Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-27 / 253. szám
MA Bankabbak 1987. OKTÓBER 27. KEDD a banknál XXXVII. évfolyam, 253. szám (3. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Átalakítás a palánki szakközépiskolában A palánki Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskolában az elmúlt öt év alatt közel 40 millió forintot fordítottak az intézmény bővítésére, felújítására. Ezelőtt fél évtizeddel az itt található épületek állaga már meglehetősen sok kívánnivalót hagyott maga után. Az átalakítást azonban egyéb okok miatt sem lehetett tovább halogatni. Gondot okozott, hogy a tantermek több különböző épületben helyezkedtek el, s a helyiségek szétszórtsága miatt nagy volt a tanulók vándorlási körzete. A kollégiumi hálótermek fölött is eljárt már az idő, korszerűtlenek voltak a vizesblokkok, a konyha és az étterem sem felelt meg az igényeknek. Első lépésként rendszerbe állították az új fűtőművet, majd tavalyelőtt a modern, ötszáz adagos konyhát és az ebédlőt vehették birtokukba a diákok. Az építkezés kővetkező állomásaként a szaktantermek, valamint az oktatói irodák és a gazdasági hivatal kialakítására került sor. Az eddigi fél tucat helyett így sikerült két épületben megoldani az oktatást. Az új szárnnyal bővített kollégiumban a munkálatok egy évet vettek igénybe. Szeptember óta - a lányok kivételével, akiket Szekszárdon helyeztek el minden kérelmezőnek sikerült szállást biztosítani. A felszabadult helyiségekbe többek között a gazdag választékkal rendelkező könyvtár, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló klub és az iskolamúzeum költözött be. Jelenleg - a fö feladatok befejeztével - már csak a különböző apróbb simítások, például a park rendezése és a kerítés javítása tartanak. Annyi bizonyos, hogy a Totév kivitelezésében és a több ezer óra társadalmi munkában megvalósított felújítás eredményeként az 500 palánki diák jobb körülmények között kezdhette el az 1987/ 88-as tanévet. Grósz Károly ma Lengyelországba utazik Grósz Károly, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Zbigniew Messnernek, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására ma, október 27-én hivatalos, baráti látogatásra Lengyelországba utazik. Munkabizottságokban folytatódik a Kínai KP XIII. kongresszusa A központi bizottság beszámolójának megvitatásával hétfőn Pekingben folytatódott a Kínai Kommunista Párt XIII. kongresszusa. A hétfői kínai központi lapok piros fejléccel, szalagcímek alatt számolnak be a kongresszus vasárnapi megnyitó üléséről, amelyen Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának megbízott főtitkára terjesztette elő a központi bizottság 34 ezer írásjegyet tartalmazó politikai beszámolóját. Több lap beszámol arról, hogy a megnyitó ülést követően már vasárnap megkezdődött a központi bizottság politikai beszámolójának a vitája. A kongresszusi küldöttek csoportos üléseken vitatják a beszámolót, s a kínai sajtó szerint a legtöbb küldött kiemeli annak a tételnek a jelentőségét, amely szerint Kína a szocializmus kezdeti szakaszában van. A küldöttek hangsúlyozzák, hogy ez az elmélet megfelel a tényeknek és Kína realitásainak, alkalmas arra, hogy alátámasz- sza és elősegítse a Kínai Kommunista Párt vonalának és politikájának megvalósítását. Rámutatnak, hogy az új tétel elméleti alapot teremt a Kínában már kilenc éve folyó gazdasági reformok, illetve a külvilág felé nyitás politikájának számára. Ez az elmélet hatékony ideológiai fegyver azok kezében, akik elkötelezték magukat a kínai jellegű szocialista építés mellett. (A kongresszusi beszámoló téziseiről és azok értékeléséről a Mai kommentárunkban szólunk a 2. oldalon.) Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés nemzetközi biztonsági és leszerelési kérdésekkel foglalkozó főbizottságában felszólalt Meisz- ter Dávid nagykövet, a magyar ENSZ- küldöttség tagja.- Egyes körök reagálását figyelve fennáll annak veszélye - mondotta -, hogy a küszöbön álló részleges nukleáris leszerelési megegyezés teremtette vákuumot a hagyományos fegyverkezési verseny felszításával, a fegyverrendszerek minőségi és mennyiségi fejlesztésével akarják betölteni. A békehullám Madridban A Japánból indult és Európán, majd az amerikai földrészen át sok ezer embert megmozgató békehullám különösen szembetűnő a spanyol fővárosban, ahol több tízezren tüntettek a leszerelés, a béke mellett (Telefotó) ELINTÉZENDŐK Előttem a lista, - ahogy vénül az ember, úgy felejt, így hát kénytelen felírni, hogy mi mindent kell elintéznie. A szokásos napi bevásárláson kívül el kell menni a könyvtárba, a gyerek kivette a trópusi lepkékről szóló búvár zsebkönyvet, elfelejtette visszavinni, s most - érthető médon - a kedves szülőknek érkezett a felszólítás. A hónap elején tarkább a felsorolás: a buszbérletet, a napközit, és egyéb befizetéseket is el kell