Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-17 / 245. szám
roletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TOLNA MEGYEI MA Rekviem és 1987. OKTÓBER 17. \ kiáltás SZOMBAT . XXXVII. évfolyam, (4. oldal) 245. szám ÁRA: 2,20 R I _l .......................— Határnézőben Két SZOT-titkár Szekszárdon Nagyüzem a földeken A határt járva mindenütt gépeket, dolgozó embereket látni. Most van a kukoricacsúcs. Eddig a termés 30-35 százalékát sikerült betakarítani, kevesebbet mint az elmúlt év hasonló időszakéban. Sokan kivárnak, ugyanis a szemek víztartalma még mindig magas. Tempósan halad a cukorrépa betakarítása is és természetesen folyik a szántás, a magágyak előkészítése valamint a vetés. Az ősziek vetése - a rozsé és az őszi árpáé a befejezéshez közeledik - a búzáé a tervezett negyedénél tart. czsA kibontakozási program és a szakszervezetek Megyei aktívaértekezlet Tegnap egésznapos aktívaértekezleten vettek részt a megyei szakszervezeti vezetők, közöttük, a választott tisztségviselők, a testületek és az apparátusok tagjai, valamint a társszervek meghívott képviselői. Az aktívaértekezleten a mai magyar társadalom előtt álló legfontosabb feladatról a párt kibontakozási, illetve a kormány stabilizációs programjához kapcsolódó tennivalókról esett szó. Az ülés résztvevőit Horváth József, az SZMT vezető titkára köszöntötte, majd Nagy Sándor a Szakszervezetek Országos Tanácsa titkára tartott előadást „A társadalmi-gazdasági kibontakozás és a szakszervezetek” címmel. Mintegy másfél órás előadásának bevezetőjében szólt a kormányzati program előzetes vitáinak tapasztalatairól, megállapítva, hogy ha voltak is a tájékoztatásnak hibái, a legfontosabb tanulság mégis az, hogy a nyilvánosság a döntések előkészítésében is nagy jelentőségű. A kormányprogram ismertetése sor^iv hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek s ' költségvetési fedezetek hiánya miatt sok kompromisszumot kötöttek ugyan, de a szociálpolitikai célokat nem adják fel. Már folyik is az új nyugdíjtörvény előkészítése és a jövő évi konkrét szociálpolitikai csomagterv számainak egyeztetése. Megkezdődött a szükséges és nélkülözhetetlen bérreform előkészítése is, aminek realitása, illetve napirendre kerülése a stabilizációs program sikerétől is függ. A szakszervezetek a kibontakozási, és a stabilizációs programot támogatják, mert nincs más reális alternatívája az ország gazdasági fejlődésének. Ugyanakkor ezzel egyenrangú jelentőségűnek tekintik a politikai intézményrendszer korszerűsítésének feladatait. Ennek kimunkálása kezdő szakaszába lépett. A szakszervezet saját feladatai közül talán az érdekvédelmi munkát lehetne kiemelni, és egy olyan információt, amelynek a részletei hamarosan nyilvánosságot látnak. E szerint - mivel le lehet vonni az adóalapból - a nettó bér egy százaléka lesz, a tagdíj, ami a tagság többségénél a tagdíjak szerény mérséklésével jár együtt. Felhívta a figyelmet a SZOT titkára arra, hogy az ágazati szakszervezetek és alapszervezetek nagyon körültekintően járjanak el a bérek bruttósításánál és az új kollektív szerződések megfogalmazásánál. Az előadást konzultáció követte, majd délután Horváth Géza, az SZMT titkára vezette az aktivaértekezletet, amikor Kó- sáné Kováts Magda tartott előadást a gazdasági-társadalmi kibontakozási (Folytatás a 2. oldalon.) Önmagukat megmutatva Ifjúmunkás napok Szekszárdon Gazdag kéthetes program A Szekszárdi Városi KISZ-bizottság október második felét betöltő változatos és színes programot kínál az ifjúmunkás napok rendezvénysorozaton. Ünnepélyes megnyitására tegnap délután a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat Mártírok téri klubjában került sor. Pancza Tibor városi KISZ-titkár megnyitójában utalt arra, hogy az ősz Szekszárdon nemcsak a szüreti vígságokat jelenti, hanem