Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-16 / 244. szám
4 NÉPÚJSÁG 1987. október 16. Háromnegyed év baleseteiről 1987 első kilenc hónapjában megyénk útjain 325 sérüléses közlekedési baleset történt. Ez 33-mal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában volt. A csökkenés 9,2 százalékos. A balesetek kimenetelének megoszlása is kedvezőbb képet mutat a tavalyinál. A halálosan végződöttek száma 30-ról 26-ra, a súlyos sérüléssel járóké 185-ről 159-re, a könnyű sérüléseké pedig 143-ról 140-re csökkent. Ezek során 34 ember vesztette életét, 201 sérült meg súlyosan, 259 könnyebben. A meghalt, vagy megsérült személyek száma összesen 32-vel volt kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A halálosan végződött országúti szerencsétlenségek 3-mal kevesebb emberéletet követeltek ugyan mint tavaly, de ez a körülmény mégsem lehet megnyugtató, mert az idén több olyan baleset fordult elő, amelynek következtében egyszerre két, sőt három személy is életével fizetett a maga, vagy mások felelőtlenségéért. A legsúlyosabb esetek Szekszárd és Paks környékén történtek. Általánosságban javulás mutatkozott a baleseteket kiváltó okok tekintetében is. Első helyen továbbra is a relatív gyorshajtás állt 104 balesettel, de 9-cel ez is kevesebb volt a tavalyinál. Sajnálatos, hogy a figyelmetlen, gondatlan vezetés kilenc hónap alatt 33 esetben okozott balesetet. Ez a tény arra utál, hogy egyre több az olyan járművezető, akinek kisebb gondja is nagyobb annál, hogy a forgalom változó körülményeit figyelve, azokhoz alkalmazkodva vezessen. Szabálytalan előzés miatt a múlt évi 18-cal szemben az idén 13 baleset történt, de ezek jártak a legsúlyosabb következményekkel. Július 31-én az 56-os úton, a szálkai elágazónál ketten, augusztus 8-án Tolna és Dombori között hárman haltak meg az előzés szabályainak durva megsértése miatt. Az utóbbi esetnél a szabálytalankodó vezető ittas volt, tettéért két vétlen utasával együtt életével fizetett. Nem javult a helyzet a megfelelő követési távolság tartásának elmulasztása miatti balesetek vonatkozásában sem. Igaz, hogy tavaly, s az idén is 16 összeütközés történt emiatt, ám az összes balesethez viszonyított arány 0,5 százalékkal emelkedett. Az ilyen természetű baleseteknél rendszerint közrejátszott a figyelmetlenség és a gyorshajtás is. A gyalogosok közlekedési fegyelmének javulásával sem dicsekedhetünk. Hibájukból a múlt évben és most is 31 baleset fordult elő a megyében. Az arány 8,6 százalékról 9,5 százalékra romlott. Kiemelten kell szólni a szekszárdi gyalogosok túlzott könnyelműségéről. Amíg tavaly a megyeszékhely belterületén 5, az idén 13 gyalogos járt önhibájából szerencsétlenül Szekszárd utcáin. Meggondolatlanságaikat a fokozottabb ellenőrzés sem „zavarta”. Úgy gondolták, ha nem látható közelben rendőr, nincs akinek a „kedvéért” betartsák a szabályokat. A jármüvek műszaki hibájából előfordult balesetek száma tovább emelkedett 5-ről 8-ra. E kérdésről korábban többször is volt már szó, de eddig minden eredmény nélkül. A baleseteknek több mint 43 százalékát ezúttal is személy- gépkocsik vezetői okozták. Javulás évek óta nem tapasztalható, egyre inkább érződik a szervezett továbbképzésük hiánya. De még ennél is aggasztóbb, hogy a kötelező közlekedésrendészeti oktatásra járó tehergépkocsi-vezetők és autóbuszvezetők is, időről időre több balesetet okoznak. Az előbbiek a múlt évi 25-tel szemben 30-at, az utóbbiak 5 helyett 7-et idéztek elő. Javult viszont az egy nyomon haladó járművek vezetőinek baleseti helyzete. A motorosok, segédmotorosok és kerékpárosok tavaly az összes baleset 35,4 százalékáért voltak felelősek, az idén ez az arány 29,8 százalékra változott. A csökkenés mértéke a motorkerékpár-vezetőknél és a kerékpárosoknál jelentős, a segédmotorosoknál elenyésző. Az utóbbiak között lelhető a legtöbb ittas és jogosítvány nélküli nyargalászó is. Alkoholos befolyásoltság alatt a múlt év első kilenc hónapjában 64, az idén 56 járművezető karambolozott. Elfogadható javulásról e téren sem lehet szó, mert az abszolút számok mögötti arány 17,2 százalék, ami csupán 0,6 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Minden ötödik-hatodik járművezető az idén is ittas volt a baleset okozásakor. Az ittas balesetek 75 százaléka Dombóváron, Tamásiban, Szekszárdon, s e városokhoz tartozó területek útjain fordult elő. A következő őszi, téli hónapok a járművezetőket, gyalogosokat