezer forintos kölcsönök felső határa idő közben jócskán megnőtt, személyi kölcsönt például 25 ezer forintig lehet fölvenni, kisárutermelésre akár 150 ezer forintot is nyújt a takarékszövetkezet. A kölcsönök emgedélyezése lényegesen leegyszerűsödött az idők folyamán, hiszen korábban a viszonylag kisebb összegeket is az igazgatóság engedélyezhette, ma ugyanez többnyire az ügyvezető hatáskörébe tartozik. A két alapvető üzletág fokozatosan kibővült. Legelőször az Állami Biztosítóval jutottak egyezségre a szövetkezetek, ennek eredményeképpen - s ma már a Hungária megbízásából is - biztosítási díjakat szednek be, kárkifizetést végeznek, kárbejelentéseket is fölvesznek. Az OTP megbízásából a legtöbb helyen totót, lottót árusítanak, de szednek be áramdíjat és vízdíjat is, kifizetik az állatforgalmi vállalat és a termelőszövetkezetek által fölvásárolt állatok és különböző termények - szőlő, bor, dohány, stb. - vételárát is. A takarékszövetkezetekre jellemző bővülés persze nemcsak a szolgáltatások körében mutatkozott meg. Számuk ösz- szeolvadások, átalakulások után - mára a megyében tizenhatra nőtt. A16 szövetkezeti központon kívül számos községben, ma már városban is, kirendeltség nyílt, a legkisebb településeken pedig betétgyűjtő pénztárak működnek. Néhány hete mi is hírt adtunk lapunkban arról, hogy a Fadd és Vidéke Takarékszövetkezet Tolnán kirendeltséget nyitott, de ehhez hasonló híradásokra megyénkben már egyre kevésbé van mód, hiszen gyakorlatilag Tolna megyében megszűntek takarékszövetkezeti szempontból a fehér foltok. Szinte minden településen útba esik... Személyes kapcsolatra építve Az eltelt harminc évben megyénk takarékszövetkezeteinek a fejlődése töretlennek mondható, e tekintetben országos összehasonlításban az élvonalba tartozunk. A már említett területi terjeszkedésen kívül - melyben a városok „elfoglalása” különösen jelentős lépcsőfok volt, hiszen Bátaszék Szekszárdra, Döbrököz Dombóvárra, Tevel Bonyhádra is bevonult - bizonyára jelentős szerepet játszottak a jól gazdálkodó mezőgazdasági üzemek és néhány menő ipari üzem által biztosított kedvező jövedelmi viszonyok csakúgy, mint a szövetkezetek hagyományosan jó munkája, az üzletpolitikájuknak a lakosság körében mutatkozó sikere. Önállóságot élveznek, nyereségérdekeltségben dolgoznak, ügyfeleiket személyesen ismerik. A viszonylag új üzlethálózat sem lehet hátrány az ügyfél becsalogatásánál. Az elért eredményekre csak példaként említem, hogy a dunaföldvári szövetkezet az ország legnagyobbjai közé küzdötte föl magát, a bátaszéki pedig idén tizenkilencedik alkalommal nyerte el a Kiváló szövetkezeti címet. Bankká válás A takarékszövetkezetek életében - elvileg - jelentős fordulat következett 1985 végén, amikor tevékenységi körük bővítésére a korábbiaknál is sokkal tágabb lehetőséget kaptak. Jogszabály kimondta, hogy a takarékszövetkezetek bankok, rendelkeznek mindazon jogosítványokkal, amivel a többi bank. Az új szabállyal igazi változás a gazdálkodásban következett be, hiszen korábban a szövetkezetek a betétek 60 százalékával nem rendelkeztek, azt a Magyar Nemzeti Banknál kellett elhelyezniük, kötelező tartalékrátaként. Immár bankként tartalékrátájuk nagysága a betétek 1 százalékára mérséklődött. Kevésbé lényeges változás következett a tevékenysági körök bővülése terén. Bár lehetne kötvényt kibocsátani, leányvállalatot alapítani, lízingügyletekbe kapcsolódni és mintegy 20 hasonlóan nagyobb horderejű lehetőséget sorolhatnék, a tevékenységi kör ilyen jellegű bővülése még nem jellemző, bár példát említhetünk: a dunaföldvári szövetkezet néhány hete Pakson és környékén elkezdte