már hagyománnyá vált az ifjúmunkások összejövetele is. A szervezők tanultak az elmúlt évek tapasztalataiból és közvetlen módszerekkel - e réteg sajátosságait figyelembe véve - állították össze a programot. Kialakításában a KISZ nyitott és bevonta a társszerveket, többek között a pedagógiai intézetet, az MTESZ-t, a szakszervezetet. A cél, hogy ez a réteg is mutassa meg önmagát, eredményeit. Legyen mód és lehetőség az egyre kevesebb szabadidő hasznos és a közösségben való eltöltésére, miközben a KISZ tekintélye, tömegbefolyása is erősödhet. A gazdag programkínálatban szerepel több sportrendezvény - kispályás foci, tekeverseny, lövészet -, délutánonként nonstop videó-filmvetítés, és számítógépeken is lehet játszani. Jön Schirilla György filmen és személyesen, lesz Bródy-est is. Ötletet lehet adni a gazdaságpolitikai fórumon és játékokon, jogi és lelki szolgáltatást pedig kapni. A szakmai, politikai és kulturális programokat egyaránt kínáló rendezvénysorozat első eseményére a megnyitót követően került sor. Soltész Anikó, a KISZ KB ifjúságkutató csoportjának vezetője tartott előadást „Ifjúság a 80-as években” címmel. Sz. Gy. A BT új tagjai Az ENSZ-közgyűlés ülésszakán csütörtökön megválasztották a Biztonsági Tanács öt új - nem állandó - tagját a következő két évre. A 15 tagú testületben január 1 -tői Algéria, Brazília, Jugoszlávia, Nepál és Szenegál képviselője foglal majd helyet, miután Bulgária, az Egyesült Arab Emírségek, Ghana, Kongó és Venezuela megbízatása lejár. A további öt nem állandó BT-tag - Argentína, Japán, az NSZK, Olaszország és Zambia - megbízatása 1988. december 31-én ér véget. Államcsíny Burkinában A Burkinai Köztársaság rádiójának csütörtöki bejelentése szerint az „Október 15. Népi Front" nevű csoport katonai puccsal kezébe vette az afrikai ország irányítását. Áldozatokról eddig nem érkezett jelentés. A Burkinai Köztársaság, korábbi nevén Felső-Volta, 1960-ban nyerte el függetlenségét Franciaországtól, s azóta - a csütörtökivel együtt - öt puccsot élt át. MEGÚJULUNK Sokszor és sokat írtunk az MSZMP kibontakozási programjáról, arról, hogy végrehajtása társadalmi fejlődésünk egyetlen lehetősége. írtunk arról is, hogy ezért a társadalom minden tagjának meg kell újulnia. Csak magunkról, az újságunkról, az újságírókról nem szóltunk. Gondoltuk, az olvasó bizonyára érzékeli megújulási törekvéseinket, amely amúgy sem egyszeri kinyilatkoztatás kérdése, hanem folyamatos, mindennapi küzdelmet jelent, mivel ami ma korszerű, holnap már nem az. Most mégis írunk saját törekvéseinkről, mert a Tisztelt Olvasó segítségére, véleményére, jelzésére még az eddiginél is nagyobb szükségünk van. Mit is akarunk mi, a magunk területén megvalósítani? A valóságot kívánjuk az olvasó elé tárni, a kibontakozás minden örömét, kínját és mindezt árnyaltan. Szeretnénk, ha mindenki megtalálná azt a Tolna Megyei Népújságban ami érdekli, ami foglalkoztatja: az ipari munkás, a mezőgazdaságban dolgozó, a mérnök, a népművelő, az orvos, a pedagógus, de a nyugdíjas és a fiatal is. Ólvassa örömmel, de legalábbis kíváncsian a lapot a párttag, a pártonkívüli, a kistelepülésen, a városban élő azért, mert úgy érzi, érte és róla szól. Nem kevesebbet akarunk, mint Tolna megyét minden szeletében bemutatni, de nem csupán egy repülőgépről készült fénykép távolságából, hanem belülről és közelről, követve a kibontakozásért döntést hozó és cselekvő embert, perlekedve a hibával, az azt elkövetővel, a várakozóval, a cselekvésképtelennel. Ha perlekedünk valamiért, vagy valami - netán valaki - ellen, azt mindig a jobbért, a boldogabbért, az igazságosabbért, az emberibbért tesszük. Hűségünk, feladatvállalásunk nem fanatikus, hanem a becsületes, a tisztességes, a párt kibontakozási programját vállaló, a hibákat leleplező. Mindezt hogyan