egyaránt nehezebb körülmények elé állítják. Ahhoz, hogy a közlekedési balesetek száma az év hátralévő hónapjaiban tovább csökkenhessen, fokozottabb óvatosság, elővigyázatosság és józanság szükséges mindenki részé- ről. PIACSEK GYÖRGY Baleset két halottal a szálkai elágazásnál Hátrányos helyzetűek a közlekedésben Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács az 1987. október 1 -jétől december 15-ig terjedő időszakra akcióprogramot hirdetett az idősek, a mozgássérültek, a vakok és gyengénlátók, a hallás- sérültek, a gyermekek, azaz a közlekedésben hátrányos helyzetűek közlekedésének elősegítése, a velük kapcsolatos balesetek csökkentése érdekében. Ezt megelőzően a Tolna Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács általános oktatási-nevelési szakbizottsága kibővített ülésen tárgyalta meg a konkrét megyei feladatokat. A közlekedési szakemberek egyetértettek abban, hogy a propagandamunkának a közlekedésben részt vevő nem hátrányos helyzetűek felé kell irányulnia. Véleményüket arra alapozták - példákkal alátámasztva -, hogy megyénk területén a hátrányos helyzetűek által okozott balesetek száma minimális, jelentősek azonban az olyan esetek, amikor mások szabályszegéséből adódóan ők szenvednek balesetet, vagy nekik okoznak bosszúságot. Ezek nagy része kis figyelmességgel, tapintattal, emberiességgel, nem utolsó sorban a közlekedési szabályok megismerésével, helyes értelmezésével és megfelelő alkalmazásával elkerülhető lenne. A hátrányos helyzetű személyekkel való kapcsolat során a követendő magatartást a KRESZ így szabályozza: „A vezetőnek fokozottan ügyelni kell az úttesten egyedül vagy csoportosan haladó (áthaladó) gyermekek, illetőleg koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt saját biztonságukra ügyelni felismerhetően nem képes személyek biztonságának a megóvására”. A hátrányos helyzetűekkel szemben támasztott elvárás, hogy testi fogyatékosságukra maguk is hívják fel a figyelmet. Például a vakok a fehér botot, a siketek a sárga jelzést, a mozgáskorlátozottak a KRESZ-ből ismert és elfogadott piktogramot alkalmazzanak. A mozgáskorlátozottak közlekedését, parkolásának elősegítését a KRESZ külön szabályozza. A mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) tilalom ellenére is behajthat: A „mindkét irányból behajtani tilos”, „gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú jármüvei behajtani tilos”, „motorkerékpárral behajtani tilos” és a „segédmotor-kerékpárral behajtani tilos” jelzőtábláknál, ha úticélja a jelzőtáblával megjelölt úton van, vagy csak ezen az úton közelíthető meg. A járművel ilyen esetben legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni. Továbbá járművével olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelzőtábla tiltja. A kijelölt rakodóhelyre vonatkozó rendelkezések azonban e járműre is irányadók. A várakozóhely jelzőtábla alatt kiegészítő tábla jelezheti, hogy a várakozóhely mozgás- korlátozottak gépkocsijai részére van fenntartva. Sajnos ennél a táblánál gyakori a szabályszegés. A nem mozgáskorlátozott személyek ilyen helyen történő várakozása tilos! A várakozás jogosságának eldöntésénél nem azt kell mérlegelni, hogy a várakozóhely szabad-e, vagy sem. • Az előzőekben vázolt jogosultság azt a mozgáskorlátozott személyt illeti meg, aki a lakóhely szerint illetékes egészség- ügyi hatóságtól erre engedélyt kapott és a járművén az engedélyre utaló jelzés van. Az idős emberek, 60 évnél idősebb személyek közlekedésben való részvétele minden közlekedőtől tapintatot, türelmes magatartást, segítőkész közlekedési együttműködést kíván. Hiszen mindenki előtt ismert dolog, hogy nehézkesebben mozognak, távolság- és sebes- ségbecslő képességük koruknál fogva nem a fiataloktól elvárható mértékű. Fontos azonban az is, hogy az idősebb közlekedők tisztában legyenek képességükkel, gyengéikkel, és fogadják meg a tanácsokat. A gyermekek közlekedésben való részvételének előkészítésében meghatározó szerepe van a család, a környezet, az iskola emberformáló szerepének, a személyes példamutatásnak. A gyermekek tapasztalatlanok, esetenként meggondolatlanok, sok esetben túlzottan bíznak a már kialakult képességeikben. Ezekkel a tényezőkkel minden felnőtt vezetői engedéllyel rendelkező személynek tisztában kell lenni, és a helyes közlekedési magatartás kialakításánál meghatározó szempontként kell figyelembe venni. A szakbizottsági ülés résztvevői