lakások és családi házak adásvételét, több tanáccsal pedig telekértékesi- tés és házhelyeladás kérdésében tárgyalnak, hogy a tanácsok által kijelölt építési telkek közművesítésébe a szövetkezet anyagilag „beszállna”, a kész telket értékesítené, szükség esetén mindjárt hitelt is nyújtva az építtetőnek. Az összefogás a további fejlődést jelentheti. Mi gátolja a takarékszövetkezeteket abban, hogy éljenek a jogszabályok adta minden lehetőséggel, tevékenységi körüket az eddigieket is meghaladó mértékben bővítve? Az a nagy előny, ami egyúttal hátrány is, az önállóság. Mindenki csak azzal gazdálkodhat, ami az övé, azaz betétállományával. E téren az év második negyedévétől kezdődően kedvezőtlen tendenciák indultak be, a betétek állománya néhány szövetkezetben csökkent, de a legjobbakban sem nőtt az előző években már megszokott mértékben. Az okokat - a lakosság körében érzékelhető bizonytalanság, az új adózástól való félelem, felvásárlási láz, a pénzintézetekbe vetett bizalom csökkenése - aligha kell részletezni, a lényeg, hogy 1987 mit sem javított azon, hogy a legtöbb szövetkezet nem elég tőkeerős az említett tevékenységek beindításához. Bizonyára más lenne a helyzet, ha megalakul a takarékszövetkezetek részvénytársasági formában működő bankja, amely speciálisan ezek problémáival foglalkozhatott volna, s ezenfelül jelentős tőkeerővel rendelkezve olyan vállalkozásokra nyitott volna lehetőséget, amire a kis szövetkezeteknek nincs módja. A bank létrejozása egyelőre lekerült a napirendről, hiszen a szükséges alaptőke - elvi egyetértés hiányában - nem jött ösz- sze, de a jövő útja valószínűleg így is az összefogás, két három szövetkezet közösen eredményesebben vállalkozhat, mint egy. A harminc éve tartó dinamikus fejlődés most megtorpant. Területbővítéssel már nem lehet újabb eredményeket elérni, a korábban is jelentős minőségi tényező most határozottan a mennyiség elé kerül. Bár a takarékszövetkezetek alapvető feladata továbbra is a betétgyűjtés és a hitelkihelyezés, a jó eredmények tartása érdekében minden pénzügyi szolgáltatást, minden - kicsit is a profilba vágó - tevékenységet vállalni kell, ami valami hasznot hoz. Ennek megvalósításához a kulcsszó talán az összefogás. ROSTÁS ILONA Felhívás az 1988. évi SZOT-díjasok jelölésére A SZOT elnöksége minden esztendőben május 1-jén SZOT-dljban részesíti a kiemelkedő eredményeket elért írókat, művészeket, tudósokat, közművelődési és közoktatási szakembereket. A szakszervezetek ezzel is kifejezik a mozgalom céljaiért, szocialista kultúránkért elkötelezett alkotói tevékenység megbecsülését. Felhívással fordulunk az irodalmat, a művészetet értő és szerető dolgozókhoz, a szakszervezeti tisztségviselőkhöz és aktivistákhoz, az üzemi és intézményi kollektívákhoz, a szocialista brigádokhoz, hogy tegyenek javaslatot az 1988. évi SZOT-díjasok- ra. SZOT-dljra javasolhatók az irodalom, a filmművészet, a fotóművészet, a sajtó, a rádió, a televízió, a színházművészet, a képző- és iparművészet, a zeneművészet, a táncművészet, az artistamüvészet, a társadalom- és természettudomány, a közoktatás és a közművelődés, a munkahelyi nevelés területén az utóbbi években, valamint egész életművel kiemelkedő sikereket elért személyek, illetve munkacsoportok, alkotó közösségek. SZOT-dij adományozható:- a mai témájú, szocialista kultúránkat gazdagító, a munkásosztály, a dolgozó nép életét tükröző, magas színvonalú művészeti alkotások létrehozóinak;- a szocialista kultúra megszerettetésében, a dolgozók világnézetének, s érzésvilgának alakításában, esztétikai élményeinek gazdagításában, a színvonalas szórakoztatásban kitűnt