intézni, aztán el kellene jutni a szemész orvoshoz, s ki kéne deríteni, hol kapható lengéscsillapító és Sto- logén festék. Van amit munkaidőn túl, s akad, amit csak napközben, munkaidő alatt lehet elintézni. A dolgozók többsége igyekszik munkaidején túl, műszak előtt, vagy műszak után utánajárni ügyes-bajos dolgainak. S ha ez nem megy: kénytelen elkéredzkedni, mert hát vannak dolgok, amelyek nem várathatnak magukra. Az emberek többsége nem szívesen kér kilépőt a munkahelyi vezetőjétől, egyrészt azért, mert kérni nem jó dolog, másrészt mert a távoliét időveszteség, hisz ha munkaidejében megy el valaki, át kell öltöznie, utazni, várakozni, visszajönni, megint átöltözni, harmadrészt pedig azért nem szívesen kér kilépőt, mert a távol töltött időre nem jár munkabér. A munkaidőalap védelmére hozott intézkedések következtében számos szigorító rendelkezés született a gyárakban, vállalatoknál, üzemeknél. Ilyen többek között az, ami a szekszárdi BHG-nél van érvényben: a munkahetet záró nap utolsó három órájában, a munkahetet nyitó nap első két órájában, illetve a többnapos ünnepek előtti és utáni napok utolsó és első 5-5 órájára a kilépő, amely sorszámot visel nem használható fel. A tamási Orionban más-más színű kártyát kell felmutatni annak, aki hétre, s annak, aki nyolc órára jár dolgozni. Másutt a bélyegzőórát havonta ellenőrzik, egyeztetik az eltávozási füzet adataival, s csak ezután igazolja a gazdasági vezető a munkában töltött időt. A vezér- igazgatói, igazgatói, gyáregységvezetői utasítások mellett - éppen a munkaidő kihasználásának védelme miatt - találták szükségesnek a technikai intézkedéseket is bevezetni: sok helyen működik már számítógéphez kapcsolt blokkolóóra, beváltva a megszokott jelenléti ivet, eltávozási füzetet és a kilépésre szolgáló nyomtatványt. Szó ami szó, ez utóbbi adminisztrálása meglehetősen hosszadalmas, hisz több helyen alá kell íratni, s a pecsét sem hiányozhat róla. A munkaidőmérleget minden gazdálkodó egység elkészíti, hisz ez nem csupán a dolgozók magatartását, hanem a gazdálkodás rendjét, minőségét is méri. Az elméleti munkaidőalapot az év munkanapjainak, illetőleg óráinak összege adja, melyből levonják a fizetett szabadságot, és a táppénzen töltött időt. Az úgynevezett „töredéknapi” kiesés is kiderül ekkor - ez a kifejezés azt az időt jelöli, amikor a dolgozó benn van ugyan a gyárban, az üzemben, de nem munkával tölti az idejét: alapanyagra vár, termelési tanácskozáson, brigádmegbeszélésen vesz részt. A statisztikai átlag elég nagy szóródást mutat, s ott, ahol a belső munkaidő- veszteség magas, nem elsősorban a dolgozó, hanem a gazdasági egység vezetője is hibáztatható, hisz az ő kötelessége gondoskodni az ott dolgozók egyenletes foglalkoztatásáról. Természetesen vannak esetek, mikor a munkaidőre esnek olyan események, amelyekről a társadalmi funkciót betöltő dolgozó nem hiányozhat. A népi ellenőrzési vizsgálat ilyen, a népi ülnök, s a bírósági tanú sem mulaszthatja el kötelezettségét. A sportolók, a kultúrcsoportok tagjai időnként hozzák a kilépőt, s ilyenkor nincs mit tenni, hisz sikereik, eredményeik a szűkebb haza dicsőségére válnak. A munkahelyi hiányzások okainak vizsgálatánál első helyen az italozás áll, a notórius hiányzók zöme a fizetést követő napokon nem megy dolgozni. Közülük kerülnek ki azok, akik a leggyakrabban változtatnak munkahelyet. A gyakorlott, hosszú ideje munkásfelvétellel foglalkozók ahogy mondják: már ránézésre meg tudják állapítani, kiből lesz stabil, megbízható, s kiből nemtörődöm, kiszámíthatatlan munkaerő. A szelekció tehát már a munkásfelvételnél megtörténhet, s így elkerülhető a munkabérmegvonás, fegyelmi tárgyalás, sőt mind gyakrabban az elbocsátás gyakran hosszadalmas, s idegölő procedúrája. A dolgozók döntő többsége azonban igyekszik a munkahelyén jól és hatékonyan elvégezni a munkáját. „Nincs annál unalmasabb, mint a tétlenség, s elvégre az ember azért megy be a munkahelyére, hogy dolgozzon, és pénzt keressen” - mondja ismerősöm, aki lakatos, s a kezében épp olyan jól áll a söprű, mint a menetvágó, a laposfogó és a reszelő. Munkahiányra, lógásra sohasem panaszkodik, úgy véli az ember ha akar, ha nem rest, mindig talál munkát magának. Elintézni valója persze mindenkinek akad, listája is sokunknak. Van ami kevesebb, s van ami több utánjárást igényel. A dolgozók többsége azonban igyekszik munkaidő előtt, vagy után elrendezni dolgait, s nem a munkaidejéből lecsípni félórákat, órákat. A gazdasági vezetők is felismerték a munkaidőalap kihasználtságához fűződő gazdasági, gazdaságpolitikai érdekeiket. Nem másként, csakis így érhető el, hogy meglegyen a becsülete azoknak, akik a munkájukat tisztesség96lvé9ZÍk D. VARGA M. Az új szárnnyal bővített kollégiumban tágas hálótermek fogadják a diákokat Az önművelődés egyik színtere a gazdagon felszerelt könyvtár