egységes álláspontot képviseltek abban a kérdésben is, hogy a közlekedésben a hátrányos helyzetűekkel való törődés, a közlekedésben való részvételre történő felkészítés, a segítés, a propaganda- munka nem korlátozódhat csak az említett időszakra. Folyamatos nevelő, oktató, felvilágosító, továbbképző munka szükséges. A közlekedésben résztvevőkkel szemben pedig jogosan fogalmazódott meg az az igény, hogy keressék meg és használják ki a felvilágosító-pro- pagandamunka által biztosított továbbképzési lehetőségeket. Önképzés útján is folyamatosan fejlesszék közlekedési szabály- és vezetéstechnikai ismeretei- kpt BALOGH JÓZSEF MHSZ-iskolavezető Tennivalók a közúti balesetnél Naponta sok ezer ember hal meg a világ közútjain. Évente milliókra tehető a sérültek száma. Hazánkban átlagosan 25 ezer ember sérül meg évente, közlekedés közben. Ezek a riasztó adatok indokolják, hogy mindenki tudja, mi a teendője a közúti baleset helyszínén. A Kresz 58. paragrafusának (1) bekezdése előírja, hogy «A balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni”. «Balesettel érintettnek” kell tekinteni azt, aki a balesetnek részese és azt is, akinek magatartása közrehatott az esemény létrejöttében. Ilyen közreható pl. az a járművezető, akinek magatartása miatt a megelőzött, vagy a szembejövő jármű az útpadkára szorul és árokba hajt. Személyi sérülést okozó baleset, vagy járműtűz esetén a megállási és segítség- nyújtási kötelezettség minden járművezetőt terheli, még akkor is, ha egyébként a baleset nem érintette, csupán azt észlelte. De a forgalom zavartalanságának biztosítására vonatkozó szabály is kötelező mindenkire nézve, akár érintett a balesetben, akár nem. Fontos tehát tudni, hogy ha már a helyszínen mentők, tűzoltók, rendőrök tartózkodnak, akik a bajbajutottakat szakszerűen ellátják, a helyszínre érkezőnek megállni, csak erre felszólító jelzésre kell. A forgalmat zavaró, felesleges, bámészkodó csoportosulás, a jármüvek indokolatlan megállása, hirtelen fékezése nem megengedett. Megállás után legelőször a balesetes jármű(vek) motorját kell leállítani, nehogy tűz keletkezhessen. Ezután nyomban a veszélybe jutott, vagy megsérült személyeket részesítsük elsősegélyben, s gondoskodjunk a mentők és a rendőrség értesítéséről. A segítségnyújtást óvatosan, körültekintő módon kell elvégezni. A szakszerűtlen beavatkozás végzetes következményekkel járhat, ezért fontos, hogy minden gépjárművezető elsajátítsa az elsősegélynyújtás alapfogalmait. Előfordul olyan eset is, amikor nem sérül meg a balesetet szenvedett, de önmagától nem képes szabadulni szorult helyzetéből. Sötétben történt baleset helyszínét és környékét zseblámpával, vagy a jármű fényszórója segítségével át kell kutatni az esetleg sérült, vagy eszméletlen személyek megkeresésére. A helyszíntől 10-20 méterre is „elrepülhet” a sérült. A mentőszolgálat telefonszáma az ország egész területén 04. Ha lakott helytől távol van a baleset, vagy nincs telefon a környéken, akkor az arra haladó következő jármű vezetője köteles a legközelebbi orvost, vagy a mentőket értesíteni. Ha a baleset következtében a jármű kigyulladt, vagy a veszélybe jutott személyről azt le kell emelni, akkor a tűzoltóságot is (05) értesíteni kell. Természetesen, ha a jelenlévők ezt kézi erővel meg tudják oldani, ez felesleges. Kigyulladt jármű esetén az út mellett található homokkal, földdel próbáljuk meg a tüzet lokalizálni. Ügyelni kell a robbanásveszélyre, a sérült, eszméletlen személyeket el kell távolítani az égő jármű közeléből. Ha van kéznél tűzoltókészülék, azzal kell az oltást megkísérelni. A rendőrség megérkezéséig gondoskodni kell a baleset során keletkezett nyomok megőrzéséről. Azokat kíváncsiskodó személyek nem taposhatják el, a forgalmat el kell terelni róluk. Különösen ügyelni kell, hogy a balesetben részesek valamelyike nehogy eltüntesse, vagy megváltoztassa a számára kedvezőtlen nyomokat, (pl. az üvegcserepeket átrúgdossa a másik oldalra) és járműve műszaki állapotán változást idézhessen elő. A balesetben részes járműveket lehetőleg ne mozdítsuk el a helyükről, de ha ez adott esetben (csak anyagi káros balesetnél) elengedhetetlen, eredeti helyzetüket jelöljük meg. Nem szabad megfeledkezni az elakadást jelző háromszög kihelyezéséről sem. A balesettel érintett járművek vezetői a helyszínt csak az intézkedő rendőr engedélyével hagyhatják el és addig szeszes italt nem fogyaszthatnak. p gy