előadóművészeknek;- tudományos munkásságával, a korszerű világképet alakító publikációs és közéleti tevékenységével, a dolgozók művelődésének segítésében kitűnt tudós személyeknek;- a munkahelyi nevelésben, a közművelődésben és a közoktatásban kiemelkedő eredményeket elért szakembereknek, a dolgozók művelődésében szerepet vállaló vállalati, intézményi vezetőknek, a sajtó, a rádió, a televízió munkatársainak. Kérjük az alapszervezeteket, hogy javaslataikat 1987. november 30-ig küldjék el az iparági-ágazati szakszervezetek kulturális, agitá- ciós és propagandaosztályára. A szakmaközi művelődési intézmények, valamint a művelődéspolitika irányításában, végrehajtásában érintett megyei, fővárosi, állami és társadalmi szervek javaslataikatjuttas- sák el ugyancsak 1987. november 30-ig a szakszervezetek megyei tanácsa, illetve a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa részére. Szakszervezetek Országos Tanácsa Titkársága Adótanfolyam indul Az új adórendszerrel kapcsolatos tudnivalókat ismertető tanfolyam indul Szekszár- don és Tamásiban a Babits Mihály művelődési központ szervezésében. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola, valamint a Pénzügyminisztérium koordinálása mellett, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Megyei Igazgatóságának szakemberei tartják a tájékoztatót. Különböző tanfolyami formákban történik az oktatás. Indul egy egynapos vezetői információs tanfolyam, a számviteli-pénzügyi irányítók két napig, számviteli-pénzügyi feladatokat végző ügyintézők, valamint az adatfeldolgozók tanfolyama három napig tart. Gyakorlati példákkal, esettanulmányokkal teszik érthetőbbé, kézzelfoghatóbbá a feladatokat. A november hetedike után kezdődő tanfolyamra négyszáz pénzügyi szakember jelentkezett. Ennél azonban, mint időközben kiderült többen szeretnének részt venni a tanfolyamokon, ezért egy újabb csoport felkészítésére, képzésére is lehetőség nyílik. Ők november 20-ig jelentkezhetnek a Babits Mihály művelődési központban, és decemberben indul meg az oktatásuk. Idegenforgalmi összefoglaló Megnevezés 1987. I-III. negyedévben Az 1986. I.-III. negyedévi százalékában Az összes kereskedelmi szálláshelyek 3 432 104,2 Ebből: a szállodák férőhelyei* 381 89,4 a fizetővendéglátás férőhelyei* 1 404 112,1 A kereskedelmi szálláshelyeken megszállt belföldi országból érkezett vendégek száma 37 722 97,6 szocialista 28 021 113,2 tőkés 9 966 130,4 Összes 75 709 106,6 A kereskedelmi szálláshelyeken a belföldi országból érkezett vendég által eltöltött éjszakák száma 144 755 92,7 szocialista 89 275 149,5 tőkés 28 374 147,9 Összes 262 404 111,6 * Július 31-én. MÚZEUMAINK Füstös réce, kontyos réce, kenceréce, cigány réce, tőkés réce, barát réce, böjti réce, csörgő réce- récék minden mennyiségben, no és hasonlóan más madarak, kis és nagy emlősök Közülük is soroljunk néhányat: vadmacska, nyest, görény, hermelin, egerészölyv, erdei fülesbagoly, vidra, selyemgém, őz, gímszarvas, bíbic... Ennyi, sőt ennél jóval több állatot, fészkeiket, fájásaikat, búvóhelyeiket láthatjuk a dombóvári művelődési központban, a Tolna Megyei Múzeumigazgatóság természettudományi bemutató- termében, ahova a nyitás, 1984 óta rendre járnak gyermekek és felnőttek egyaránt A természetes környezetet sugalló gallyak, odúk, bozótosok, s az azokat jól kiegészítő poszter háttér igazi élményben részesíti a látogatókat De érdemes a belépés előtt a folyosón nézelődni, ahol hatalmas tablókon láthatók védett madaraink, növényeink.- hm - Fotó: Magyarszéki Ürge és görény Erdei részlet „Bevetésre” készen... A takarékszövetkezetek bővülő tevékenysége megyénkben