tesszük? Vitázva. Vitázva önmagunkkal, az olvasóval, teret adva fontos társadalompolitikai kérdésekről szóló eszmecseréknek is. Egyúttal tanuljuk közösen a kulturált vitát! Mert tudunk-e vajon úgy vitázni, hogy csak a témára, az érvekre figyelünk és válaszainkban a partner érveinek cáfolatára összpontosítunk? Nem gyakoribb-e a vitákban a személyeskedés, a sértegetés, egymás szavainak vég nélküli ismételgetése, vagy a pozicióbeli fölény, a társadalmi hierarchiában elfoglalt vélt vagy valós hely érvként való fitogta- tása? Mire megyünk a kioktatással a türelmes, egymást tisztelő magyarázat helyett? Az ilyen beszélgetéseket, az ilyen vitákat nem vállalja lapunk, de vállalja azokat az okos, érvelő vitákat, amelyek a társadalom jobbításáért, a kibontakozásért szólnak. Nem tudunk azokkal sem azonosulni, akik a bírálatra úgy reagálnak, vagy tehetetlenségüket úgy próbálják menteni, hogy „felfelé”, „lefelé”, sőt oldalirányban is mutogatnak, mondván „én akartam, én megtenném, de hát a másik... a kollégám..., a beosztottaim..., a szabályzók...” Mit tartunk még fontosnak? A nyilvánosságot és a demokráciát. A nyilvánossággal, a nyilvánosság és a demokrácia szoros kapcsolatával közvetve, de közvetetten is sok írásunk foglalkozott. Úgy gondoljuk - pontosan a kibontakozási program segítése érdekében - továbbra is be kell mutatnunk, láthatóvá kell tennünk a demokratikusan választott testületek munkáját, működését, döntéseit, azt, hogy miként gyakorolják választóik megbízásából és érdekében a hatalmat, hogyan jutnak érvényre a testületi és az egyéni jogok, hogyan teljesülnek a kötelezettségek. Az a következő évek továbbfejlődésének alapvető mozgatórugója: miként lehet az egyént, a közösséget, a különböző társadalmi rétegeket érdekeltté tenni a döntések végrehajtásában. Ennek legfőbb módszere nem a már túlzottan előtérbe helyezett anyagiak - bár ezt sem tartom mellékesnek -, hanem a döntések előkészítésében, a közös gondolkodásban való részvétel, az érdekek feltárása és tisztességes egyeztetése. Ezt is szeretnénk a sajtó eszközeivel egyre jobban segíteni. A lap újságíróinak is - és ezt tudjuk - mindez az igényesebb munkát, a jobb olvasói kapcsolatokat és a tájékozottság magasabb követelményét jelenti. Nem engedhetjük meg itt sem a következetlenséget, a „kibicséget”, a fanyal- gást, a kívülről bírálást, az elvtelen dicsérgetést, az egyéni sérelmek lapon keresztüli szellőztetését és az olvasóval szembeni tiszteletlenséget. Akkor sem, ha az újságíró is meghatározott társadalmi közegben él, neki is van egyéni sorsa, élete, gondja, öröme, bánata. Amit megengedhetünk, mert ez a mi hajtóerőnk: érzékenyebbek vagyunk a változásokra, ingerültebbek az egy helyben topogástól, és a cselekvő embert is lelkesebben támogatjuk. Minderről indulatok nélkül nehéz szólnunk, írnunk! Mint minden közösségnek, minden egyénnek, a lapunknak is egyetlen mércéje van: hogyan segítjük a kibontakozás programját. Nap mint nap fel kell tenni önmagunknak ezt a kérdést. A választ könnyen megadhatjuk, hiszen kevés olyan munkahely van, ahol a napi munka ennyire konkrétan és ennyire nyilvánosan mérhető, ahol a napi döntések eredménye ilyen gyorsan látható és sokak által olvasható. Ahol az imént feltett kérdésre nemcsak a szerkesztőségben dolgozó, de valamennyi olvasó is válaszol tetszését, vagy nemtetszését kifejezve. Ezért is kérjük Tisztelt Olvasó, hogy munkánkat pontosan tudjuk értékelni, az ön igényeinek minél jobban megfelelő lapot tudjunk írni, szerkeszteni, juttassa el hozzánk rendszeresen a véleményét, amit itt, ezúton is előre köszönünk. KAMARÁS GYÖRGYNÉ A műtrágyák kiszórásának mintegy 70 százalékával végeztek a megye gazdaságai A pálfaiak a héten befejezték a hibrid kukorica betakarítását és fosztását Szedik a nagydorogi határban a részesművelésű macska- gyökeret
